Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-02 / 155. szám

4 SZÓI,NOK MEGYEI NÉPLAP 1958. Július 2. OLDMUVESSZOVETKEZETEINK életéből Egy szolnoki gazdálkodó figyelemreméltó javaslata Jászárokszálláson takarékszövetkezet NEMRÉG RÉSZT VETTEM a szolnoki földművesszövetkezet taggyűlésén. Ott sokat beszél­tünk a vagyonvédelemről, ar­ról, mit is kell tenni, hogy a lopásokat, sikkasztásokat megfé­kezzük. Én a földművesszövetke­zetnek vezetőségi tagja vagyok és csak helyeselni tudom, hogy ez a fontos kérdés komolyan elő­térbe 'került. De éppen a taggyű­lésen elhangzottak juttatták eszembe, hogy nemcsak a föld­művesszövetkezetnél, hanem másutt is jobban kell vigyázni a megtermelt javakra. Erről sze­retnék írni néhány sort, és kérni a Szolnoki Gépállomás vezetőit, ügyeljenek arra, hogy a cséplés idején ne ismétlődjenek meg azok a dolgok, amik tavaly tör­téntek. A búza is vagyon és ama is nagyon kell vigyázni Én 1957- ben Juhász János tanyájára hordtam a gabonát és ött csépel­tettem el. Ezt a munkát a Szol­noki Gépállomás végezte, más helységből szerződtetett embe­rekkel Amikor a gép a tanyá­ra ért, bennünket nem engedtek hozzá közel. Járatták és becslé­sem szerint legalább 60 kilo­gramm gabonát hoztak a szom­széd szérűjéből. Ez természete­sen azt jelenti, hogy tőlünk is legalább ennyit elvisznek és így növelik jogtalanul keresetüket. Mi lenne a helyes? Az, ha az idén ilyen dolog nem történne és ahol befejezik a cséplést, ott járassák ki megfelelően a gépet, VÉGÜL MUNKÁHOZ lát­tunk. A cséplőcsapatnak 22 tag­ja volt, de ezek az emberek nem végeztek megfelelő munkát, A gépet túlterhelték, ahogy mon­dani szokás — tömték. így a fordulatszám csökkent, a tisztí­tóberendezés nem tisztított ren­desen, a kalászból nem verte ki a dob a magot és számításom szerint nekem is legalább 20 százalék seemveszteséget okoz taik. Szóltam a gépkezelőnek, ő azt mondta, nem értenek ehhez a parasztok. Mikor említettem ne­kik, hogy vétek így pocsékolni a drága gabonát, mint a gépkezelő, mint a munkacsapatvezető durva szavakkal illetett. Kértem őket, igazítsunk a gépen, ne tömjék annyira. Rám se „fütyültek”. Nem tudtam mit tenni, magam­ban számadást csináltam és bi­zony arra a szomorú végered­ményre jutottam, hogy ha min­denütt így dolgoznának, sok ezer mázsa megtermett gabona men­ne veszendőbe. ÉN MOST EZT a néhány sort jó szándékkal írtam. Fel szeret­ném hívni gépállomásunk ve­zetőinek a figyelmét arra, hogy ilyen dolgok is megtörténtek. Az idén bizony nem dicsekedhetünk valami kiváló gabonaterméssel és már csak ezért sem engedhe­tő a tavalyi hibák megismétlő­dése. (Persze, még akkor sem. ha rekord termés van.) Ezzel kapcsolatban felsőbb szerveim feié javaslatom is 'er,­A szövetkezet vezetősége csak úgy védheti a tagok vagyonát, ha egy fillér sem ragad a kezéhez Van egy jő közmondás: „Fe­jétől bűzlik a hal". Szerintem így van ez a földművesszövet­kezeteknél is. A választott ve­zető csak aíkkor beszélhet a va­gyonvédelemről, s akkor ügyel­het a reá bízott javakra, ha egy fillér sem ragad a kezéhez. Ez­zel azt akarom mondani, hogy a vezető embernek jellemesnek, szilárdnak kell lennie. Szerintem tehát a vagyonvé­delem a vezetők megválasztásá­nál kezdődik. A tagok jól néz­zék meg, kit tisztelnek bizal­mukkal s kit helyeznek a föld­művesszövetkezetnél felelős be­osztásba. Ez a legfontosabb. S én jál eső érzéssel írom le, hogy nálunk ilyen tekintetben nincsenek hibák. A földműves- szövetkezet vezetői tiszteletben álló becsületes emberek. Az igazgatóság havonta ülé­sezik, de ha a szükség úgy hozza, időnként rendkívüli igaz­gatósági ülésen tárgyalja a prob­lémát. Az elnök mindenről tájé­koztatja az igazgatóság tagjait, de ez tulajdonképpen nem ele­gendő, mert a vezetőknek ér­deklődniük is kell a szövetkezet ügyei iránt. Ez az érdeklődés a mi földművesszövetkezetünk­nél meg van. Egyöntetű vélemény nálunk, hogy a lopásokat, sikkasztáso­kat lehetőleg meg kell előzni. Az igazgatóság ennek az elvnek az érvényre juttatásával állan­dóan gondosan vizsgálja a lel­tári elszámolásokat. Már két- háromszáz forintos hiánynál is keresik az okot. A kárt minden esetben megtéríttetik s ha úgy látják, fegyelmi büntetéssel sújt­ják a hanyag dolgozót. A felügyelőbizottság szintén havonta tart megbeszéléseket. A leltározásokat önállóan végzi, önállóan és meglepetésszerűen. Néhány dolgot említettem, mert úgy vélem, ezek hozzátartoznak a vagyonvédelemhez. — Nálunk már évek óta nem volt nagyobb- összegű leltárhiány. DOBOS MENYHÉRT elnök, Z&gyvarékas Védjük a méhekot A mezőgazdaság és a méhé­szet egymást kiegészítő és egy­mást nem nélkülözhető gazda­sági ág. A magtermelésnek és a gyümölcstermelésnek elenged­hetetlen feltétele a beporzása. A mezőgazdaságnak tehát sok­kal nagyobb védelmet kell biz­tosítania a méhekkel szemben, mint eddig tette. Virágzó mező- gazdaság, virágzó méhészet nél­kül nincs. Ez a megállapítás nem új, a gazdasági szakértők ezt számtalanszor hangoztatják. S a gyakorlatban mégis sok hiba fordul elő. A helytelen permetezésekkel kapcsolatban mind jobban ritkulnak a bepor­zást végző hasznos rovarok. A méhek védelme a permetezések­kel és porozásokkal szemben nem kielégítő s ez részben tu­datlanságból, részben hanyag­ságból, nemtörődömségből adó­dik: Szeretnénk, ha a hatóságok sokkal hatékonyabb intézkedést tennének a szabálysértőkkel szemben. BEZZEG JÓZSEF jászladányi méhész szakcsop, elnök ne. Bzévben a földművesszövet­kezetek átvették a gépi munkák irányítását, szerződések megkö­tését s mindenütt kialakult vagy kialakuló félben van a körzeti felelősi rendszer. Egy-egy körze­ti felelős írja össze, hogy a dű­lőben, vagy a határrészen az egyéni gazdák milyen munkát akarnak géppel végeztetni, vagy akár közösen is, esetleg vontató­val a trágyát hordani, stb. Ez nagyon életre való dolog, azért is, mert így a körzeti felelőshöz tartozó gazdák maguk ellen­őrizhetik a traktort és ügyelnek árra, hogy ne legyenek kivéte­lek, ne lehessen borravalóval holmi előnyökhöz jutni. Én cél­szerűnek tartanám, ha a fmsz-ek vennék át a cséplési munkák irányítását, szervezését is. Lévai János alakult Az elmúlt napokban alakuló közgyűlést tartott a jászárok- száMási takarékszövetkezet. Túl­zás nélkül mondhatjuk, sok dol­gozó paraszt várta már ezt a na­pot. Ide a takarékszövetkezetbe kerülnek majd a megtakarított forintok. Ez a falusi bank a ta­goknak hitelt is ád s így a gaz­dálkodók esetenként nagyobb beruházást eszközölhetnek. A közgyűlés résztvevői meg­választották az igazgatóságot és elnöknek a köztiszteletben álló Tóth Istvánt jelölték. K. L EGY ÉVTIZED Nemrég Papp János elmesélte, hogyan alakították meg 10 évvel ezelőtt a cserkeszöllői földművesszövetkezetet. Érdekes dol­gokat mondott. A szomszédok és jóbarátok beszélgettek, szervez­kedtek, végül elhatározták, hogy összehívják a község lakossá­gát és szóváteszik a szövetkezés ügyét, össze is jöttek az embe­rek, helyeselték a földművesszövetkezet megalakulását, de nem volt pénz. Dehát nagyon kellene egy vegyesbolt, egyrészt ez lenne az első lépés, másrészt pedig a község is gyarapodna. Végül az tör­tént, hogy az alapító tagok összeadtak néhány ezer forintot — volt aki terményt adott — részjegyeket vásároltak és nem sok­kal később megnyitották a vegyesboltot. De milyen is volt az. Szűk kis helyiség, minden egymás he- gyén-hátán. Mégis a vegyesbolt megnyitása akkor nagyon sokat jelentett. Szóval megalakult a földművesszövetkezet, a vezető­ség dolgozott és 1951-ben már 150 tagja volt az fmse-nek, 150 ezer forintos részjegyalappal. Tulajdonképpen 1951 óta kezdődött az igazi fejlődés A régi bolt mellé egy másik üzlet került é.s egy 'italbolt. 1952-ben a földművesszövetkezet átvette a szeszfőzdéket. Állandóan nőtt' a boltok forgalma és a üzletekben egyre nagyobb lett a választék. Most, 1958-ban, már négy kiskereskedelmi üzletegység van, hentesüzlet, étkezde, amelyet nemrég 850 ezer forintos beruhá­zással létesítettek. Az fmsz három helyen végzi a felvásárlást. TÓTH KÁROLYNÉ Szolnok megye ímsz-i a Nemzetközi Szövetkezeti Napra készülnek TÜRKEVE Túrkevén 1950 óta évről-évre megemlékeznek a Nemzetközi Szövetkezeti Napról. Az ottani dolgozó parasztok tíz egynéhány évvel ezelőtt a földművesszö­vetkezetben kezdték először a közös munkát. Ott barátkoztak, ott ismerkedtek az összefogás gondolatával. Már 1947-ben lét­rehozták az első társulásokat, és 1951 óta büszkén viselik ha­zánk első szövetkezeti városa címet. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében ünnepeljük július 6-án a nemzetközi szövetkezeti na­pot. Vasárnap délelőtt 9 órakor a KISZ városi bizottsága szék­hazában ünnepi nagygyűlés lesz. Ez alkalommal válasszuk meg a városi szövetkezeti bi­zottságot, melynek az lesz a feladata, hogy a város szövet­kezeteit összefogja. Sor kerül majd az élenjáró dolgozók kitüntetésére és jutal­mazására. Az ünnepi gyűlés után a városi múzeumban meg­nyitjuk Túrkeve szövetkezetei­nek fejlődését, eredményeit be­mutató kiállítást. Délután sport­műsort, este kulúrműsort ren­dezünk. Kohári Ferenc KISÚJSZÁLLÁS Kisújszálláson is ünnepi nagy­gyűléssel kezdődik a program. Hódos János elvtárs országgyű­lési képviselő, a Megyei Párt- bizottság munkatársa tart beszé­det. Délután a város dolgozóit a földművesszövetkezet színjátszói szórakoztatják. MEZŐTÚR Mezőtúron ez a nap a város szövetkezeteinek seregszemléje lesz. Az ünnepség megrendezé­sére előkészítő bizottságot ala­kítottak és összeállították a műsort. Reggel 6 órakor zenés ébresz­tő köszönti a város dolgozóit, majd fél 9 órakor kezdődik a felvonulás az ünnepség helyére. 10 órakor lesz a nagygyűlés. Mezőtúron is megjutalmazzák a legjobb dolgozókat. Délben a földművesszövetke­zet bogrács birkapörkölttel lepi meg az ünneplőket, persze meg­felelő áron. Az ünnepséget azzal is tartal­masabbá teszik, hogy a szövet­kezeti mozgalom helyzetéről, fejlődéséről hangszórókon ke­resztül tájékoztatják a dolgozó­kat. De nemcsak a magyar szö­Szolnokon július 6-án Tisza József elvtárs tart ünnepi beszédet A földművesszövetkezetek, a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek és a kisipari termelőszö­vetkezetek minden évben július első vasárnapján tartják a nem­zetközi szövetkezeti napot. Va­sárnap megyeszerte ünnepségek lesznek, ahol méltatják e nan jelentőségét. Szolnokon vasárnap délelőtt fél 10 órakor a Megyei Tanács nagytermében ünnepi gyűlés lesz s itt Tisza József elvtárs, termelőszövetkezeti tanács tit­kára mond beszédet. Délután a szolnoki fmsz és a kisipari szö­vetkezet barátságos labdarúgó­mérkőzésére kerül sor a Móricz ligeti pályán. Este a szolnoki földművesszövetkezet halász- csárdájában műsoros est szóra­koztatja az ünneplőket. Az összefogás ereje A tiszaföldvári földművesszö­vetkezet alapító tagja vagyok. Mindössze heten kezdtük s ma örömmel látom, milyen messzire jutottunk. Rengeteget fejlődött a földművesszövetkezet, gazdag, szép üzleteiben a lakosság min­dent megtalál. Nehéz volt idáig eljutni. De érdemes volt fáradozni, hiszen látjuk munkánk gyümölcsét. Jú­lius 6-án lesz a nemzetközi szö­vetkezeti nap. Ez a szövetkező emberek ünnepe s nálunk is al­kalom arra, hogy falunk népé­nek elmondjuk, bebizonyítsuk, milyen nagy erő rejlik az ösze- fogásban. ID. SZIKORA LAJOS Tiszaföldvár- JÚLIUS 6-ÁN, a Nemzet­köziszövetkezeti Napon ünnepli 90 éves jubileumát Farkas Jan­csi és népi zenekara. Ez alka­lommal az Fmsz. Halászcsárdá­jában ajéndékműsort adnak az ünnepelitek tiszteletére a föld- művesszöveitkezet kultúrmunká­sai. vetkezetek élményeiről. hanem a bolgár, kínai szövetkezeti mozgalom helyzetéről is. Szabó Ilona TISZAGYENDA A nagygyűlést ünnepi kultúr­műsor követi, fellép a KISZ és az úttörőszervezet kultúrgár- dája. Délután a termelőszövet­kezet és a földművesszövetke­zet dolgozói barátságos labda­rúgó-mérkőzést. játszanak a községi futballcsapattal. CSÉPA Az Alkotmány Tsz tagjai és a földművesszövetkezet tagjai együtt ünnepelnek. Napközben a földművesszövetkezet paraszt­kórusa szórakoztatja a falu dol­gozóit, majd este társasvacsorá­val és táncmulatsággal ér végi a Nemzetközi Szövetkezeti Ni Cibakházán a tsz, fmsz, közösen rendezi az ünnepsége és este Komyai Marika és bó József, magyarne lépnek fel. A tiszavárkonyi fmsz a zetközi szövetkezeti nap létére a község de régi kívánságát teljesíti, nyitja a hentesüzletet.

Next

/
Thumbnails
Contents