Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-06 / 159. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Q SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 159. szám. Ara 60 fillér 1958. július 6. vasárnap. : Ofuü dkátHU*xk&éí Nemzetközi ; Szövetkezeti Nap | 4—5. oldal I» l \ IRODÄLOMs l NűoésEei z 6. oldal « T » .......................................................... A S zövetkezetek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján minden év július havában ünnepeljük a Nemzetközi Szövetkezeti Napot Az összefogás, a szövetkezés szükségessége már az őskorban is ismeretes volt az emberek előtt; kiket a létért való küzdelem késztetett együttműködésre. A modem kapitalista rendszerben a tőke koncentrálódása következtében az iparban és mezőgazdaságban egyaránt kialakult a nagyüzem. Ez a gépek felhasználásával olcsóbban, többet termelt. Mivel a kisüzemek tulajdonosai elavult termelési módszereikkel nem tudták felvenni amazokkal a versenyt: elszegényedtek, tönkrementek. A kisiparosok, kisparasztok a gyárak béx-munkásaivá, vagy a nagy- gazdaságok cselédeivé váltak. így van ez ma is a kapitalista országokban; napról-napra mennek tönkre a kistermelők. Dániában például az 5 hektáron aluli földterület az összes földterülethez viszonyítva már csak 3.7 százalék. Az Amerikai Egyesült Államokban az 5 hektáron aluli gazdaságok aránya 9 százalék, a kezükben lévő földterület az összterületnek csupán 0.2 százaléka. Svédországban 1944- től 1952-ig 30 százalékkal csökkent az 5 hektáron aluli gazdaságok száma; ugyanakkor 50— 250 hektár közötti földbirtokok száma 7 százalékkal nőtt. Hasonló a helyzet a többi kapitalista országokban is. IV em volt más a mi helyze- -• ” tünk sem a felszabadulás előtt. Az 1929—30-as válságévekben, a 30-as évek elején a kisgazdaságok tömegei mentek tönkre; 1929-től kezdődően 5 év alatt sokezer kisparaszti gazdaságot árvereztek el. Megyénkben is többszáz kistermelő jutott évról-évre koldusbotra; s szaporította a földbirtokosok, gyárosok tartalék-hadseregét. — Ezért volt fél-ingyen a munkaerő; ezért került sor télen Misé gmunkára. Nem volt kedvezőbb helyzetben a kisiparosság sem, mely egy részének jövedelme még a családok fenntartásához szükséges létminimumot sem biztosította. A kistermelők sokat szenvedte!: a kapitalista elnyomás alatt; ezért keresték a kivezető utat, különböző szövetkezeteket alakítottak. A szövetkezés igazi célját csak a lenini szövetkezeti elven felépülő szövetkezeti formák biztosítják; olyan országokban, ahol a hatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében van.' Jól példázza ezt a Szovjetunió és a népi demokratikus országok — közöttük a 600 milliós Kína — szövetkezeti mozgalmának eredményessége. H azánk és ezen belül Szolnok megye szövetkezetei nagy eredményeket értek el a felszabadulás óta. A földművesszövetkezetek, mint a szövetkezés egyszerű formái megismertették az embereket az igazi összefogás előnyeivel. Ma már nemcsak a fmsz-ek végzik megyénkben a maguk rendkívül jelentős gazdasági és politikai tevékenységét; hanem Szolnok megye földterületének mintegy 50 százalékán folyik a nagyüzemi gazdálkodás valamilyen formája. A kisiparosság többsége kisipari termelőszövetkezetben dolgozik; s nem csekély hányada végez becsületes munkát a mezőgazdasági tsz-ekben. Ezeket az eredményeket ünnepeljük ma: a Nemzetközi Szövetkezeti Napon. Ünneplésünk során nem feledkezhetünk meg arról 6em, hogy további fejlődésünk ctsak békés körülmények között történhet. Ezért erősítjük kapcsolatainkat a szocializmust építő országok szövetkezeti mozgalmán kívül mindazon országokéival, melyek készek erőfeszítésekre a béke érdekében. Eredményeink további fokozása érdekében növelnünk kell a különböző szövetkezeti formák egységét. Tartsa minden szövetkezet egyenként is feladatának,- hogy szorgosan tevékenykedjék, elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók érdekében. A cél: a ma még nem szövetkezettek is értsék meg mielőbb: saját érdekük a szövetkezés. Azok a dolgozó parasztok, kik ma még nem látják a termelőiszövetkezeti gazdálkodás előnyeit: tömörüljenek a szövetkezés egyszerűbb formáiba, termelési társulásokba, így jól felhasználhatják a modem gazdasági gépeket, melyekkel magasabb termést tudnak elérni \ szövetkezeti tagoknak — különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek tagságának — fáradhatatlan munkát kell végezniök a mezőgazdasági termelés-növelés érdekében. Ezt csak összefogással: egyszerűbb és fejlettebb társulásokkal, nagyüzemekben lehet elérni. Hazánk szövetkezői helyeslik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány politikáját. A kormány minden erejével segíti a szövetkezeteket. Nekünk, szövetkezetieknek tehát úgy kell dolgoznunk, hogy a kormány terveit, célkitűzéseit munkánkkal segítsük megvalósulni. Eredményeink növelésével mutassunk példát a kapitalista országok szövetkezőinek az igazi szövetkezésre. IVf a, a nemzetközi szövetke- zeti nap alkalmával ígéretet teszünk, hogy eredményeinket tovább növeljük. ígérjük, hogy a béke fenntartása érdekében nem kiméljük erőinket. Követeljük, hogy hazánk szövetkezeti mozgalmát vegyék fel a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe. Ezen keresztül a többi ország szövetkezeti mozgalmával összefogva, még hatásosabb munkát tudunk kifejteni a szövetkezeti mozgalom egységének növelésében. Hívjuk sorainkba mindazokat, akik még nem szövetkeztek. Eredményeinkkel bizonyítjuk az egyénileg dolgozó parasztságnak, hogy jobb. szebb életet családjuknak s maguknak egyedül a szövetkezeti nagyüzemmel tudnak biztosítani. A Tisza Cipőgyár terveiből Árusításra kerül a „Csinka“ — egy pehelykönnyű ialpfajta eredményes kísérletei — a második félév meglepetése lesz a pasztell színű műbőr-szandál NEMRÉGIBEN A KERESKEDELMI szervek képviselői és a Tisza Cipőgyár műszaki vezetői közös konferencián vitatták meg: ,hol szorít a cipő”, hogyan lehetne a vásárlóközönség igényeit kielégíteni minél jobb, minél tetszetősebb cipővel Az asztal mellett eltöltött idő ez esetben eredményesnek bizonyult. Hasznosabbnak, mint az eddig elfecsérelt órák, napok, melyet egymás problémáinak ismerete nélkül „drót” szócsatákra pazaroltak a kereskedelem és a gyár képviselői. Az ellentéteket ugyanis ezzel a módszerrel nem sikerült megoldani — a kereskedelem is a gyár is fújta a magáét és minden maradt a régiben — a fogyasztók meg várták mi lesz. Most — ezzel az értekezlettel, — de inkSbb baráti beszélgetéssel, — reméljük tartós javulás áll maid be a gyártó és eladó viszonyában. A Tisza Cipőgyáron ez mindenesetre nem fog múlni. A hajlandóság megvan és ezt igazolják a II. félévi tervek is. A kereskedelem kívánsága szerint az eddigieknél szebb, tetszetősebb, jobb cipőket akar gyártani az üzem. Nézzük meg, mit várhat a vásárlóközönség a kereskedelemmel történt megegyezés és a féléves tervek alapján? A harmadik negyedév elején megkezdik a női gumifélcipő és az úgynevezett „csinka” gyártását. Az ehhez szükséges berendezések a napokban elkészülnek és július 15-én megkezdődik a tömegtermelés ezekből a cikkekből. RÉGI KÉRÉSE VOLT az egészségügyi dolgozóknak, a fájóslábú asszonyoknak, leendő kismamáknak, hogy nyáron is viselhető könnyű magasszárú cipőt gyártsanak számukra. Nos, rövidesen teljesül a kívánság. A Nőtanács kérésére már el is kezdték a magasszárú, szellős, különböző színű vászon felsőrészű cipők készítését. Ezt a cikket a vásárlók még nem ismerik. Hogy milyen jól bevált viselet a dolgozó nőknek, azt a Tisza Cipőgyár lakótelepének dolgozó asszonyai tudnák elmondani — akik nem győzik dicsérni a köny- nyű cipő előnyeit, jótulajdonságait. A gyárban azonban az idősebb asszonyokra, fájóslábúakra is gondoltak. A női posztó cipőket a kereskedelem és fogyasztók igényeinek megfelelően a jövőben magasabb szárral és tetszetősebb kivitelben gyártják. Igen fontos része a cipőnek a talp. Annakidején Martfűn eredményes, kezdeményező kísérletek folytak az azóta jól ismert és befutott mikroporózus talppal. A gumigyár kutatói most egy mé.g könnyebb és hajlékonyabb talpfajtával, .az úgynevezett mikrocellás talppal kísérleteznek. A munkálatok a közeljövőben befejeződnek és ha a próbára kiadott újfajta talpak megfelelnek a követelményeknek a Tisza Cipőgyár hamarosan meglepheti a vásárlókat a valóban pehelykönnyű lábbelikkel. A FÉLÉV MÁSIK MEGLEPETÉSE lesz a különböző pasztell színekben forgalomba hozott műbőr szandál. Ezek a kedvelt slip eljárással készülnek és jóval tartósabbak, könnyebben tisztán tarthatók, mint a vászon szandálok. Bizonyára nagy sikerük lesz. A gyár termelésének jelentős része exportra készül — a külföldi rendelők igényei szerint. Érdemes erről is beszámolni. Az importőr cégek különösen érdeklődnek a martfűi „csinkák” iránt és keresik a régebben is vásárolt cikkek mellett az olcsóbb női Wellington gumicsizmát is. Ennek a gyártása egyébként még ebben a félévben megkezdődik. A próbagyártást szeptember első tíznapjában fejezik be és az exportáló vállalatnak még ebben a hónapban 5.000 pár gumicsizmát adnak át. A Tannimpex ezenkívül piros felsőrészű fekete talpú gumicsizmákat is rendelt exportra, s ha eltudja helyezni ebből a cikkből nagyobb megrendelés várható. Az új, második félévi tervek természetesen nagyobb felelősséget, több munkát rónak a műszaki vezetőkre. A gyár minden dolgozójának tudnia kell, hogy a vásárlók ízlése fejlődik, igényeik fokozódnak. Mindig újat és mindig jobbat kell termelni, — hogy a Tisza Cipőgyár felvehesse a versenyt a hasonló üzemekkel. AZ ÜZEM VEZETŐI, műszaki gárdája nem ijed meg a nagyobb feladatoktól. Bár sok nehézséggel kell megbirkózni, mindent megtesznek, hogy a dolgozókat újabb, ízlésesebb, kényelmesebb, jobb minőségű lábbelivel lássák el. Ma: országos repiílőnap Szolnokon : Korábbi lapszámainkban hírüladtuk, a mai napon a Magyar Honvédelmi Sportszövetség szolnoki repülőklubja a szandai sportrepülőtéren repülőnapot tart az ország legjobb sportrepülői és ejtőernyőseinek részvételével. A repülőnapot délben 1 órai kezdettel vidám szórakoztató műsor előzi meg, fővárosi ; előadóművészek közreműködésével. Utána pedig folyamatosan következnek a látványos és izgalmas műsorszámokban bővelkedő be- : mutatók. Elsőnek a szolnoki, törökszentmiklósi, jász- ; herényi repülőmodellező körök mutatják be a : szabadon repülő, irányított és hőlégsugaras ; modelljeiket. A főműsor első száma az Ifjúság I típusú kétüléses vitorlázógépet PO—2-es típusú I motoros gép vontatja 1000 méter magasra, itt > lekapcsolják és Tozonyi Kálmán, a Járműja> vító dolgozója műrepülést mutat be. Ezt köve- ; tőén a Koma kétüléses iskolagéppel Kaszab ; László és Rontó Tamás csörlésből mutatnak I be iskolaköröket. A következő szám a Fecske típusú motoros-gép startj; lesz, mely után látványos műrepülést végez a repülőtér fölött. Közben az ejtőernyősök készülődnek az ugráshoz. A Szovjetunióból kapott AN—2-es utasszállítógépből 600 méteres magasan csoportos ugrást hajtanak végre. A fővárosi országos hírű versenyzők mellett szép számmal találunk szolnokiakat is, mint például Kias Lajos, Szekeres Mihály, Csermák József, Zs. Tóth Pál és a többieket. Amíg az ejtőernyősöket szállító gép a magasba emelkedik, addig a Pilis típusú vitorlázógéppel mutatnak be iskolaköröket. Az ejtőernyős ugrás után az ölyv típusú harci- géppel Csanádi Norbert országoshirű sportrepülő végez egyéni mű repülést. Ezt követi a nap egyik leglátványosabb mutatványa. Hatalmas piros léggömböket eresztenek a magasba és a Fecske típusú motoros- gépek ballonvadászatot végeznek. A ballon- vadászat után több csoportban ÁN—2-es és kétmotoros LI—2-es személyszállító gépből csoportos zuhanóugrást mutatnak be az ország legjobb ejtőernyősei: Seres Erika, Oszter- mann Márta ejtőernyős bajnoknők és Doktor Zoltán, Oláh Lajos, Dézsi Gábor bajnokok. Mint érdekességet külön meg kell említeni, hogy a műsor közben sor kerül a mező- gazdaságban használatos repülőgépek mutatványaira is. A jelenlévők meggyőződhetnek róla, hogyan lehet a levegőből a földeket egyenletesen műtrágyázni. Akiket azonban a repülőműsor nem elégítene ki, azok korareggeltől délután 3 óráig a MALÉV két hatalmas utasszállító gépén sétarepülésre indulhatnak; I t I HemzetkSzI Szövetkezeti Nap ünnepén írta: Varga Illés, a MhSZÖV igazgatóságának elnöke
