Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-24 / 200. szám

a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja

VILÁG PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK!

SZOLNOK MEGYEI

Qz_

IX. évfolyam, 200. szám.

Ara 60 fillér

1958. augusztus 24. vasárnap.

AUGUSZTUS 20-ÁN Czinege Lajos elvtárs ünnepi beszédét sokezer ember hallgatta végig és értett egyet a Megyei Párt- bizottság első titkárával akikor, amikor Karcagot így jefemezte: „Szocialista város”, Igém Ez a Kun város — Tünkévé, Kisújszállás és Mezőtúr mellett — határával, kulturált gazdálkodásával, egyre jobbmódú parasztságával diadalmasan hirdeti a szövetkezeti gazdálkodás mérhetetlen erejét, elvitathatatlan fölényét és elénk rajzolja a szebb jövő valóságos képét; — Szinte mutatja, hogy íme ezért van szükség a szövetkezésre, ezért kell mindenütt megvalósítani a nagyüzemi gazdálkodást.

Karcagból soha nem lett volna az, ami most, ha bölcs parasztsága nem választja bátran az újat és nem hagy fel már évekkel ezelőtt a régivel. De felhagyott. A 67.223 holdas határ több mint 90 százalékán társas gazdálkodás folyik és a Szövetkezők néhány év alatt valóságos csodát műveltek.

Emberöltők teltek el itt, egy csepp változás, s egy milliméteres előrehaladás nélkül; Változás, vagy esemény soha nem volt. A paraszt ember szántott, aratott, kukoricát tört, s a másik évben újból kezdte mindig úgy, ahogy húsz, vagy ötven évvel ezelőtt apja, nagyapja csinálta. S mindig csak annyit aratott, amennyit a föld hajlandó volt adni;

Voltak aszályos esztendők s-» így az emlékezetes 1934-es év — amikor a karcagiak Nádudvarról hoztak gyékényt, abba kötötték a búzakévéket, mert a hazai föld termése olyan kicsi volt, hogy még kötelet sem csavarhattak belőle. De az aszály, a szárazság mindig bizonytalanságban tartotta az embereket, mert nem tudtak szembeszállni az időjárás szeszélyeivel.

EZ ÉVBEN IS nagy szárazság sanyargatta a növényeket. Alkotmányunk ünnepén a karcagiak mégis olyan kiváló termés- eredményekről adhattak számot, az általuk megrendezett mező- gazdasági kiállításon, hogy azon csak csodálkozni lehetett. A Petőfi Tsz 47 holdas területen 14.2 mázsa átlagtermést takarított be búzából, a Ságvári Tsz egyik árpa táblája (őszi) 15 mázsás átlagtermést adott. S így sorolhatnánk tovább az eredményeket. Csoda ez? Egyáltalán nem csoda.

A szövetkező ember birtokosa mindazon eszköznek, amely alkalmazása, felhasználása bő termésre kényszeríti a földet _ minden időben. Ma már tehát ott, Karcagon nem szerencse dolga ennyit, vagy annyit termelni, — hanem céltudatos munka eredménye.

KULTURÁLT A GAZDÁLKODÁS. Igen. Valamikor, néhány évvel ezelőtt a város határában csak búzát, árpát, kukoricát és lucernát termeltek. Cukorrépát nagyon keveset, a 40-es években kezdték meghonosítani a lent és a napraforgót, számottevő gyümölcsös nem volt, primőrkertészet nem volt, konyhakerti növények termesztése nem wolt. öntözött terület nem volt.

sgyszóval a gazdálkodásnak ; j :sak külterjességéről beszélhet- ; ;ünk.

S mi van azóta, ai 'ióta Karcagon uralkodó lett a v«Svetkezeti 3szme és, kialakultak ►, .»agy-: izemek? Szinte valamef 'ti*' termelőszövetkezet termeszti a cukorrépát, méghozzá évről-évre jobb eredménnyel. A Béke Tsz- íek ez évben 190 hold cukorrépa- vetése van. S amire évekkel ez- zelőtt még senki sem gondolt, ma gyönyörűen díszük legtöbb tsz területén a szőlő. A Béke Tsz az idén tíz holdat telepített, a Dózsa Tsz most készíti tíz holdnak a talajt, a Szabadság Termelőszövetkezet 35 holdas szőlője és gyümölcsöse már sokat ígér. Évekkel ezelőtt Karcag város gyümölcsszükségletét teljes egészében vidékről kellett biztosítani, néhány év múlva a szükséglet java részét megtermelik a szövetkezeti gazdák.

A SZOCIALISTA NAGYÜZEMEK kialakítása előtt sem a föld minősége, sem pedig a mennyisége nem engedte meg, hogy egy tíz-tizenöt holdas egyéni gazda mondjuk kertészkedésre adja a fejét. Ehhez nem volt anyagi ereje sem. Ma viszont Karcag határa nemcsak a megyében, hanem az országban is elsőként adja a legkorábbi primőrárukat, például érett paradicsomot már kora tavasszal szállítottak. Nagy területen termelnek konyhakerti növényeket, említsük csak meg a Béke Tsz- t, ahol most 40 hold paradicsom érik.

De ugyanígy beszélhetnénk a rizsiről is, amelyet jelenleg 3 és félezer holdon termelnek, s a termés értéke évente többmiliió forinttal gazdagítja a szövetkezeti tagokat. Ez a dolog egyik oldala. Az a másik, hogy ilyen módon a karcagiak az ország lakóinak jobb ellátását is segítik; ;

KÖTETEKET LEHETNE írni a szocialista város lakóinak megváltozott életétől. Ma már nem úgy dolgoznak, nem fáradnak annyit az ottani emberek, mint régen. Nyáridőben kombájnok, aratógépek lepik el a határt, s kasza helyett gép vágja, sőt legtöbb helyen csépeli is nyomban a búzát. Ez évben a tsz-ek az aratás 90 százalékát gépekkel végezték. S évről évre új, korszerű gépeik segítik a nehéz paraszti munkát. Nemrég, néhány héttel ezelőtt például megjelent és dologhoz látott a Szovjetuniótól kapott silókombájn. A jövő, a holnap még többet ígér.

S végül ehhez a vázlatos felsoroláshoz nagyon kívánkozik egy igazság, nevezetesen, hogy a szocialista Karcag példája lelkesítse Szolnok megye más területén élő községi, városi vezetőit, azon munkálkodjanak, hogy községük, városuk dolgozó parasztsága is mielőbb odaérjen, ahol a karcagiak vannak. Ez a kun város bizonyítja, hogy ahol bátran szakítanak a múlttal, a nagyüzemet választják, ott nem veszítenek semmit, de nagyon sokat nyernek.

SaR,

A wS™*"' Munkás-paraszt találkozó

segítsége JásEfelsőszenigyörgyőn

a délkoreai munkanélkülieknek és árváknak

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa 1958. augusztus 21-én kormány- határozatot hozott a dél-koreai munkanélküliek és árvák megsegítéséről. A fenti határozat szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya a délkoreai munkanélküliek és árvák részére ellenszolgáltatás nélkül 150 ezer szék (22.500 tonna) rizst, a vizek terméséből —

(hal és más tengeri állat) tízezer tonnát, ötmillió méter szövetet és négy millió pár lábbelit adományoz. Ezenkívül teljes mértékben felelősséget vállal az elhagyott árvák oktatásáért és háromezer délkoreai diáknak havi ezer von állandó ösztöndíjat biztosít. (MTI).

Az Alkotmány ünnepén nagybátonyi bányászok látogatták meg Jászfelsöszervtgyörgy dolgozó parasztságát. Mindarról, ami a találkozón történt — képes riportban számolunk be a 4. oldalon.

Hazajöttek a hanságiak

Pirosra sült kilencven fiatallal gördült be tegnap hajnalban a szolnoki állomásra a Budapest felől érkező személyvonat. Nem mások, mint a Hanságban táborozó Szolnok megyei diákok érkeztek meg. Ajándékokat, pénzt nem hoztak magúkkal. Egész életre szóló élményt annál többet.

íme: a legjelentősebb.

— Szerdán történt —• meséli ;Molnár Sándor törökszentmik- • lósi középiskolai tanár, a Szolnok megyeiek táborvezetője — ;óriási eső esett. Nem mentünk ki dolgozni, vártuk a zivatar végét. Én éppen táborügyeletes voltam, és mi tagadás, pihentettem a szemem. Motorzúgásra figyeltem. Ahogy isinéztem, a gépkocsiból már ki is ugrott Kádár

János elvtárs. Vele jöttek Apró Antal és Komócsin Zoltán is.

Nagy volt a meglepetés. Az elvtársak azonban hamar eloszlatták a feszélyezettséget. Kádár elvtársék gumicsizmát, sátorlapot kértek, s indultak ki azonnal a munkálatok színhelyére. Nagyon meg voltak elégedve.

— Most már látjuk, dolgozni is képes a KISZ — mondották.

A Szolnok megyeieket, akik legjobbak voltak a horvátkimlei Mező Imre önkéntes ifjúsági táborban dolgozó négyszáz diák közül, külön megdicsérte.

— Belevaló gyerekek a Szolnok megyeiek, ismerem őket.

A tábor konyháján külön terítettek az elvtársak részére. Csak hogy nem fogadták el. Együtt ettek a csajkából a diákfiatalck13 ezer 750 forintot keresett

eddig Szilágyi Sándor, a tisza- szentimrei Arany Kalász Tsz tagja, aki ez év március elsején lépett a izövetkezeti gazdák sorába, _

kai, s állandóan beszélgettek, tréfálkoztak velük. Sőt délután nem kisebb sporteseményre ke- . rült sor, mint a kormány- és a táborválogatott röplabdamérkőzésére. Több Szolnok megyei diák olyan fényképet hozott magával, amelyen Kádár, Apró és Komócsin elvtánsakkal társalog.

Élményeiken kívül nem kevésbé büszkék kiszistáink eredményeikre. Van is mire. Kilencven en indultak el a megyéből, s annyian is jöttek vissza. A munkát senki sem hagyta ott Az öt tanár csakúgy dolgozott, _ mint a diákok. Napi 3 köbméter föld kitermelése volt a norma. Csupán három brigád nem tudta teljesíteni; A többiek mind többet termeltek ennél. A tábor munkáját értékelve is elsők lettek a törökszentmikló- siak. Kovács Lajos, Balogh Pál diákok, Rósa László tanár közülük is kiemelkedtek. Harmadik helyen végeztek a szolnoki Verseghy Gimnázium tanulói

Jeles bizonyítvány ez. Pedig kemény munka volt. Reggel hattól délután két óráig a vízben. Mondták is a fiúk Kádár elv- társnak és hazafelé jövet:

— Most kezdjük becsülni a kétkézi munkát;

Meg lehet nézni valameny* - nyiük tenyerét Kérgeseik, ke» menyek.

S hogy milyen hangulatban?

térték haza? Jellemző, megfő«* gadták: a jövő évben találkozz nak a Hanságban. így együtti ahogy voltak, S addig is legfőbb' munkájuknak, a tanulásnak élnek, ki Mezőtúron, Turkevén, Törökszentmiklósom és Szólna, kon. Kiszisita becsülettel,- ahogy a Hanságban is dolgoztak? £ '

A SZOCIALISTA KARCAG PÉLDÁJA