Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-23 / 199. szám

\ 1958. augusztus 23. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 5 KARCAGI A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KÜLÖNKIADÁSA As új risshántolási kampányra készül a Karcagi Hántolóüzem séget Jdhasmálrtafe arra, hogy az előírásnak megfelelő minő­ségű rizst szállítsák be. Ugyancsak a termelők érdeke az is, hogy Nem dolgoznak: a gépek, még­is igen szorgalmas és gondos munka folyik a Karcagi Hán­tolóüzemben: készülnek az új rizshámtoláei idényre. A molná­rok, a karbantartók és a raktári munkások nagy igyekezettel végzik az üzem minden mun­kahelyén a javítási és karban­tartási munkákat. Nagy munkában van a mű­szaki vezetés is: a javítással egyidőben egész sor műszaki in­tézkedést, újítást, átalakítást hajtanak végre. Ezeknek az a célja, hogy az eddiginél jobb minőségű árut gazdaságosabban előállítani. Az üzem évről évre fejlődött, amit a minőség javulásia mellett az egyre növekvő gazdasági eredmények is mutatnak. Most oá. üzem minden dolgozója azt szeretné, hogy ebben az évben a fejlődés még erősebb ütemű le­gyen. A dolgozók tudják, ez nemcsak az egész népgazdaság­nak, hanem saját maguknak isi nagyobb hasznot jelent: a jobb munka után több lesz a nyere­ségrészesedés. Dolgozó parasztságunk jó munkája és a kedvező időjárás következtében ebben az évben is jó rizstermésre számíthatunk. Ha az időjárás továbbra is ked­vező lesz, az idén még több és jobb rizs várható, mint az elmúlt évben. Ez természetesen ma­gával hozza azt, hogy nemcsak a hántolás, hanem a rizs átvéte­le ég raktározása terén is na­gyabbak lesznek a feladatok. A hántolóüzem felkészül erre is. Az elmúlt években a rizs át­vételénél hibák mutatkoztak. Ezek közül megemlíthetjük a szűk raktárkapacitást, az átve­vőhelyek kevés számát és az átvétel lassúságát. A raktárka­pacitáson a hántolóüzem ebben az évben még nem tud javítani, ennek megoldása a következő évek terveiben szerepel. A má­sik két tényezőnél azonban je­lentős javulás várható. Az át­vevőhelyek számát az idén egy- gyel megnövelik, három helyett négy helyen veszik majd át a rizst. A gépek és berendezések megjavításával pedig megnöve­lik az átvétel gyorsaságát. Az intézkedésék folytán a napi át­vételi kapacitás az eddigi 18— 20 vagon helyett 25 vagon lesz. A hántolóüzem dolgozói bíz­nak abban, hogy ebben az évben jobb lesz a rizsátvétel és keve­sebb lesz emiatt a nézeteltérés. Ehhez azonban a termelők, a rizst beszállítók jobb munkája is szükséges. Műt a kívánalmak a rizster­melők felé, hogy az átvétel jobb és gyorsabb lehessen? Mindenekelőtt az, hogy az elő­írásoknak megfelelő minőségű rizst szállítsanak be az átvevő- lielyekre. A beszállítandó rizs minőségét — elsősorban a rizs­ben található idegen anyagok arányát és a nedvességtartalmat — minden évben rendelet sza­bályozza, aminek betartása nép- gazdasági érdek. Ha a rizsterme­lők az előírtnál több szemetet, szalmát, gyomma,gvat tartalma­zó rizst szállítanak be, ez azt jelenti, hogy az amúgyis szűk raktárkapacitás egy részét ilyen hulladékanyag tárolására kell" felhasználni, kevesebb jó rizst lehet raktározni. Ezenkívül nagy költséggel kell a hulladékot