Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-16 / 167. szám

1958. július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Összefér-e az anyagtakarékosság a minőség javítással? Az építési, beruházási és anyagellátási igazgatóság tájékoztatója a beruházási tervek anyagfedezetéről A SZOCIALIZMUS építésé­nek időszakában különös jelen­tősége van az anyagtakarékos­ságnak, mint olyan akkumulá­ciós lehetőségnek, amit társadal­munk nem nélkülözhet. Vállalataink zöménél kötött anyaggazdálkodás dominál, szin­te minden iparágban megadott any agh ány adókkal dolgoznak, azonban még nem általános az a törekvés, hogy a minőség tar­tása, sőt további javítása mel­lett harcot indítsanak az anyag­takarékosságért, a _ hivatalos anyaghányadok leszorításáért. Az anyagtakarékosság jelentő­ségének vizsgálatánál feltétlen figyelembe kell vennünk azt is, hogy alapanyagainkhoz a nyers­anyag jelentős részét külföldről, nem egyszer kapitalista devizá­ért szerezzük be, ez már maga megköveteli a legszigorúbb ta­karékosságot, hisz népgazdasá­gunk számára nem közömbös, hogy mennyi devizát adunk ki. Az anyagtakarékosság — ha he­lyesen használják fel az anyagi ösztönzőket — érdeke a dolgo­zóknak, de komoly gazdasági eredményt jelent a vállalatnak. Jelentős hányada mint nyereség- részesedés kerül kifizetésre, egy része pedig mint vállalatfejlesz­tési alap használható feL Nem érdektelen megnézni azt sem, milyen mérvű lehet az anyagtakarékosság. Vállalatunk az elmúlt évben 27 millió forint termelési értéket ért el és e mel­lett a termelési érték mellett 700 ezer forint volt az anyag- takarékosságból eredő nyereség, ami a termelési értéknek több, mint 3,4%-a. Vállalatunknál a hivatalos — a Textil Labor által megállapí tott — anyaghányad 80—82% kö­rül mozog, azonban a tervezés­nél már népgazdasági érdekből eleve nem ezt a számot vesszük figyelembe, hanem a tényszám ként kialakult 76%-ot állítjuk be. Ez azt jelenti, hogy az 1958, évi 23 millió forintos tervet fi- gyelembevéve — a hivatalos anyagnorma szerint — IS millió 400 ezer forint lenne az anyag igényünk. Ehelyett azonban csak 17 millió 480 ezer forintot igény lünk, tehát csaknem 1 millió forintot megtakarítunk a nép­gazdaságnak. A feladat, hogy a vállalat ne maradjon egy szin­ten, hanem tovább fokozza az anyagtakarékosságot Ha nem több, csak 1%-ot sikerül elérni, az 170 ezer forintot jelent ami­ből mintegy 8 ezer forintot kap­nak a dolgozók, a többi pedig nyereség lesz. Fentiek egyaránt érvényesek minden üzemre. Igaz ugyan, hogy a vállalatok anyagfelhasz­nálása nem azonos, de nincsen egyetlen olyan hely sem, ahol az anyagtakarékosság ne lenne érdeke a dolgozóknak és a vál­lalatnak egyaránt Természete­sen az anyagtakarékosság nem mehet a minőség rovására. Mit szólnának a fogyasztók ahhoz, ha pl. a Ruházati Vállalat úgy akarná anyagtakarékosságát nö­velni, hogy a nadrágok szárát, vagy ingek alját 1 cm-rel rövi- debbre készítené? Nyilván az ilyen takarékosság nem lenne más, mint a fogyasztók becsa­pása. Mikor tehát az anyagtaka­rékosság kérdésével foglalko­zunk, ez elválaszthatatlan a mi­nőség kérdésétől. Sőt követel­mény, hogy az anyagtakarékos­ság fokozása mellett tovább ja­vítsuk a minőséget. SOKAN ÜGY VÉLIK, hogy ez megoldhatatlan feladat. Szí­vesen hivatkoznak arra, hogy az egyes cikkeknek meg van a hi­vatalos anyaghányada és az szükséges is a minőségi követel­mények betartásához. Ez kényel­mes, de hibás álláspont, hisz számos példával lehet bizonyíta ni, hogy ott, ahol komoly anvag- takarékosság folyik, a minőség nem egy esetben jobb, mint ott, ahol egyáltalán pazarolnak. Vállalatunk ezerszámra gyárt­ja évek óta az ingeket, amely­nél mind az alapanyagnál, mind cérnafelhasználásnál komoly megtakarítás mutatkozik, de még nem volt egyetlen olyan eset sem, hogy az árúk nem fe­leltek volna meg az előírt mé­retnek. Sőt, amikor a fogyasztók részéről felmerült az a kíván­ság, hogy a gombokat erősebben kell felvami (több cérnát igé­nyel), meg tettük, de ez nem nö­velte a cérnafelhasználást. Az anyagtakarékosságnál döntő az anyaggal dolgozó munkás és csupán szervezéssel és admi­nisztratív intézkedésekkel igen csekély eredményt lehet elérni. Ahhoz viszont, hogy a dolgozó maximális takarékosságra töre­kedjék a minőség további javí­tása mellett, egyrészt meg kell értenie az anyagtakarékosság jelentőségét, másrészt megfele­lően érdekeltté kell tenni. Ezzel nem azt mondom, hogy nincs jelentősége az anyagnor­mák helyes megállapításának,' azonban ismét utalnom kell ar­ra, hogy a legtöbb üzemben ki- kísérletezetit megadott anyag­normák vannak és a vállalat­nak ezen belül kell anyagtaka­rékosságot elérni. Ez csakis a szabványok csorbítása nélkül történheti Segédanyagoknál áDtalában nin­csenek megadott normák. Ezeket a vállalatnak kell előzetes vizs­gálat alapján megadni, de itt is cél, hogy a dolgozók ezen belül is megtakarítást érjenek el. A munkás megkapja a megadott anyaghányadot, rajta múlik, hogy a minőségi követelmények szemelőtt tartásával ne használ­ja el mind. Ezt a célt elérheti elsősorban a megadott minták­nak az anyagon való ésszerű, gazdaságos elhelyezésével, a ki­eső darabok minimumra csök­kentésével, másodsorban pedig a kiesett darabok további felhasz­nálásával. Vállalatunk pl. a szabásnál ki­eső darabokból dísz- és székpár­nákat készít. Más vállalatoknál a hulladék­bőrből bőrdíszmű, a fahulladék- ból, lemezhulladékból játékán! stb. készíthető. Ez azért is különösen előnyös, mert a hulladékért a MÉH csak minimális összeget fizet. Ugyan­akkor az így átadott hulladék ’‘anyagfelhasználásként” szere­pel. Ellenben, ha bármilyen for­mában feldolgozásra kerül — figyelembevéve, hogy általában a kis darabok inkább munka mint anyagigényesek —, az anyagfelhasználás kedvezőbb az általános vállalati hányadnál és azt csökkenti. Ha például vállalatunk to­vábbfejleszti a hulladékanyagok félhasználását és a kisebb hul­ladékokat feldolgozhatjuk rongy­szőnyegnek, mivel a rongysző­nyeg anyaghányada csak 50 szá­zalék körül mozog, az általános anyaghányad is alacsonyabb lesz. Az így mutatkozó különbözet is többletnyereség. A SEGÉDANYAGOKKAL való takarékosságnak is szám­talan lehetősége van. A gondos hegesztő kevesebb hegesztő pál­cát, a forrasztó kevesebb cint, a szabó kevesebb cérnát hasz­nál csupán csak azzal, hogy figyelmes. Erre is szeretnék egy példát hozni: fehérnemű részlegünkben 20 géppel átlagosan napi 250 db ing készül, tehát egy ing 20 gé­pen megy át. Ha a dolgozó nem törődik az anyagtakarékossággal és mikor a műveletet befejezi, a cérnát meghúzza csak 15 cm-re és úgy szakítja el, ez egy ingnél 6 mé­ter, havi viszonylatban 30 ezer méter cérnát jelent. Fenti példák is világosan bizo­nyítják, hogy az anyagtakaré­kosság nem szolgálhat indokul a minőség romlásának. Sőt ellen­kezőleg. Amikor a munkás arra törekszik, hogy az adott alap­anyagból minél több szab­ványt adjon ki, ezt eleve csak úgy érheti el, ha a mintákat pontosan — ráhagyás nélkül — rajzolja fel és pontosan vágja ki. Ezzel szükségtelenné teszi, hogy a kivágott szabványokat utólagosan kelljen utána igazí­tani, illetve: mivel pontos szab­ványt adott, kizárja annak lehe­tőségét, hogy a szabványokból méretnek nem megfelelő dara­bok készüljenek. Mind a vállalatvezetésnek, mind pedig a párt és szakszer­vezeti vezetésnek állandó napi­renden kéül tartani a dolgozók előtt az anyagtakarékosság kér­dését és rá kell mutatni arra, hogy mit jelent az egyének és a népgazdaság szempontjából. Ha jó a nevelőmunka, ötleteikkel, javaslatokkal segítik is azt. Ami az anyagi érdekeltséget illeti, erre számtalan lehetőség van; Vállalatunk a megtakarított alapanyag értékének 4, illetve 6 százalékát, a segédanyagok ér­tékének 6 százalékát fizeti ki a dolgozóknak anyagtakarékossági prémiumként. Mivel degresszív bérezés van —, ami azt jelenti, hogy 100 százalékos teljesítmé­nyen felül a tényleges bérnek 30 százaléka kerül kifizetésre, az anyagtakarékossági prémium is munkabér. — A dolgozónak így nem lenne anyagi érdeke a ta­karékosság, de az anyagtakaré- kosságot 100 százalékon felül is telies összeggel fizetjük. AZ ALAPANYAGOKNÁL ál tálában megállapítható, melyik dolgozó takarékoskodott, azon­ban csoportos, vagy szalagterme­lésnél már nehezebb a segéd­anyag felhasználás személyekre való bontása. Itt azt a gyakorlatot kell al­kalmazni, hogy a csoport által elért takarékosság után járó prémium odaítéléséről havonta a csoport tagjai maguk döntsenek. Ki lehet dolgozni egy-egy üzemrész energia-normáját is —, hisz ez is a gépek üresjáratának csökkentésével leszorítható — és a mutatkozó megtakarítás után fenti módon prémium fizethető. Természetesen bizonyos idő után — általában 3 hónap — a takarékossággal elért új anyag és energia-normákat kell alapnak tekinteni és így ösztönözni a dol­gozókat további anyagtakar ékos­ság elérésére. Az anyagtakarékosság» pré­mium kifizetésénél féltétéiként kéül szabni a minőségi követel­mények szigorú betartását. Ha az elkészített darabok nem fe­lelnek meg a követelményeknek, anyagtakarékossági prémium nem fizethető. Számolnunk kell azzal is, hogy az ellenforradalom nem múlt el nyomtalanul a vállalatok felett és akadnak olyanok, akik szán­dékosan akadályozni igyekeznek a takarékosságot, ellenpropagan­dát fejtenek ki. Ezekkel szemben mind a vál­lalat, mind a párt és szakszer­vezeti vezetésnek a leghatáro­zottabban fel kell lépni. Vállalataink előtt most az a komoly és nehéz feladat áll, hogy minőségük további javítá­sával, a választék bővítésével járuljanak hozzá a lakosság jobb ellátásához, ugyanakkor csökkentsék önköltségüket. En­nek egyik komoly forrása éppen az anyagtakarékosság. Tekint­sük közös feladatunknak, hogy minden területen komolyan fog­lalkozzanak ezzel, hisz csak me­gyei viszonylatban többszázezer forintot lehet megmenteni így. Korom János igazgató, i Szolnoki Ruházati Vállalat Az ország termelőszövetkezetei a 3004-es kormányhatározat» ban biztosított kedvezményeket hasznosítva, ebben az évben mintegy 170 millió forint értékű építkezéssel erősítik köizös gaz­daságaikat. Ebből az összegből az év végéig például szarvas­marhaistállók több mint tizenhatezer újonnan épített és csaknem tízezer átalakított, korszerűsített férőhellyel szaporodnak. A nagy­arányú építkezések anyagszükségleténél többhelyütt bizonytalan­ság tapasztalható. Az MTI munkatársa ezzel kapcsolatban kér­déssel fordult a Földművelésügyi Minisztérium építési, beruhá­zási és anyagellátási igazgatóságának vezetőihez. — Nyugtalanságra nincs ok — jelentették ki az igazgatóságom — A 3004-es kormányhatározat előírásai szerint eredetileg terve­zett 130 millió forint értékű beruházás teljes anyagszükséglete biztosított. Ha valahol anyaghiány mutatkozik, az feltétlenül szer­vezési hibából adódik, s a termelőszövetkezetek maguk is csak segítik ezek kijavítását, megszüntetését, ha az illetékes járási, megyei hatóságinak, vagy közvetlenül a minisztériumnak azonnal jelentik, ha bármilyen okból anyaghiány gátolja a kivitelezést. Fontos, hogy azonnal értesüljünk a hiányról, s így esetleg más megyéből, vagy városból lehetőségeket kihasználva, szállíthassuk az anyagot. Az eredetileg tervezett beruházások értéke állandóan válto­zik, jelenleg már elérte a 170 milliót, s még ezt sem tekinthetjük véglegesnek. Ezek a változások, az anyag évközben» biztosítása természetesen okoz zökkenőket. A minisztérium azonban mindent megtesz, hogy kellő időben és megfelelő mennyiségben rendelke­zésre álljon a szükséges anyag. A negyvenmilliós beruházási ér­tékemelkedés anyagfedezetében pillanatnyilag már csak palából és faanyagból mutatkozik hiány. A palahiányt azonban az okozza, hogy cserépből a tervezettnél negyven százalékkal kevesebbel szándékoznak igénybe venni és ezt palával óhajtják pótolni. Te- tőfedőanyagból, tehát valójában ki tudjuk elégíteni az igényeket, s remélhetőleg igen rövid időn belül a hiányzó faanyagot is a termelőszövetkezetek rendelkezésére tudjuk bocsátani. Természe­tesen annak érdekében is erőfeszítéseket teszünk, hogy akik a palát jobbnak tartják a cserépnél, időben hozzájuthassanak. — (MTI) A Besenyszög-Palotáspusztai Állami Gazdaság életéből Hétezer holdon fekszik a Be- senyszög—Palotáspusztai Állami Gazdaság, melynek 1200 kh-ján termeltek őszi kalászost. Ta­valy 15 mázsát adott a búza, 16,30 mázsát az árpa. Az ez évi rossz időjárás miatt búzából 12,5 q, árpából 13,5 q várható. Több száz holdon díszük az állóhere és a lucerna. Szépen halad az állami gazdaság fásítása. Rendszeresen javítják a ta­lajt; tavaly 500 holdon digóztak, idén hatszázra kerül sor. A régi idők legelőin, hol több volt a szikkadt föld, mint a fű, 2300 holdon zöldéi a jól gondozott rizs. Gép... gép... gép könnyíti meg a dolgozók munkáját. 16 kormos, ugyanannyi lánctalpas traktor, 6 kombájn, 5 univerzá­lis traktor és 6 vontató kíméli az emberi erőt. Dicséretes szor­galommal dolgoznak a palotá­nak; két vontató egy nap alatt 11 vagon termést hordott be a kombájnoktól. Tizenöt új lakóház, kilenc — egyenként 60 személyes — mun­kás-szállás, egy gépszín, egy gépjavító műhely épült az utób­bi időben. Modern víztorony és 60 vagonos magtár magasodik ki közöttük. A munkás-szállások melletti kultúrteremben szól a rádió; pattan a ping-ponglabda. Orvosi rendelő szolgálja a dol­gozók egészségét. Valamennyi épületben villany világít. Az ötven holdon csillogó ha­lastavakból tavaly 300 mázsa hal került Szolnokra és Budapestre; de jutott az üzemi konyhára is, hol nyári időben 400—500 dol­gozó étkezik. Ezertől kétezerötszáz forintig keresnek havonta az állami gaz­daság dolgozói, kik megérdemelt szeretettel emlékeznek meg a vezetőkről: Molnár Lajos igaz­gatóról, Hajdú Ferenc főagronó- musról, Csizi Imre párttitkár­ról, Jász László ü. b.-elnökről. A nyári szünetben sok isko­lásgyermeket foglalkoztat a gaz­daság. Könnyű munkával napi 30—40 forintot keresnek a fia­talok. Jóleső dolog végigjárni a Be- senyszög—Palotáspusztai Állami Gazdaságot. Az eredmények is, a dolgozók életszínvonala is bi­zonyítja: hasznosan, sikeresen, okos irányítás mellett működik. WESNICZKY ANTAL tanító. (Hi U&ny&ek Kálnoky László: Szeszélyes szü­ret. A kötet mintegy tiz év műfor­dítás-termését foglalja magában. Többek között Janus Pannonius, Victor Hugo, Goethe, Eminescu, Verlaine, Heine, Moliére, Bolleai versei és művei szerepelnek benne. A Faust második része fordításának legszebb részeit is közli a váloga­tás. S mellette a világirodalom köl­tészetének egyéb felejthetetlen re­mekeit. Földeák János: Külvárosi kiáltás. Közel negyven verset tartalmaz Földeák legújabb verseskötete. — Olyan költő ő, akinek minden sza­va a máról és a mához szól. A vers- olvasót elogndolkoztatja e versek mondanivalójának meggyőző logi­kája, a költeményekből a kommu­nista ember felelős szava csendül ki. Földeák költészetében a szocia­lista líra nemes és értékes művészi hagyományai élnek. A külvárosok, a gyárnegyedek világát idézi, a vá­ros peremén élők mindennapjairo vall. Mai francia költők. A modern líra ma élő költőivel ismerteti meg az antológia az olvasót, Supervielle- től egészen a mai fiatalokig. Talál­kozunk benne a legkülönbözőbb szemléletekkel és stílusirányzatok­kal, Aragon szürrealisztikus forma­nyelvű szocialista lírájától Patrice de la Tour du Pin klasszicizáló spi­ritualizmusáig. Ebben a kötetben szólal meg először magyar nyelven a francia nyelvű néger költészet több kitűnő képviselője is. A for-* dítók: Illyés Gyula; Jékely Zoltán; Képes Géza; Rába György; Rónay György, Weöres Sándor és a töb* biek igen nehéz feladatot oldottak meg. A válogatás Dobossy László munkája? H Munkaügyi Minisztérium 601 számú Ipari Tanuló Intézete (Makó, Sztálin utca í szriasf 1 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ TANULÓKAT iskoláz be Szolnok megyéből. Jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik az általános iskola Vili. osztályát legalább közepes eredménnyel elvégezték és a 16. életévüket még nem töltötték be. Írásbeli yúenfa kezésre tájékoztatót küldünk«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents