Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-24 / 200. szám

SZOLNOK MEC.VEI NÉPLAP 1958. augusztus 24 I F ^---------___ _ ...... .. ■'■■" 1 --- 1 ■— Ün nepi dísz felvonulás Bukarestben Románia felszabadulásának 14. évfordulóján AZ ENSZ RENDKÍVÜLI köz­gyűlése melllett kissé háttérbe szorult a genfi tanácskozás, amely az atotmkísérletek betil­tásának ellenőrzési rendszerét dolgozta ki; Amikor a keleti és nyugati tudósok megegyeztek a megfelelő ellenőrzési módszerek­ben, a megegyezés hírét talán el­homályosította az a látványos viadal és bíztató határozat, amely New Yorkban született. Pedig a két megállapodás ugyanabba az irányba mutat. Pénteken pedig Eisenhower el­nök bejelentette, hogy az Egye­sült Államok kész október 31-től egy évi időtartamra felfüggesz­teni nukleáris kísérleteit. Ügy gondoljuk, az elmúlt hónapok-1 ban, sőt években sem volt olyan bíztató pillanat a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében, mint a mostani: de nem volt olyan veszélyes sem. MI AZ, AMI BIZTATÓ? Most először nyílt meg annak a lehetősége, hogy korunk legége­tőbb nemzetközi problémáit rendezzük, vagy legalább elin­duljunk a rendezés útján. Az ENSZ közgyűlés határozata ön­magában természetesen nem oldja meg a középkeleti kér­dést, azonban lehetővé teszi és előmozdítja a megegyezést. Is­mételjük: ez csak keret, amely­be még sokféle tartalmat önthet az élet. A határozat azonban csak akkor éri el célját, ha nyomában az angol és amerikai csapatok kivonulnak Jordániá­ból és Libanonból. Mindeneset­re úgy tűnik, hogy a válság mélypontján túl vagyunk: az új Iraki Köztársaságot kénytelen volt elismerni valamennyi nagy nyugati állam és az ENSZ-köz- gyűlés határozatát egyhangúan fogadták el. A mostani középkeleti válság, amely része a nyugati gyarma­tosító politika általános krízisé­nek, csupán egyike azoknak a megrázkódtatásoknak, amelyek az utóbbi 13 évben jelezték történelmi fejlődés irányát. Em­lékezünk a koreai háborúra, < Szuezi-csatoma államosítására ezek az akut-válságok eddig mindahányszor rövidebb-hosz- SZabb idő alatt megoldódtak — az imperialista hatalmak vere­ségével. Mindez azonban nem szüntette meg az újabb robba­nások lehetőségét, mivel erre a nyugatiak által fenntartott me­rev hidegháborús politika ismét lehetőséget nyújtott — sőt ki­kényszerítette azokat. A máso­dik világháború utáni nemzet­közi politika alapvető kérdése, kelet és nyugat közötti ellentét nem csökkent, hanem a fegy­verkezési verseny következtében mindinkább fokozódott. AZ A PERSPEKTÍVA, amely most a nukleáris kísérletek tel­jes beszüntetésének ígéretével feltárult, esetleg — ezt a fenn­tartást nem lehet eléggé hang súlyozni — az első lépése lehet Biztató pillanat párbeszédnek, I ba szörnyűbb pusztítást okoz­annak a nagy . amelynek feladatta előbb-utóbb rendezni a földgolyó gondjait hiszen, mint Hrtiscsov mondta: ,egy bolygón élünk :; A nukleáris kísérletek felfüg­gesztése természetesen Eisen­hower ígérete után is csak lehe­tőség: emlékszünk, hogyan ódázta el az amerikai diplomá­cia azt a csúcsértekezletet, amelybe a Szovjetunió békepold- tikája már csaknem belekény- szerítette. A dolog természeté­ből adódóan azonban itt nehéz lesz visszatáncolni az ígéretek­től. Az amerikai döntés annak a 13 évi harcnak az eredménye, amely Hirosima és Nagaszaki borzalmai után minden béke­szerető embert átfogott. És itt igazán elmondhatjuk, hegy ez nem frázis, hogy ennek semmi köze a szólamokhoz: ez valóban az emberiség békevágyának és megszámlálhatatlan alkalommal kifejezett tiltakozásának gyü­mölcse. Felesleges lenne itt most ismét elsorolni a japán diákok, vagy Albert Schweitzer és Bertrand Russel szavait. Elsősorban azt kell megálla­pítanunk, hogy lényegében a Szovjetunió márciusi döntésé­nek erkölcsi súlya kényszerí­tette a nyugati hatalmakat a nukleáris hajsza legalább rész­leges korlátozásának gondola­tára. A Szovjetunió — mint is­meretes — egyoldalúan felfüg­gesztette kísérleteit anélkül, hogy bármiféle garanciát kapott volna arra, hogy a kapitalista hatalmak is így tesznek. Talán először fordul elő a történelem­ben, hogy valamelyik ország diplomáciája ennyire bátran mer építeni a néptömegek béke- $ akaratára, mert végső6oron va- { lóban ez az erő kényszerítette $ a szovjet példa követésére a t nukleáris fegyverkezés aposto- J Iáit. í TUDJUK, hogy legutóbb az » ENSZ jelentése hangsúlyozta, Z milyen óriási veszélyt jelent a * levegő ionizálása, mely az atom- ; kísérletek következménye. A ; nemzetközi geofizikai év kuta- * tásaiban résztvevő japán hajók í elhagyták az óceánt a rádió- X aktív veszély miatt. Sorolhat- J nárnk a példákat tovább: a ki- 1 sértetek felíügegsztése már ön- t magában is nagy veszélytől sza­badítaná meg az emberiséget Ez azonban csak az első lépés az első érintkezési pont az ie hét — ha megvalósul — nyu gat és kelet között. A nukleáris fegyverszünete követnie kell az egyetemes bé kének. Ez nyilvánvaló követkéz tetés: nem utolsó sorban ez a oka annak a merevségnek amellyel DuRes politkiája - mostani kapitulációjáig — ezt kérdést kezelte. Természetese: atombombát lehet gyártani ki sértetek nélkül is. A háború veszély fokozódhat előzetes rőt bantások nélkül is és egyetie hadicélpontra dobott alom bon hat, mint ezer kísérlet. Az amerikai atomkísérletek októbervégi beszüntetéséről szóló döntés azonban mégis az első lehetőséget jelenti a 13 év óta folyó fegyverkezési hajsza lezá­rására és megfelel a szovjet diplomácia törekvésének, amely a problémákat lépésről-lépésre, az egyszerűtől a bonyolult felé haladva óhajtja rendezni, INNEN A BIZTATÓ perspek­tíva és innen a veszély is. Ha az amerikai politika valóban el­fogadja a megegyezést, ez egy okosabb jövő alapjává válhat. Ha nem, ha valamilyen ürügy­gyei folytatódik a fegyverkezési hajsza és elszabotálják a közép­keleti válság megoldását, ~ helyzet rosszabbodhat. Az elkövetkező két-három hó­nap eseményei megmutathatják a jövőt. Baracs Dénes BUKAREST. (MTI.) Románia népe szombaton a szabadság 14. évének győzelmeit ünnepelte. Ebből az alkalomból a román főváros ünnepi díszt öltött. Reg­gel nyolc órakor a bukaresti Sztálin-téren már zsúfolásig megtöltötték a meghívottak a dísztribünöket. A téren tömött sorokban álltak a fegyveres erő dísszázadai. Pontosan félkilenc órakor a főtribünön helyet foglaltak a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a kormánynak a tagjai, a tribünökön pedig a tömegszervezeti vezetők, a ma­gasrangú állami tisztviselők, akadémikusok, tudósok, művé­szek, írók, tábornokok, törzstisz­tek, élmunkások, az egyházak képviselői, a hazai és a külföldi újságírók. Leontin Salajan vezérezredes, a Román Fegyveres Erők mi­nisztere a téren felsorakozott díszszázad díszszemléje után ün­nepi beszédét mondott; A párt és a kormány nevében melegen üdvözölte a dolgozókat és a fegyveres erők tagjait, majd méltatta a román nép legnagyobb ünnepének jelentő­ségét. Háromnegyed kilenckor fel­hangzott az Állami Himnusz, majd megdördültek az ágyúk. A tüzérség 21 ágyúlövéssel adó t díszsortüzct, amely jelezte, hogy megkezdődik a fegyveres erők díszflelvonulása. A menetet a tiszti iskolák osz­lopai nyitották meg. Lenyűgöző erő, fegyelem és méltóság su­gárzott a felvonulásból. Utánuk kerületenkint vonul­tak fel a gyárak, az üzemek, a vállalatok és az intézmények dolgozói. A menetet a sportolók festői felvonulása zárta be. — | (MTI.) Megalakult a Megyei Mezőgazdasági Fejlesztési Bizottság Amerikai és angol repülősépek messértik az EAK lésiterét Damaszkusz (TASZSZ.) Az EAK hadseregparancsnokságá­nak szóvivője kijelentette, hogy az utóbbi napokban az amerikai és angol repülőgépek ismételten megsértették az EAK légiterét. Több katonai repülőgép bere­pült Szíria területe fölé a liba­noni határ közelében, majd Jor­dánia felé távozott. Augusztus 23-án Szolnokon' megalakult a Megyei Mezőgaz­dasági Fejlesztési Bizottság. Cél­ja: segíteni a februári határozat megvalósítását, a Megyei Párt- bizottság tsz-fejlesztésére hozott határozatát, — pártunk agrárté­ziseinek szellemében és irány- mutatása alapján. A Mezőgazdasági Fejlesztési Bizottság alakuló ülésén a kü­lönböző megyei szervek, tömeg­szervezetek, intézmények vezetői beszámoltak arról, hogy mit tet­tek és mit tesznek a mezőgazda­ság szocialista átszervezése ér­dekében. A megye vezetői meg­állapították, hogy nagy remé­nyekkel tekinthetünk a fejlesz­tési munka elé. Annál is inkább, mert megyeszerte mind nagyobb az érdeklődés az egyénileg dol­gozó parasztok részéről, s most az a fontos, hogy az egyéni gaz­dák belépési szándékát elősegít­sük. A Mezőgazdasági Fejlesztési Bizottság alakuló ülésén össz­hangba hozták a különböző szer­vek, intézmények erőfeszítéseit. A bizottság tagjai elhatározták, hogy már a közeli napokban ha­tékony, személyes segítséget és támogatást nyújtanak egyes köz­ségek fejlesztési munkájához. » AAAAAAAAAA*A*A*AAAA 1 WWVW vwwwwwv — OSZTÁLYÁHOZ Pártélet Ä Jászapáti Járási Pártbizott­ság és« a járási tanács aktíva- értekiezletet tartott, amelyen mezőgazdasági szakemberek és pártaktívistók a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kér­déseit vitatták meg. Előadást az MSZMP járási bizottságának első titkára, Kökény István elv­társ tartott. Jelenleg a községi MSZMP szervezetekben dolgoz­zák fel a járási aktíva anyagát. * A kunszentmártoni járás párt- szervezeteiben ugyancsak ez a munka jelenti most a pártélet legfőbb témáját. Az MSZMP Központi Bizottságának agrár­tézisei alapján a megyei tanács, a Hazafias Népfront közös ülé­sén elhangzottakat vitatják a járás kommunistái, KOMMUNISTÁT mutatunk be, lehet, so­kan ismerik. Nem egyedüli, mert sokan van­nak, mint mások, a munkásosztály _ egyszerű katonái. Nem dicsekvő, rövidbeszédű egyszerű ember, de amit megmond, azért helyt is au. 1937-ben került — mint kovács — a szol­noki MÁV műhelybe. Először a tűzikovácsok- hoz, majd a rugókovács brigádba helyezték, mivel ott nem volt fiatal. Akkor még „Német űr’’, a vaskalapos művezető uralkodott a ková­csok felett. Végigpróbálta a kapitalista üzem­ben a fiatal munkások sorsát, pedig csoport- vezetője, Kövesi Károly — aki szintén fiatal volt — igyekezett enyhíteni az öregek busás - kodását. / A közel kétméteres nymunk, de izmos le­gény hamarosan elsajátította a szakmai fogá­sokat. Rengeteget kellett dolgoznia. A munka „fogdmeg'’-je mindig az övé volt. Nem panasz­kodott, összeszorított fogakkal végezte munká­ját, csupán belül lázongott a sok igazságtalan­ság láttán. Bántotta önérzetét, hogy mint fia­tal munkásnak, a■ legnehezebből a legtöbbet kell csinálnia és fizetése mégis a legkevesebb volt. Az öregek némelyike alig tett valamit naponta és dupláját kereste. Mennyivel szíve­sebben dolgozott volna, ha egyenlő bért kaip az egyenlő munkáért. Akkor ilyesmiről nem lehetett álmodni sem. A KESERŰ ÉVEK UTÁN aztán felvirradt a felszabadulás napja. Ma már neki is csak szomorú emlékként tűnik a múlt. Elsők kö­zött volt az újjáépítésben. Figyelte a kommu­nistákat. Tetszett neki a bizakodó munka, közéjük állt. Lassan nem kellett már bosszan­kodnia, mert egyenlő munkáért egyenlő bért is fizettek. Nincs már különbség a fiatal és idős munkás között. Úgy mérik a járandósá­got, ahogy dolgoznak. 1949-ben csoportvezető lett, s még nagyobb lendülettel végezte nehéz munkáját. A nyolc kovácsból álló csoport lassan szaporodott és legutóbb már huszonegyen dolgoztak irányí­tása alatt, ö maga még mindig a kalapácsot forgatta, nem húzta ki magát a munka alól. pedig megtehette v Ana. Segítette, tanította a fiatalokat, őszinte, becsületes, igazságos volt. ezért szerették. 1951-ben párttitkáruknak választották a kovácsok. Bíztak benne s nem is csalatkoztak. A pártonkívüliek vagyrabecsülték erényeiért, közvetlenségéért. Nem is volt az üzemükben nézeteltérés, vagy nagyobb probléma. Ment a munka folyaina.osan. Részt vettek a munka­versenyben, leküzdötték az anyaggondokat és a közös munkában eggyé forrott az üzemrész. A kovácsok helyeselték, mikor párttitká­ruk megkapta az „Érdemes vasutas”, majd a „Kiváló dolgozó” jelvényt. AZ ELLENFORRADALOMNAK sem si­került éket verni a kollektívába. Pedig igye­keztek a maguk emberét a munkástanácsba delegálni. A kovácsol: azonban hajthatatlanok voltak. Nem ültek fel a hangoskodóknak. s nem is vettek részt semmiben sem. A mun­kástanács választáson is haj thatat Ionul ki­mondták: „Nekünk a párttitkárunk kell ta­nácstagnak, eddig is becsülettel képviselt, most is atzt várjuk tőle”. Most sem csalatkoz­tak benne, mert hű maradt osztályához. Az elsők között see, vezte az MSZMP-t. Nyíltan szállt szembe a rágalmakkal, egyszerű szavak­kal igazolta a kovácsok előtt a párt és a kor­mány helyes munkáját. Hallgattak rá és első­nek indult az üzemrész a munkába. 1957. március elején munkaversenyt szer­vezett új alapon, és a brigádja- vele indult — az üzemben egyedül — a gazdaságos, takaré­kos munka megvalósításáért. Azóta is havonta többtízezer forintos megtakarítást érnek el az ócska, de használható anyag bedolgozásával, az elsők között jelentkezett a- munkásőrségbe és azóta is becsületesen végzi társadalmi munká­ját, hogy ha kell, fegyverrel is megvédje az annyira szeretett szocializmust építő hazát. A Vili. VASUTAS NAPON ismét kiváló dolgozói jelvényt kapott, a velejáró pénzjuta­lommal. Sokat hívták műszaki vezetőnek, de ő a kalapácsnál maradt. De most, hogy a párt hívta az üzemi szervezet élére — vállalta a megbízatást. Az üzem dolgozói és kommunis­tái bíznak abban, hogy mint mindig, most is helytáll Tóth János Ernő. bt- andrási s*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents