Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-20 / 197. szám

1958. augusztus 20.

S^T-NOR MFC.YEI NÉPLAP

3

Méltóan ünnepelnek _

Nehéz volna Szolnok megyében olyan üzemet találni, ahol a dolgozók Alkotmányiunk ünnepére ne kezdeményeztek volna munkaversenyt. Legtöbb üzemben a rendszeres negyedéves versenyszakaszon belül újabb vállalásokat tettek a munkások. Nem a százalékok túlhajszolásáról volt és van itt szó, hanem a termelés gazdaságossá tételéről, a minőség javításáról, az ütemes tervszerinti munkáról, a legmesszebbmenő takarékosságról és a szocialista munkaviszony megszilárdításáról.

Üzemi dolgozóink mást is, mint annyi sokszor, becsülettel teljesítették vállalásukat.

Az építők

Valahogy jobbam ment a munka a megyei Építőipari Vállalatnál augusztus 20-ra. Szélesedett a munkaverseny. A fő- építésvezetőségeknél a termelési tanácskozásokon vállalások születtek. Érezték, hol szorít a cipő. A martfűi építkezés dolgozói tudták, hogy a talajmunkánál és állványozásnál van lemaradás. A szűk keresztmetszet felszámolására egyhetes ünnepi műszakot indítottak. Az volt a feladat, hogy a műszak lendületével biztosítsák a távcsatorna és a kul- t,árház további zavartalan építését. A műszakban élenjárt a vasbetonszerelő-, az ács- és a négy kubikos brigád;

Az építő fiatalok sem akartak lemaradni. A KISZ irányítása alatt lévő munkaversenyben termelésük egytizedóvel való emelésével kívántak ünnepelni. Céljuk a takarékos, minőségi munka a munkaidő jó kihasználásával. Ebben a vetélkedésben kitűnt az. F. Nagy, Gazsó, Szabó és Gorára brigád.

A 4—5-ös föépítésvezetőség dolgozói az építkezés határidejének leszűkítésével és többlet- munka vállalásával készültek augusztus 20-ra. Barna Antal műköves brigádja a jászberényi kenyérgyárnál kitűzött feladatát 15 nappal határidő előtt valósítja meg. Nagy József műköves brigádja ugyancsak 15 nappal korábban fejezi be a törökszentmiklósi BarneváH és a mezőgépgyári munkát.

A lakatosok közül, .a Seller, Steinberger és Tolmács brigád 55 ezer forintos rövidlejáratú munka elvégzését vállalták; A kovács műheily 13 ezér forint megtakarítással és 2250 összekötőcsavar terven felüli elkészítésével ünnepli a nép alkotmányát,

Az alföldi kőolajotoknál

A harmadik és negyedik negyedévben a Tröszt Bizottság vándorzászlajáért folyik a verseny. Ezen belül az Alkotmány ünnepére és a VIII. bányásznap tiszteletére.

A nemes vetélkedés lelkes gyűléseken kezdődött. A toronyszerelők vállalták a lé- és felszerelés idejének 3 százalékkal való csökkentését. Az alapozók és a földmunkát végzők 2

százalékot akarnak elérni az idő rövidítésnél. A csőszerelők a víz- és gázvezeték szerelési idejét százméterenként 3 százalékkal csökkentik.

A szállítási dolgozók — ha a fúrások munkásai is segítenek — a túlóra felhasználásukat 10— 15 százalékkal csökkentik és az üres járatot minimumra szorítják le.

A brigádok elhatározták, véglegesen felszámolják az igazolatlan távolmaradást.

Párosverseny is bontakozott ki augusztus 20-ra. Az RBS—11 sz. fúróberendezés motorkezelői versenyre hívták ki a RD—10 sz. berendezés dolgozóit. Céljuk a gép karbantartása mellett az üzem- és kenőanyag megtakarítás. Ezenfelül a 11. sz. berendezés dolgozói a folyamatos munka végzésére túlórát nem használnak fel. A 10-es berendezés motorszerelői a kihívást elfogadták.

Nem tudunk minden üzemet felsorolni, de mind a vasúti szolgálati ágaknál, mind a jászsági nagyüzemekben, vagy a Tisza Cipőgyárban, a szolnoki üzemekben, a helyiipari tanácsi vállalatoknál megmozdult az ipari dolgozók erős hada és következetés munkával több és jobb termeléssel erősítik a munkásosztály államát. Osztályukhoz hűen, méltóan ünnepelnek.

Hívjuk barátainkat9 hogy még szebbé tegyük ünnepeinket

— Az MSZMP Szolnok megyei bizottságának levele a Budapesti Agrártudományi Egyetem és a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia

pártszervezetéhez —

A Szolnok megyei kommunisták — sokezer derék pártonkívüli- vel együtt — évek óta azon fáradoznak, hogy itt, a Tisza, a Zagyva, a Berettyó és a Körös mentén, a jászok és a kunok földjén megteremtsék a dolgozó parasztok szebb, emberibb életét, hogy ne csak gazdája — ura is legyen a dolgozó paraszt a földnek, s szembeszállhasson a természet erőivel.

Nagyon nehéz feladatra vállalkoztunk. Egy évtizeddel ezelőtt szinte erőt meghaladó feladatnak látszott ösvényt taposni a maradiság, a régihez való görcsös ragaszkodás sűrű erdejében. Szembe kellett szállni az ellenség híreszteléseivel, a csajka-mesével és a többi hasonló rágalommal.

A nagy munkát mégis megkezdtük. Meg akarjuk változtatni az emberek gondolkodását, az Itteni táj arculatát. A felszabadulás előtt pusztaszegény volt ez a vidék. Hiába akarta felrázni tollával Móricz Zsigmond az urak közönyét; hiába írt arról, hogy Karcag határában elfolyik az arany — szavát nem hallotta meg senki. A kopár, kietlen szikesek ezer holdjain nem élt, hanem csak tengődött a szegény ember. Besenyszög, Kisújszállás, Mezőtúr környékén szállóige lett ez a mondás: „sziki paraszt — koldus paraszt.”

Tízezrével voltak a mezőgazdaságban munkanélküliek. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a termelés gépesítése a nagybirtokokon is rendkívül

lassan fejlődött; a külgazdaságokban pedig túlnyomó részben kézierővel végezték a munkákat.

Elmaradottságot, kultúrálat- lanságot és szegénységet hagyott ránk a múlt. S mi van ma?... 1948-tól 1956-ig 234 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 129 termelőszövetkezeti csoport alakult, 36 ezer parasztcsalád 333 ezer hold földön nagyüzemi gazdálkodást folytatott. Az ellenforradalom megzavarta, de megállítani nem tudta a fejlődést; azóta Szolnok megye szövetkezetei tovább erősödtek, gazdagodtak. 1957 végén már ismét 211 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 139 tszcs működött. A közös gazdaságok kézzelfogható módon bizonyították be a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisparcellával szemben. Az elmúlt évben a tsz-ek

10.4 mázsa búzát termeltek holdanként — az egyéniek átlaga mindössze 8.5 mázsa volt. A szövetkezeti gazdaságok ebben az évben is mintegy három mázsával túlszárnyalják az egyéniek termésátlagát.

Nem túlzás azt állítani, hogy a megye egy-egy részén forradalmi változásokat hozott az elmúlt tíz esztendő, az emberi akarat, amely mindinkább felhasználta a tudományt.

Ma Szolnok megye adja az

Pillanatképek ||

...........................................iiMiiinmmmiii

A VASAK ELSŐ NAPJÁRÓL

módunk arra, hogy bővebben sok mást megtudjunk;

TovábbáJltunk.

Nem messze az Állami Áruház pavilonjához a szolnoki és a jászárokszállási cipész KTSz- -ek ütötték fel tanyájukat.- Méretei ben ugyan kisebb az előbbinél, de látogatott ez a sátor is. Különösen érdeklődnek a vásárlók a jövő évi modelek után. Még tizenkettőt sem ütött a toronyóra, de már közel 20 rendelő fordult meg a méretes részlegnél és rendelt a gyönyörű, jó minőségű modelekből. Méltán lehetnek büszkék a jász- árokszállási ktsz tagjai. Munkadarabjaik mindegyike egy-egy remekmű.

Sokan keresték fel már a déli órákig a jászapáti földműves- szövetkezet sátrait is. Mit vettek? Ki ezt, ki azt. Legtöbben a konfekció és a méteráruk között válogattak. De gazdára talált már a felvonultatott 5 robogó is. Alighogy megnyílt a vásár, már volt nincs — mondja a mosolygós elárusító. Ha még kétszer ennyi lenne, az is elkelne.

A nagy keresletről és vásárlási kedvről tudnak beszámolni a tiszafüredi földművesszövetkezet berkeiben is. Korda Gyula kiskereskedemi üzemágvezető szerint már felül vannak a százezren. S estig? Azt még nehéz volna megmondani ...

Nagy látogatottságnak örvendenek a termelőszövetkezetek pavilonjai is. Grocsa János bátyánk a szandaszöllősi „Vörös Mező” Tsz raktárosa alig győzi kilózni a jóminőségű paprikát, hagymát, zöldséigféléket és a dinnyét.

Sóhajtva törli meg a homlokát, amikor megszólítjuk;

országnak a legtöbb rizst. Nagyon sok tsz száz holdakon termeli ezt a fontos növényt. Számos kunsági termelőszövetkezetben az aratást már az elmúlt évben Is teljes egészében gépesítették. Uj, eddig ismeretlen módszerek, agrotechnikai eljárások honosodnak meg és lesznek egyre népszerűbbek.

— öt évvel ezelőtt — a vegyszeres gyomirtást még nem ismertük. Ma már nélkülözhetetlennek tartják megyeszerte... A mütrágyafelhasználás egy esztendő alatt 1957-hez viszonyítva mintegy megnégyszereződött. És hosszan sorolhatnánk még számos olyan tényt, amely bizonyltjai célunk a megvalósulás felé tart.

A Magyar Szocialista Munkátr- párt agrártézisei még világosabban mutatják az utat. A 3004- es kormányhatározat megjelenése óta még több az alkotókedv és még nagyobb a szövetkezeti gazdálkodás iránti érdeklődés. 1938 január 1-től június végéig több mint három és félezer dolgozó paraszt írta alá a belépést nyilatkozatot és lépett valamelyik tsz-be. Jelenleg 39 előkészítő bizottság tevékenykedik. Mezőgazdasági fejlesztési bizottságok munkálkodnak s néhány községben már kidolgozták a jövő gazdálkodásának tervét. Nemrég a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett megalakult a mezőgazdasági szak- bizottság, amely a legkiválóbb szakembereket tömöríti a közös cél érdekében.

Ez év februárjában és júniusában a mezőgazdasági termelés fejlesztése és a. mezőgazdaság szocialista átalakítása terén előttünk álló legfontosabb feladatok végrehajtására határozatot hoztunk. A pártbizottság utasította a végrehajtó bizottságot, hogy forduljon a mezőgazdaság legkiválóbb tudósaihoz, kutatóihoz, az egyetem, az akadémia tanáraihoz, hívja őket segíteni nagy feladataink végrehajtását. Ezért fordulunk most Önökhöz, az Agrártudományi Egyetem és a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia kommunistáihoz,

Okosan, a dolgozó parasztok érdekeit szem előtt tartva .minden erőszakos lépéstől tartózkodva előre akarunk menni Sok még a tennivalónk. Különösen az állattenyésztés, a komplex gépesítés, — az üzemszervezés és a legújabb tudományos módszerek szélesebb körű ismertetése terén kell még nagyobb erőfeszítéseket tennünk. Ezeknek a feladatoknak megoldásához kérjük az elvtársak segítségét. . . i

Kérjük: vállalják el egy-egy Szolnok megyei Tsz patronálá- sát. A magyar mezőgazdasági tudományok, ismeretekben leggazdagabb képviselői szíves fogadtatásra találnak nálunk, közöttünk.

Várjuk és hívjuk az egyetemről, akadémiáról kikerülő fiatal szakembereket is. Jöjjenek, ismerjék meg szövetkezeteinket. Aki ég az alkotás vágyától, itt gyümölcsöztetheti tudását. És eltöltheti az eredményesen végzett munka jogos büszkesége.

Kedves Elvtársak! Segítsék nagy ügyünket, támogassák tolásukkal célkitűzéseink gyors megvalósítását.

A

Magyar Szocialista Munkáspárt

Szolnok megyei Bizottsága

Vásárló? — kérdezi helyettünk —- az van. Csak győzzük kiszolgálni. S miközben hozzánk beszél, újabb kosarat pakol meg árúval.

Bizony, jócskán elfáradtunk már, amikor betértünk a szolnoki Kisiker, önkiszolgáló pavilonjába. Korábban már írtunk róla, így külsőségekben már azok is ismerik, akik még nem fordultak meg itt. S milyen belül? Erről beszéljen K. György- né, aki tele kosarával éppen a „fizető ajtó“ felé halad, amikor véleményét kérjük.

— Mit mondjak — szabédik. — Okos dolog ez az önkiszolgálás. Azt veszek, amit akarok, nem amit adnak a pult alól, vagy a polcról. S miközben ezt elmondja, kifizeti a vásárolt áru ellenértékét és megy, — mert — mintahogy mondja — még máshova is el szeretne jutni.

Vidám ez a vásár. Mindenfele mosolygós arcok, csillogó szemű apróságok. S aki betér egy-egy „jókedv forrásba”, még jobb hangulatban lesz. Mert ilyen is van itt. Bármerre fordul a látogató, mindenhol talál valamit. Vagy egy borkóstolót, vagy egy sörözőt, vagy éppen -egy halászcsárdát.

Nem üresen. Az asztalok mellett pihenő emberek kóstolgatják a bort, a habzó sört. Sokan vannak, akik a hűsítőnek hódolnak. Nem oktalanul, hiszen a: hőségben nem kellemes az em-; bér szervezetére a szeszesital, j

Rövid, vázlatos kép ez az ün-! népi vásár első napjáról. Csu-' pán csak pillanatfelvételek, dél már ezek is megmutatják: a'< tizpveg állami kiskereskedelem; tartja itt most nagy seregszem-< léjét. - 1

Jövőre több vasúti hidat újjáépítenek

A MÁV 1959-ben folytatja a háború alatt felrobbantott hidak újjáépítését, valamint a korszerű vasútforgalomnak nem megfelelő hidak megerősítését és felújítását.

Borsod megyében a jövő év- \ ben két nagyobb vasúti hidat ! újjáépítenek. Az egyik a felső- I zsolcai Sajó-hid, a másik pedig ! a sajóecsegi híd lesz. Ezzel mind- < két vonalom megszűnnek a las- < sú jelek, s a forgalom lényege- ; sen meggyorsul. Szabolcs-Szat- < már megyében a matolcsi Sza- ; mos-hidat, Csongrádban az al- < győi Tisza-hidat, Vas megyében J a Szombathely—Nagykanizsa-i j

vonalon lévő püspökmolnári rá- J baártéri hidat, a Körmend mel- J letti pinkaártéri hidat építik üj- j já. Ezenkívül még több kisebb J vasúti híd újjáépítésére is sor ! kerül, s ezzel a vasúti forgalom i gyorsabb és biztonságosabb lesz. I

'MTI! <

„Figyelem! Figyelem! Legjobb a kunsági birkapaprikás! ízletes, ízes! Okvetlenül keresse fel a Karcag és Környéke Vendéglátóipari Vállalat pavilonját/’*

Ezt harsogja a hangos bemondó és ez fogadja a látogatót, amikor belép az ünnepi vásár területére. Valóban olyan jó?

— Mi tagadás — vallja K. I. törökszentmiklósi lakos — rég ettem nála finomabbat. No és ha megszomjazom, ott a. jó bor is. Igaz, nem karcagi, hanem tiszakürti.

S ha még mindig éhes marad a látogató, kicsit gyalogol, édkeresi a kenderesi földművesszövetkezet hűsboltját, s éhségét csillapítja a Trenka János mérte finom kolbászból.

Node, nem csak evésből áll a világ! És a vásár sem. Ezernyi szín, ezernyi pompa, hatalmas számokban alig kifejezhető készletek, bőséges választék, rengeteg vásárló.

Ebben lehet rövid képet adni a vásár első napjáról. Ám túlságosan vázlatos lenne, ha csak ennyit szólnánk róla és nem vehetnénk el a távollevőket egy kis látogatásra. Holott megéri!

; Annál is inkább, mert a tapasztalatok összessége azt bizonyítja: megyénk dolgozói jól ;sáfárkodtak az idei esztendő kincseivel. Erről tanúskodik az ;AUami Áruház gyönyörű pavilonja, ahol már déli 12 órára .300 ezer forint körül volt a forgalom.

; Amikor éppen ott jártijnk, ‘Takács Mártonná, a tiszatenyői ;Kossuth Tsz tagja fejezte be a vásárlást. Teli kosara mellé még három öltöny ruhát vett a legénysorba cserepedett fiainak. Rajta kívül még sokan álltak. á pénztár körül. így nem is volt