Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-05 / 158. szám

1958. július 5, SEOI.NOS MEGYEI NÉPLAP ?» ÍGY IS MEGÉRTE... Gépkocsivezetőnk, Gulyás szaki, ugyancsak nyomja a vén Jeep gázpedálját; sietnünk kell, mert a baromfi nem szereti, ha iorróságban kell utaznia. A karcagi Béke Tsz tanyájára kanya­rodunk; Kocsis Györgyné és Háló Erzsiké — két gondozó — várja a Baromfifeldolgozó Vállalat gépkocsiját. Gáspár Kálmán, a vállalat áruforgalmi osztályának vezetője néhány közvetlen szóval köszönti a tsz-belieket abból az alkalomból, hogy a közös gazdaság most első ízben adja át csirkéit a patronáló Baromfi- feldolgozónak. Száll a toll; kiskakas berzenkedik, pityeg a jérce, amint Viola Imre áruátvevő szaporán kapdossa a lábukat, s fürtökben nyújtja fel őket a hatalmas tehergépkocsin tornyosuló ketrecekbe. PATIKAMÉRLEG érzékenységével vetekszik az átvevő gyakorlott marka; az 1,10 kg-n felüli baromfit külön ket­recbe rakja; ezeket kilogram­monként két forinttal magasabb áron veszi át a vállalat. Mándoki Sándor elnökhelyet­tes zsebredugja tintaceruzáját, míg egy szusszanásnyi időre meg pihen a mázsálás közben: MÉG ÍGY IS MEGÉRTE — mondja. — pedig, megvallom, hibáztunk ... Kétezer helyett négyezer csibét neveltünk; holott annyi baromfit csak a battériák­ban tudunk megfelelően elhe­lyezni; öt hetes korukban már nem. A megengedett 12—15 he­lyett 35 csibe jutott a nevelő­helyiség minden négyzetméteré­re. Kccsisné is szóit Erzsiké is, meg a két másik baromfigondo­zónk: Bényei Gáborné és Varga B. Rózsi volt főagronómusunk- nak: Pesti Lászlónak..., de hi­ába. Ezer szerencse, hogy PISTA ÖCSÉM helyrehozta, amit még lehetett... A „Pista öcsém” nem a Mán- dokí, hanem a Vass nevet viseli; a rokoni megtiszteltetésre pedig azzal szolgált rá, hogy mint a Baromfifeldolgozó Vállalat agro- nómusa fáradhatatlanul segítette a Béke Tsz csibenevelőit. Ö ma­gyarázta el — többször is — hogy a koncentrált baromfitáptakar- mány mellett apróra vágott vö­röshagymát, sárgarépát, mész­tartalmú táplálékot is kell adni az aprójószágnak; ő szabta meg az etetések idejét. Azon ugyan nem tudott segíteni, hogy a csir­kék részére 35 cm-es mélyalom helyett csak 15 cm-es készült, mert a lótrágya a kertészetnek kellett, — de a nedves, lucskos almon elsenyvedt állatok java­részét megmentette az elhullás­tól. A 24,2 százalékos elhullás magas, hiszen a megengedett mindössze 9—11 százalék. Papp- ler Tibor nem járt el helyesen, mikor a legyengült állatokon takarmányt akart „spórolni.” A tsz-ek a 90—110 dekás baromfi­ért 25 forintot kapnak kilogram­monként a patronáló vállalattól, az 1 kg 10 dg felettiért kilo­grammonként 27 forintot. Mind­két esetben kilogrammonként 2 forintos nagyüzemi felárat kap a közös gazdaság. A SZÁMVETÉS során kiderül, hogy a hibák el­lenére is eredményes volt a csi­benevelés. Az azóta megoldott elhelyezési nehézségek, a takar­mányozásban megmutatkozott helytelenségek folytán a 12—13 lőtt ki. Ezért mind a nevelés­hetes nevelési idő 17 hétre nyú- re fordított munkaegységek össz­értéke, mind a takarmányfel­használás kedvezőtlen alakulása csökkentette azt a hasznot, mely SZAKSZERŰ NEVELÉS révén elérhető lett volna. Lám, a túrkevei Táncsics Tsz-be.n nem 2.25 forintot, hanem kilenc forin­tot jövedelmezett egy-egy ba­romfi. A Béke Tsz tagsága okult a következő „transzportot” tága­sabb helyiségben, jobb mély­almon, szakszerűbb takarmányo­zással neveli. Magasra tornyozott ketrecek­kel fordul ki a Baromfifeldolgo­zó Vállalat tehergépkocsija a ta­nyából. A FUVARDÍJRA nincs GONDJA a szövetkezetnek; a szerződött baromfit ingyen szállitja átvétel után a vállalat Kocsis Györgyné és Háló Er­zsiké búcsút intenek a porfelleg- ben távozó neveltjeiknek. Né­hány hét múltán újakat gondoz­nak; a naposcsibék megérkezé­séig az aratásban segítenek. — Várják már őket; nagy szükség van reájuk is ... — borváró — HOGY AIV HALADOSABB? „KÉPMUTATÓK* angol us ágíró cikk© a Komszomolsskája Moszkva (MTI). A Komszomolszka j a Pravda csütörtöki száma közli Alan Ford angol újságíró „Képmutatóik” című cikkét. „A magyar nép árulói kis csoportjá­nak elítélése hiszté­rikus rohamokat váltott ki a nyugati politikusoknál és propagandistáiknál — írja a többi kö­zött. Azok a nyugati politikai személyisé­gek és újságírók, akik helyeselték vagy legalább is el­hallgatták sokezer kenyai, malájföldi és ciprusi hazafi meggyilkolását, az algíri nemzeti fel- szabaditási front harcosainak állatias megkínzását, agyon- lövését és kivégzé­sét, most krokodil­könnyeket hullatnak Nagy Imrének és társa inak kórsa fö­lött. Egyetlen saj­nálkozó szavuk sincs Pravdában azonban azokért a szakszervezeti funk­cionáriusokért, kom­munistákért, akiket Budapest utcáin vé­res kegyetlenséggel gyilkoltak meg a horthysta fasiszta bandák. E bértollno- kok dühöngése azt a csalódottságukat fe­jezi ki, hogy meg­hiúsult a népi Ma­gyarország elleni összeesküvés. A be­csületes embereket undorral tölti el az a képmutatás, amely átitatja a tengernyi nyugati nyilatkoza­tot, vezércikket. Az angol újságíró a továbbiakban rá­mutat arra, milyen képmutató módon igyekeznék a nyu­gati politikai szemé­lyiségek elterelni a figyelmet saját ügyeikről. Ugyan­azon a napon, ami­kor az amerikai saj­tó piszkálódó táma­dást in*ézett a Ma­gyar Népköztársaság kormánya ellen, az amerikai lapokban egy másik közle­mény is megjelent, amely jellemző mó­don mutatja a hír­hedt nyugati élet­formát. A cikk az ameri­kai sajtó jelentése alapján beszámol arról, hogy Alaba­ma állam Montgo­mery városának bí­rósága halálra ítélte Jimmy Wilson né­gert, akit azzal vá­doltak, hogy egy dollár 95 centét ka­pott gazdájátóL Jimmy Wilsont szep­tember 5-én akarják kivégezni. Az ítélet magyarázata nem az állítólagos tolvaj- iás, hanem a fajül­dözés. „A néger élete egy dollár 95 centet ér, ugyanannyit, mint egy font hús. Ez a nyugati erkölcs’ — írja befejezésül Alan Ford. Üj adók Franciaországban A mezőtúri termelőszövetkezetekévek óta végeztetnek talajjaví­tást. Persze: gépekkel. A Debreceni Talajjavító Vállalat birtoká­ban 97 Sz-80-as erőgép van. Ezek a nagyteljesítményű gépek — a képen is látható —. a hozzájuk tartozó gyaluszekrénnycl (Szkré- per) öt perc alatt végzik el egy kubikos egy napi munkáját. A francia sajtó a pénzügyi és a gazdasági helyzettel foglalko­zik vezető helyen. A polgári sajtó igyekszik kidomborítani az államkölcsön sikerét: nyolc nap alatt több mit százmilliárd frank értékben jegyeztek államköl- csönt. Az