Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-02 / 182. szám

Ezt tették a februári határozat megvalósításáért Uj módszer az arankalrtásra Sajtóban, értekezleteken, sőt magánbeszélgetések során is mind több szó esik arról: Ho­gyan irthatnánk legeredménye­sebben az arankát? Magam így javaslom: Ma, a gépesítés korában alig valószínű, hogy a tsz-ben, ál­lami gazdaságban ne lenne ben­zinüzemű forrasztólámpa. En­nek 20—25 centiméter hosszú, kékes lángja igen magas hőfok­kal ég. A forrasztólámpával először kb arankával fertőzött folt ha­tárait égessük körül, majd pedig magát a foltot tisztítsuk meg. Célszerű a lámpát úgy tartani, hogy lángja a földdel párhuza­mos legyen; így a takarmány­növény gyökere sértetlen marad. Értékes előny ez, annak ellene­ző, hogy a kiégetett területet új vetéssel ismét hasznosíthat­juk, Mondanom sem kell talán: minél korábbi a védekezés, an­nál eredményesebb. Holdanként 2,5—3 liternél nem több a forrasztólámpa fo­gyasztása; súlya pedig sokkal kisebb, mint a több helyen ered­ményesen használt sertéspörkö- lőé. Hozzáértő kezében veszély­telen szerszám a forrasztólám­pa; tapasztalatlanokra, gyerme­kekre azonban nem szabad bíz­ni I BALOGH ÁRPÁD mezőgazdasági mérnök, Kisújszállás. * Kérjük a termelőket; a ben­zinüzemű forrasztólámpával végrehajtott kísérleteik eredmé­nyéről tudósítsák lapunkat. Az aranka gyorsan terjedő, vesze­delmes gyomnövény! Mindnyá­junk érdeke, hogy irtása a leg­alaposabb, legeredményesebb le­gyen. Uiabb 1500 naposcsibe érkezett a törökszentmiklósi Dózsa Tsz-be. A saövetkezeti gazdák a Baromfifeldolgozó Vállalattal kötöttek értékesítési szerződést a csirkére. Az első nevelési csoportnál alig 10 szá­zalékos volt az elhullás. Sz. Farkas Károly gondozó sokéves tapasztalattal, szeretettel gon­dozta az aprójószágot. Az ő lel­kiismeretes szorgalmának jelen­tős része van abban, hogy a tsz pénztárába minden átadott csir­ke után 13 forint tiszta nyere­ség folyt be. Az első nevelésből 540 jércét és 60 kiskakast maguknak tar­tottak meg a szövetkezetiek. Ez a törzsállomány alapja, melyet a következő években még to­vább fejlesztenek. A törökszent­miklósi Dózsa Tsz parasztjai a maguk tapasztalatából tudják: érdemes szerződött baromfit nevelni a nagyüzemben. \ A BOLGÁR MEZŐGAZDASÁG fejlődésének új szakasza előtt A Szolnok megyei Néplap számára írta: Szt. Szjulemezov, a Bolgár Állami Tervhivatal h. elnöke A második öteves terv alatt a bolgár nép pártja bölcs vezeté­sével az ipar és mezőgazdaság terén nagy sikereket ért él. A mezőgazdaság szövetkezetesítése falna a szocialista raid győzel­méhez vezetett. Most a termelő- szövetkezetekhez tartozik a meg­művelhető föld több mint 90 százaléka. A mezőgazdaság szo­cialista alapokra való átszerve­zése és anyagi-technikai bázi­sának emelkedése megterem­tette a lehetőséget ahhoz, hogy a második ötéves terv alapfel­adatainak teljesítésében jelen­tős eredményeket érjünk el. 1952-höz viszonyítva az összter­melés 1957-ben 25 százalékkal emelkedett. A búzatermelés a második ötéves tervben 112.5 százalékkal volt több, mint az első ötéves tervben, a takar­mánymagvak 138.1 százalékkal — csupán a kukorica és az árpa 152.6 százalékkal; a gyapotter- medés 160 százalékkal, a keleti­dohány termelése 126.1 száza­lékkal, a cukorrépatermelás. 170.3 százalékkal, stb. Igen nagy lépést tettünk elő­re a mezőgazdaság gépesítése terén. A traktorok száma — 15 lóerőben számítva — elérte a 27.000-et, a traktorral végzett munka pedig háromszorosa az 1952. évinek. 