Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-16 / 167. szám
1958. július 16. SZOLNOK MEUYE1 NEFLAF Ő Á múlt és a jelen 1918-ban kerültem haza a frontról és akkor léptem a szó- cializmus útjára. A nemzeti tanácsnak választott tagja lettem, majd később megalakult a Tanácsköztársaság. A negyven tagú tanácsba választottak be. A Tanácsköztársaság bukása után börtönbe kerültem. 1921-ben szabadultam meg, összevert tagokkal Kisújszállásról, de idehaza sem volt szabadságom, jelentkezni kellett a csendőrőrsön hetenként egyszer, a hétköznapi éjjeleken pedig a csendőrjárőr keresett fel. Tehát a dolgozóknak nem volt szabadsága. 1945-ben, amikor a dicsőséget Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat, akkor lett a dolgozó népnek hazája, amit a kulákság és az úri osztály nem nézett jó szemmel és a külföldi kapitalista államok sem. 1956. október 23-án megtámadtak bennünket, vissza akarták állítani a régi rendszert, az úri hatalmat, nem sikerült nekik ez a gazság. Nálunk, a szocializmus országában a dolgozóknak szabadság, a rendszerünk ellen vétőknek börtön jár. Kik ezek a csökevé- nyek? A dologkerülők, hazájukat nem szerető gazemberek. Pedig mennyivel szebb az élet a szocializmus országában, mint az urak országában. Ha dolgozik az ember, van kenyere és ruhája, jut idő a szórakozásra. A tsz-ekben megtalálja a földmunkás és más kategóriába tartozó ember a számítását, és hazánkban bármilyen munkaterületen a dolgozó a boldogságát. Rendszerünk, ha a munkából kiöregszik a dolgozó, tisztességes megélhetést biztosít. Példa a magam sora. Idő előtt rokkant lettem, nyugdíjat kapok. A múltban kevés ember kapott — kivált földmunkás — egy kis segélyt. Ha kinyitja az ember a szemét, látja a gépesítést, országos viszonylatban építések folynak. Államrendszerünk vezetői a nép javáért és a jólétért dolgoznak, SZŰCS PÉTER A cselédkönyvtől a munkaegység könyvig A Z elmúlt társadalmi rendben igen nagy embernyo- morító hatása volt a cselédkönyvnek, a cselédsorsnak, amire saját helyzetem is példa és a magam bőrén éreztem, — Nem kisebb úrnál voltam gazdasági cseléd, mint a kunhegyest Fehér Pálmái, a „nagyságos“, akkori főszolgabíró úrnál. Kora hajnaltól késő estig, vakulásig kellett dolgoznom megállás nélkül a fél konvencióért, mert csak ann-yi bért fizetett, a másik felét pedig aratással ugyancsak nála kellett megkeresnem, hogy a tizenkét tagú családomnak a kenyérnekvalót biztosítsam. Mint cseléd, 15 darab sertést gondoztam és két lovat, három tehenet, azokat pucolni, etetni, fejni kellett Sokszor éjfélekig morzsoltam a kukoricát, mert azt is kézzel végeztette, egy kát. hold virágházat is gondoztam, azt fűteni; a padláson elhelyezett víztartályba és a konyhára kézzel kellett a vizet felhordanom. Persze, erre egyedül képtelen voltam és családomból a nagyobbjait munkára kellett vonnom, amiért természetesen a főbíró úr mondva, hogy szűkösen él, nem fizetett részemre. Ez annyira elkeserített, hogy egy nap elébe álltam és f elmondtam azzal, hogy nem bírom a munkát. Erre azt felelte, hogy felmondanod jogodban áll, de nekem pedig jogom van a felmondást visszautasítani. Vagyis kizavart, hogy egy-kettő, hátra arc, indulás dolgozni. M ár csak rossz emlékek részemre ezek az idők. A felszabadulás után új földhöz- juttatott lettem és , 1951-ig mint újgazda dolgoztam; éppen a főszolgabíró úr földjéből kaptam 10 holdat. 1951 óta pedig a Lenin Tsz tagja vagyok, amit nem cserélnék fel senkivel. Megélhetésem biztosított, hisz csak az elmúlt évben harmadmagammal dolgoztam és 44 mázsa búzát, 16 mázsa árpát, 4 mázsa zabot, 56 mázsa csövestengerit, 180 kg cukrot, 180 kg rizsát és 16 ezer forintot kaptam 827 munkaegységre. Azoknak, akik a tsz ellen vannak, vagy félnek attól, itt üzenem, hogy ne féljenek, mielőbb lépjenek be és dolgozzanak szorgalmasan, megvan a gyümölcse. Én próbáltam egyéninek is a fel- szabadulás után, de a tíz kát. hold juttatott földemen nem tudtam ilyen jövedelemre szert tenni. Én nem kívánom vissza a régi rendszert, de még azt is gyűlölöm, aki vissza kívánja, azt hiszem, van miért. Földi Mihály j KÜMHEGYES Legdráeébb kincs az egészség A párt és a kormány egyik legfontosabb törekvése, hogy dolgozó népünk és a családtagjai legdrágább kincsét, az egészségét minél jobban és hathatósabban védje és óvja. E cél elérésére hazánk területén az egészségügyi létesítmények sokrétű hálózatát, intézményét létesítette éa létesíti nap mint nap. így községünk, de az egész járás is különböző egészségügyi létesítményeket kaptak, olyanokat, amelyről a múlt kapitalista társadalmi rendszerében még álmodni sem lehetett. Elsősorban is községünk, de az egész járás lakossága egészségügyét szolgálja községünk modemül felszerelt járási tüdőgondozó intézete, amelyben az orvosi tudomány legújabb és legjobban bevált chemo- és antibiotikum gyógyszerekkel gyógyítják a megbetegedetteket és gondos szakszerű kezeléssel igen jó eredményt érnek el a községünk, járásunk tbe-s halálcaá* sok leszorításában, úgyszintén a megbetegedettek gyógyításában. Mindezen egészségügyi tényezők eredményeképpen a gümő- kóros halandóság az 1938. évhez viszonyítva negyedére csökkent, másrészt a gondos, szakszerű kezeléssel a megbetegedettek legnagyobb részét ismét a termelő munkába lehet állítaná. Másik Igen nagyjelentőségű egészségügyi létesítmény a korszerű szülőotthon, amelyben a szülőnők gondos orvoségészség- ügyi ellátásban részesülnek. Ma már elmondhatjuk, hogy a szü- lőrjők csaknem 100 százalékban a szülőotthonban szülnek és ez nagymértékben hozzájárul a halvaszületések csaknem teljes megszüntetéséhez. Védőnői hálózatunk is bővült, úgyszintén a JESZ (Járási Egészségügyi Szolgálat) kiterjed a csecsemő-, anya- és nővédelemre, rákszűrésre is. Az iskola- fogászat működése is igen jelentős, mert gyermekeink fogazatának rendszeres fogszakorvoei ellenőrzését és kezelését biztosítja. A sokrétű hathatós egészség- ügyi szolgáltatások révén községünkben a csecsemőhalálozás arányszáma alászállt az 1938. évihez viszonyítva csaknem egy- harmadára. Igen fontos szociális egészségügyi- és gyermekintézmény a 85 férőhelyes állandó tanácsi bölcsődénk és nyáron, őszig működő 20 férőhelyes idénybölcsőde. Az Idénybölcsődét a nagy ás sok elfoglaltságot jelentő mezőgazdasági munkák időtartamára indítjuk be. A bölcsődében rendszeres orvosi vizsgálat és ellenőrzés mellett a gondozónők és a többi egészségügyi dolgozó lelkiismeretes, jó munkát végeznek. Községünk dolgozó népe és családtagjai nap ujtat nap élvezhetik mindezen egészségügyi létesítmények egészségüket védő betegségüket gyógyító áldásos hatását. Dr. Reiner Bertalan bölcsődevezető-orvos cA& cA'B& iői as egyetemig Horthy-Magyaror- szága nemcsak a koldusok országa, hanem az analfabétizmus országa is volt. Sok gyermek nem járt iskolába, vagy csak egy-két osztályt végzett el és elszegődött.,gazd- uramékhozf‘ disznó- pásztornak. Ilyen sorsuk volt a kun- hegyesi parasztgyermekeknek, egy részük írni-olvasni sem tudott, sötétben botorkált a horthysta iskolapolitika jóvoltából. Gimnáziumba, egyetemre csak „nemzetesurai- mék” csemetéi mehettek. Kultúr ház, szakkör, tudományos előadások ismeretlenek voltak a falu dolgozói számára. Jelszavuk és kívánságuk csak az lehetett, hogy „imádkozol és dolgozzál!“ Ezt a bűnös iskolapolitikát számolta fel népi demokratikus rendszerünk községünkben is. Ma 19 pedagógus helyett 54 tanít, 878 helyett 1780 gyermeket. Ma évente 30 tanuló megy magasabb iskolába. A község dolgozói nemcsak a földet vették birtokukba, hanem a magyar és világirodalom klasz- szikimtt ix Adyt, Gorkijt, József Attilát, Tolsztojt is és sorolhatnánk tovább. Ezt bizton nyitja az a számadat is, mely szerint a járási könyvtár 1957 évben több mint 17 ->zer könyvet kölcsönzött. A község iskolái, kultúrháza, szakkörei, a tudományos előadások mozgásba hozzák a község apraját, nagyfát, min* denki művelődik, gyarapítja tudását. Mindezek arról tanúskodnak, hogy közeledünk ahhoz a Petőfi által még csaj» megálmodott Ká, naáhhaz, ahol „majd a szellem napvilága ragyog be minden ház ablakán”. Lovászi Gábor pedagógus AMG új szerelőcsarnoka A Terményforgalmi Vállalat modern gabonatárház» > * víaeéivésaeti Vállalat új szerelőcsarnoka, előtérben egy ex- A Mit, portra készülő úszó szivattyú
