Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-02 / 182. szám
i»oa. augusztus 1. /*t.w 4 ti *>< JÁSZAISÓSZENTGTÖRGY A városi iskola sem különb Hová lettek a düledező, elhagyatott elemi iskolai épületek? Aki a jaszalsóezenítgyöirgyi új Iskolát látja, könnyein elfelejti a múltat. Pedig most épült ez a néphatalojn jóvoltából Egymillió forintot áldozott áBanmnk a nagytantewnas, tornateremmel, szertárral, nevelői lakással, tanárt szobával, kultúrteremmel rendelkező épülete«, mety a Jásaság legszebb iskolája. Nem is ól ez: sertéslakás Az uradalmi cseLédlakások sem voltak ilyenek régen. Pedig nem egyéb, mint a Petőfi, Termelőszövetkezet sertés-kutricája. 180 ezer forintéit költött a szövetkezet a modem hizlaldára és fiaztatóra. JetepäUsünk Ami a község elnevezését ihleti, Gyárfás István müvében, ki a jász-kunok történetének kutatója volt, ezt találjuk: „Egy Jászszállás ismét (1399. év) Szontgyörgy nevet visel” (Zenth György). Tehát majdnem 600 éve így nevezték, de hogy kitől kaphatta nevét, történeti valószínűséggel nem igazolható. Történeti kutatások szerint, a jászközségek jórészének elnevezésében az első birtokló neve szokott rendszerint alapul szolgálni. Lehetséges, hogy az itt 1279-ben emUtett valamelyik törzs, e területrészt kapta örök birtokul, s amikor kereszténységre tértek, a pogányságból a törzs feje felvette a György nevet, s innen adódik a terület elnevezése. Mai helyére, a hagyomány szerint, a kuruc—labanc háború idején (1700-as évek) került községünk. Először a Zagyva mellett az úgynevezett Kudrik-pant települt, mely a lakhelyekre bőséges nádtetőt biztosított. Területe nagyjából egybeesik községünk mai területével Sok vita folyt községünk lakóinak eredete felől. Egyes tudósok török eredetű, mások (s ez a valószínűbb) iráni népnek tartják, mely a folytonos vándorlás következtében szétszóródott, keveredett Nevüket összefüggésbe hozzák többen az eredettel. A régi oklevelekben ilyen nevek fordulok elő: Filiszteus (nyílkezelő), stb. Tehát hadi foglalkozást jelöltek így. Zsigmond király 1425-ben a jászok részére kiadott kiváltság-levélben kötelezi őket arra, hogy: „mikor a király hadat indít, 8 tegzessel ott megjelenni kötelesek". így, mert a nyíl annyi mint ijj, s ebből névváltozás folytán -ász, -ész képzővé származott az ujj ász, illetve jász elnevezés. ádam géza, a Hazafias Népfront Bizottság elnöke A KÖZELMÚLT ÉS JELEN ÜJ VILÁG KEZDŐDÖTT a felszabadulás után a mi kis falunkban is. Elkergettük népünk elnyomó vezetőit. Nehéz örökséget vettünk át tőlük. A jár- dátlan utcákat, felszerelés nélküli, bemeszelt abiakú iskolákat és még sorolhatnám tovább. Községünk arculata alaposan megváltozott. A tizenhárom év alatt 313 lakás épült magánerőből, tizenegy kilométer járdát építettünk betonból. A piacteret és az autóbuszmegállót lebetonoztuk. Piaci asztalokat, padokat, új iskolát, mozit, öntözéses legelőt, tűzoltó-szertárt, sportpályát, 8.5 kilométer villanyhálózatot létesítettünk. A község mai vezetői nem dőzsölnek, mint a múlt urai, hanem kultúrházat, még több járdát akarnak és a község érdekeit szolgáló létesítmények megvalósítására törekszenek; Tizenhárom évvel ezelőtt főként — csak a kuláfcoknál — szólt rádió a faluban. Ma több mint 500 rádióelőfizető van a községünkben, egyszerű munkásemberek, becsületes dolgozok. Olvasni csak a kalendáriumot olvasták 1944 előtt, melyek tele voltak kövérre hízott grófok, bárók, földesurak képeivel. Ma egy év alatt újságokból 737 ezer darabot vesznek meg, vagy fizetnek elő községünk lakói, — 4—5 ezerre tehető a könyvek kölcsönzésének száma évenként. A MÜLTBAN A POROS vásártéren rugdostuk a rongyfocit, ma megyei viszonylatban is legszebb, legegészségesebb környezetben lévő sportpályánk kielégíti a sportkedvelők igényeit. A koldusok járkáltak házról házra, zárt ajtók várták a ku- lákaknál, kutyát uszítottak rájuk. Eltűntek a koldusok. Közégünkben négy nincstelen állandó segélyezettünk van, akik havi 150 forint összeget kapnak. Ilyenről a múlt nem tud. Tizenhárom év alatt 29 sokgyermekes anya kapott anyasági segélyt 1000—1800 forintot személyenként. ötszázhuszonöt darab csecsemőkelengye utalványt adtunk ki. A népművelés a pap húgának kezébe futott össze, akit Papp Marosának hívtak. Végtelenül szenteskedő volt. Kevés olyan műsort mutattak be, amely ne gyaiázott volna más népeket, vagy ne a túlvilágtól való féléimet sugalmazta volna. Mi elmondhatjuk: a kultúrotthon előadásaival, rendezvényeivel tanítja, neveli községünk lakosságát. — Hamarosan televíziót akarunk venni, hogy ezzel is elősegítsük a községünk lakódnak széleskörű tájékoztatását. ' AZ ÁRUELLÁTÁS a földművesszövetkezet öt vegyesboltján bői: ruházati, vasboltjából, cukrász, dohány, gyümölcs árudájából, stb. történik. A földmű- vesszövetkezetek fennállásuk óta 2 ezer kerékpárt, 52 motorkerékpárt, 800 rádiót, 80 varrógépet, 50 darab mosógépet adtak el. így lett az elhagyott sáros faluból tizenhárom év alatt fejlődő község. S nem állunk meg az eredményeknél. Pártunk politikája végrehajtásával, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével méginkább jómódú falut teremtünk Jászalsószent- györgyön. Tóth G. József vb elnök Egészség ügyi jelentés A felszabadulás előtt a lakosság 10 százaléka volt csupán társadalmi biztosított. Ma már 80 százaléka. Felszabadulás előtt községünk csecsemőelhalálozása 10.5 százalékon állott, ezzel szemben ma már csak töredéke ennek. 1957-ben új iskolát kapott a község, nagy beruházással és modern felszereléssel. Az évente kétízben rendszeresített iskolaorvosi szűrővizsgálat, az iskolafogászat — mind a szocialista egészségügy vívmánya. A felszabadulás után létesített idény bölcsődék, szakszerű a Petőfi tsz fejlődése Jászalsószentgyörgyön 1949- ben alakult a Petőfi Termelő- szövetkezet a földhöz juttatott gazdákból. Az alakulásnál tizennégyen indultak 480 kh földdel. — Állatállományuk 1 szarvasmarha, 8 ló, 50 sertés, és 30 juh volt, ez azt jelenti, hogy minden száz kát. hold szántó- területre 3.3 számosállat jutott. A szövetkezeti alap az alakulás évében 120 ezer forint 1957-ben a termelőszövetkezet 1100 kh földterülettel rendelkezett, és százegy taggal. Ekkor már 65 szarvasmarha, 85 ló, 345 sertés, 212 juh volt a birtokukban. A szövetkezeti alap 756 ezer forintra növekedett. Az állatállományt figyelembe véve, 1957- ben száz kh-ra már 11 számosállat esik. Jelenleg állatállományuk: 77 szarvasmarha, 18 ló, 370 sertés, 390 juh. Most már száz kh területre 13 számosállat jut. A szövetkezeti alap jelenleg 906 ezer forint. A termelőszövetkezet pénz- gazdálkodását vizsgálva azt látjuk, hogy 1955-ben a tsz gazdasági értéke 1 millió 364 ezer 420 forint volt. Ugyanebben az Időben 1 miliő 490 ezer 800 forint hitel terhelte a tsz vagyonát, ami azt jelenti, hogy kb 12 ezer forinttal több volt a hitel, mint a szövetkezet vagyonának az értéke. Ma már ezen területen is megváltozott a helyzet. A termelőszövetkezet felszerelésének, állatállományának, épületeinek, tehát összvagyonának értéke: 1 millió 846 ezer 130 forint, ezzel szemben a szövetkezeti hitel 935 ezer 296 forint. Ez a hitel hosszúlejáratú, 20 év alatt kell visszafizetni, ezt figyelembe véve Is a tsz tiszta vagyona 1957-ben 910 ezer forint volt. A termények termésátlagainál is áliandó emelkedést 1 átunk. 1949-ben búzából 9 mázsa, árpából 7 mázsa, kukoricából májusi morzsoltra átszámítva 5 mázsa, cukorrépából 60 mázsa átlagtermésük volt. 1957-ben már 9.5 mázsa volt az átag búzából, 12 mázsa volt kukoricából májusi morzsoltra átszámítva, cukorrépából 117 mázsa volt az átlagtermés. A Petőfi Termelőszövetkezet évről-évre gyarapodik. Sikerének egy titka van: a nagyüzemi gazdálkodás. Tsugyi János nyújt a dolgozó anyáknak. Hetenként két ízben anya- és cse- csemőnőtanács a betegségek megelőzésében és helyes gyermeknevelésben segíti lakosságunkat. Nagy lépést tett község günk a vízellátás megjavítása és a község fásításának érdekében. Évente többszáz fa ültetésével egészségesebb lesz falunk. A lakosság szélesebb irányú egészségügyi _ követelményeinek kielégítésére két orvosi körzet létesült, ami teljes mértékben kielégíti a szükségletet. Az évenkénti rendszeres védőoltásokkal ma már elmondhatjuk, hogy nagyobb járványok évek óta nőm fordulnak elő. Dr. CSATA LÁSZLÓ községi orvos Nyolc éve tanácstagok SZARVAK ALBERT bácsi a falu egyik vezetője most. Mint tanácstagnak joga és kötelessége beleszólni a község irányításába. Tíz családot neveit fel 18 hold földjén, amely- iyel a Kossuth Termelőszövetkezeti Csoportban gazdálkodik. TÖTH M. JÁNOS a hármas választókörzet tanácsküldöttje. Valójában aa egész határt járja, mivel vadőr a foglalkozása. Szereti munkás ját, s az embereket, törődik velük. Választói bizalommal tot» dúlnak hozzá, maguk közül vaj lónak érzik* > * Í >