1957-ben 3.5-szer több műtrágyát használtunk fel, mint 1952-ben. A Bolgár Kommunista Fárt VH; Kongresszusának direk­tívái a mezőgazdaság részére főfeladatként jelöli a mezőgaz­dasági termelés jelentős emelé­sét és az egy termelési alapegy­ségre jutó termelési költségek csökkentését. Magas és állandó eredményeket kell elérni mind a növénytermelésnél, mind -az állattenyésztésnél. A mezőgaz­daság össztermelésének 1957- hez viszonyítva 1962-ben 35 szá­zalékkal kell emelkednie, a ke­nyérgabona termelésének pedig a 2,750.000 tonnát kell elérnie. Ez az eredmény csak a termés­átlagok emelkedésének egyetlen útján valósítható meg. Például, ha 1 holdról a II.. ötéves terv alatt 8.15 mázsás átlagtermést értünk el, akkor a harmadik öt­éves tervben 10 mázsás ered­ményt kell elérnünk, 1962-ben pedig a búza átlagtermésének el kell érnie a 10.5 mázsát, — Ugyanez cukorrépaeredmények- ben 94.05 q., 116 q, 1962-ben pedig 1 holdról 134.5 q., stb. Teyvbevettuk az évelő növé­nyek termesztésének növelését is. Hazánkban minden előfelté­tel megvan ahhoz, hogy gyümöl­csöseinket és szőlészetünket fej- v lesszük. Annál is inkább, mert s a Szovjetunióval és más népi n demokratikus országokkal négy- r oldalú egyezményt kötöttünk a r szőlők, gyümölcsök és zöldség­félék friss és feldolgozott álla- t pótban való elhelyezéséről. A t BKP VII. Kongresszusának di- s refctíváí tervbeveszik a gyümöl- 1 esősök és szőlőkertek területé- 1 nek növelését, főleg a lejtős 1 hegyoldalakon. Növelni kell a > seayemhemyótenyésztést és a £ komlótermesztést is. A komló- f termesztésnek Bulgáriában min­den előfeltétele megvan, s en- i nek ellenére ezidáig jelentős ’ mennyiséget importálnunk kel- 1 lett. Komlóültetvényeink, ame- t iyeket a? ötéves terv végéig 1 hozunk létre, a jövőben fedezni ’ fogják az ország összes komló- I szükségletét. I A vegyiparunk ( pedig teljesen ellátja mezőgaz­daságunkat a különböző nö- \ vénybetegségek elleni kémiai ' védőanyagokkal. Az ötéves terv | végéig az ország szükségleteit , nagymértékben kielégítjük a hazai termelésű DDT porral. Jelentős intézkedéseket vettek tervbe az állattenyésztés fej­lesztéséhez, az állatok számbeli és termelékenységének növelésé szempontjából. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehaj­tása terén egy egész sor intéz­kedést hoztunk létre, amely a mezőgazdaság belterjességének növelését célozza. Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásá­hoz igen sok anyagira van szükség. Es éppen ez húzza alá azt, hogy a párt milyen nagy súlyt fektet a mezőgazdaság problémáinak. A Pari a direk­tíváiban igen jelentős tőkebe­fektetéseket irányoz elő a mező­gazdaság különböző ágaiban. Az összes tőkebeíekteté&ekre az Erdő- és Földművelésügyi Mi­nisztérium 1,950.1 millió lovát [ kapott, ebből 1,497.3 miliő leva 1 a gépállomásoké, 115.5 millió leva az állami g'azadsáaoké és 40.6 millió leva az erdőgazda­ságoké. Melegágyak létesítésé- ; hez a javaslat 156 millió lovát irányoz elő, hogy ebből az ösz- ' szegből csupán az állami gazda­ságokban kb. 600 dekár új me- | legágyakat építsenek fel. A harmadik ötéves terv ■ éveiben talajjavítás céljaira • 801.8 millió lovát irányoztunk 1 elő, az állami öntözőrendszer­hez tartozó földekhez még újabb • 1 290 000 dekár területet csa- t tolnak. Ezen felül jelentős se- > gítséget fogunk nyújtani a ter- - medőszövetkezeteknek kisebb víztárolók és más öntöző rend­szerék létesítéséhez, hogy a ter­melőszövetkezetek öntözött te­rületeit újabb 610.000 dekárral növeljük. Jelentős összegeket irányoz­tunk elő a termelőszövetkezetek tőkebefektetéseire is. Ez az ősz- szeg az ötéves terv alatt előre­láthatólag eléri a 4,050 millió levát. Ebből az összegből az ál­lam 2.250 millió leva hitéit nyújt, közel kétszeresét a máso­dik ötéves tervben nyújtott ösz- szegnek. A helyi trágya teljes kihasz­nálásával kapcsolatban, azon kí­vül, hogy biztosítjuk annak gé­pesített kihordását és szétszórá­sát, — újabb trágyaérlelőket építünk. Ennek a feladatnak a végrehajtását elősegíti az, hogy: * az ötéves tervben a cement ter­melése is jelentősen