Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-16 / 167. szám
S4ULNOK MEU*E1 NEELAi* 1958. julius lb. CÖLDMÍÍVESSZÖVETKEZETEINK I életéből wmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmamm A hegyközségek szerepe a gyümölcs és szőlő-termelésben A kisparceöás gazdálkodásnak a világon sehol nincs létalapja. Éppen ezért az Egyesült Államokban, Nyugat-Német- országban és más nyugati államokban is tervszerűen számolják fel a kisüzemeket Nálunk a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a dolgozó parasztok önkéntes szövetkezésével történik. Hogy miért van szükség a nagyüzemre, az ma már szinte közhely, hiszen mindenki tudja. Azért, hogy olcsón és sokat termelhessünk, a fokozódó igényekkel lépést tartsunk, s azokat kielégíthessük. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében nagy szerepet töltenek be a kertészeti termelési ágak: a szőlő, a gyümölcs és a zöldségtermelés. Ezek közül is kiemelkedik a szőlőtermesztés és a bor- gazdálkodás. Hogy miért? Ennek több oka van. Egyik legfőbb ok, hogy országunkban a természeti adottságok szőlőtermesztésre kiválóak. Szolnok megyében is nagyok a lehetőségek, különösen Jászberény, Kunszentmárton környékén, Tiszaföldváron, Nagykörűben, a Tiszazugban és még igen sok helyen. Az a baj viszont, hogy ezekkel a lehetőségekkel megyénk dolgozó parasztjai nemigen élnek. Van valami helytelen felfogás, amely szerint ez a megye nem rendelkezik olyan adottságokkal, hogy Itt a szőlő- és gyümölcstermesztéssel érdemes lenne foglalkozni, Ez nem igaz, s aki ilyet állít, az nem ismeri adottságainkat. Sajnos, 1938 óta nincs megfelelő felújítás a szőlőben, s ez a legfőbb hiba, mert gyenge a tő- kebeállottság és a meglévő tőkék már kiöregedtek. Az a feladatunk tehát, hogy minél gyorsabban pótoljuk a mulasztásokat és emeljük a szőlőtermesztés színvonalát itt, Szolnok megyében is. Ezt azonban csak az állam és a termelők összefogásával oldhatjuk meg. Milyen feladatai vannak e téren a hegyközségeknek és kik alakíthatnak hegyközségeket? önként és együttes elhatározással legalább húsz személy alakíthat. Olyan emberek, akiknek ott a községben legalább 25 hold szőlő, vagy gyümölcsterületük van. A hegyközségnek mindenki tagja lehet, aki a földművesszövetkezeti tagságra megfelel. A hegyközségek feladata, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével a szőlő- és gyümölcs- termelést elősegítsék, képviseljék a gazdák érdekeit. Gondoskodjanak a szőlőterületen lévő útak, kútak karbantartásáról, a szőlő és gyümölcsösök védéséről, adjanak segítséget a telepítésnél, a művelésnél, a védekezésnél, a gyümölcs és bor helyes kezelésénél. A hegyközség tevékenysége kiterjedhet a termelési feladatok közös megszervezésére is: szőlőfeldolgozásra, borkezelésre, tárolásra, szaporítóanyag előállítására, védekezőszerek közös beszerzésére, a közös értékesítés megszervezésére, gépek vásárlására, stb. Hogyan alakulhatnak hegyközségek? Szervező bizottságot kell létrehozni. Ennek tagja lehet a földművesszövetkezet ag- ronómusa, a tanács kiküldöttje és 8—10 termelő. A szervező bizottság megválasztja vezetőjét és a hegyközség megalakulásán munkálkodik, Alakuló közgyűlésen megalkotják és elfogadják az alapszabályt, megválasztják az elnököt, intéző bizottságot és ellenőrző bizottságot. Ilyen hegyközség eredményesen működik Cegléden. Jelenleg 650 tagja van 820 kát. hold szőlő- területtel. Szolnok megye szőlősgazdái használják ki a lehetőséget és alakítsanak hegyközségeket. Korozs István 245 vendéglátóipari egység A Jőldművesszövetikezeti vendéglátóipari egységek behálózzák az egész megyéi. Kisebb-nagyobb hiányosságok akadnak ugyan, de azt elmondhatjuk, hogy mégiscsak magasabb szinten gondoskodnak az ellátásról, mint azt régebben a kocsmárosok tették. Jelenleg Szolnok megye községeiben 245 vendéglátóipari egység van. Különösen számottevő a cukrászdák eredménye. Jelenleg mintegy 27 cukrászda, ugyanannyi elárusító, fagylaltozó elégíti ki a dolgozó paraszti lakosság igényeit. Tizenkét községben modem cukrászda üzemel, olyan községben, ahol a felszabadulás előtt csak a vásáron, vagy a hetipiacon szerezhették be az édességet, vagy a fagylaltot a gyerekek számára. Azokban a helységekben, ahol nagyobb az átmenő forgalom, vendéglőket is üzemeltetünk, A földmüvesszövetkezeti szállodák otthonosak, de a felmerülő igényeket képtelenek kielégíteni. Bővítésük, új szállodák létrehozása a jövő beruházási feladatait képezi. Elért eredményeink mellett még nagyon sok a tennivaló. A vendéglők sok helyen elmaradtak a kulturális igényektől, a vezetők a rendelkezésükre álló eszközöket, felszereléseket nem tudják jól kihasználni, alkalmazni A különböző hibák és hiányosságok megszüntetésé n napról napra munkálkodunk. Oláh Sándor MÉSZÖV A jászladányi mezőgazdasági üzemág munkájáról A jászladányi földművesszövetkezet mezőgazdasági üzem- ága féléves múltra tekint visz- sza. Ez a néhány hónap tulajdonképpen azzal telt el, hogy a körzeti megbízottakkal megismertessék tennivalóikat. Ma már a körzeti megbízottak havonta megbeszélik a feladatokat, rendszeresen tanácskoznak az elvégzett munkákról. A gépi munkák jobb kihasználása érdekében 16 körzetre osztották a község határát. A térképeket forgalmas helyeken kifüggesztették, így mindenki tadja, ki a körzeti felelőse. A felelősök a hozzájuk tartozó termelőkkel tartják a kapcsolatot és időközönként megbeszélésre Is összehívják őket. Legutóbb az egyik ilyen értekezleten a jelenlévő dolgozó parasztok helyesléssel fogadták azt a javaslatot, hogy az őszi szántási munkálatokat már most jó előre nagyüzmi jelleggel szervezzék. így kevesebbe kerül. A körzeti felelősök ezekben a napokban feljegyzik a gazdálkodók gépi munkaigényét és az előjegyzések alapján a földműves- szövetkezet a Jászkiséri Gépállomással idejében el tudja majd készíteni a gépek rajon tervét. A növényvédelem érdekében a mezőgazdasági iizemág permetező brigádot szervezett. Jelenleg a burgonyabogár és az aranka ellen védekeznek. A községi tanács segítette és segíti a brigádot, a földművesszövetkezet igazgatósága pedig 3 ezer forintos magasnyomású permetező garnitúrát vásárol, hogy a védekezési munkálatokat még hatékonyabbá tegye. Táborosl Péter A vízgazdálkodási társulásokról — MIÉRT ÉRDEMES? — A Mezőtúri földművesszövetkezet igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai elhatározták, hogy részjegyüket öt részjegyre egészítik ki. Jelenleg Mezőtúron a földmfivesszövetkezeti tagok túlnyomó többsége két részjegyei rendelkezik. * Tise ásáson a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmával a nő- bizottság műsoros estet rendezett. * Turkevén nemrég megválasztották a 14 tagú közös szövetkezeti bizottságot. A bizottságban helyet foglalnak a tsz-ek, a földművesszövetkezet, a ktsz-ek, a gépállomás és a nőtanács képviselői. * Jászárokszálláson a nőtanács a földművesszövetkezeti nőbl- zottsággal vasárnaponként a gyermekek részére bábszínházát A nagy mezőgazdasági munkák ellenére néhány nappal ezelőtt több mint száz dolgozó jött össze a fegyvemeki kultúrház- ban a takarékszövetkezet alakuló közgyűlésére. A dolgozó parasztok régen várták ennek az életrevaló szövetkezetnek a megalakítását, hogy megtakarított pénzüket saját bankjukba helyezhessék el. De várták azok rendez az apró lakosság legnagyobb örömére. * Nagy Balázsné, a jászárokszállási fmsz nőfelelőse július 6-án, a könyvnapon több mint 1506 fotont értékű könyvet adott el. * Tiszaőrsön öntözéses társulás alakult szakcsoporttá, 14 taggal és 26 hold földdel kezdik a munkát az új szakcsoport tagjai. * Tiszaőrsön 60 dolgozó paraszt sertéstenyésztő szakcsoport alakításával foglalkozik. * A MÉSZÖV mezőgazdasági osztálya július 19-én tapasztalatcserét szervez. A juhtenyésztő szakcsoportok képviselőivel Ceglédre látogatnak. * A szelevónyi egyéni gazdák 456 mázsa kenyérgabonára kötöttek értékesítési szerződést. i»-»» -----is, akiknek vetőmagra, kisgépekre, műtrágyára, házépítésre és még sok egyébre pénz kellene. Az alakuló közgyűlésen megválasztották az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot, majd a jelenlévők megbeszéltek néhány problémát a betétek elhelyezésével és a hitéi igénybevételével kapcsolatban. Korács László SZOLNOK MEGYÉBEN a mezőgazdaságilag művelhető területek egyrészét — néhány ezer holdat — hetekig, hónapokig árvizek, felvizek borítják. Ezeken a területeken tehát a termelés bizonytalan és kockázatos. Voltak ugyan már a felszabadulás előtt is úgynevezett víztársulások, de ezeket a tőkések irányították és nyilvánvalóan a kisem. berek, a néhányholdas parasztok nem sok hasznát vették az effajta társulásnak'. Ezt azon is köny- nyű lemérni, hogy különösebb intézkedések soha nem történtek az említett területek művel- hetővé tétele érdekében. A felszabadulás után a régi víztársulásokat megszüntették. Az állam vette kezelésébe a vízügyek, illetve a védekezések irányítását. Azóta pártunk és államunk évről-évre jelentős ösz- szegeket fordít ilyen célokra: Üj létesítmények, nyári gátak, csatornák- fenntartására. A rendelkezésre álló anyagi eszközök azonban még nem elegendők. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízügyi munkák; a nyári gátak építése, a csatornák rendbentartása elengedhe- telenül megkövetelik, hogy az állami vízgazdálkodási szervek és a lakosság szorosan együttműködjenek. ARRÖL VAN TEHÁT SZÓ, hogy a dolgozó parasztok hozzájárulásával, az állam támogatásával gyorsabb és még eredményesebb lehet az árvizek és a belvizek által borított földek hasznosítása. Az elmúlt években Tószegen 2400 hold árterületen 39 esetben öntött ki a Tisza és nagyon figyelemreméltó, hogy 32 esetben megvédhették volna az árterületet, ha összefognak az ottani dolgozó parasztok a vízügyi szervekkel. De miután ez nem történt meg, az árvíz elpusztította a szénát, kukoricát, stb. Hasonló hatalmas károk keletkeztek ugyanígy Vezseny, Ti- szajenő, Tiszaroff, Tiszasüiy és még több Szolnok megyei község határában. Valamit tenni kell i— mondogatták ezekben a községekben és számos javaslat hangzott el a vízkár elhárításának meggyorsítására. Jelentős fordulat azonban csak tavaly történt, amikor a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelettel szabályozta a vízgazdálkodási társulások alakulását és a kormány rendeletet hozott a vízügyi munkák pénzügyi fedezeteinek biztosítására. A VÍZGAZDÁLKODÁSI társulások létrehozása most már lehetővé teszi a szervezett, kollektív védekezést, a karbantartás biztosítását, a termelés fokozását. Sokan kérdezik, milyen társulás alakulhat? Többféle, így nyárigát építésére, belvíz le- csapolásra, kút létesítésére, csatornák építésére, vízhasznosításra társulhatnak a dolgozó parasztok. Szolnok megye dolgozó parasztjai élnek is a lehetőségekkel. Több helyen már megalakullak a társulások. Tószegen és Tiszavárkonyban nyári gát építésre fogtak össze az ottani dolgozó parasztok. — Vezsemyen 04 taggal, Tiszaroffon 157 taggal csatornaépítési társulás alakult. Jánoshidán ugyancsak. A vezse- nyiek saját erejükből építik a lecsapoló csatornát. Több mint háromezer köbméter földet mozgatnak meg, három cső-áteresztőt építenek és egy zsilipet 260 ezer forint értékben. A költségeket a tagok fedezik, nem sok az egész, minden holdra 90 forint jut. Ez a 90 forint hamarosan sokszorosan vissza térül. — Munkájukat az állam is segíti egy 150 ezer forintos költséggel építendő zsilippel. Milyen lehetőségek vannak még a megyében? Néhányat említünk. Módjukban áll a dolgozó parasztoknak a hullámtereket és az öntöző területeket hasznosítani. Tiszasülyön, Kőteleken, Tiszabőn például a hullámtéri rétet. A belvíz elleni védekezésre Jászárokszálláson, Jászdó- zsán, Jászkiséren, Alattyánban és Jászberényben foghatnának össze. NAGYOK TEHAT A LEHETŐSÉGEK. A helyi szervek, a földművesszövetkezet és a tanács vezetői segítsék a dolgozó parasztokat, tegyenek javaslatokat, mondják el a társulások hasznát, hogy a dolgozó parasztok kedvet kapjanak ilyen vagy olyan társulás megalakításához. Majnár József Eegyverneken is megalakult a takarék- szövetkezet * 1 NÉHÁNY SORBAN
