Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-13 / 139. szám
'58. június I& SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy fúrótorony „árnyékában“ Valahol Karcag, Kunmadaras! as Berekfürdő között acéltorony emelkedik magasba a zöldelő határból. Olajat vagy gázt sejtenek itt. Nem ok nélkül. A karcagi határ aranyat rejt — ezt már megírta Móricz Zsigmond is, és most, hogy tüzetesebben kutatják a föld gyomrát, kiderült, hogy a bereki melegvízen és gázon kívül van ott más kincs is. Karcag városa nem régiben vett meg a Kőolajkutató Vállalattól egy gázt adó kutat, amit mostanában tártak fel és nemsokára Karcag városát látja el. Állásidő alatt Az új fúrás is biztat valamivel... vagy mégsem? A torony közelébe érve első pillantásra egy teremtett lelket sem látni. Kihalt minden, talán abbahagyták a munkát, elvonultak a bányászok? A deszkaibódó árnyékából aztán az autózúgásra először a fúrómester dugja k a fejét. Aztán egyenként szállingóznak elő az emberek, a motorsátor alól. Néhány perc alatt kiderül, hogy szó sincs itt a munika befejezéséről, vagy abbahagyásáról. Az olajbányászok remélik, hogy néhány méter előrehaladás után rájuk köszönt a „jó szerencse”. Mé'gis állnak — Azért — magyarázzák felváltva a fúrómesiter és a kezelők —, mert az egyik nyersolaj- motor üzemanyagadagolója elromlott. Ez volt tegnapelőtt. Akkor jelentették, kérték, hogy hozzanak a hibás alkatrész he- helyett a raktárból egy másikat. alkatrészre való várakozás miatt. Pedig a szerelők már szépen kitisztították a motor*, rendbetet- ték — úgyhogy késedelem nélkül, azonnal helyéretehetnék, és indulhatnának újból. És ez fontos is volna, különösen most, mert mindössze fél métert kell még lejjebb hatolni — aztán jönnek és megmondják, mi volt az eredmény. Ez pedig a bányászokat is igen érdekli. Az állás alatt van idő egy kis beszélgetésre is. Egymásután mondják ei a problémákat a bányászok. Talán a versenynél időznek legtöbbet Itt a legnagyobb sérelem az, hogy nem teljesítették vállalásukat Miért? Nem mintha nem lett volna meg mindenkiben az igyekezet, jóakarat. A Szakács-brigád állandó ígérete, hogy a tervekhez képest 10 százalékos túlteljesítést ér eL Ez eddig ment isi, nem volt ritka a 120 százalékos teljesítmény. Ennél a fúrásnál, azonban 95 százaléknál nem jutottak tovább. Sok olyan anyag és berendezés hiányzott, ami nélkül nem lehet folyamatosan, teljes iramban dolgozni. Bekapcsolódtak más mozgalomba is. Pl. a legutóbbi tisztasági versenyt hivatalosan is megnyerték. A kitűzött jutalomnak azonban színét sem látták ezidáig. Szó volt ugyanis valamiféle gázprémiumról, ami szintén jogos lett volna és még szántén nem kapták meg A tisztasági jutalmat viszont annak a brigádnak akarták adni, aki nem járt olyan szerencsével, mint ők. Végül se ez, se az nem jutott. Nem sokkal jobb a helyzet a íizetéseknél A Szakács-brigád zöme régi olajbányász. Azonban ők sem tudják kiszámítani a bonyolult bérviszonyok között, hogy mi jár egy hónapra vagy egy méterre, mikor milyen prémium jogos. Hasonló a helyzet a ver- senyértékelésinél, amiről csak azt lehet megállapítani, hogy hány pontszámmal hányadik helyen áll a brigád, de azt már bajosan, hogy miből és hogyan számolták ki ezeket a pontokat. Jó lenne, ha ezeket a problémákat orvosolnák. így talán sokkal jobban menne a munka is. A vezetőség, azonban nemigen látogatja ezt a távoli munkahelyet. Ahogy a bányászok visszaemlékeznek — április 12- én láttak utoljára központi embert, aki idáig kijutott. így talán nem is tudják, mi újság a fúrótorony árnyékában. Andrási Béla Magyarország felét innen látják el... A Kunszentmártoni Fatömegcikk és Játékáru Ktsz hat éve foglalkozik a TÜKER alágyújtósok farácsainák gyártásával Hatalmas mennyiséget — évi 12 millió darabot — készítenek ebből. Úgyhogy a Duna vonalától keletre — az ország szükségletének felét fedezi a termelésük. Bizony nem könnyű tizenkétmillió darabot legyártani a kis faszerkezetekből — pláne meg nem könnyű számottevő termelési értéket is kihozni belőle. Egy-egy darabért 5 fillért kapnak. Ezért a pénzért fel kell fűrészelni a rönköket, vékony léceket feldarabolni és összeállítani. Csakis úgy tudnak kijönni az alacsony értékesítési árból, hogy szalagrendszerben készítik — leleményes gyártási eljárásokkal. így kifizető és rentábilis a szövetkezet munkája. Tavaly \ például ó8 ezer forintot osztottak ki a tagságnak részesedés címén. Most újabb nehéz problémát kell megoldani a ktsz tagjainak. A jól begyakorolt és megszervezett rácsgyártáis mellett újabb cikk gyártásába fognak. Ruhaszárító facsipeszeket készítenek. Ezt is rendkívül alacsony önköltséggel, mintegy 5,6 fillérért akarják kihozni. Ez azt jelenti, hogy egy műszakban sokezer alkatrészt kell elkészíteni majd egy munkásnak. Tervbe- vették fürdő- és sárrács készítését is. Láai József gcpmunkás naponta 18—20 ezer farács alsó részét dolgozza ki. De ha igyekszik, még 25 ezer darab is lemegy. Nem zökkenőmentes a közös út A jászszemtandrásd Haladás Tsz-ben is szokás, hogy este, munkavégeztével, bemennek a tagok a székházba. Beszélgetnek. Téma mindig akad, hiszen közösek a gondjaik, eredményeik. Elmondják, hogyan haladtak a munkával, s mi is lesz a másnapi tennivaló. így volt ez akkor este is, amikor ott jártunk. Fehér Sándor tsz-elnök, az ifjabb Fehér, Juhász Géza párttitkár, Kerek Béla és még néhányan beszélgettek, vitatkoztak. Meg kell hagyni, van gond és probléma elég. Nem zökkenőmentes a közös út. Ezt maguk a Haladás tagjai is tapasztalják. Annak idején, amikor a közöst megalakították — ahogy ők mondják — hét határból jött össze a föld. A tagok szinte kivétel nélkül földtelen, agrárproletárok. Nem volt könnyű a kezdet, de azért évről évre gyarapodtak. Sok nehézséget okozott és a fejlődést is hátráltatta, hogy elég gyakran váltogatták egymást a tsz-elnökök. De minden nehézség, küszködés ellenére is kiállta a próbát a termelőszövetkezet tagsága. Nemrégen valahol azt olvastam, hogy gondtalanságban, maradéktalan jólétben nem nehéz bizakodónak és erősnek lenni... S ha ez így igaz, mennyivel nagyobb elismerés, dicséret illeti azokat, akik a gondok között, s a gondokkal szemben is megállják a próbát. A Haladás Tsz tagsága ilyen. Ha buktatók nehezítik is az általuk választott utat, semmi le nem térítheti őket már arról. J elenleg a nyolcvanhat tag 581 kh. területet művel. S többségük nap, mint nap szorgalmasan részt vállal a közös munkából. Szükség is van minden munkáskézre, mert elég sok munkaigényes növényt termelnek. 22 kh. cukor-, 5 kh. takarmányrépa, a 3 kh. burgonya, 15 kh. dinnye, 6 kh. mák, 1 hold paprika és uborka, no meg az 53 hold kukorica gyomtalanítása, ápolása nem kis dolog. Nem is beszélve arról, hogy a 3 kh. régi szőlő mellé ez év tavaszán még 9 kh.-at telepítettek. Ezenkívül a 2 kh. tiszta gyümölcsös és a sző- lőkbep lévő gyümölcsfák gondozása is leköti a tagság egy részét. A jószágokkal is van munka, ha nem is olyan sok a számuk. Szarvasmarhaállományuk 43, ebből 23 tehén, a többi borjú. Ezenkívül a malacok, az anyasertések és a 10 hízó gondozásáról, takarmányozásáról is gondoskodni kell. A takarmány biztosítása elég sok töprengést, gondot okoz a tsz vezetőinek. A jászszent- andrási talaj nem állja a lucernát, vagy herét. Ha gyengén ki is kel, hamar kipusztul. Ezért most a termelőszövetkezeti gazdák árpát, kukoricát vetettek többet, ezenkívül 5 kh. siló- kukoricát és 14 kh. zabosbükkönyt is termeiméinek, hogy pótolják a kevés szálastakarmányt. ök maguk is tudják, hogy a jószágállományból lehetne év közben pénzelni, de a jószágtartáshoz takanmányafapot kell teremteni. F oglalkoztatja a tagokat az is, hogy meg lesz-e a betervezett 30 forint munkaegységenként. Tavaly 11 mázsánál többet adott holdanként a búzájuk, a mostani terméskilátások alapján nem igen éri el a tizet. Mennyi takarmányuk terem? Még nem lehet pontosan kiszámítani, de mindenesetre ősszel kiselejtezik a teheneket, s tíz tenyészüszőt vásárolnak a törzs feljavítására. Ilyen és hasonló gondok, problémák foglalkoztatják a Haladás Tsz tagjait. De mégis bizakodóak, hiszen az évek hosszú során sok nehéz feladatot megoldottak. S ha kissé rögös is az út, mégis ez vezet a célhoz, a felemelkedéshez és jóléthez. Nagy Katalin íVolt idő, mikor szögeltéik a rácsokat. Most szög nélkül, csapolás- jssal, kalapáccsal állítják össze. Jelentős anyag- és munkameg takarítás. Arany... a tengervízből Már régóta ismeretes, hogy a l tengerek és az óceánok vize ara- jnyat tartalmaz. Egy köbméternyi S vízben átlag öt milligrammnyi »nemesfémet találhatunk. A szovjet tudósok megállapították, ähogy a tengervízben annyi arany |van, hogy — ha az egész meny- jnyiséget ki lehetne vonni — a jFöld minden egyes lakójára két ä kiló jutna. A moszkvai vegyi-technológiai «intézetben úgynevezett ionkicse- írélő gyantát állítottak elő, amely 'a tengervízbe süllyesztve kiválasztja a megfelelő elemet A kísérleteket a Csendes-óceánon folytatták, amikor is egy expe- díciós hajó fedélzetéra hosszú ideig figyelték a lesüllyesztett ionkicserélő gyantát Amikor felhúzták, olyannak tűnt, rnáirU ha aranyrudat találtak volna. A sikeres kísérletek után aa ipar azonnal hozzákezdett az ionkicserélő gyanták "tömeg* gyártásához. (A Szovjet Tájékoztató Iroda közleménye.) Azóta is hozzák. A harmincadik órája állnak már. Ezt a pocsékba ment időt itt úgy sérelmezik, mint az elfolyó aranyat: Érthetően. A fúrás méterenként és óránként 1Q00 forintba kerül Ha egy centit se haladnak előre, mert állnak a gépek, a költségek jelentős része akkor is megvan. S mindez egyetlen Helyes kezdeményezés Jászberényben a Déryné Kultúrotthon igazgatója Dénes elvtárs, jó módszerrel toborozta a színjátszóegyüttes tagjait. Pályázatot hirdetett a csoportba való felvételre. Egy maga választotta verssel, prózai művel jelentkezhet mindenki, s egy helyszínen átadott szerep-típust is alakítani kell a próbázóknak. így az arra legalkalmasabbak kerülnek a csoport tagjai közé és egyben tehetségkutatást is jelent azok számára, akik eddig nem foglalkoztak színjátszással. Eddig mintegy húszán adták be nevezésüket és remélhető, az uj együttes majd méltóan visel nagy példaképének — Dérynének a nevét.