államkincstárban 72 tonna arany gyűlt össze. Az Aurore ugyanakkor meg- iegyzi, ho"” az államkölcsön si­kere nem fedezheti a külkeres­kedelmi deficitet. A lap szerint az év vége előtt újabb külföldi kölcsön kémének a gondolata is felmerül. A degaulleisták félhivatalos lapjának számító Combat sze­rint a költségvetés kereteit 250 —300 milliárd frankkal lépik túl ez évben. Az árak emelkedése és az ipari termelés növekedése révén 150—200 milliárd frank megtérül, de fennmarad egy 50— 100 milliárdos hiány. A lap felveti a kérdést, vajon adókkal akarják-e fedezni ezt a hiányt. A lap szerint az államta­nács döntése alapján nem lehet rendeletekkel új adókat kiróni, viszont Michel Debrének, az igazságügyminiszternek „más a véleménye.” SZOLNOK zöldség ellátásáért. 30 holdra kötöttek szerződést: paprikára, káposztára, karalábé­ra. hagymára, dinnyefélékre és egyéb zöldfélékre. Ugyancsak szerződést kötöttek az Uj Élet és Tisza Antal Tsz-ekkel burgonyá­ra zöldségfélékre. Máris tapasz­talható, hogy a piacokon na­gyobb a választék és olcsóbbak az árak. így lett például a 8.50 forintos zöldborsóból 4.50. 8 jó lenne, ha mindennap rendszeres szállítmány érkezne a gazdasá­gokból. 1 A Szolnok Megyei Néplapot t rendszeresen olvasom; és sok tsz • jó munkájáról szerzek tudomást. « Nem akarunk mi dicsekedni, de ♦ úgy érezzük, nálunk is van né­* hány olyan dolog, ami a nyilvá­» nosság elé kívánkozik. Az ellen- ! forradalom előtt a mi tsz-ünk í Újfalu néven működött. Október [ után a tagok egy része kilépett. ! de sokan továbbra is a szövet­kezés mellet döntöttek. Újjáala­kultunk; s jelenleg 48-an 370 j holdon gazdálkodunk. Szövetke- | zetünk a Győzelem Csillaga ne- “ vet kapta. > Be akarjuk bizonyítani mi is, hogy nagy eredményeket produ­kál a közös. Ebben az évben 200 férőhelyes juhhodályt, 20 férő­helyes sertésfiaztatót, hozzá kú- ; tat és egy öt vagonos vasvázas górét építünk. A juhhodáiyt és a sertésfiazta­tót három kőműves tagunk építi. így mintegy 45 ezer forintot ta­karítunk meg. Növényeink szépek. A 85 hol­das rizsvetés bő termést ígér. — Július első napjaiban megkezd­tük a búza aratását. Barátságossá, otthonossá tesz- szük a tanyaközpontot és kör­nyékét. Az előbbiben parkosí­tunk; ezt társadalmi munkában végezzük. Dénes Géza Tiszasüly, Qyőzelem Csillaga __________Tsz. NA GY HIRE VAN ... a faluban annak, hogy a Petőfi Tsz televíziós készüléket vásárolt. Beszereléssel együtt nyolcezer forintba került. Ezek­ben a napokban már a televízió is szórakoztat bennünket. Özv. Pető Béláné Nagykörű i vasalás mentén végig volt varr va. Apámnak volt egy mondása ami így hangzott: lókupeccel meg úrral az ember sohasem le hét elég óvatos. Most is olyat tartózkodó volt, hogy már kezd­tem idegeskedni magamban: jaj csak meg ne sértődjön a Protek­tor, mert akkor fuccs a szeren- ősének! A monoklis úr nem sér­tődött meg. Elővette a cigaretta- tárcáját, ami úgy csillogott i félhomályban, hogy akár ezüs: is lehetett volna, engedelmes kért és rágyújtott egy parafás- mirjamra, s aztán így folytatta — fXjehogy azt higgye, hog] én pénzért protezsálom Nekem nem kell a maga pénze mert elég szépen honorálják t munkámat. Csak arra kérem, le­gyen olyan becsületes, mint i Drapos József, nehogy blamái- jón minket. Mert ha kitörne va­lami skandalum maga körül, m mind a ketten kompromittálvc lennénk. Ezután rátért arra hogy szeretné, ha apám elhívni ide Drapos Józsefet is, de nek sajnos ma estére színházjegyi van, még át is kell öltöznie, igi hát bármennyire sajnálja is, (U nem várhat. Különben is el kel valakit küldeni a miniszterpa- pírért — itt rámnézett —, az U időbe telik, meg ötpengős ok­mánybélyegért, amit rá kell ra­■- gasztani a kérvény „jelzetére ‘ En már ugrottam is. Anyám . a szekrényből előkereste egyet- len húszpengősünket, azzal sza­- ladtam a trafikba. A Verseny- n utcában, három háznyira laká­- sunktól volt a trafik, hamar i. odaértem hát. De nagy csalódás­- sál láttam, hogy az már zárva- van. Persze, csak hatig volt- nyitva — ötlött az eszembe hir- télén —, de azért a biztonság, a kedvéért elszaladtam a Murányi l utcai trafikhoz is. Megint ered- t ménytelenül fáradtam. Szomo­- rúan bandukoltam haza. — Kolosszális pech! — mond- V ta az úr sajnálkozva és részt- i. vevően fogta meg apám vállát. — Nem baj, jöjjön be hozzám 1 reggel korán a hivatalba, hátha- még nem lesz késő. Itt a cím a Majd meglátjuk, mit lehet még- a maga ügyében tenni. Már az ajtókilincsen volt a 1 keze, amikor váratlanul vissza­2 fordult: 2 — Ö, de remek écám van! j Most jut eszembe, hogy a trafi- e kos nekem jó ismerősöm. Tet- y tem már vele is jót párszor. Itt e lakik ebben az utcában, a ket- j tes szám alatt. Elmehetnék a gyerekkel. Ha én kérem, bizto- ,. san megteszi, hogy ad minisz- _ íerpapírt! Anyámnak megkönnyebbült ■ sóhaj hagyta el ajkát, én meg< , majdnem kiugrottam a bőröm-' ■ bői örömömben. Üjból beköltö-' . zott a szívembe a remény. Vidd-' . man lépegettem a monoklis úr\ . mellett, aki rám se nézett, míg] ■ az utca első házáig nem ér- J . tünk. Ott a kapu előtt hirtelenJ i szigorú arccal rámszólt: ] — Add ide a pénzt. Egyedüli ■ megyek fel. — Es már ki isi i kapta laza ujjaim közül a húsz-', i pengőst. — Itt várjál rám, mind-! járt jövök! — szólt vissza hoz-' . zám és már el is tűnt a kapu-'- bejárón át. • ^ít-cm éreztem semmi gyanút.'. . Protektorunk úri megjelenése • ’ miatt feltétlenül megbíztam ben-] \ ne. Csak jó félórai türelmes vá-] rákozás után jelentkezett nálam] j a szorongásos félelem. De még; ezután is csak nagysokára ciká- J zott végig gondolataimon a fel-j ’ ismerés szörnyű villáma: hiszen< ez az épület itt előttem az át-\ járóház! Ijedten nyitottam be a J házmesterhez. « — Hol lakik a trafikos? —j kérdeztem a köszönésről telje- ‘ sen megfeledkezve. * — Itt nem lakik semmiféle* trafikos —, felelte egykedvűen* a házmester. } Es csodálkozva nézett rám,% mert nem tudta, hogy mi van} ezen símivaló. ♦Híradás a tiszasülyi Győzelem Csillaga : Tsz-ből Minden háziasszony óhaja, hogy bőség, olcsóság várja a pi­acokon. Szolnokon sokszor drá­gábban kapható ez, vagy az az áruféleség, mert a piac ellátása nem egyenletes, s ha valamiből •í kevesebbet hoznak fel a terme- Jlők, annak árát mindjárt fel- 1X emelik, az asszonyok nem kis '♦ bosszúságára. .♦ Ezen változtattak most szövet- -Jkezeti felvásárló szerveink. Az iX Alcsiszigeti Állami Gazdasággal ♦ ____________-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents