Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-15 / 141. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. június 15. NEM IDEGEN... az örményesi Űj Élet Tsz-ben: néhány villa szalma és más semmi. * Rablás „engedéllyel“ Az ellenforradalmi idők alatt a tsz-ek feloszlatására, vagyo- nainak széthurcolására különböS aki kilépeti — Kár volt otthagyni — tö- viden és tömören mindössze cs<vk ennyit mond Erdős Zsigmond tizennégy holdas középparaszt, aki már ismeri a közös munkát, mert négy esztendeig azt az utat járta. 1956 őszén öt is megzavarta a sok ellenséges híresztelés, hátat fordított a közös gazdaságnak. És ismét a régit kezdte. Nem panaszkodik. Inkább egykedvűen sorolja, hogy nehéz visszaszoknia az embernek, mert ha az Uj Élet Tsz-ben voltak hibák, de ennek ellenére: nem volt olyan nehéz a munka. Dolgozni kellet, nem arról van szó... Csak nem úgy, mint az egyéni gazdaságban, ahol az embernek sokszor majd beleszakdd az ina. Erdős Zsigmondot visszavárják. Tévedett, de mindenki tudja róla, hogy szorgalmas ember ember és ezért van is helye a szövetkezetben. Ö ezévben már sokszor megfordult a régi gazdaságban. Látja, hogy a tsz erősödik. S mikor néhány nappal ezelőtt beszélgettünk vele, a fotóriporter éppen abban a pillanatban kattintottá el a fényképezőgépet, amikor Erdős elvtárs ezt mondta: — Nemsokára visszamegyek' ző „községi nemzeti bizottságokat” alakítottak a volt földbirtokosok, csendőrök, kulákok. Ezek adták ki a jelszót, hogy fel kell oszlatni a szövetkezetét, szét kell hurcolni a közös vagyont. Az ellenforradalmi események során elhurcoltak a tsz-ekből 2615 szarvasmarhát, az előző állomány 14 százalékát. Elvittek 5700 sertést, az állomány 8,5 százalékát, 3715 juhot, az állomány 5,6 százalékát, 34,611 q szálastakarmányt. Ezenkívül kocsikat, gazdasági felszereléseket, épület- anyagokat stb. hurcoltak el. Az összes elhurcolt vagyontárgyak forintértéke 28 552 457. Olyan hatalmas összeg ez, mely súlyos sebet ejtett a termelőszövetkezeti gazdálkodás továbbfejlődésében. A kiadott kormányrendeletek alapján ugyan az elhurcolt vagyontárgyak egy jelentős része visszakerült a közös gazdálkodásba. Azonban azoknak a vagyontárgyaknak az értéke, amelyek teljesen tönkrementek, meghaladják az 1 266 000 Ft-ot. A forintértékben kifejezhető károk mellett súlyos erkölcsi és politikai károkat is okoztak az ellenforradalmi erők. Sok embert megfélemlítettek, rnegin- t»at*ák hi‘ükét a közös ga i-'é" o- dásban. A falusi kommunis- .t-ák szorgalmas munkájának köszönhető, hogy ma már a tsz-e.k- ben sikerült helyreá'lítani az okozott károkat. A kommunisták voltak az elsők, akik ha kellett, fegyverrel Is segítettek a közös vagyon megvédésénél. Vf integy másfél évvel ezelőtt, az ellenforradalmi őszön — még jóak arató emberek szájából is — gyakran hallottuk: „Nem való a magyarnak a tsz. Minden paraszt külön egyéniség; kell hagyni: gazdálkodjék, amint akar...” Egy-egy községben valóban úgy tűnt: az első zivatarban szétugranak a közös gazdaságok. Alaposabb vizsgálódás azonban mindenkit meggyőzött arról, hogy népünktől nemhogy nem idegen a szövetkezés eszméje, de egyenesen leikéhez nőtt gondolat. XI a volt is régebben túlkapás a tsz-szervezésnél; még az ellenség legszernérmetlenebbje sem merte állítani, hogy 1957- ben is volt. Á jogrend és biztonság helyreállása, megszilárdulása szinte automatikusan vonta maga után a termelőszövetkezetek megerősödését, újak alakulását. Másként hogyan valósulhatott volna meg, hogy 1957. január 1. és 1958. január 1. között 59 új termelőszövetkezet alakuljon megyénkben? Mi késztette volna azt a háromezer- ötszáz gazdát, akikkel a tsz-világ gyarapodott arra, hogy közös útra lépjenek; ha nem a szövetkezeti gondolat közelsége? \ termelőszövetkezeti eszme nem elvont fogalom; nagyonis reális felismeréseken nyugszik. A mezőgazdasági tudományok, a közgazdaság legjobb szakemberei értenek egyet abban, hogy igazán eredményesen gazdálkodni csak nagyüzemben lehet. A sokat emlegetett nadrág-szíjparcellákon meg sem tud fordulni a gép... Két- három-nyolc holdra gazdasági képtelenség szakképzett agronó- must alkalmazni... az az állítás, hogy a magyar paraszt maradi — hazugságnak bizonyult. I ó oka volt a felszámolt ” földbirtokos osztálynak „csökönyösi konzervativizmust” hirdetnie a parasztságról, mert ezzel a híreszteléssel mintegy szellemileg is akadályozta felemelkedését. Bárki megkérdezheti megyénk 21 ezer 636 szövetkezeti gazdájának bármelyikét: „Jó út-e a közös út?” — Egyértelmű választ, a tények által alátámasztott feleletet kaphat csupán: „Jó út, az egyedüli célhoz vezető út”. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete Szolnok megyében az ellenforradalom után Az ellenforradalmi események — anyagi és erkö’csi téren egyaránt — súlyos csapást mértek a termelőszövetkezeti - mozgalomra Szolnok megyében»,, is. A termelőszövetkezeti mozgalom addig felfelé ívelő vonalában az 1956 október—november havi ellenforradalmi események hatására hirte'en törés jelentkezett. Hetvennél több volt az erőszakosan feloszlatott tsz-ek száma; a jogtalanul széthurcolt vagyontárgyak értéke pedig majdnem 30 millió forintra rúgott. Még az ellenforradalom leverése után is sokain voltak olyanok, akik úgy gondolták: hosz- szú-hosszú évek kellenek ahhoz, hogy ezt a csapást a termelőszövetkezeti mozgalom kiheverje, s hogy további fejlesztéséről beszé’ni lehessen. A tények mást bizonyítottak: A szövetkezeti mozgalom oly mély gyökeret eresztett a magyar parasztság lelkében, melyet az ellenforradalom nem bírt kiszakítani; minden mesterkedése kárbaveszett. Ékesen bizonyítja ezt az a tény, hogy az ellenforradalom leverése után nemcsak újjáalakullak a feloszlatott termelőszövetkezetek, de újak is jöttek ma A tagok széjjelszéledtek. Voltak emberek, akik tudni vélték: bem lesz azon a vidéken soha többé tsz. Hossz jósoknak bizonyultak, mert ma ott, ahol tizen- egynéhány hónappal ezelőtt csak néhány villa szalma maradt, ma újból virágzó közös gazdaságot •délünk. A bátrak, a párt hű katonái nem adták fel a harcot. Tizenheten maradtak mindössze; Talpas István párttitkárral, Murányi István elnökkel az élen. Hiába volt minden fenyegetés, a tizenhét ember dologhoz látott. Fáradhatatlan munkájuknak neglett az eredménye. Jelenleg íjból 657 h'ldon gazdálkodnak s már hatvanegy főre n- vek> ’ett a tagok száma. Jönnek visz- sza a megtévedt emberek. létre. Minden szónál meggyőzőbben beszélnek a számok. íme: Tsz-ek Tagak Földter. Időpont: száma: szárba: fch: 1957 jan. 1. 159 14.628 146.897 1958 jan. 1. 218 18.100 205.361 Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy egy év 'eforgása alatt a tsz-ek száma ötvenkilenccel, a tagok száma 3 ezer 472-vel, a közös földterület pedig 58 ezer 464 kát. holddal növekedett. — ’957-ben 3 új tsz alakult; 150 aggal, 2 ezer 430 kát. holddal. Külön kommentár nem kell ehhez. A számok önmagukért beszélnek. Ezévben tovább erősödött a termelőszö vetkezeti mozgalom. Január 1-től június 10-ig kilenc új tsz alakult megyénkben, 215 taggal, 2 ezer 926 kát. hold földterületen. Ezen kívül négy termelőszövetkezeti csoportból mezőgazdasági termelőszövei kezet alakult 111 taggal, 2 ezer 323 kát. hold födterűlettel. Az tsz-ek alakulásával 310-zel gyarapodott a szövetkezeti gazdák száma és 5 ezer 089 kát. holddal a közös íöldterü'et. Június 10-ig, nem egészen fél év alatt 3 ezer 536 új tag lépett tsz-éinkbe. A mezőgazdaság átszervezése nem öncél, hanem a többlermés elérésének eszköze. Ilyen vonatkozásban a többtermés eléréséért sokat tehetnek az alacsonyabb szövetkezés! formák is; ínért ha nem is teljesein, de ki- sebb-nagyobb mértékben ott is kihasználhatjuk a gépeket, alkalmazhatjuk a különböző fejlett agrotechnikai eljárásokat. Ebben az évben 5 tszcs alakult 142 taggal és 952 kh- val; de alakult az idén több mint 10 termelői szakcsoport is. Az ellenforradalmi eseménye!! következtében több olyan tsz, mely szerves egészet képezett, szétszakadt. Szétváláskor nem ’ehetett a felszerelést, a gazdasági épületeket oly módon megosztani, hogy mindkét — esetleg még több — új tsz egyenlő feltételekkel kezdhette volna a gazdasági évet. Egyik helyen férőhely nem volt a meglévő állatállomány számára; másutt viszont épületek álltak kihasználatlanul. A szétszakadás tehát hátrányos volt, erről maga a tagság győződött meg több esetben. A tagok kezdeményezésére 1957-ben öt, 1958-ban pedig 7 tsz egyesült azzal, melyből annak idején kivált. Az eredmények nem maguktól jötték létre. A párt és a kormány intézkedései, a termelőszövetkezeti tagok munkája, a tsz-ek gazdasági eredményei vitték előbbre a termelőszövetkezeti mozgalom ügyét megyénkben. Szakálas Lajos vezető mezőgazdász. A szövetkezeti gondolatot az ellenség nem tudta kiirtani: Az örményesi tjj Élet Tsz diadalmasan hirdeti a szövetkezés, eszme lének gvőzelmét. A kukorieaföldeken saját Zetorukkal kultivátoroznaK keresztijén-hosszában; meri négyzetesen vétették ezt a fontos takarmánynövényt \ Zetor után lányok kapálnakKi hitte volna, hogy visszatér ide az eleven, lüktető élet? A majorság központjában építkeznek. Néhány szövetkezeti gazda a sertésólakat bővíti. Mert ma már újból van jószágállomány. Húsz anyakoca, kilencvenhat süldő és most fogtak be ötvenkilenc hízót. Gyarapodik a jószágállomány. Kovács Imre 14 holdas középparaszt a sertések gondozója; ö is megtévedt, de visszalépett. EZ MARADT...
