Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-24 / 200. szám
1958. augusztus 24. SZOLNOK MEGYEI NEPIAP 5 HOLNAPÉRT | Egy summában három öltöny Idén terv — jövőre valóság Mire készül a száj öli Előre Tsz? gyomorfekélyt a rendszertelen étkezéstől, a túlfeszített munkától is meg lehet kapni. Márpedig őneki mind a kettőből bőven kijutott. Igaz, szerzett egy házhelyet, meg egy házhoz való épületanyagot, jószágállománya is szép, de ezekkel együtt kapott egy gyomorbetegséget is.-. J TVTehezen várta, míg kikerűl' * v hét a kórházból. Gondolata állandóan a kis gazdaság, az adófizetés, a piac körül járt <— Számolta a napokat S vele együtt azt is, hogy mennyibe került ez a betegség. • A szobában, ahol feküdtünk, volt egy termelőszövetkezeti tag is. Czapkó Mihály Besenyszög- ről. Mihály bácsit szintén operálták. Öt is a mentő hozta be, de nem 750 forintért, hanem ingyen. Hajdan eselédember volt •— nagygazdákhoz járt aratni; sok munkáért kevés bérért. A földosztás után a maga ura lett a sovány besenyszögi határban. — Ezen a földön nyáridőben a szöcske is éhenveszett... Négyöt mázsánál nem adott több búzát a szikes. Javítatlanul, kisüzemben miként is adott volna többet?.™ Czapkó Mihály jól VALAHOL A KÖZPONT szélén aranyló szalmát rak kazalba az elevátor; a kukoricatörés ideje még messzi — ilyenkor jut idő a tervezgetésre. Van is min spekulálni olyan szövetkezetben, mely ma 426 hold szántón gazdálkodik, de ősztől háromszázzal többön szeretne. A meglévő föld hat darabban fekszik, minősége pedig: ahány, annyiféle. így nem lehet vetésforgót kialakítani, legfeljebb — vetési sorrendet. Bosszantó dolog; a tsz jószágját nap mint nap egyéniek által használt tartalékföldek mellett kell kihajtani — utána pedig kártalanítani a gazdákat, mert hol itt, hol ott tett termésükben kárt a gulya— — A községi pártszervezet, meg a VB is amellett van, hogy az Előre Tsz megkapja, amit kér — így Kolonics Frigyes, a sza- joli VB tagja. — Magam nem hiszem, hogy a tagság műveletlenül hagyná; vagy, hogy a belterjesség rovására • menne a terűié tgyarapodás. Azt mondják a szövetkezetiek, 150 holdon őszi árpát vetnének, a többin lucernát. Szép ám itt az állatállomány! — És gyarapodik! —teszi hozzá jelentőségteljesen Bencsik János állattenyésztő. — Tavaly 34 tehenünk, 41 növendékmarhánk volt; most már 43, illetve 58 van. Zárszámadásig megellik még vagy 12—13 tehén. Van még két ökrünk, két bikánk, 15 lovunk, 587 birkánk és 482 sertésünk... S mind enni akar— AZ ELNÖK A BESZÉLŐ felé sandít s rábólint szavára. Majd hozzáteszi, hogy az állatállomány fejlesztésében nem akar megállni. Sem ő, sem a tagság. Ezért terveztek be már most egy hatszáz férőhelyes juhhodályt, egy ötszázas baromfiszállást — a sok tatarozás mellett A tanya- központ villanyvezetékének 500 méteres meghosszabbításának ember, állat egyaránt hasznát látja majd; 150 kh föld pedig többet hoz a digózás után. Mindezt félhangon, szinte mellékesen beszéli el Kalmár József elnök, míg valami rajzok után keresgél. Megvan! Szőke Imre fiatal szövetkezeti gazda készítette azokat bogárfekete tussal, s olyan könnyű kézzel, mintha világéletében csak rajztollat forgatott volna, nem pedig — kapát a kertészetben. — Erre felé, az utak mentán kezdjük a fatelepítést, — húzza végig ujját a vonal felett az elnök. — Úgy háromezer suháng- gal számolunk... A belső részeken további 3—i ezret ültetünk. Felmagasítjuk a mostaqi sekélyke tó partját, a vízébe pedig füzet telepítünk. Szemnek szép látvány, tüdőnek kellemes levegő, — ezt biztosítja esztendőre a tavacska... Ha meglesz, látogatókat is hívunk... •— Eddig nem tették? — Nem a... — bizonytalankodik az elnöki szó. — Resteltük, megvallom, a tanyaközpont képét. Az eredményeinkkel nem kell szégyenkeznünk. Tavaly a tervezett 33 forint helyett 30.80 forintot fizettünk munkaegységenként; az idei terv 47 forint. Meg is lesz! NEM MARAD TITOKBAN, hogy háromnegyed év alatt ötvenhatról hetvenhatra emelkedett a taglétszám; húszán pedig erősen készülődnek befelé. Ezek — mit szépítsük — jobbadán kétlakiak; itt is dolgoznak egy keveset, ott is; persze így nehéz zöldágra vergődniük. Kalmár József meghitel rá, hogy szövetkezeti gazdaként egyik sem keresi majd másutt a boldogulását •— Annál kevésbé, — folytatja, —* mert látó embernek észre kell vennie: fejlődik, gyarapszik a közös gazdaság. Megvan már a közgyűlési határozat: negyvenöt holdon telepítünk gyümölcsöst. Tudja, a Jonathán meg a Star- king igen jól fizet az olyanfajta földön,' mint a miénk. Szőke Imre majd elmagyarázza, miként kell azt úgy ápolni, hogy ne csak a gyümölcsét szedjük kötőbe, hanem az érte járó forintot se bírjuk másként— MÉG JÁTSZIK a mosoly szája szélén, mikor a hirhedett négyes-konyhák egyike felé tartunk. Belépéskor változik csak az kemény elhatározás kifejezőjévé... — Ez még az úri vircsaft hagyatéka! — mutatja a kormos, huzatos szabad kéményt — Legszívesebben meghagynám me- mentónak... No, de nem múzeum a tanyaközpont! Inkább rászánjuk azt a hatvanezer forintot; s a két négyes-konyha átalakításával nyolc, emberhez illő lakást adunk nyolc családnak — ingyen— A közös gazdaság erejéből. Valahol a központ szélén aranyló szalmát rak kazalba az elevátor; a kukoricatörés ideje még messzi — ilyenkor jut idő a tervezgetésre... ...és nemsokára erő, akarat a megvalósításra. — borváró — —nwa——-----Gé pi bemutatót és ankétot tartanak a jászteleki Alkotmány Tsz ben Az ^igrártudományl Egyetem Növénytermesztéstani Tanszéke a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Földművelésügyi Minisztérium augusztus 26-án a jászteleki Alkotmány Tsz-ben gépi bemutatóval egybekötött ankétot rendez. Az ankétem megbeszélik a gödöllői ikersoros kukoricatermesztéssel szerzett üzemi tapasztalatokat. Minden érdeklődőt szívesen lát a rendezőség. A gépi bemutató délelőtt 10 orrakor kezdődik. Takács Mártonná, a ttezatenyőí Kossuth Tsz tagja a szőrnek! Vidám Vásáron egyszerre három öltönyt vásárolt — három Iegényfiát 1e&be meg velük. Csoport-taq lett Szűcs Kálmán és paradicsomot mér Grocsa János, a szandaszöllösi Vörös Mező Ts<z raktárosa és pincemestere a Vidám Vásáron. A szövetkezeti gazdák több teherautóra való gyümölccsel és zöldséggel járultak a vásár sikeréhez. számolt, okosan gondolkodott mikor szövetkezeti gazda lett A termelőszövetkezeti gazdálkodás megváltoztatta az emberek életét a határ képét. A faluban egymás után épülnek az új házak, melyeknek alapját ma már nem döngölt földből rakják, hanem a hegyekből hozatnak terméskövet A tetőkre nádfedél és gyékén helyett cserép kerül. Ritka az Olyan ház, amelyikben villany ne volna. Czapkó bácsinak világvevő rádiója van. Sőt arra is jutott, hogy a házát rendbe tegye. Mindez nem érződik meg a kamrán, — újságolta. — Míg bennfeküdt a kórházban, hazavitték számára a búzát, az árpát mely bőségesen elegendő a családnak. Azokon a földeken, ahol 4—5 q búza termett valamikor, most már 8—10 q, néhol még ennél is több megterem. A szövetkezeti gazdálkodás lehetővé tette, hogy talajjavítást végeznek több száz holdon. A terméketlen szik helyén hatalmas rizstáblák terülnek el, melyek jő esztendőben holdanként 20 q-ás termést is adnak. A múlt és a jelen közti terméseredmény-különbségek mutatkoznak meg a falu kéi<én... B ár csekélységnek tűnik, — mégis sokat mondó tény, hogy Czapkó bácsi a saját pizsamájában feküdt a kórházban, naponta rendszeresen fogat mo-í sott. Kicsi dolognak látszik, de! mégis bizonyítéka annak, hogy; az egyszerű cselédemberből' olyan szövetkezeti gazda lett, aki[ vásárolhat pizsamát, s megtanul-í ta, fogát, egészségét ápolni kell* Neki csak az volt a problémája,! hogy milyen sokáig nem szabad' enni paprikás csirkét... Sokszor; elmondotta, hogy az a sok csir-( ke, amit az idén felnevelt a fe-< lesége, most nagyrészben a pi-< acra kerül, mert — nincs, aki< megegye. < L átogatási napon jöttek hoz-; zá a termelőszövetkezetből J is. Bíztatták, hogy maradjon a‘ kórházban, míg csak teljesen [ meg nem gyógyul. Odahaza a szövetkezetben minden jól megy. Szépen mutat a rizs, —[ megtalálják belőle számi tásu-< kát. Amíg beteg lesz, minden hó- j napban 25 munkaegységet írnak! a javára. Nem kell tehát neki; félnie attól, hogy nem lesz a té-; len mit ennie. Gondoskodik róla! a szövetkezet. Kórházi költségét pedig az SZTK fedezi. E két ember egész társadalmi körképet hozott a kórházi ágy-| ba. Az egyik a régin kesergő, a. múltba szerelmes, egyéni kis bajaival küzködő, vajúdó ember,! , a másik a jelent és a jövőt kép-! viselő új típusú ember; szövetke-' zeti gazda. < Vágási. Kálmán Kolbász aid void oonrih^t [Szűcs Kálmán 19 holdas jászkisérl gazda a Petőfi Tszcs tagjai* .nak sorába lépett. Az állattenyésztéshez jól értő gazdának hálán* tehene, egy borja van. Képünk a 12 literes Fátyol fejése köohes» mutatja Szűcs Kálmán*.