fu­varoztatni, mozgatni, romlik a szállítóeszközök kihasználása, több munkaerőt használnak fel, feleslegesen terhelik a gépeket. Az előírásosnál nedvesebb rizs pedig nemcsak a raktárkapaci­tás nagymértékű csökkenését jelenti, hanem fokozott rcanlás- veszélyt is rejt magában, A hántolómalmot rendeletek kötelezik arra, hogy az előírásoknak meg nem felelő rizst utasítsa vissza. Az ilyen eset a termelőnek je­lent felesleges fuvart, többlet- költséget Előfordult az elmúlt évben olyan eset is, hogy a termelő a visszautasított árut kivitte a hántoló kapuján, az utcán fordult egyet és újra be­állt a sorba, átadni az egyszer már visszautasított árut. Ettől persze annak minősége nem ja­vult meg, az illető csak magá­nak okozott felesleges költség- többletet és munkaidő kiesést, ezenfelül pedig céltalan vitára is okot adott. A leghelyesebb tehát, ha a termelők a rendel­kezésükre álló minden léhető­1958. július 26-án a Karcagi Kísérleti Gazdaságban sördél­utánt rendeztek. Juhai Sándor és társai a délutáni órákban a kisföldeknél levő italboltban sört fogyasztottak, majd átmen­tek a gazdaságba a sördélutánra. Itt az italozást tovább folytat­ták. Este 11 óra körül Juhai Sán­dor Kábái Andrással összeszólal­kozott, majd ezt követően a gaz­daságban a sördélutánnak véget vetettek és az ottlévők hazafelé indultak. Útközben az egyik he­reföld sarkánál Juhai Sándor a cséplőgépek munkája megfelelő legyen. Erre itt a gépállomás vezetősé­gének figyelmét is szeretnénk felhívni. A cséplőgépek verőlé­cednek fa-verőlécre való kicseré­lése és a dob fordulatszámának csökkentése feltétlenül szüksé­ges ahhoz, hogy a rizs nagymér­vű törését megakadályozhassuk. Ha csak egy százalékkal tör job­ban a gép, mint helyes beállítás mellett, ez az egy százalék vesz­teség karcagi viszonylatban is több százezer forintot tehet ki. Veszteség a termelőnek, veszte­ség a népgazdaságnak! Jó felkészüléssel, gondos mun­kával, a mezőgazdaság és a hán- tolók közötti jó együttműködés­sel sikeres és eredményes lesz az ez évi rizsbetakarítási és hánto- lási kampány. Fábián Márton bait és a nála lévő kalapáccsal Kabarnak többször a fejére ütött. Juhai testvére bátyja segít­ségére sietett, ő meg a nála levő fűrésszel ütötte, minek az ered­ménye az lett — amit egyébként orvosi látlelet igazol —, hogy 8 napon túl, de 20 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett Kábái András. A nyomozás befejezést nyert és az ügyészség a duhajkodó Ju­hai és társai ellen vádiratot nyújt be a bírósághoz és a tör­vény szerint a bíróság erre a cselekményre 1 évig terjedhető Érdemesbe ittas fővel verekedni? és társai Kabaival találkoztak, börtönbüntetést szabhat ki. Termésátlagaink s mint ahogy az ittasembereknél Érdemes-e ilyen módon duhaj­szokás, Juhai megtámadta Ka- kodni? J. Gy. Két vélemény a Béke Tsz silózási bemutatójáról A karcagi bemutatóra meghí­vott mezőgazdasági szakemberek sorában feltűnt Baitner Károly■* nak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem takarmány- és tejgaz« dálkvxiási tanszéke vezetőjének napbarnított arca. A termelőszö­vetkezeti mozgalom lelkes híve elégedetten szólott a bemutatón látottakról: m Ilyen eredményekre csak a •nagyüzem képes! — mondotta. — Annak a fejődésnek útja, mely silókukoricatermesztésünk előtt áll, szinte beláthatatlan. Ez a föld, melyről most szemünk láttára takarítják be a járvasi- lózó gépek a termést, nem a leg­jobb. A gondos talajelőkészítés, táplálóanyag-adagolás, száz szák- zalékosan géppel végzett munka mégis igen jó eredményt hozott. Nem túlzók, ha a termést hol- dánként 250—260 mázsára be­csülöm. Jobb föld, esetleg öntö­zésre berendezett terület még nagyobb termést adhat. A Szov­jetunió kolhozai és állami gazda­ságai előttünk járnak a silóku­korica termesztésében, annak el­lenére, hogy hazánk éghajlati adottságai ennek számára ked­vezőbbek, ^ Elégedettségről tanúskodó, fi­nom mosoly bujkál egy magas, nyílttekintetű férfi arcán. Ész­revehetően megnyerte tetszését, amit a Béke Tsz gazdáinak kö­zös birtokán lát és amit — tol­mács útján — hall. Igen, tol­mács útján; a vendég ugyanis Sz. N. Kuznyecov elvtárs, a budapesti szovjet nagykövetség attaséja. Ismeri Hruscsov és Sevcsenko elvtársakat, most jog­gal állapítja meg: segítségnyúj­tásuk, baráti tanácsaik meghoz­ták a várt eredményt. — Hazámban a tudományos kutatómunka és a termelés dol­gozói között a legszorosabb kap­csolat biztosítja a jó eredmé­nyeket — mondja. — Annak el­lenére, hogy a Szovjetunióban csakúgy működnek kísérleti gaz­daságok, mint Magyarországon, a kutatások jelentős részét a kolhozokra és állami gazdasá­gokra alapoztuk. Sz. N. Kuzmyecov elvtárs el­mondja, hogy az óriási kiterje­désű szovjet haza földje és ég­hajlata — természetesen — nem egységes. A kutatások és kísér­letek úgy folynak, ahogy azok eredményeit minden tájegység dolgozói saját területük adott­ságainak legmegfelelőbb módon hasznosíthassák. Ennek a jól megszervezett, egybefonódó munkának legki­magaslóbb eredményeit hazánk dolgozói is ismerik — sőt a Szovjetunió baráti segítsége ré­vén hasznosítják a maguk mun­kájában. Ipari tanulók kirándulása Városunk területén az őszi kalá­szosok a késői tavaszodás ellenére szépen fejlődésnek Indultak. Tavasz folyamán a termelőszövetkezetek nagymennyiségű műtrágyát hasz­náltak fel, a növények fejlődésé­nek a serkentésére az egyéni ter­melők és I. típusú tszcs tagjai a tavaszi műtrágyázást nem végezték el és így a növények a kezdet kez­detén lemaradtak a fejlődésben. A tavaszi kalászosok vetését ter­melőszövetkezetek, . termelőszövet­kezeti csoportok, egyéni termelők nagy szorgalommal végezték. A szorgalmas munka elvégzése, azon­ban csak a termelőszövetkezeteknél és egy-Két termelőszövetkezeti cso­portnál látszott meg. Több termelőszövetkezeti csoport, és egyéni termelő nem fordított kellő gondot a tavaszi vetésnél a Jó minőségű magágy készítésre, nem használtak műtrágyát sem az őszi, sem a tavaszi kalászosok alá, és így a terméshozamaik a termelő- szövetkezetekhez viszonyítva kh- bént 2—2.5 mázsával csökken. Városunkban nem tudtunk elérni olyan terméseredményt, mint az el­múlt gazdasági évben. Ennek egyik oka, az Igen szélsőséges Időjárás. A termelőszövetkezetek őszi búzából kh-ként 7.22 q termést értek el. — Őszi árpából 9.28 q, tavaszi árpából 7.42 q, zabból 5,79 q-t, A termelőd szövetkezeti csoportok és egyéni gazdálkodók őszi búzából 5.10 q, őszi árpából 7.5 q, tavaszi árpából 3.5 q, Zabból 4.19 q termésről adhat­nak számot. Kimagasló terméseredményt ért el őszi búzából a Hunyadi Terme­lőszövetkezet 440 kh területen 10.16 q kh-kénti átlagtermést. A Ságvárl Termelőszövetkezet 213 kh-n 9.60 q-t kh-ként. A Táncsics Termelőszö­vetkezet 614 kb-n 8.42 q-t kh-ként, míg a többi termelőszövetkezet is megközelítette ezeket a termésered­ményeket. Őszi árpából a legmagasabb ter­méshozamot a Szabad Ifjúság Ter­melőszövetkezet ért el 48 kh terü­letén kh-ként 12 q-t, a Béke Ter­melőszövetkezet 182 kh-n 11 q-t, a Hunyadi Termelőszövetkezet 132 kh-n 11.40 q-t kh-ként, a Dőzsa Ter­melőszövetkezet 128 kb-n 11.85 q-t kh-ként. Tavaszi árpából legjobb ered­diényt a Szabad Ifjúság Termelő- szövetkezet ért el 61 kh területen kh-ként 10.20 q-t, a Dózsa Termelő- szövetkezet 25 kh-n 8.82 q-t, a Béke Termelőszövetkezet 145 kb-n 8.85 q átlagtermést. Ezek a számok Igazolják, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban a gépi munka segítségével és nagyobb mennyiségű műtrágya felhasználás­sal nagymértékben fokozni lehet a terméshozamokat. A karcagi 629. sz. Helyiipari Tanuló Iskola I/d. osztálya az elmúlt tanévben három alka­lommal táncos összejövetelt ren­dezett nyári tanulmányi kirán­dulás céljaira. így sikerült 2100 forint jövedelmet szerezniök. Azonkívül osztályfőnökük, Szász Béláné felkereste a tanulók munkaadóit, hogy anyagilag tá­mogassák tanulóik kirándulását. 100—150 forintig adott egy-egy munkaadó és szövetkezet. Egy- egy ipari tanulónak így 350—400 forint állt rendelkezésére az utazásra. Így a szülőket nem terhelte anyagi áldozat, s mégis egy életre szóló élményben volt részük a tanulóknak. Mind a költségek előteremtésében, mind a kirándulás megszervezésében sokat segített az osztályfőnö­köknek az ipariskola igazgatója: Szálagyi Endre elvtárs, nemkü­lönben az ipari és műszaki osz­tály vezetője: Baranyai Imre elvtárs. A kéthetes utat Szász Béláné osztályfőnök vezetésével tették meg a tanulók. Budapesten há­rom napot töltöttek. Ezalatt meglátogatták a Budafoki-úti Goldberger Fonó- és Szövőgyá­rat, továbbá az Óbudai Gold­berger Textilfestő és Kikészítő- gyárat. így alkalmuk volt a szabóipari tanulóknak gyakor­latban látniok, amiket elmélet­ben a textilanyagismerettel kap­csolatban tanultak. Természete­sen szórakozásban is volt ré­szük. Innen Győrbe vitt az út­juk, ahol a MŰM 400-as nehéz­ipari tanuló iskolájában látták őket vendégül. Sikerült bejutniok és megte­kinteniük a Győri Wilhelm Pieck Wagon- és Gépgyárat. A győri kellemes három nap után Veszprémbe utazták a gyö­nyörű természeti szépségekben gazdag Cuha-völgyén keresztüli Veszprémből le-lerándulták a Balaton partjára. Alsóőrs, Bála- tonfüred, Badacsony festői szép­ségeiben gyönyörködtek, s a Ba- laton hús hullámaiban füröd- tek. A 6 napos veszprémi tartóz­kodás után Székesfehérváron, Budapesten keresztül jöttek ha­za. Gazdag élményekkel megrak kodva, a tanulást és szórakozást összekapcsolva töltötték el a két heteti Jövőre még nagyobb tervekei szőnek a tanulók, külföldi uta­zást szeretnének megvalósítani, melyre a költségeket az év fos lyamán szeretnék megszerezni, ME,

Next

/
Thumbnails
Contents