fejlődik. A BKP VII. Kongresszusának direktíváiban a mezőgazdaság jelentős gépesítését irányozzuk elő, 1962. év végéig 14.000 trak­tort (15 lóerőben átszámítva), 5200 kombájnt és sok más se­gédgépet adunk át a mezőgaz­daságnak. Országunif igen nagy tartalék- földjeit jelentik a lejtős hegyoldalak Ezekből az ötéves terv alatt kb. 2 millió dekár (1 hold = 5.7 de­kárral) gyenge, vagy terméket­len földet hódítunk meg. Ezek­nek a földkenek egy része most is benne van a megművelhető földek összterületében, de na­gyon gyenge terméshozama miatt ezeket eddig nem művel­ték meg. Ezekből a földekből több mint egymillió dekárt ál­lami segítséggel teraszosítják és főleg szőlőkkel ültetik be. Igen nagy szerepet játszik a nagyobb terméshozamok elérésében a magtermelés javítása és a mű­trágyák gyártásának növelése, így az ötéves terv végéig terv­bevették, hogy valamennyi ku­koricaföldet hibridkukoricával ültetik be és minden megmű­velhető hold földterületre 108.3 kg. műtrágya jut, míg 1957-ben csupán 26,75 kg. A mezőgazdasággal kapcsolat­ban a párt előirányzatában ezek a főbb tételek szerepelnek, Ez az építésnek olyan merész ter­ve, amelyet csupán a szocialista rendszer ismer. A terv teljesí­tésének előfeltételei pedig kéz­zelfoghatóak. A terv megvalósí­tásával ismét egy nagy lépést teszünk előre, s ez is hozzája-' rul a dolgozó parasztság élet- j színvonalának jelentős emelke- j déséhez, valamint szocialista hazánk, a Bolgár Népköztársa­ság további felvirágoztatásához. AZ ERDŐGAZDASÁGBAN | — A februári határozat egy része már ismerős volt dolgozó­ink előtt, — említi Kemény La­jos, a Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság főmérnöke, - Ugyanis az az 1057 évi megyei tanácsi határozat, mely szá­munkra kötelezően Írja elő, hogy évente ötezer kh-t f ásítsunk a megyében: része a nagyjelentősé­gű megyei határozatnak. Az utóbbi megjelenése után igazga- tóságunk valamennyi dolgozó­jának részvételével vitattuk meg a reánk váró feladatokat, majd ismertettük azokat öt erdésze­tünk dolgozóival is. Igen sok tsz-ben jártak a miénkek: ismer­tették a fásítás jelentőségét, a csemeték beszerzésének módját, sőt valóságos segítséget is nyúj­tottak a fásításnál — például a tiszaburai Lenin Tsz-ben. — Úgy gondolom — folytatta az Erdőgazdaság főmérnöke, — hogy suhángkiemelő gépünk, — melyet kunszentmártoni erdé­szetünk dolgozói terveztek és készítettek, szintén hozzájárul a terméshozamok növeléséhez; — gyorsabban, biztosabban több suhángot tudunk kiemelni. Ezek pedig — fává serdülve— csende­sítik a szelet, növelik a csapa­dékot. Mintegy 1300 kh-nyi földterületet kell erdősítenünk Kunhegyes, Öcsöd és Mezőtúr határában. Ezek talajvizsgálata, talajelőkészítése folyamatosan történik. Sajnos előfordult olyan eset, hogy %z általunk már megművelt földet a tanács másnak adta. Az ilyenfajta terv- szerütlenség a mi munkánkat is hátráltatja... A MEZÖMAG-NÁL A MEZÖMAG termelési fel­ügyelők is foglalkoznak a nö­vénytermelési szerződések meg­kötésével és — idén először — a termények átvételével. Ezek a mezőgazdasági szakemberek szoros kapcsolatban állnak az egyéni gazdákkal; ügyfeleiknek ' mintegy 15 százalékát ők teszik ki. — A februári határozat megje­lenése után elhatároztuk, hogy a felügyelők nemcsak a szerződte­téssel kapcsolatos felvilágosító munkát végzik az egyéniek kö­*zött, hanem vállalják azt a nagyüzemmel kapcsolatban is, — mondja Kovács Lajosné, a MEZÖMAG igazgatója. — ők munkájuk közben nemcsak azt látják, mennyivel termel többet a közös gazdaság, de azt is tud­ják, mennyivel kap többet ter­ményeiért. Például a szabadon termesztett étkezési borsó átvé­teli ára mázsánként 380 forint. A szerződötté 310 forint, amihez 15 Ft nagyüzemi felárat is fi­zetünk a tsz-eknek; feltéve, hogy a tisztaság a 87 százalékot, az átadott mennyiség pedig a 100 mázsát eléri. Figyelemreméltó az a tény, hogy a szerződött és nagyüzemi felárral fizetett ter­mény értéke beszámít a 100 hol­danként elért árutermelési színt értékelésébe. Lehetséges olyan „A mezőgazdaság szocialista átépítése dolgozó né­pünk ügye és az elkövetkezendő évek legnagyobb feladata.*’ (A februári határozatból.) Megteremteni a szocialista mezőgazdaságot; hatalmas te-1- adat, melynek rendeletekkel — mintegy parancsszóra — r ■■ m lehet végére járni. Pártunk nem is kívánja ezt; a józan meg­győzés eszközét alkalmazza, s joggal elvárja minden szerv, műi­den közösség, minden becsületesein gondolkodó magyar «vu er segítségét. Három, egymástól jellegében és hivatásában kümnr böző szervhez látogattunk el, megtudni: mit tesiz a maga trón­ján a párt, a kormány célkitűzéseinek valóraváitásáért eset, melyben eppen a felárán segítségével éri el a szövetkezet azt a szintet, mely hozzásegít' a 3004-es kormányhatározatban biztosított kedvezményhez. A MEZÖMAG a bürokrácia­mentes ügyvitellel is elősegíti a termelési kedvet: „Itt az áru — itt a pénz" alapon veszi át a ter­melőktől munkájuk eredményei, így a felügyelőknek több ide­jük jut a felvilágosító munká­ra; annak ellenére, hogy felada­taik a terményátvevéssel ugyan­csak megszaporodtak. A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGNÁL Abból a munkából, mellyel a Vízügyi Igazgatóság veszi ki ré­szét mezőgazdaságunk szocia­lista átszervezéséből, csak íze­lítőt adhatunk... Jelentőségé­hez illőn komolyan vett, hatal­mas tevékenység ez. — A kisújszállási öntözési tan­folyamon tizenhárom dolgozónk, közöttük négy mérnökünk vett részt, — pillant fel jegyzetéből Vasadi János, a Vízügyi Igaz­gatóság igazgatója. — Ezzel az volt a célunk, hogy dolgozóink egy-egy nagyobb termelőszövet­kezet tagjainak közvetlenül ad­hassák át öntözési szakismerete­iket. Érdemes megjegyezni, hogy ez a fontos tevékenység nem „pro­fil-feladata" a Vízügyi Igazgató­ságnak. A nagy cél érdekében vállalta, hogy széles körben el­terjeszti a sávos és barázdás mezőgazdasági öntözés ismerete­it. A VÍZIG kisgép-kapacitása egy év múlva ötszörösére nő - Ebben nem csekély része van I annak a megérdemelt tetszés­nek, mellyel Dögéi Imre föld- ■ művelésügyi miniszter adózott a debreceni kiállításon bemuta­tott makettnek — a Vízügyi Igazgatóság kis remekének. Már eddig háromezer kh szán- i tóföldi öntözéshez szükséges tervet készítettek el a VlZlfí '■ mérnökei. A Zagyva és a Tárná töltés- '■ építésére 3 millió 700 ezer forin­tot fordítottak; ezzel 50 ezer kh ■ termését biztosították az ár el- i len. 6 millió 13Ü ezer forintos ■ költséggel történt a belvízrende- i zés, aminek eredményeként ta- ■ vaszi-őszi időben két hétre szo- t rították le 110 ezer kh belvízbo- , rítását. i Eredményesen működtek köz- : re a VÍZIG dolgozói a nyári- t gátépítő és belvízlevezető társu- t latok szervezésében; kétszer ■ annyi alakult meg ezekből, mint ■ eredetileg tervezték, i A VÍZIG vezetői közül többen ■ példamutatóan jártak elől a . tsz-ek segítésében. így Vasadi : János igazgató a karcagi Béke ■ Tsz öntözésének szakvezetését, I Lánczi Antal mérnök, osztályve- ? zető pedig a mezőtúri Hunyadi ) Tsz öntözésének irányítását 5 vállalta magára. A szükséges te* s reprendezéseket és átalakitáso- - kát a Vízügyi Igazgatóság ma- - ga végzi; ha szükséges, akár t kölcsöngépek megszervezésével its. Helyes úton, jó módszerekkel haladnak a fontos cél felé azok az intézmények, melyekről fentebb szólottunk. A feladat — a mezőgazdaság szocialista átszervezése — mellyel meg, kell bir­kóznunk: nagy és felelősségteljes. Azok, akiknek részt keli vál­lalniuk belőle; okuljanak az elmondottakból — mto-’innyiuuk hasznára. — b. a. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents