Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-13 / 139. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. június 13. % Ki lesz az első? v KISÚJSZÁLLÁSI kiszisták omolyan veszik Túrkevével ÁÖtött versenyvóllalásukat. — Szerződés van ugyanis róla: a két termelőszövetkezeti város KISZ fiataljai összefogva a KISZ-en kivüliekkel az ifjúsági munkacsapatok, silózó, cséplő­brigádok versenyében döntik el, melyik városban élnek a kun- yirtusra legtöbbet adó legények- lányok. A versengés eredménye •a gazdasági év végén tűnik majd ki. Most még nehéz lenne meg­mondani Túrkeve volt-e, vagy Kisujszállás-é az esélyesebb. Az utóöbi városban nagyon készülnek. Tizenegy ifjúsági munkacsapét és öt ificséplőbri- gád versenyét tartják számon ed­dig a városi KISZ bizottságon. Közülük a Sallai telepen széke­lő, „Uj Élet” termelőszövetkezet ifjait látogattuk meg. Kisz tit­káruk, Szabó Bandi az ifik ver­senyének lelkes propagátora és szervezője. Szabó elvtárs négy ifi csapat s,gazdájának” mondhatja magát. Két fiú és két lány egység, öt­ven fiatal tartozik a négy csapat­ba, hat fő kivételével mind Kisz tagok. A csapatvezetők közül egyedül Oros Zsiga nem tagja a Kisz-nek. A VERSENY egészen kötetlen a termelőszövetkezeten belül. A terméseredmény lesz a mérvadó, mivel, hogy munkacsapatokra s azon belül egyénekre osztották fel a földterületet. Szorgalom­ban nincs hiány. Posztós Júli csapatában vannak lányok, akik­nek eddig több mint száz munka­egységet jegyeztek be tagköny­vükbe. Oros Zsiga csapatában kétszáznál tartanak a fiúk. Az „Uj Élet” termelőszövetke­zet Kisz szervezetének ifjú siló­zóbrigádja háromszáz köbméter siókészítést vállalt, százötven köbmétert már eddig lesilóztak. Bíztató a fiatalok munkaked­ve és munkatempója, néhány szépség hibája mégis van a mun­kának. Egyszer az, hogy: a négy munkacsapat nagyon jól dolgo­zik, bizonyára élre törnek a két város közötti versenyben is, de a tsz-ben sok fiatal azt sem tud­ja, miért versenyeznek, kivel versenyeznek. Igaz, sokkal meg­nyugtatóbb ez a valóság mintha fordítva lenne; pontrój-pontra „fújnák” a versenyszerződést — csak éppen nem csinálnák. Mé­gis a következő KISZ taggyűlé­sen jó, ha tudatják a fiatalok­kal, milyen lehetőségei yannak a versenynek. Ne csak a KISZ titkár tudj#i róla, tartsák szá­mon a versenyző fiatalok is. MÁSODSZOR pedig; a széna- begyűjtés valójában nem szerepel a versenyben. S az is biztos, hogy elvégzésével az egyénre ki­osztott cukorrépa, tengeri terü­let terméshozama még nem emelkedik. Ámde a közöst éri kár, ha nem idejében végzik el e fontos munkát. Márpedig az történt, hogy unszolni kellett az embereket, hagyják abba a ka­pálást, takarítsák be a szénater­mést. Ilyen esetekben jó len­ne., ha a termelőszövetkezet ve­zetősége bizton számíthatna az ifjúsági munkacsapatokra, — a mozgékony, tettre kész fiatalok­ra. Ha hivatalosan nem is, de írat­lanul ez is a versenyhez tartoz­na. — borzák — Közlemény A Megyei Tanács VB Művelő­désügyi Osztálya az 1958—59. tanévtől a szolnoki Verseghy Ferenc és a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós gimnáziumo­kat, valamint a szolnoki Beloi­annisz úti és a törökszentmikló­si Rózsa téri általános iskolákat orosz tagozatú iskolákká fej­leszti. Az 1958—59-és tanévben a kijelölt gimnáziumokban egy- egy orosz tagozatú első osztály nyílik, az általános iskolákban pedig egy-egy ’ V—VI—VII. és VIII. osztály. A gimnáziumok beiskolázási körzete az egész megyére, míg az általános isko­láké Szolnok, illetve .Törökszent- miklós egész területére terjed ki. Az orosz tagozatú iskolák a rendes iskolákkal azonos értékű képesítést nyújtanak. Komoly előnyt jelentenek azonban a nyelvtudást illetően. Ezúton is felhívjuk a szülők és iskolák figyelmét, hogy az orosz tagozatú iskolákban továbbta­nulni kívánó gyermekeiket, il­letve tanulóikat irányítsák a ki­jelölt iskolák felé. Művelődésügyi Osztály A i&wí Hafyy­Bármilyen élénk utasforgal­mat bonyolítanak is le a nagy óceánjárók Európa és Amerika között <* helyárakat nem szab­ják a szegényebb emberek zse­béhez, mert egy amerikai út még a turista osztályon is kö­rülbelül 250 dollárba kerül. Rö­videsen azonban a luxusosztály jegyei sem lesznek drágábbak száz dollárnál. Már épül az az új hatalmas óceánjáró, — ame­lyet öt éven belül három másik hasonló követ — és az év vé­gére vízre is bocsátják, amely 8000 utast vihet magával (ugyan­akkor, amikor a mostaniak leg­feljebb 2300-at képesek befo­gadni), amelyen ilyen módon már sokkal olcsóbbak lesznek a helyárak. Az elgondolások szerint ez a négy hatalmas hajó évente egy­millió túristát szállít Ameriká­ból Európába és az ellenkező irányba. Az első két hajó New- York és Lisszabon között fog közlekedni, a másik kettő pe­dig New-York és Plymouth között. E modern hajóóriások sebes- , sége 35 tengeri csomó lesz, vagyis annyi, amennyivel most csak a kékszalagot elnyert ame­rikai hajó közlekedik. Hatalmas fedett fedélzete az utazást az időjárás viszontagságaitól füg­Beszélő számok A jászberényi 117-es Keravill üzlet áruforgalmi könyvéből: Múlt évi forgalom 6,5 millió fo­rint. Ez év első negyedében ed­dig már közel kétmillió forint értékű áru talált gazdára. Töb­bek között 100 mosógép, 8 Pan­nónia motorkerékpár, 15 varró­gép, 50 rádió, 12 porszívógép, 24 125 köbcentis motorkerékpár, 17 kismotor, 5 „Dongó”, 4 pad­lókefélő gép. Havonta általá­ban 6—8 gyermek és 30 felnőtt férfi és női kerékpár kerül el­adásra az üzletben. getleniil, kellemessé teszi. — Minden reggel mesterséges nap ragyogja be, amely este egy ugyancsak mesterséges holdnak adja át helyét. A hatalmas hajó fölött helikopterek teljesítenek szállító szolgálatot. A hajók terveit az amerikai kereskedelmi tengerészet volt tisztje, A. C. Hardy kapitány A NYERGES éa keresztes sző­lőmoly elleni védekezésre sze­retném felhívni a szőlőtermelő gazdák figyelmét. Jelenlétéről, kártételéről a pókháiószerűen összefont, a fonat belsejében ösz- szerágott törtrészek tanúskod­nak. A kártevő nemződnek, a lepkéknek rajzása befejeződött, s most kezdődik a lárvakártétel. Az első nemzedék hernyói leg­először a bimbót rágják meg, később a zsenge szemeket káro­sítják. Július közepén rajzik a máso­dik nemzedék, ennek kártétele már szembetűnőbb: a szemek belsejébe furakodnak a her­nyók, s emiatt nemcsak a puszta hernyókárral kell számolni, ha­nem ezzel utat nyitnak egyes olyan élősködő gombáknak is, melyek e sebzések nélkül meg sem tudnák közelíteni szőlőinket. Gondoljunk a szürkepenészre, vagy a nedvesebb időjárás ese­tén fellépő fakórothadásra. Az utóbbi ellen pedig még kézi­könyveink sem tudnak egyebet ajánlani, mint a gyors szüretet. így kapcsolódik össze a kisebb kártevő elleni kisebb védekezés, a nagyobb kár megelőzésének munkájával. Mi tehát a teendő? Amikor meglátjuk, hogy szőlőnk fiatal fürtjein a pókhálószerű fonattal összehúzott gubancban készítette. A kabinok és a tár­sas helyiségek berendezése egészen modern lesz, minden bútort fémből készítenek, ami tűzbiztossá teszi a hajót. A ha­jóról hiányzik a konyha, min­den étel előre elkészítve és fa­gyasztva tárolnak a mélyhűtött raktárakban. (A „Figaro'“-ból). ott rág a kártevő fürgemozgású kicsiny hernyója, permetezéssel kell beavatkoznunk. Peronoezpó- ra ellen úgy is permetez minden okos gazda, adjunk tehát az elő­készített permedé minden 100 literéhez 50 dkg Darsin-t, (Ez arzéntartalmú szer, alkalmazá­sa bizonyos elővigyázatot igé­nyel, úgy, mint pl. a nikotinnal való foglalatosság.) Ez a Darsin gyomorméreg, a kikelő hernyók elen szoktuk alkalmazni, s hatá­sa csak használata után néhány nappal következik be. JOBB A NIKOTINNAK, mint bőrméregnek alkalmazása. 100 li­ter vízben 1 kilogramm káli­szappant oldunk fel, majd bele­keverünk 15 dekagramm nyers nikotint. Ezt a permetező anya­got használhatjuk önmagában is, keverhetjük bordóilébe is, csak bordóileves keverésnél 30 deka­gramm nikotint kell a bordódé minden 100 literéhez adnunk, s elmarad a káliszappan. A ha­tásnak permetezés után rövid időn belül jelentkeznie kell. Vi­gyázzunk a nikotinnal való munkára, mert erős méreg. S a permetezésnél pedig arra, hogy azt a bogyók zsendülése után nem folytathatjuk, mert ekkor már a szőlő is vesz fel a méreg­anyagból. — labor — ■■ ’ Szőlőtermelő gazdák figyelmébe Újjáalakulnak a Till járási és városi vezetőségei \ TTIT megyei szervezetének elnöksége hozzálátott az országos és megyei közgyűlés által meghatározott fel­adatok végrehajtásához. Ezek között első helyen áll a vidéki osztályok megszilárdítása, mert a megyében folyó ismeretter­jesztő munka jórészt azon múlik, mennyire erős és életképei, szervezeted vannak a társulatnak vidéken is. A június 8. é> 20. között lezajló járási és városi taggyűlések első ízben fog­ják számbavenni a vidéki osztályok tagságát, megvitatják a helyi ismeretterjesztő és társulati munka eddigi eredményeit, tapasztalatait, és a 3—5 tagú vezetőségek újraválasztásavai megteremtik a szervezeti élet előfeltételeit. A TTIT-nek szerte a megyéiben még a kisebb községekben is vannak tagjai. Nagyobb részük tartott ugyan előadásokat, egyéb azonban nem igen fűzte őket a társulathoz. A vezetősé­get újraválasztó taggyűlések egyik célkitűzése az, hogy ez; a laza kapcsolatot megerősítse, tudatossá tegye a tagokban az értelmiség megtisztelő feladatát a párt és a kormány kultúr­politikai céljainak megvalósítása terén. A társulatnak azonban nemcsak kifelé irányuló tevékeny­sége van. Párt- és kormányvezetők nyilatkozataiból az is is­mertté vált, hogy a szocializmus építése során a TTIT-re nem­csak mint az ismeretterjesztés egyik fő bázisára tekintenek, hanem komoly feladatokat szántak neki az értelmiség köré­ben végzendő politikai munka terén is. A párt értelmiségi poli­tikája határozottan körvonalazott és közismert. A társulatba tömörült értelmiség összefogását, a társu- ** lat munkájához, célkitűzéseihez való közelebbhozást szolgálják ezek a vezetőségválasztó taggyűlések is. De ennek a célnak megvalósítását támogatják majd az egyre több helyütt megalakuló klubok. A társulat által vállalt nem kis feladatok engedhetétlenül szükségessé teszik a legjobb kapcsolatok kiépítését a párt- és tanácsi szervekkel, valamint az egyéb tömegszervezetekkel. Ezekkel való legszorosabb együttműködés, ezeknek segítsége nélkül, elszigetelten egyetlen járási és városi osztály sem vé­gezheti eredményesen munkáját. Viszont bizonyos, hogy ezek a szervek — mint ahogyan ezt már most is örvendetes tapasz­talat bizonyítja — méltányolják a TTIT tagjainak egy-egy járásban és városban kifejtett tevékenységét, és segítséget ad­nak ahhoz. Mindez azért is időszerű és fontos, hogy az őszi ismeretterjesztő évad megindulásakor a TTIT járási és város! osztályai felkészülten, megerősödve indulhassanak neki a munkának. — K. L. —■ ■ . ■ ■ -— Újabb látnivalók a Mezőgazdasági Múzeumban A z ellenforradalmi esemé- nyék alapos kárt tettek a városligeti Vajdahunyad-várban. Azóta a Mezőgazdasági Múzeum egyes részei zárva maradtak. Fő­leg a gótikus épületben elhelye­zett erdőgazdálkodási és vadgaz­dálkodási, valamint a halászati osztályok szenvedtek súlyos ká­rokat. A helyreállítás munkála­tai mindjárt megkezdődtek és 1957 végén megnyílt az erdé­szeti kiállítás. 1958 május végére elkészült a Vajdahunyad-vár emeleti lovag­termeiben a felújított vadászati kiállítás. Ezeknek a termeknek az anyaga immár több mint hat évtizeden át büszkesége volt a Mezőgazdasági Múzeumnak. A világ legértékesebb, legszebb szarvasagancsgyüjteménye ma is a Mezőgazdasági Múzeumban látható. Nacpj érték és rendkí­vüli érdekesség a vadászfegyver fejlődéstörténeti gyűjteménye. — Ott vannak ebben az ősember és a mai természeti népek primitív vadász szerszámai, a csont és a gyöngyházberakás csodáival éke­sített, furfangos középkori fegy­verek és az újabb idők vadász­puska típusai. Teljesen új képet kapott a vadászati kiállítás nem­csak színpompás építészeti új­jászületésében, hanem a benne helyet foglaló kiállítások ujjá- rendezése által is. Megmaradt, de felfrissült a játékos medve- bocsok kedvenc diorámája. Űj részei is születtek a kiállítás­nak: az élővad befogásának kü­lönböző, mozgalmas jelenetei, természethű modellekbe rögzít­ve, a madárvilág ritkaságai élet­szerű megjelenítésben. ÍJ j részleggel bővült a Mező- ^ gazdasági Múzeum takar­mánygazdálkodási kiállítása. Az új rész a legelőről szól. Négy színes, élethű forgódioráma szem­lélteti a legelő munkáit. A vil­lanypásztor természetes nagy­ságban, legelőberendezések, há­zilag is készíthető legeő felsze- telési tárgyak (sózok, döngölő, nehéz henger stb.) modellekben kerülnek bemutatásra. Egy új­rendszerű, kivilágított üveglapo­zó képeskönyvszerűen ábrázolja a legelő termékenyebbé tételé­nek korszerű módjait. A Mezőgazdasági Múzeumnak már korábban sikerült megsze­reznie egy klasszikus festmény­ritkaságot, Vastagh Gézának 1897-ben festett „Párbaj” című nagyméretű vásznát, aminek ál­landóan sok a nézője. A kép tárgya egy hortobágyi jelenet: magyar szürke bikák küzdelme a pusztán. Vastagh a párbajnak több fázisát megfestette egy öt tagból álló képsorozatban. Eh­hez most a másodikat szerezte meg a Múzeum. A hatalmas vásznon a két bika méregeti egymást a harc kitörése előtt. Mindkét festmény érdekes élet­kép a magyar állattenyésztés múltjából. Üj vitrin jelent meg a barom­fitenyésztési teremben, amely a kopasznyakú tyúk tenyésztésé­vel foglalkozik. A méhészeti kiállításon meg­** kezdték szorgos munkáju­kat az üvegkaptárban dolgozó eleven méhek. Méh-ország min­den tevékenységét meg lehet itt figyelni, természetben. A Mezőgazdasági Múzeum hét­fő kivételével mindennap nyit­va van a látogatók számárat — Megtekintés díjtalan és ugyan­csak díjtalanok a mindennapos ismeretterjesztő filmelőadások is. *

Next

/
Thumbnails
Contents