Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-20 / 197. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. augusztus 20. Ildiiden Wzcmi bölcsőde Egy parlamenti felszólalás és három napihír 1937-ból és 1958-ból Méltóztatnak javaslatomat.«.? 1937 október 28-én Sztra- myavsz'ky Sándor, a képvise ló- ház elnöke a kővetkezőket mon­datta; *Tisztelt Ház! Múlt évi október 20-án tartott ülésünk­ben, amikor igaz fájdalommal és kegyéletes érzésekkel emlé­keztünk meg az országot és ez egész magyarságot ért mélysé­ges gyászról, nagy veszteségről, amely azt kiváló fiának, minisz­terelnökének: Gömbös Gyulá­nak elhunytéval érte, felhatal­mazást kértem és kaptam a tisztelt Háztól, hogy egy későb­bi időpontban javaslatot tegyek Gömbös Gyula emlékének mél­tó megörökítésére vonatkozóan. Ennek g felhatalmazásnak te­szek eleget most, amikor indít­ványozom, hogy « Ház egy em­lékműre, amelyet a nemzet há­lás kegyelete emel Gömbös Gyula örök pihenője fölé, ajánl­jon fel hozzájárulásként két részletben összesen 25.000 pen­gőt, a folyó és a jövő 1958— 59-es költségvetési év megtaka­rításaiból. (Általános helyeslés.) Méltóztatnak javaslatomat magukévá tenni? (Igen!) Ha igen, úgy elfogadottnak jelen­tem ki.“ Méltóztaittak. Annák a néhai vitéz jakfai Gömbös Gyulának síremléke, akinek nevéhez a Horthy- és a Mussolini-fasiz­mus összekapcsolása fűződik — a „népképviseletii* parlament­nek megért 25 ezer peng őt. A tűzoltóság késése és a hiányos felszerelés miatt csütörtökire virradó éjszaka porráégett egy ház a Tompa Mihály,utcában. Ezzel a címmel közölt cikket a Nemzeti Jövőnk 1957. évi ok* tofoer 30-i száma. Az egykorú beszámolóban Puskás Ede tűz* öltófőparancsnok elmondotta, hogy lakásában nincs telefon, s így az éjszakai t üaekről min­dig elkésve, futár útján értesül. A tűzeset 2500 pengős kárt oko- »tt b._ E$fés**é$jfi$ryi nevelést a tanonciskolában „Az elemi iskolák tanaiéi már nem részesülnek rendszeres egészségűnevelésben .. i Még elhanyagoltabb a helyzet a ta- ncmcoknál, akik fokozottabban ki vannak téve a fertőzéseknek, baleseteknek. A tanonciskolák tantervébe az egészségtanára nincs felvéve". — Ez* írja a Nemzeti Jövőnk 1957. évi októ­ber 23-i száma, majd Joggal pa­naszolja, hogy a tanonciskolák részére iskolaorvos beállítására nincs pénzügyi fedezet... Vajon mire van, ha az ipari tanulók orvosára, a tűzoltófelszerelés ki­egészítésére nincs?... Az idő­sebbek bizonyára nem is na­gyon csodálkoznak a válaszon: Börtönre! „Azután a munkatermeket te­kintjük meg. Tágas, kényelmes, egészséges helyiségek. Bár a gyárakban lennének ilyen mun­katermek". — így az említett lap 1937. évi október 16-i szá­ma. Már a cikk cimének jelzője is sokatmondó: „Látogatás a meg­szépült szolnoki fogházban’’. Mindehhez nem kell kommen­tár. A három éves terv 1958. évi június havi vitája so­rán Losonczi Pál képviselő el­mondotta, hogy május 31-i ada­tok szerint hazánkban 2659 tsz működött, több mint egy és egynegyed millió kat&sztrilis hold földterületen. A szövetke­zeti tagok száma az év első há­rom hónapjában kereken 16 ezerrel növekedett. A fejlődés a teljes önkéntesség jegyében folyt és folyik. Hároméves népgazda­sági tervünk több mint egy mil­liárd fötínt értékű hosszúlejára­tú hitelt irányt« elő a f&z-ek tá­mogatására. Az idős tea-tagok helyzete A mintegy kétezer (Szólnék megyei) szövetkezeti (nyugdíjas ez év január elsejétől kapja a pénzt, amit minden hónap else­jén a posta kézbesít, — írja la­punk 1958. július 6-i számában dr, Juhász Károly, 110 ezer forintot fordít ez évben a kunszent­mártoni községi tanács az állami házaik tatarozására, felújítására. Az építési munkálatok során to­vábbi 25 ezer forintot a 2-es szá­mú óvoda korszerűsítésére ru­háznak be. (Lapunk június 26-í híreiből.) Repülőgépek szórják a műtrágyát Turkevén Kedden délelőtt két repülőgép szállt fél a türke vei Vörös Csil­lag Tsz központjából a gabona­földek fölé ... Egy-egy gép egy­szeri felszállás alkalmával mint­egy hat holdon szórja le a szük­séges műtrágyamennyiséget, — vagyis egy ember (egy napi) munkáját végzi el... A gépek a Pest megyei Növémyvédőállomás repülőgéposztályéhoz tartoznak. Onnan küldték a pilótákat Túr- kevére. (Lapunk április 17-i szá­méból.) Ehhez sem kell kommentár. 