Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-03 / 183. szám

itílA. augusztus 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP HASZNOS, JÓ DOLGOK ®. sas /V * emrég hozta a megyei part­bizottság azt a határozatot, hogy a pártbizottságok tartsanak fo­gadónapokat. Még épp, hogy megpróbálták ezt itt-ott, az eredmény néhány nap leforgása alatt is meglepő. Jönnek az em­berek és tartózkodás, gátlás nél­kül elmondják, amit akarnak. Nem kertelnek, nem is cicomáz- zák a szavakat, az a fontos, ta­nácsot adjon számukra a párt és tudja, őket milyen gondolatok foglalkoztatják. A pártbizottság nem szabott határt annak, mivel lehet és mivel kell foglalkozni a fogadónapokon. Nem is tett a fogadások tartalmát tekintve semmiféle meghatározást, csak annyit, hogy mindenkit türelme-' sen, figyelmesen meg kell hall­gatni és ami kérésében jogos és teljesíthető, azt teljesíteni, ren­dezni kell. Azok közül az elvtársak közül, akik eddig fogadónapokat tartot­tak, legtöbben így nyilatkoznak: Számítottunk komoly érdeklő­désre, de megvallhatjuk őszin­tén, ilyen „forgalomra”- mi sem gondoltunk. Már a kezdet kezdetén sejt­hettük, hogy a határozat ked­vére lesz a népnek, mert a párttagok is egyhangú helyes­léssel fogadták a kezdeménye­zést. A kunhegyest járás egyik alap szervezetének tugjai például valóságos éljenzéssel vették tu­domásul és ott mindjárt ki is jelentették: .JJagyon jól gondol­ták ezt a vezető elvtársak, a „kivitelezésre” meg majd mi is vigyázunk, begyen ott minden­hol a papír, meg a ceruza, no meg a kommunista következe­tesség. Amit lehet és ami jó, azt megcsinálni, ami meg olyan felvetés, ott mindjárt leszerelni". Csakhogy még azt is meg kell jegyezni az elvtársak lelkende- zése mellé: Nemcsak ez a két eset van; nemcsak olyanokkal hozakodtak elő az eddig megtar­tott fogadónapokon se az embe­rek, amit ott mindjárt el lehet bírálni. Van olyan is, nem egy, sok. Törvénytelen követelések­kel is álltak a fogadónapot tartó elvtárs elé, már nem is egy eset­ben. Meg is mondták kerek­perec: nem azért rendszeresítet­tük ezt, hogy vakot, világtalant dajkálásba vegyünk és futkos­sunk olyan ügyeik után, ami vélt sérelemnek is csak jóindu­lattal nevezhető. A legképzettebb, legtájékozot- tabb elvtársak tartják a fogadó­napokat, olyanok, akik el tudják dönteni, melyik kérdéssel, mi­lyen panasszal lehet és kell fog­lalkozni. Ha lehet, ott mindjárt megadják a tájékoztatást, ha ez lehetetlen, a tanács vagy más szervek segítségével intézik el, g ha másokra bízzák, is figye­lemmel kísérik az elintézést. A z egyik jászsági községben ^ például sok más ember között tsz-tagok keresték fel a fogadónapot, ahol járási vezető hallgatta meg őket. Meg­mondták neki: iszik az elnök, csináljanak valamit, mert az ilyen vezető rendszerint vissza­vágja a legerősebb közöst is, ők pedig ezt nem akarják. Itt azon­nali intézkedést tenni lehetetlen volt, de a tanács, a párt most mór hamarosan végére jár a do­lognak. A másik ember még 1956 őszén ért sérelmét, mondta el a fogadónap alkalmával, őszintén, önkritikusan. Erre se lehetett azonnal választ adni, de a ki­vizsgálást azóta megejtettélc. S a régi seb, amely az elmúlt más­fél év alatt annyiszor felszakadt, most már begyógyul, mert az il­lető ügy0 alapos vizsgálat után emberséges és tárgyilagos úton rendeződött. Nem mondhatni, hogy a felve­tések többsége eddig közérdekű dolgokkal foglalkozna. De ez nem is baj. Hadd jöjjenek csak elő egy-egy kebel fájdalmai is, hisz, aki ezzel leszámol, az mindjárt könnyebben dolgozik, megszabadul a kételyektől. S ha útját így egyengetik, feltalálják magukat akkor is, ha nem épp róluk, hanem több emberről lesz szó. Már most, az első alkalomkor is volt olyan, hogy földműves- szövetkezeti dolgozók, akik saját feletteseikhez sohse mentek vol­na, a járási kiküldött fogadó­napjára elmentek. Ei is mond­ták: nem fecsegni akarnak, s féltek attól, hogy a helyiek ke­zén valahol elsikkad észrevéte­lük. Ok pedig azt akarják, hogy huzavona helyett azonnal rend- teremtés történjék. TTj szín a fogadónap párt- szervezeteink életében, s ahogyan egyik községi párttit­LANGYOS NYÄRI ESŐ lo­csolta a Tiszafüred-Kócsi Álla­mi Gazdaság főépülete előtt el­terülő kert szivárványszínű vi­rágainak szirmait, amikor egy kis csoport gyülekezett az épü­let kiugrója alatt. A nagyiváni Uj Utón Tsz és a kocsi Petőfi Tsz néhány tagja, az állami gazdaság főagronómu- sa, párttitkára és Bállá József helybeli egyéni gazda gyűltek össze, "hogy összevessék tapasz­talataikat. Habár sár van és a megjelen­tek ünneplő ruhában vannak, ez nem akadályozza őket abban, hogy közelebbről is szemügyre vegyék az idejében elvégzett harmadik kaDálás minősését. Elismerő hümmögés a jutalma a jól végzett munkának. Az illetmény kukorica föl­deknél is megállnak. Itt sincs hiba. Nincs különbség a gazda­ság és a dolgozók kukorica táb­lái között. És mindjárt jön is az első fogas kérdés: hol vannak a górék, ahol ezt a sok kukoricát tárolni fogják? Borsós Lajos elvtárs. a gazdaság párttitkára kicsit szorongva mondja: bi­zony kevés a tároló hely. de ide­kár elvtárs magyarázza, széles látókört teremt a pártvezetők­nek. Valóban az eddigiek is arra engednek következtetni, hogy a különböző foglalkozású, különböző elgondolású emberek véleményének összesítése sok mindenre fényt derít, sok szerv, vállalat és intézmény bensőjébe mélyebbre látunk, sokakat új­ból és újból megismerünk. A foagdónapók módszere, tar­talma, tárgya sok helyen és sokféleképpen fog változni, ala­kulni, aszerint, hogy fogadók és fogadottak milyen jártasságot szereznek e fontos határozat él­tetésének. De az alapvető jel­lemvonások már az első alkal­makkor meggyökereztek. A tör­vényesség betartása, a lelkiisme­retes ügyintézés, a határozott­ság, következetesség magas is­kolapéldái jelentkeztek sok he­lyen. Nem is akarunk az igazság, a törvényesség feladása árán em­bereket toborozni, hiszen az ilyen olcsó népszerűség nem a kommunisták módszere. És mi­vel az emberek nagy többsége ezzel ért egyet, e szerint él, ez- alkálommal is találkozik a párt és a sokaság egyetértése, A z emberek főleg a kisebb **■ helyeken, ahol igencsak mindenki ismeri egymást, még sokszor fenntartással mondanak el valamit. Sokszor szeretnének személytelenek maradni, hisz nem tudják, mikor ki veti sze­mükre, ha nyíltan, mindenki előtt mondják el véleményüket. A fogadónap módszere alkalmas arra, hogy az ilyen értelemben feszélyezettek is megszólalhas­sanak, beszélhessenek, véleked­jenek. Éppen ezért ebben a hó­napban már mindenütt rendsze­resen megtartják és állandósít­ják pártszervezeteink a fogadó­napokat és nemcsak a párt-, vagy tanácstagok, hanem min­den ember minden mondani­valóját meghallgatják a fogadó­napokat tartó elvtársakat. — Ugyanakkor rflód ez a találko­zás arra is, hogy a kommunista vezetők, a tapasztalt, járatos em­berek neveljék, nyesegessék a legkülönbözőbb emberek jelle­mét. S ezek minden oldalról te­kintve hasznos, jó dolgok. Borsi Eszter. Az augusztus 20-i versenyben Ficzere Sándorné a Jászberényi Fémnyomó csiszolónője minő­ségi munkája mellett 100—110 százalékra teljesíti tervét. ADY ENDRE: c7//V/ sziliekben élek Elsóízben jelenik meg ilyen Különösen sokat foglalkozik s bőséges gyűjtemény az ifjúság kötet Ady ifjúsági és pedagógia számára Ady Endre cikkeiből, vonatkozású, irodalmi témájú cikkeivel és bőséges anyagot kö­zöl a költő politikai, antikleriká- lis írásaiból is. A kötet kiválóar alkalmas arra, hogy megvilágít­sa Ady emberi nagyságát, poli­tikai éleslátását, forradalmisá- gát. Koczkás Sándor részletes jegyzetei nemcsak a kévést« érthető utalásokat magyaráz­zák, meg, hanem érdekesen be- 4dy Endre mutatják. éíő egyesmény jében gondoskodunk megoldás­ról. A Górés tanya hét holdas do­hánytábláján debreceni dohányt termesztenek. Kifogástalan mun­ka és szinte lélegző, élő növény­zet. A nyárfasor mellett lakás­építéshez előkészített kő és tég­lahegyek, vályogkazlak. Itt ezen az egészséges területen épül fel ennek az üzemegységnek a la­kótelepe. Az eső hull, egyre hull. Nyi­tott kocsiban az esőköpenyes emberek jókedvét azonban nem tudja elvenni. A föld felázott. A Szekeres tanyánál elakadnak, de még így is vidáman, jóked­vűen kászálódnak le a kocsiról és az egyesült erővel segített kocsi hamarosan felkapaszko­dik a síkos emelkedőre. Ez a kis baleset figyelmeztet. A talaj nagyon síkos, nem jár­hatják tovább a határt. Pedig nem nézték meg még a juhá- szatot, amely a gazdaság büsz­kesége. A közös ebéd közben rövid, de szenvedélyes vita alatt kialakul a vélemény, hogy fejleszteni kell a tehenészetet és a juhte­nyésztést. Korcsik László, a gaz­daság juhtenyésztési brigádveze­tője Ígéretet tesz, hogy a jövő évben, 5,2 kg. helyett 5.4 kilo­grammot fog nyírni átlag. Ezután a sertés és baromfite­nyésztés kerül „terítékre”. Meg­egyeznek abban, hogy az ország export szükségletét figyelembe véiíj, hasznosítani kell a hús­sertéseket és fokozni kell a ba­romfitenyésztést. Már 4 óra felé jár az idő, — amikor a kis társaság felkészü­lődik, hogy ki-ki visszatérjen otthonába. Szíves meghívások hangzanak el „jöjjenek el az elvtársak hozzánk, minél hama­rabb.” ’’Elmegyünk, tudjuk, hogy nálatok is csak szépet és jót látunk.” JGY LÁTOGATÁSSAL, is­merkedéssel kezdődött a patro- nálás. S hogy azóta mi van azt már itt is, ott is hallhatja az ember a járásban. Az. hogy a tavaszon a kócsi Petőfinek nem volt elég a kaszása, génjük sincs. Megszorultak no és úgy érezték, a gazdaság kihúzhatná őket a sárból. Ki is húzta. Közel száz holdat vágtak le fűkaszával a tsz-nek, s így megmentették a takarmányt. A második kaszá­láshoz meg rendsodrót adtak. — Aztán az Uj Utón segített a gazdaságnak, mert ott is elfért Korai volt a kukoricájuk, s ha gyorsan akartak végezni vala­honnan még ekekapa kellett. — Hatot küldtek az ivániak. Aztán amikor náluk kellett, a gazda­ságban meg már ráért a szer­szám, onnan kölcsönöztek nyol­cat. És így megy ez mióta a me­leg, baráti kézfogások megszü­lettek. Az aratásban kombájn- nokkal segítette ki a gazdaság az Uj Uton-t. Őszre meg te­nyészállatokat vesznek a gazda­ságtól, főleg juhokat. S ott úgy gondozzák • azokat már most is, hogy ne mondhassa senki: azért adták, hogy megszabaduljanak tőle, hanem így beszéljen róla mindenki: a legszebbjét, legjobb­ját adták. Hogy lássák mások is: a pata ronálási egyezmény igazi, mély barátsággá testesült. == a E. m i Mégegyszer t a berekfürdői j, kultúrottbonróü A Néplap nemrégiben hírt} adott arról, hogy a berekfürdői} fiatalok társadalmi munkában 1 átalakították és kicsinosították at kultúrotthont. Sajnos — mint ezt t Tóth József levelezőnk, a hely-t beli moziüzem vezetője írja —* nem élvezhetik a munkájuk gyű-1 mölcsét. j A kultúrotthonnak ugyanis 1 már közel két hónapja nincs fe-l lelős vezetője. Emiatt nem ad-t hatják ki a ping-pong felszerelést t és egyébként sem tudják hasz-I nálni. Tóth József végez min-, den munkát, de hát ő sem tud* mindenütt ott lenni. Emellett at régi igazgató nem rendezte azt otthon villanyszámláját sem és* a könyvek beszedését is elha-| nyagolta. j Tóth József panaszát ezúton* továbbítjuk az illetékeshez: —| Karcag város tanácsához. Ne-* vezzenek ki végre egy hozzáértő, * Szívvel lélekkel dolgozó embert} a bereki kultúrotthon élére, —} hogy a szorgalmas fiatalok él-, vezhessék munkájuk gyümöl-1 csét. « — ht. = t

Next

/
Thumbnails
Contents