Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-09 / 161. szám
1958. július 9. SZOLNOK MZGYE1 NtPLAK 3 Fogadtunk egy családiban Gépesíthetik-e az aratást az újgáti dűlő egyéni gazdái ? — A kétpói mezőgazdaságfejlesztési bizottság munkájáról Községünkben ez évben, február 28-án, alakult meg a mezö-< gazdaságfejlesztési bizottság tizenhét taggal Ez a bizottság a község valamennyi dolgozó parasztjának érdekében munkálkodik. Tagja a községi párttitkár, a Hazafias Népfront elnöke, a tanácselnök, a tsz-elnökök, az agronómusok, a tszcs-elnökök és három egyénileg dolgozó paraszt, valamint a gazdasági felügyelő. Kéthetenként tartunk megbeszélést, s ilyen alkalmakkor ha~ tározzuk meg legfontosabb tennivalóinkat. Nemrég kidolgoztuk és térképen rögzítettük Kétpó község mezőgazdaságának távlati tervét. Megjelöltük, melyik tsz a határ melyik részén fog terjeszkedni. Tervünket kisgyűléseken ismertettük a község dolgozó parasztjaival. Az egyéni gazdák túlnyomó többsége helyesli és támogatja munkánkat, amely arra irányul, hogy Kétpón még jobban éljenek a dolgozó parasztok, kevesebb fáradtsággal többet termeljenek, A mezőgazdaság-fejlesztési bizottság támogatásának legkézzelfoghatóbb jele az a tény, hogy ez évben idáig ötvenkilenc dolgozó paraszt lépett a közös gazdálkodás útjára. A bizottság legutóbbi ülésén elhatározta, hogy most a nyári mezőgazdasági munkák idején tsz-látogatásokat szervez, megmutatja az egyénieknek a közös gazdaságokat. Bíró Sándor VB-elnök Jakab Ferenc, a Hazafias Népfront elnöke — ■■■ ---------------A tiszaigari Hazafias Népfront látogatást szervezett a helyi Petőfi Tsz-ben A dűlőút közelébe» s rend szélén vöröshátú gatyás ember feni a kaszát Úgy tűnik, minden figyelmét az élesítésre összpontosítja, pedig tudom, oda sem figyel, hiszen a keze már rég megszokta a húzásokat és szinte magától jár. Odakiáltokl — Jó munkát! Vam-e még sok? — Része legyen benne; Nem sok az egész, három nap alatt lehúzom — fordult felém az ember kutató nézéssel, hogy ugyan ki fia-borja leiheteik. Nem falubeli, annyi bizonyos. És ha már nem, hát beszélgessünk egy cseppet, mert aki messziről jött, mindig tud valami újságot — gondolhatja, mert a kaszát maga elé teszi, aztán odakocog az egyik búzakévéhez, előszedi a dóznit és cigarettát sodor. — Ha nem lesz valami Idő, három nap alatt számítom — ismétli a szót másképpen formálva, márcsak azért is, hogy a beszélgetés ne maradjon abba. Hát akikor tanyázzunk egy kicsit __ Géppel haladósabb lenne — t elepedek mellé kézfogás után és várom, ugyan mat mond. — Tudom — vágja rá egykedvűen és a hamut belepöccinti a cigaretta alá tartott markába. — Olcsóbb is, gyorsabb is; — Ha jó a gép s*. — Meg kellene próbálni, Nem válaszolt, foltos bakancsát nézegeti —■ tarlóra ilyen kell — és oldalról óvatosan rampislog, — A járástól? — kérdi. — Nem. Szolnok felé Int. — Föntebhről? — Féűigmeddig, mivelhogy szolnoki vagyok. — Úgy? Szóval Szolnokról. Téeszcsé ügyben? — Nem. — Pedig azt hittem «—mondja meggyőződéssel — mivelhogy ■ a gépekkel hozakodik elő; — Maga talán nem arathatna géppel? A válasz kitérő. — ide nem jön, nem fizetődik ki neki. _ Fogadjunk, hogy kijön.; — Elhiszem, hogy kijönne, ha csoport lenne — mondja nevetve; — Ahhoz még csoport sem kelL — Nono, azt már nem hiszem — végignéz rajtam és úgy folytatja. — Ha csak magának nincs olyan hatalma, hogy ide küldjön egyet. Nevetünk mind a ketten, — Nincs nekem semmilyen hatalmam. — Hát akkor teszek rá egy üveg sört, nagy üveggel, hogy ide az egyéni gazdákhoz nem jön.' Tenyerébe csapok. A turkevei Vörös Csillag Tsz munkájából Learattuk 350 holdon az őszi árpát; csépléséhez is hozzákezd- tünk. Száz holdon termett repcénk már zsákokban van. 333 hold rizsünk szép termést ígér. — Az aratás, betakarítás rendben folyik; a jó szervezésben pártszervezetünk állandó segítséget nyújt az igazgatóságnak. Isótó Géza Turkeve — Állom a fogadásit, maga meg figyelje az újságot, megírom, miről beszélgettünk és azt is, gépesíthetik-e az aratást itt Cibakházán, az újgáti dűlő egyéni gazdái — Jó, meglesem. A sört majd megisszuk — válaszolja, aztán újból kaszát fog és vágja a búzát. • — Ráér, Sárai elvtárs? — kérdezem a cibakháza földmű- vessz&vetkezet mezőgazdasági üzemágának vezetőjét, egy jó negyedóra múlva az aratóisme- rősömmel folytatott beszélgetés után? — Rá —1 Akkor menjünk ki a Sár- szögbe, ballagjunk végig az új- gáti dűlőn és nézzük meg, hogyan gépesíthetnék az ottani egyéni gazdák az aratást? —* Jó, gyerünk. Sárszög — ahogy Cibakházán mondják — a határ lelke. Itt vannak a legjobb földek. Ezt a határrészit két oldalról víz öleli körül, szinte kínálja magát öntözésre. Dehát nem öntöznek sehol Az újgáti dűlőben szépek, gondozottak a vetések, de csupa Msparcella. Megszámoltuk; a 204 kát. holdas dűlőben, ahol nyolcvanöt gazda van, tehát any- nyi darabka föld, 45 táblácska búza húzódik. Egyholdas, két- holdas, háromholdas parcellák. Van jobb is, rosszabb is, mindent összevetve, olyan 8 mázsás átLagtermésne lehet számítani. Ennyit ád az új gáti dűlő, amely a Sárszög egyik része és a cibakház! határ lelke. Kevés. Még akkor is, ha az idei rendkívüli időjárást figyelembe vesszük. Ezek a földek sokkal többet megadhatnának. Dehát nézzük csak azt, amiről szó van. Gépesíthetnék-e itt az aratást az egyéni gazdák? Igen. Minden további nélkül. Csak arra lenne szükség, hogy őszre a Húsz hter üzemanyaggal nem győzheti a Hoffer egész napon át a munkát, különösen a nyári dologidőben. A traktoristának jelentős kiesést okoz, ha gyalog, vagy kerékpáron kell üzemanyag után szaladgálnia — ráadásul szomjasan. —Szomjasan, mert az ivóvízellátás nincs megszervezve a Kunszentmártoni Állami gazdaságban. Azt hinné az ember, jó szívvel fogadják ott ilyesfajta esetben a bíráló szót. Van, aki úgy fogadja, de az ellenkezőjére is akad példa: így Hürkecz brigádvezető aki az üzemanyagellátás megjavítása helyett — jegyzőkönyv- készítésbe fogott egy tavaszi meghibásodás ügyében. Mi volt ezzel a szándéka, mi sem: nem tudni. A látszat: megfélemlíteni a joggal bíráló dolgozót. Néhány nappal ezelőtt megírtuk: a MEDOSZ segítsége révén megkezdte működését az üzemi konyha a cibakházi üzemegység45 búza parcellát ne külőn- külöm, hanem egymásmellé vest sék. S ezt minden további nélkül megcsinálhatnák és még csak tsz-tagok se lennének. Gazdálkodnának továbbra is egyénileg. S ebbe a nagy táblába már eljönne a gép, de még a kombájn irt. Ez lenne az egyik haszon. Nézzük a többit; Ha a földművesszövetkezet körzeti felelőse most megszervezi az egymásmellé való búzát vetést, akkor a magágyat géppel készíthetnék elő. Egyszer tehát most már nemcsak hosszába, hanem keresztbe is megforgathatnák a földet, mivel meglenne a nagy tábla; Ez a szántás nem kerülne sokba. S eljönne a tavasz. Műtrágyázhatnának, sőt még vegyszeres gyomirtást is végezhetnének annak érdekében, hogy mondjuk a dűlő ne 8, hanem 12 mázsás átlagtermést adjon. Szerény becslésem szerint ebben az esetben mintegy 160 mázsa búzával többet termelhetnének az újgáti dűlő egyéni gazdái. Jóformán ez a 160 mázsa fedezné a gépi munkák költségét. Hát ez már tiszta haszon, még ha azt nem is számítjuk, hogy mennyi fáradozástól menetednek meg. Igenám — kérdezheti most akárki —, de mit csináljanak a gazdák, ha ezt a töménytelen munkát gépesítik? Erre is köny- nyű válaszolni. Jobban elmunkálhatják a kapásokat, s még arra is lenne idejük, hogy a Tisza vizét öntözésre felhasználják. De hát sorolhatnánk még sokmindent. * íme, ilyen lehetőségeket rejt magában az újgáti dűlő. Aznap már nem találkoztam az én arató ismerősömmel, de hamarosan felkeresem és a nagyüveg sört megisszuk. Hogy ki nyert? ök nyernének legtöbbet, ha megfogadnák a jó tanácsot. ben. önmagában ez a tény kevés az üdvösségre, még kevesebb a jóllakásra. A dolgozóknak rendszeresen későn viszik ki az ételt: egyik nap például délután fél három órakor kapták meg az ebédet. Ügy látszik, súlyos baj van a munkaszervezés körül K unszen un á rt on ban. Helyes — többek között —, hogy feltárcsázott területre rakják a kereszteket, de annál helytelenebb, hogy a tárcsázás nincs megszervezve. Emiatt áll félnapokat a 10—12 főnyi munkacsapat. Június 3-án egyik cséplőgép 10 mázsán aluli árpát csépelt el.:. Miért? ;;; Ügy óránként jelent meg egy-egy fogat a kévékkel.;. Ezért: Törzskönyvezés dologidőben A Kunszentmártoni Állami Gazdaság igazgatóságának híváNéhány nappal ezelőtt látogatást szerveztünk a tiszaigari Petőfi Tsz-be. A szomszédos Tisza- őrs községből is meghívtunk néhány egyénileg dolgozó parasztot, nézzék meg ők is a mi termelőszövetkezetünket. A tisza- őrsi egyéni gazdák elfogadták a meghívást. Körüljártuk a közös gazdaságot. Az egyéni gazdák meg voltak elégedve a látottakkal. NéKolbai Károly Kossuth-díjas, az Agrártudományi Egyetem rektora július 7-én Szolnok megyében járt. A professzor meglátogatta a jászteleki Alkotmány Tsz-t és a Pusztakürti Állami Gazdaságot. Mindkét helyen megnézte az ikersoros kukoricát. A tsz-ben elmondta, hogy eljárását jól alkalmazzák, s az a véleménye, hogy az Alkotmány Tsz 90 holdas ikersoros kukoricája országosan is a legjobb. sara a Jászberényi Mén telep dolgozói harminc lovat vetettek törzskönyvi vizsgálat alá — a jászberényiek helytelenítése ellenére, Úgy látszik, Jászberényben tudják azt, amit Kunszent- mártonban nem: helyes a lovak törzskönyvezése, de — nem dologidőben. Azon a szakszervezeti gyűlésen, melyről lapunk is számot adott, szép elhatározások születtek az aratás gyors, jobb lebonyolítására. Kevés vált ezekből valóra; tájékoztatásul csak egyet említünk meg: a Héki Állami Gazdaságban közel kétszer any- nyi munkát végeztek el a kom- bájnosok, mint a kunszentmártoniban. Véleményünk szerint ebben az esetben a „nagy teherbírású“’ helyi adottságokra sem lehet mindent rákenni .;; Semmiféle „helyi adottság”-gal nem magyarázható, miért állt órákon át két kombájn zsákhiány miatt a cibakházi üzemegységben .;? A kaparék helyét nem kahányán elmondták: őszre abbahagyják az egyéni munkát és szövetkezetbe lépnek. Mi pedig meggyőződtünk arról, hogy érdemes szövetkezeti látogatásokat szervezni, mert így az egyéni gazdák saját maguk személyesen győződhetnek meg a nagyüzem fölényéről. Csorba Károly Tiszaigar. A szövetkezeti gazdák megmutatták egyéb növényeiket is. Dohányuk eléri a 160 centiméteres magasságot, őszi árpájuk pedig a betervezett 14 mázsával szemben 20 mázsát adott holdanként. Kol- bai elvtárs nem fukarkodott az elismeréssel és kérte Lázár Mihály tsz-elnököt, hogy küldjön két szál dohányt az egyetemre, hadd mutassák meg olt is. A professzor elmondta, hogy ebben az időben ilyen dohányt még nem látott. parja fel senki a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban; valószínűleg azért nem, mert senki sem adott erre utasítást. Elég helytelen, hogy nem adott: holdanként mintegy 20 kilogramm megy ilyenformán veszendőbe. Furcsa megvalósítása ez a takarékosságnak. önmagukért beszélnek ezek a tények. Sajnos, éppen azok nem értik meg intő, vádló szavukat, akiknek ez elsősorban lenne kötelességük: a gazdaság vezetőinek. — Tessék végre-valahára megérteni: az állami gazdaság a dolgozó nép egészéé; azé a termés is, amit a föld ad; de egyben az az, amely a takarékosság elvének semmibevevése, a rossz munkaszervezés miatt károsodik. Mérjék le a vezetők tudásukat; ha elegendőnek vélik a gazdaság irányítására: mutassák meg, hogy önbírálatuk helytálló. Támaszkodjanak nagyobb mértékben, bátrabban a dolgozókra! hassanak oda, hogy azok felajánlásainak teljesítéséhez biztosítva legyenek a feltételek? «5 b. 2, ==? Szekulity Péter Packázás helyett javítsák meg a munkaszervenést a SBem- veszteség nélküli betakarítás érdekében ...... ■■ II ■ Ko lboi professzor meglátogatta a jasztcleki Alkotmány Isz-t és a Pusztakürti Állami Gazdaságot-I é
