Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-15 / 141. szám

1958. június 15­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ó=?=A ! Mégegyszer nem lesz 1956 A szövetkezetek eredményesen alkalmazzák a nagyüzemi módszereket Ezt mondja Kenéz Lajos, aki 1949 óta szövetkezeti tag az ör- ményesi Űj Élet-ben. ö egy volt a tizenhét közül; helytállt; — mindvégig hűségesen kitartott elve mellett. Az ő fejét nem za­varta meg senki. Most is ott van a termelőszövetkezetben s nemcsak dolgozik, hanem lelke­sen buzdítja társait, hogy mi­előbb kiheverjék a súlyos ká­rokat. — Nehéz napokat éltünk át, de okultunk is! Mégegyszer nem lesz 1956. Többé nem engedjük, hogy mindenféle dologtalan népség prédája legyen a mi sok munkánk gyümölcse, — így be­szél Kenéz Lajos. S azt is ő mondta él, hogy hosszú, küzdel­mes évek teltek el, míg végre 1956-ban teljesen egyenesbe ke­rültek. Fellélegzett a tagság, mert látta; nem volt haszonta­lan a sok fáradozás és a jövő majd még könnyebb lesz. S ezt a bizakodó hangulatot zavarta meg annak idején az ellenfor­radalom, hogy elpusztítson min­dent, mindazt, amit 1956-ig sze­reztek — De most már újból egye­nesbe jövünk- Szorgalomban nincs hiány. Minden tag becsü­letesen dolgozik; a kapások 5 órakor már a sorok között van­nak. Én fiammal, lányommal dolgozom és az erős megrázkód­tatás ellenerő már az elmúlt évben is 50 ezer forint jövede­lemre tettem szert. Jó a terme­lőszövetkezet és ki is tartunk mellette. Kenéz János bebizonyította; szavának súlya van. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK az elmúlt évben megerő­södtek politikailag, szervezeti­leg és gazdaságilag. Ebben az évben a kedvezőtlen időjárás ellenére a nagyüzem fölényének bizonyításában újabb lépést tesznek előre. A tsz-ek vetésterületének szerkezete kedvezően alakul. A szántóterületek 48 százalékán termelnek takarmánynövényt és ennek közel egyharmada évelő­pillangós. 2200 katasztrális hol­don termelnek silókukoricát, ami a közös állatállomány ta- karmányellétása biztosításában fontos szerepet fog betölteni. A nagymérvű takarmánytermeliés biztosítja az állattenyésztés gyors fejlődését és ezzel pár­huzamosan a trágyatermelés fo­kozását. ' A növekvő trágyahozammal és az évelő pillangós-növények termesztésével a tsz-ek nagy­mértékben tudják növelni föld­jeik termőképességét, azaz a kö­vetkező évek jó termésének alapját rakják le. A TSZ-EK A TERMESERED­MÉNYEK fokozása érdekében a tavaszi időszakban 650 vagon műtrágyát használtak fel. A második félévben további 600 vagon kerül felhasználásra. Ez azt jelenti, hogy az 1 kát. hold­ra eső műtrágyafelhasználás több, mint 80 kg. Ez évben az összes szántó 18.7 százaléka lesz istái lótrágyázva 150 q/kh. Ebben az évben több mint 5000 kát. hóidon végeznek a tsz-ek talajjavítást. Olyan terü­leteket változtatnak termővé, ahol eddig a termés az időjárás szeszélyeitől függött. A szövetkezetek kialakított nagy tábláin eredményesen al­kalmazzák a nagyüzemi módsze­reket. Ezeken a területeken az őszi kalászosok is jobban tud­nak dacolni a kedvezőtlen idő­járással, mint az egyénieké. — Előzetes becslések szerint búzá­ból a tsz-ek kát. hcldankénti termésátlaga mintegy 2 mázsá­val lesz magasabb, mint az egyéni gazdáké. Ugyanezt mond­hatjuk el a kapásokról is. — Azoknak nagy része nyári, vagy őszi mélyszántásba kerü’t. Ép­pen ezért az eső nélküli májust nem sínylették meg úgy, mint az egyéni gazdák tavaszi szán­tásba vetett, vagy barázdába pergetett kapásnövényei ÖSSZEGEZVE az elmondot­takat, fneg'á’lfphhsi uk, hogy a tsz-ek gazdálkodása helyes irányba fejlődik. A földdel jól gazdálkodnak, igyekszenek egy­ségnyi területről minél nagyobb jövedelmet biztosítani a talaj­erő fenntartása, sőt fokozása mellett. A tsz-ek állatállománya is gyors ütemben növekszik. A szarvasmarha-állomány ez év­ben az 1957. X. 1-i állapothoz viszonyítva 30 százalékkal, a te­hénállomány pedig 47 százalék­kal emelkedik. A termelőszövet­kezetek ebben az évben több mint 6 ezer hízott szarvasmar­hát bocsájtanak a közellátás rendelkezésére. AZ EGY TEHÉNRE eső tej­hozam a tavalyi 1723 literről 2047 literre emelkedik. Ez any- nyit jelent, hogy a tsz-ek 18.2Ö7 hL tejjel termelnek több tejet, mint az elmúlt évben. Hasonló a helyzet a sertés­tenyésztés terén is. A sertés- állomány ez évben mintegy 30 százalékkal növekszik. — A té­ny észál'omány növelése meHett több mint 27.000 darab hízott­sertést értékesítenek. Baromfiból a törzsállomány év végére több, mint háromszoro­sára emelkedik a kezdő állo­mányhoz viszonyítva. Ezenkívül több, mint 120.000 db. baromfit értékesítenek. A MEZŐGAZDASÁGI terme­lés, az álla í.enyészítfc fejlesz­tésével párhuzamosan nagy­arányú építkezés is fo'yik a tsz- ekben. Ebben az évben mintegy 4300 férőhely szarvasmarha is­tállót, több mint 6000 férőhely serléssszáilást ésfiaztatót, 16.000 férőhely juhhodá'yt, ÍO.OÖÖ férő­hely baromfiólat, magtárakat, flórákat, dohanypajtákat, ';gon- dozólakásokat és egyéb gazda­sági épületet építenek. A tsz-ek jó gazdálkodással, a nagyüzemi termelés előnyeinek kiaknázásával, az állami támo­gatás ésszerű fe'használásával tudják teljesíteni az állammal szembeni kötelezettségeiket, biz­tosítják a közös vagyon állandó növelését és a tagság jövedel­mének fokozását. (Bereczki Lajos) A kuncsorbai Vörös Október Termelőszövetkezetben is jófor­mán csak a föld maradt; de a tagok újból kezdték. S ma már gazdaságukat megnézheti akár melyik egyéni. A szövetkezeti emberek tudják, mit jelent az összefogás. Nemcsak könnyebb munkát, hanem kultúráltabb él etet. — Ez a fényképfelvétel a kuncsorbai Vörös Október Tsz egyik tagjának: Labéczi János elvtársnak űj lakásában, a fürdőszobában készült. Nem arról van szó, hogy ma már valamen nyi tsz-tagnak fürdőszobás la­kása van. De egy évtizeddel ez előtt a falusi kisemberek efélé- ről nem Is álmodhattak. Mi vi s*ont azt akarjuk, hogy egyre több labéczi jános legyen. 40 hízóból 72 ezer forint 1950 őszén a szajoli Előre Tsz is nehéz körülmények között volt. Az ellenforradalmárok és a befolyásuk alatt álló szemé­lyek szerették volna megsemmi­síteni a közös gazdaságot. Tervük nem sikerült. A régi tsz tagok — közöttük a Szabó, Berta, Molnár, Túrái, Bacsa, Szőke, stb családok — továbbra is a tsz-ben marad­tak, s ma is annak fejlődésén, erősítésén munkálkodnak. Az ellenforradalom óta a párt és kormány segítségével, a tsz- tagok helytállásával szépen fej­lődött a közös gazdaság. Állatál­lományuk fejlődését szarvasmar­hánál és sertésnél is — kiváloga­tott törzsanyák bitosítják. Ko­moly eredményeket értek el ser­téshizlalással. A termelőszövet­kezet most adott el 40 hízót, — amelyért 72 ezer forintot kaotak. Most is hízik 31 sertés, ezért 55 ezer forintot várnak. Az Előre Tsz tagjai jól tudják, hogy az állattenyésztés fejleszté- hez biztos takarmányalapot kell teremteni. Ezért gondosan ápol­ják növényeiket. A kukorjcán kívül másodjára gyomtalanitják a kapásnövényeket, s mindent megtesznek, hogy megfelelő mennyiségű szemes- és szálasta­karmányt biztosítsanak. A fe­gyelmezett munka, az ügyes gaz­dálkodás eredményeként évről- évre gyarapodik a tsz vagyona, s a tagok jövedelme is. Kácsor Ferenc, Szajol. Jól gazdálkodnak az öcsödi tsz-ek — 20 literes fejési állas a Kosswh T*z tehenészetében — • ............-Imm»?’ Ez viszont ma már mindennapos dolog. A szövetkezeti gazdái kicserélik a régi bútort és újat vásárolnak- A képen Murányi Zsigmondné. aki néhány hónap ja cserélte ki a régi bútort. Fér­jével együtt a Vörös Október Tsz tagja. . Öcsödön az 1956-os évben négy termelőszövetkezet, két termelő­szövetkezeti csoport és egy rlzs- íertnelő szakcsoport működött. Az ellenforradalom elsősorban a szocialista szektorokat igyeke­zett bomlasztani. Tömegesen lép­tek ki a termelőszövetkezetek­ből a különben becsületes, de félrevezetett dolgozók. Az ellenforradalom leverése .’tán a párt agrártézisei alapján 1 termelőszövetkezetek megerö- ítésén, megszilárdításán mun- álkodtunk. Nagy segítséget aptunk munkánkhoz a munkás- laraszt kormány 3004-es számü endeletével Jelenleg öt terme- iszövetkezet egy termelőszövet- ezeti csoport és két rizstermelé- i szakcsoport működik közsé- inkben. A Kossuth Termelőszövetkezet >67 tavaszán alakult a felosz- jtt Béke Tsz helyén nyolc tag­gal. A megalakuláskor állatállo­mányuk 3 tehén, 2 ló volt, s ezen­kívül 680 ezer forint államhitel­tartozás, amit mint jogutód, a Béke Tsz-töl vett át. Másfél évi távlatból értékelve a fejlődést, a termelőszövetkezet jelenlegi ál­lapota a következő; A 20 család vagyis a negyvenhét tag 520 hol­don gazdálkodik. Ebből 330 a szántó. A fel nem osztható szö­vetkezeti alap 488 ezer 960 fo­rint, a termelőszövetkezet tisz­ta vagyona 980 ezer 630 forint. Az elmúlt év során saját erőből 215 ezer 420 forintos beruházás­sal 150 férőhelyes juhhodályt építettek. A mezőgazdasági ter­melés mellett az állattenyésztés­re, s ezen belül a minőségi ál­lattenyésztésre fektetnek nagy1 súlyt a tsz tagjai. A jelenlegi fejési átlag a tehe­nészetben 20 liter. Az istállóát­lag 11.2 liter. A juh tenyészetben a tavalyi 3.8 kg-os gyapjuhozam- mal szemben az idén darabon­ként 4.5 kg gyapjút nyírtak. Az állatok takarmányozására ez év­ben 200 köbméter silót készíte­nek. A szántóterületnek 29 szá­zalékát istállátrágyával terítet­ték meg. Ezévi terméskilátásaik is bizonyítják, hogy a Kossuth Termelőszövetkezet példát mutat az egyénileg dolgozó parasztok­nak. Ugyancsak fejlődés mutatkozik a József Attila Tsz munkájában is. Kétszázhuszonnyolc kát. hold állami területen alapszabály sze­rint gazdálkodnak a tszcs-tagok. Az elmúlt év őszén 13 hold gyü­mölcsöst telepítettek és száraz kertészetük is jó jövedelmet biz­tosít. Ezév tavaszán több mint 28 ezer tő karalábét, több mint 10 ezer tő nyári káposztát rak­tak ki, melyeknek értékesítését már megkezdték. Százezer forint­nál több bevételre számít a tszcs a kertészetből. Az eredmények biztatóak, de azt is megmutat­ják, hogy a szocialista szektorok megszilárdítása alapvető feltétele a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének. D. Kiss Sándor Öcsöd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents