Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-16 / 167. szám

1958. július 16. SZOLNOK MEUYE1 NEFLAF Ő Á múlt és a jelen 1918-ban kerültem haza a frontról és akkor léptem a szó- cializmus útjára. A nemzeti ta­nácsnak választott tagja lettem, majd később megalakult a Ta­nácsköztársaság. A negyven ta­gú tanácsba választottak be. A Tanácsköztársaság bukása után börtönbe kerültem. 1921-ben szabadultam meg, összevert ta­gokkal Kisújszállásról, de ide­haza sem volt szabadságom, je­lentkezni kellett a csendőrőrsön hetenként egyszer, a hétköznapi éjjeleken pedig a csendőrjárőr keresett fel. Tehát a dolgozók­nak nem volt szabadsága. 1945-ben, amikor a dicsőséget Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat, akkor lett a dolgozó népnek hazája, amit a kulákság és az úri osztály nem nézett jó szemmel és a külföldi kapitalis­ta államok sem. 1956. október 23-án megtámadtak bennünket, vissza akarták állítani a régi rendszert, az úri hatalmat, nem sikerült nekik ez a gazság. Nálunk, a szocializmus orszá­gában a dolgozóknak szabadság, a rendszerünk ellen vétőknek börtön jár. Kik ezek a csökevé- nyek? A dologkerülők, hazáju­kat nem szerető gazemberek. Pedig mennyivel szebb az élet a szocializmus országában, mint az urak országában. Ha dolgo­zik az ember, van kenyere és ruhája, jut idő a szórakozásra. A tsz-ekben megtalálja a föld­munkás és más kategóriába tar­tozó ember a számítását, és ha­zánkban bármilyen munkaterü­leten a dolgozó a boldogságát. Rendszerünk, ha a munkából ki­öregszik a dolgozó, tisztességes megélhetést biztosít. Példa a magam sora. Idő előtt rokkant lettem, nyugdíjat kapok. A múlt­ban kevés ember kapott — ki­vált földmunkás — egy kis se­gélyt. Ha kinyitja az ember a sze­mét, látja a gépesítést, országos viszonylatban építések folynak. Államrendszerünk vezetői a nép javáért és a jólétért dolgoznak, SZŰCS PÉTER A cselédkönyvtől a munkaegység könyvig A Z elmúlt társadalmi rend­ben igen nagy embernyo- morító hatása volt a cseléd­könyvnek, a cselédsorsnak, ami­re saját helyzetem is példa és a magam bőrén éreztem, — Nem kisebb úrnál voltam gazda­sági cseléd, mint a kunhegyest Fehér Pálmái, a „nagyságos“, akkori főszolgabíró úrnál. Kora hajnaltól késő estig, vakulásig kellett dolgoznom megállás nél­kül a fél konvencióért, mert csak ann-yi bért fizetett, a másik felét pedig aratással ugyancsak nála kellett megkeresnem, hogy a tizenkét tagú családomnak a kenyérnekvalót biztosítsam. Mint cseléd, 15 darab sertést gondoztam és két lovat, három tehenet, azokat pucolni, etetni, fejni kellett Sokszor éjfélekig morzsoltam a kukoricát, mert azt is kézzel végeztette, egy kát. hold virágházat is gondoztam, azt fűteni; a padláson elhelye­zett víztartályba és a konyhára kézzel kellett a vizet felhorda­nom. Persze, erre egyedül kép­telen voltam és családomból a nagyobbjait munkára kellett vonnom, amiért természetesen a főbíró úr mondva, hogy szűkö­sen él, nem fizetett részemre. Ez annyira elkeserített, hogy egy nap elébe álltam és f elmond­tam azzal, hogy nem bírom a munkát. Erre azt felelte, hogy felmon­danod jogodban áll, de nekem pedig jogom van a felmondást visszautasítani. Vagyis kizavart, hogy egy-kettő, hátra arc, indu­lás dolgozni. M ár csak rossz emlékek ré­szemre ezek az idők. A felszabadulás után új földhöz- juttatott lettem és , 1951-ig mint újgazda dolgoztam; éppen a fő­szolgabíró úr földjéből kaptam 10 holdat. 1951 óta pedig a Le­nin Tsz tagja vagyok, amit nem cserélnék fel senkivel. Megélhe­tésem biztosított, hisz csak az elmúlt évben harmadmagammal dolgoztam és 44 mázsa búzát, 16 mázsa árpát, 4 mázsa zabot, 56 mázsa csövestengerit, 180 kg cukrot, 180 kg rizsát és 16 ezer forintot kaptam 827 munkaegy­ségre. Azoknak, akik a tsz ellen van­nak, vagy félnek attól, itt üze­nem, hogy ne féljenek, mielőbb lépjenek be és dolgozzanak szor­galmasan, megvan a gyümölcse. Én próbáltam egyéninek is a fel- szabadulás után, de a tíz kát. hold juttatott földemen nem tudtam ilyen jövedelemre szert tenni. Én nem kívánom vissza a régi rendszert, de még azt is gyűlölöm, aki vissza kívánja, azt hiszem, van miért. Földi Mihály j KÜMHEGYES Legdráeébb kincs az egészség A párt és a kormány egyik legfontosabb törekvése, hogy dol­gozó népünk és a családtagjai legdrágább kincsét, az egészsé­gét minél jobban és hathatósab­ban védje és óvja. E cél eléré­sére hazánk területén az egész­ségügyi létesítmények sokrétű hálózatát, intézményét létesítet­te éa létesíti nap mint nap. így községünk, de az egész járás is különböző egészségügyi létesítményeket kaptak, olyano­kat, amelyről a múlt kapita­lista társadalmi rendszerében még álmodni sem lehetett. Elsősorban is községünk, de az egész járás lakossága egész­ségügyét szolgálja községünk modemül felszerelt járási tüdő­gondozó intézete, amelyben az orvosi tudomány legújabb és legjobban bevált chemo- és an­tibiotikum gyógyszerekkel gyó­gyítják a megbetegedetteket és gondos szakszerű kezeléssel igen jó eredményt érnek el a közsé­günk, járásunk tbe-s halálcaá* sok leszorításában, úgyszintén a megbetegedettek gyógyításában. Mindezen egészségügyi ténye­zők eredményeképpen a gümő- kóros halandóság az 1938. évhez viszonyítva negyedére csökkent, másrészt a gondos, szakszerű ke­zeléssel a megbetegedettek leg­nagyobb részét ismét a terme­lő munkába lehet állítaná. Másik Igen nagyjelentőségű egészségügyi létesítmény a kor­szerű szülőotthon, amelyben a szülőnők gondos orvoségészség- ügyi ellátásban részesülnek. Ma már elmondhatjuk, hogy a szü- lőrjők csaknem 100 százalékban a szülőotthonban szülnek és ez nagymértékben hozzájárul a halvaszületések csaknem teljes megszüntetéséhez. Védőnői hálózatunk is bővült, úgyszintén a JESZ (Járási Egészségügyi Szolgálat) kiterjed a csecsemő-, anya- és nővéde­lemre, rákszűrésre is. Az iskola- fogászat működése is igen jelen­tős, mert gyermekeink fogazatá­nak rendszeres fogszakorvoei el­lenőrzését és kezelését biztosítja. A sokrétű hathatós egészség- ügyi szolgáltatások révén köz­ségünkben a csecsemőhalálozás arányszáma alászállt az 1938. évihez viszonyítva csaknem egy- harmadára. Igen fontos szociális egészség­ügyi- és gyermekintézmény a 85 férőhelyes állandó tanácsi böl­csődénk és nyáron, őszig műkö­dő 20 férőhelyes idénybölcsőde. Az Idénybölcsődét a nagy ás sok elfoglaltságot jelentő mezőgaz­dasági munkák időtartamára in­dítjuk be. A bölcsődében rend­szeres orvosi vizsgálat és ellen­őrzés mellett a gondozónők és a többi egészségügyi dolgozó lel­kiismeretes, jó munkát végez­nek. Községünk dolgozó népe és családtagjai nap ujtat nap élvez­hetik mindezen egészségügyi lé­tesítmények egészségüket védő betegségüket gyógyító áldásos hatását. Dr. Reiner Bertalan bölcsődevezető-orvos cA& cA'B& iői as egyetemig Horthy-Magyaror- szága nemcsak a koldusok országa, hanem az analfabé­tizmus országa is volt. Sok gyermek nem járt iskolába, vagy csak egy-két osztályt végzett el és elszegődött.,gazd- uramékhozf‘ disznó- pásztornak. Ilyen sorsuk volt a kun- hegyesi parasztgyer­mekeknek, egy ré­szük írni-olvasni sem tudott, sötétben botorkált a hor­thysta iskolapolitika jóvoltából. Gimná­ziumba, egyetemre csak „nemzetesurai- mék” csemetéi me­hettek. Kultúr ház, szakkör, tudomá­nyos előadások is­meretlenek voltak a falu dolgozói szá­mára. Jelszavuk és kívánságuk csak az lehetett, hogy „imád­kozol és dolgozzál!“ Ezt a bűnös iskola­politikát számolta fel népi demokrati­kus rendszerünk községünkben is. Ma 19 pedagógus he­lyett 54 tanít, 878 helyett 1780 gyerme­ket. Ma évente 30 tanuló megy maga­sabb iskolába. A község dolgozói nemcsak a földet vették birtokukba, hanem a magyar és világirodalom klasz- szikimtt ix Adyt, Gorkijt, József At­tilát, Tolsztojt is és sorolhatnánk tovább. Ezt bizton nyitja az a számadat is, mely szerint a járási könyvtár 1957 évben több mint 17 ->zer könyvet köl­csönzött. A község iskolái, kultúrháza, szak­körei, a tudományos előadások mozgásba hozzák a község ap­raját, nagyfát, min* denki művelődik, gyarapítja tudását. Mindezek arról ta­núskodnak, hogy kö­zeledünk ahhoz a Petőfi által még csaj» megálmodott Ká, naáhhaz, ahol „majd a szellem napvilága ragyog be minden ház ablakán”. Lovászi Gábor pedagógus AMG új szerelőcsarnoka A Terményforgalmi Vállalat modern gabonatárház» > * víaeéivésaeti Vállalat új szerelőcsarnoka, előtérben egy ex- A Mit, portra készülő úszó szivattyú

Next

/
Thumbnails
Contents