Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-24 / 200. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. augusztus 24. SZEGFŰ A „TEJGYÁR« A SZEBB Munkás-paraszt találkozó J ászf elsőszentgy örgy ön Igen, az abádazalóki Lenin Tsz tehene valóságos tejgyár. Ez az értékes jószág egy esztendő alatt annyi tejet ad, hogy azzal Kisújszállás város és Kenderes község minden lakójának egy napi tejszükségletét ki lehetne elégíteni. Szegfű az elmúlt 9 hónap alatt több mint 7500 kg tejet termelt. A legutóbbi ellenőrzési napon 31.4 kg-ot adott. Még hátra van a versenyből 90 nap, de már most is szinte biztosra vehető, hogy Szegfű lesz a győz­tes (országos versenyről van szó!), mert az évi 10 ezer kg-os teljesítményt eléri. Szegfű megyénk legjobb te­hene, s a Lenin Tsz gazdái jog­gal büszkék, mert éppen az övék ez a jószág. Zeneszóra ébredni — kellemes dolog. Már reggel öt órakor volt benne része a jászfelsőszentgyör- gyieknek, augusztus *20-án. Nyolc órára sokan gyűltek ösz- sze azon a kiállításon, melyet a helyi Petőfi és Május 1. Tsz, va­lamint a szomszédos lőrinckátai Uj Élet Tsz és a legjobb egyéni gazdák terméséből rendeztek. Keréknyi káposzta, vastaghúsú paprika, dúskalászú búza, jókora burgonya, fényes-szőrű jószág bi­zonygatta: eredményesen dolgo­zik a jászsági paraszt. A szak­emberekből álló bírálóbizottság oklevéllel jutalmazta a legszebb termények kiállítóit Ezüsttel ékített formaruhás bányászok autóbuszai érkeztek kilenc órára a községbe. A ta­nácsháza előtt felállított dísz­tribünről Demeter István közsé­gi párttitkár mondott ünnepi be­szédet. Nagy taps fogadta Jaku- bovics Lajosnak, a bányász MSZMP-szervezet titkárának vá­laszát, melyben beszámolt arról, hogy a megjelent bányászok kö­zött egy sincs, ki száz százalé­kon alul termelne. A nagybáto- nyiak első félévi tervüket 105 százalékra teljesítették. Elmon­dotta, hogy a bányász-kiszisták 1840 munkaórát dolgoztak tár­sadalmi munkában: jutalmul három kiránduláson vehettek részt s egy televíziós készüléket kaptak. A bányászvendég elis­meréssel emlékezett meg Bara­bás István bányász brigádjáról, mely 110, Juhász Ferencéről, mely 127 és Bartkó Jánoséról mely 130 százalékra teljesítette utolsó havi tervét A jászfelsőszentgyörgyieket a szeptember hetediki bányász­napra invitálták meg Nagybá- tonyba és Salgótarjánba a lá­togatók. Vendégeink érdeklődéssel te­kintették meg a helyi mezőgaz­dasági kiállítást — s ez alkalom­mal saját szemükkel győződhet­tek meg róla, milyen eredmé­nyekre képes a szocialista nagy­üzem, a szorgos egyéni paraszt. A szövetkezeti gazdák s egyéni­ek együtt ebédeltek a vendégek­kel. S ha igaz, hogy a magyar ember kevés szót ejt étkezés közben, az is igaz, hogy fontos dolgokról esett szó. Többek kö­zött arról, hogy — miért is van szükség a nagyüzemre... Érsek Mihály fiatal bányász Renkó Józseffel beszélgetett. Si- monyl Jánosnéval Nagy Gyula bányász: Baranyi Bertalan vájárt pedig Molnár Antal mellett lát­tuk. A szövetkezetiek érdeklődéssel vitatták meg Jakubovics Lajos elvtárs beszámolóját. Igen mea- ragadta figyelmüket, hogy a bányászok milyen merészen épí­tenek a KISZ-szervezetekre — s nem ok nélkül. Egyik-másik el­mondta, hogy megyénk terme­lőszövetkezeteiben. állami gaz­daságaiban sem tétlenkednek a kiszisták. Jól sikerült, hasznos volt a jászfelsőszentgyörgyi munkás­paraszt találkozó. Szocialista tár­sadalmunk két osztályának kép­viselői közül sokan ismerkedtek össze, sokan szerették meg egy­mást. Megyeszerte megkezdődött az Országos Mezőgazdasági Kiállítás elővételi jegyeinek árusítása A 62-ik Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szeptem­ber 12-től 28-ig tartja nyitva kapuit. Az idei jóval jelentősebb, mint az előző kiállítások, ugyanis nemzetközi jellege is lesz. Bővítik a Kiállítás bemutató pavilonjait, több lehetőség lesz a közönség szórakozására, sok érdekes látnivaló várja a láto­gatókat. A kiállítás ideje alatt vasúton és hajón 50 százalékos, autó­buszon 25 százalékos, a belföldi repülőjáratokon pedig 10 száza­lékos utazási kedvezményben részesülnek azok, akik elővételben megvásárolják jegyeiket. A Kiállítási Iroda által kibocsájtott elővételi jegyek egyúttal utazási igazolványként is szerepelnek. A kedvezményes utazást csak az veheti igénybe tehát, aki elő­vételben megvásárolja a jegyeket. A megye területéről, az előző kiállítások tapasztalatai alap­ján, közel 30 000 látogatóra lehet számolni. Az elővételi jegyeket ennek megfelelően a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya minden községbe eljuttatta. Azok, akik a kiállítást meg akarják tekinteni, jegyeiket beszerezhetik a Községi Tanácsnál, a ter­melőszövetkezetnél, a földművesszövetkezeti és kiskereskedelmi boltokban, gépállomásokon, állami gazdaságokban, trafikokban és még számos helyen. Ugyanezeken a helyeken lehet kapni sors­jegyeket is, melyeket a kiállítás ideje alatt sorsolnak. Tapasztalatcsere a mezoliéki Állami Gazdaságban A »Földművelésügyi Miniszté- Bffium, a Magyar Agrártudományi ^Egyesület és a Megyei Tanács fjjVB Mezőgazdasági Osztálya ta- pasztalatos erét rendez a mező- gjiéfká Állami Gazdaságban szep- ^temiber 3-án a helyes vetési sor­I rend kialakításáról. A tapaszta­latcsere országos jellegű, mert a dunántúli megyék kivételével minden megyéből részt vesznek rajta. A tapasztalatcserén dr. Sípos Gábor egyetemi tanár tart előadást. Megtalálta számítását Nagyok az igények Orosz Zoltán, a bányászok OB- elnöke a közös sikerekre koccint Benke Jó zsef gazdával. KÓRHÁZBAN A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák egyre több gon­dot fordítanak megyénkben a jó vetőmagra. Búzából a kedvelt fajták közül Bánkú ti 1201-esbői 420 vagon, Fleischmann 481-esből 40 vagon, Karcagi 21-esből 24 vagon kerül a termelőkhöz. Ez­zel az összes búzavetőmag igényt ki tudják elégíteni. De nemcsak búzából, hanem őszi árpából 6j vagon, rozsiból pedig 10 vagon vetőmagot cserélnek ki. E két utóbbi gabonafajtából olyan nagy az igény, hogy egyelőre a Megyei Tanács VB Mezőgazda- sági Osztálya nem tudja a tel­jes szükségletet fedezni, e»oo©e®ee«oe©e«oööoooo»©®9©©ooo®«o©®®«9oe szakadni az állandó robottól, - melyben része van gyermekko­ra óta. Elmondotta, hogy nyá ron ő nem alszik többet, mint • —5 órát naponta. A többi idő munkában tölti. Ez könnyen el hihető, hiszen 1 kh földön diny nyét termel, 1 kh-n hagymát éi így tovább. Mindegyik nővén) munkaigényes, nem tűri az elha­nyagolást. Amíg a kórházbar feküdt, sokat beszélgettem vele Ha jellemeznem kellene úgy jellemezném: Okos paraszt, ak; tudatosan csinálja azt, amit csi­nál. Télen nem sajnálja a fá­radságot a tanulástól. Egész kis mezőgazdasági könyvtára van már. Mielőtt valamilyen munká­hoz hozzáfogna, előbb kiszá­molja, hogy érdemes-e vele baj­lódni. Keresi: melyik az a nö­vényféleség, amely legtöbbet ad ugyanazon munkával. A kor- mány_ paraszt-politikájával egyetért, sőt nem egy esetben mondta, hogy „csak így marad­jon mindig.” Ez a kifejezés egyébként megvilágítja az ember egész be­állítottságát, társadalmi elképze­lését. Sokat dolgozik, munkája után jól keres, de ragaszkodik szinte foggal, körömmel a régi­hez, a kisüzemhez. Az a típusú ember, aki minden garast a fo­gához ver. százszor is meggon­dolja, míg egy forintot kiad. — Célja: a szerzés. Talán erre fi­zetett rá. Tudott dolog, hogy a tőasztalon, mely felett ott csil­log az apró tükrökkel kirakott reflektor. Ez a terem állandóan készenlétben van. Éjjel-nappal. A z egyik hajnalon szirénáz­va befutott egy vidéki mentőautó. A 203-as szobába új beteg érkezett. Fiatal em­ber, de a fájdalom, sőt már az élet is keserű vonásokat raj­zolt arcára. Vele jött a felesége. Tőle tudtam meg, hogy kende- resiek. A férje gyomorbeteg volt már régebben; éjjel pedig, ahol a fekély volt, kiszakadt a gyom­ra. Nagy csapás a betegség, kü­lönösen az olyan parasztember­re, aki egyedül gazdálkodik. — Kettős csapás, mert egyrészt kórházban kell huzamosabb ide­ig feküdni és fizetni kell a kór­házi költséget, ami bizony nem kis összeg, — másrészről pedig az ilyen nagy dologidőben nap­számost kell fogadni, áld elvé­gezze a munkát. Csak a mentő­költség 750 forintba került O peráció után az új beteg első gondolata akörül for­gott, hogy vajon mi történik a dinnyével? Nemsokára szedni kell és szállítani a piacra. Még ilyen állapotban sem tudott el­I) p üllesztő meleg van már he- 11 * tek óta. Az utat szegélye- j • ző nyárfákon egy levél sem (; rezdül. A forróság eltikkaszt ^embert, állatot, növényt. De az Jélet mégsem áll meg. Gyakran « töri meg a kórházi csendet a * mentőautók szívbemarkoló szi­li rónája. Jönnek a megye min­iden tájáról, hozzák az életért ^reszkető embereket. Néhány C perc múlva már a műtőben fek- í'szik a beteg. 8 Igen a műtőben. Olyan te­urem ez, melybe az ember biza­lommal, de rettegve lép. Itt har- Ccol az emberi tudás a termé­szettel. Életet mentenek meg, r. beteg testrészeket távolítanak el 1 napról-napra. Kemény harc, ne­jhez munka ez, semmivel sem ^könnyebb, mint bármely fizikai fimunka. A beöltözött orvosról íszakad a víz, hiába duruzsol a ^sarokba állított ventillátor. Az Coperáló orvos kezébe veszi a szi- Bkét... D Biztos kézzel, alapos hozzáér- Btéssel kell minden mozdulatot ^megtennie, hiszen emberéletről Evan szó. Az itt dolgozó orvosok ►munkáját csak az tudja igazán * becsülni, aki feküdt a fehér mű­;«oQ>nad Sándor, a tiszaszentinwei Arany Kalász Taz tagja. Mi- |J#6tt szövetkezeti gazda lett volna, több helyütt dolgozott — de ■ijfcasn 7—800 forintnál nem vitte többre. Április elsején lépett az! SÄnany Kalász Tsz-be, hol havonta átlagosan 33 munkaegységet ‘«•eíjesft. Ez a háztáji jövedelmén felül 1650 forintot jelent szá-j máéira. Keresetének felét készpénzben, felét terményben kívánja' ' kivenni " 1

Next

/
Thumbnails
Contents