51 A HATALOM EGYIK KÉPVISELŐJE Szerencsés József idősebb hat és fél holdas jászfénysza- ruj gazdálkoodó. Sem a ruházatán, sem a viselkedésén még keresve sem találhatunk semmi különöset, semmi érdekeset, így jellemzehetnénk: egyszerű parasztember Ott él falujában, dolgozó társai között. Öt is ismerik és ő is ismer mindenkit. Szerencsés József annyiban különbözik dolgozó társaitól, hogy sokat dolgozik a köz ja­vára, falujának, járásának vá­lasztott képviselője, a jászberé­nyi járás tanácstagja és így ele­ven megtestesítője Alkotmá­nyunk ama mondatának, amely így hangzik: „A Magyar Nép- köztársaságban minden hatalom a dolgozó népé“. Mit jelent ez és hogyan érvé­nyesül a valóságban? Hol, mi­lyen dolgokba van beleszólása ennek a parasztembernek? Mindent felsorolni lehetetlen; Nézzünk néhány dolgot; Szeren­csés elvtárs mint tanácstag egy­ben a járási pénzügyi állandó bizottság tagja is. Ez a tisztség nemcsak kötelezettségekkel, ha­nem jogokkal is jár. Ellenőriz­heti mindenütt, hogy a községi tanácsok a községfejlesztési ösz­s»gaket valóban a köz javára fordítják-e; Javaslatokat tehet, tanácsokat adhat és ha úgy lát­ja, hogy a községfejlesztési alap felhasználása nem a legjobb célt szolgálja, akkor joga van intéz­kedni, ahhoz a szervhez fordul­ni, amely a hibát megszünteti. Szerencsés József a felszaba­dulás előtt nem szólhatott bele semmibe, „Hallgass’* — ez volt a neve éppen úgy, mint a töb­bi hozzá hasonló szegény ember­nek. Az akkori vezetők nem is törődtek az egyszerű emberek problémáival. Ma más a helyzet. És azért más, mert nálunk min­den hatalom a dolgozó népé. Szolnok*, jyátk az éiiiUo boa vári körút ■ 1916-ban cselédnek szegőd te t- . fék. Még be sem fejezhette isko­láit, dehát ezzel nem lehetett • törődni. Nyolcán voltak odahaza, ■ és a sok éhes száj enni kért • Hodos János 1920-ig cselédes- j kedett a mezőtúri kólátoknál. Utána kubikos volt a felszaba- , dulásig. Sokszáz társával együtt . járta az országot, miunkát, ke­nyeret keresett. Sokszor csak kereste a munkát és a kenye- ’ rét, de nem találta meg. Négy­• szer járta meg gyalogsaerrel Bu- « dapestet; pedig a főváros és 5 Mezőtúr között közel 150 kilo- , méter a távolság. Hodos János ' megismerte a szegényember 1 minden kínlódását, minden myo­• morüságát, A felszabadulás után második • nap, 1944. október 6-án több , társával együtt megalakította a Magyar -Kommunista Pártot t Azóta is fáradhatatlanul mun­kálkodik a dolgozók szebb, bol­dogabb életének megteremtésé­ért. 1953-ban a tiszafüredi járás \ dolgozói Hodos elvtársat a Par- , lamemtbe küldték, országgyűlési . képviselőjüknek választották. S ' Hodos elvtárs szinte hetenként 1 megfordul választói között, foga­dónapokat képviselői beszámo- , lókat tart, választói becsülik és tisztelik ' ; ■ ' ö te JbépviséLcf* ve®. De Kd* ltjáén? Messze, idegen földön szü- letetj gróf Appony* Albert, Becsben. Apja kancellár volt anyja Sztónay Júlia grófnő. Mmdkettöj üknek többezerhoidas -birtoka volt 1861-ben választották meg elő­ször Jászberényben képviselő­nek, akkor is úgy, hogy Jászbe, tényben még a vezetők Is Jobba­dán csak hírből ismerték. Meg­választása után pedig csak egy napra ment le Jászberényben az eranyrnandátum átvételére; Az ekkori látogatása is — melyről meg&árgult papírok tanúskod­nak —> 3565 pengőbe került S kikkel találkozott ekkor? Bizony nem a jászberényi nap­számosokkal, zselléreikkel, nincs­telen ősemberekkel, hanem csak a város néhány vezetőjé­vel, akik a hatvani vasútállo­másra elébe mentek. Gróf Ap- ponyi Albert úr őmagyméltósá- gát gróf Ktebefetoerg Kunó kul- Víuszmimszter kísérte eh Jászbe­rényben aztán hosszas ceremó­nia közepette dm Tárnái Tibor, ja város egyik vezetője átnyúj- ríotta az ^lanymandátumot’*, ffcgy mit csinált képviselősé* fé alatt? Semmit _________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents