Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-12 / 138. szám

T T“»' T I r«Ef* I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. június 12. Minimális program : 10 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés A dolgozókat államunk külön­böző közvetett és közvetlen mó­don teszi érdeke’tté a termelés­ben. A darabbér és a prémiu­mok pl. közvetlenül arra ösztö­nöznek, hogy minél többet, mi­nél jobb minőségben és minél takarékosabban dolgozzanak. A többtermelés, takarékosság, he­lyes anyaggazdálkodós álltaiéban a kö'tségek csökkentését teszi lehetővé — alapot ad arra, hogy az állam megvalósítson egy se­reg olyan intézményt, melyekkel a dolgozók kulturális és szociális igényeit e’égítheti ki. A jó mun­ka eredményéből így tehát köz­vetve is részesülnek a dolgozók. Ilyen közvetett részesedés — az egyre javuló orvosi ellátás, a bölcsődék, napközi otthonok lé­tesítése és bővítése, az üdülési lehetőségek bővítése, kulturá’is és sportlétesítmények. Hazánkban már 1956 őszén tervbe vették az anyagi ér­dekeltség további kiterjesz­tését, a nyereségrészesedés rendszerének bevezetésével. Az ellenforradalom leverése után sor is került erre; Kormá­nyunk olyan időszakban hozott erre határozatot, mikor az or­szág meglehetősen nehéz hely­zetben volt s egyá'talán a ter­melés megkezdését is csak a ba­ráti országok segítsége tette le­hetővé. Ez is egyik oka volt annak, hogy mikor a nyereségvisszaté- rítési terv nyilvánosságra került, dolgozóink nagyrésze nem bízott abban, hogy ez meg is valósul. Sokféle rémhír ke" szárnyra — és sokan csak akkor bizonyosod­tak meg teljesen, mikor ápri’is 2-án kézhezkapták a pénzt, a megígért nyereségrészesedést. Ma már minden dolgozónk tudja, hogy ez nemcsak ígéret, hanem valóság és a nyereség- részesedés eléréséhez jó munka, minél kevesebb selejt és széles­körű takarékoskodás kell. Ebben az évben a nyereségré­szesedési terv kidolgozásával e'- késtünk. Főleg azért, mert a ke­reskedelem igényeit még most sem sikerült tisztázni teljesen. Emiatt sok olyan pénzügyi adat hiányzik, ami nélkül pontos ter­vet készíteni nem lehet. Egy azonban már bizonyos: a tavalyi eredmény az alap, a ki­indulási pont és csak akkor lehet szó üze­münkben nyereségvisszaté­rítésről, ha jobban, gazda­ságosabban dolgozunk, mint az elmúlt évben. A fe’adat tehát jóval nehe­zebb most. Többek között azért is, mert 1957-ben még az államtól kaptunk pénzügyi se­gélyt a béralaptúllépésekre, a többlet anyagfelhasználásra. Az idén már nem lesz Ilyesmi. Ha tehát továbbra is túTépéseink lesznek bérben és anyagban, kárt okozunk a termelőberende­zésekben, tönkretesszük az egészségügyi berendezéseket, vagy akárcsak vigyázatlanul el­pusztítjuk az ajtókat, ablakokat a gyárban, lakóházakban, mun­kásszállásokon — elúszik a pénz. És ezt rendkívül komolyan ke’l venni Az első negyedévben egyet­len nap, de még egyetlen órai fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést sem ér­tünk el s áprilisban is mindössze egy fél napnál tartottunk. A feladatok tehát nehezebbek, de nem megvalósíthatatlanok. — Ha vigyázunk az anyagra, ta­karékoskodunk az energiával —, javítjuk a minőséget, az idén is kaphatunk visszatérítést. Felmérve mai gazdasági hely­zetünket és ismerve üzemünk gazdasági terveit, kettős pro­gramot állítottunk magunk elé. Minimális programként azt tervezzük, hogy 10 napi visszatérítést érjünk el. Ez az, amit meg lehet és mindenképpen meg is kell valósítani A maxi­mális program pedig az egy­havi kereset tehát 26 napi fizetésnek megfe­jelő összeg. A megvalósulás at­tól függ, hogy dolgozóink meny­nyire értik meg a közös célt és mit tesznek érdekében. Mindez így leírva — kissé ál­talánosnak hat és egy-egy dol­gozó nem látja a konkrét fel­adatát. Ezért úgy határoztunk, hogy még ebben a hónapban termelési értekezleteket tar­tunk, ahol minden műhely do’- gozói részletesen megismerhetik, mit kell tenmiök, hogy a rájuk eső többletnyereséget elérhessék. Grosz István igazgató Tisza Cipőgyár Aratás előtt a kunszentmártoni járásban A járási tanács VB ülésen vitatta meg az aratásra va’ó fel­készülés feladatait. A járás te­rületéhez három gépállomás tar­tozik: a kunszentmártoni, a mesterszállási és a cibakházi. Az aratógépek és kombájnok körül­belül 90 százaléka üzemképes; ebből 80 százalék már elfoglalta helyét a brigádszáüásokon. Meg­kezdődött a kijavított gépek be­járatása. A tsz-ekben dolgozó gépállo­másiak részére a közös gazdasá­gok javarésze már most bizto­sította a meleg ételit. Az öcsödi Szabadság Tsz van legkönnyebb helyzetben: tízezer forint értékű — saját erőből vásárolt — moz­gókonyhája egyaránt áll a tag­ság és a földjükön dolgozó gép- állomásiak rendelkezésére. Megalakult a járási tűzvédel­mi bizottság. Ebben részt vesz­nek a Hazafias Népfront, a KISZ, a nőtanács képviselői, sőt a pedagógusok is. A tanulók az oszrtá’yfőnöki óra keretében megtartott előadáson ismerked­tek meg azokkal a rendszabá­lyokkal, amelyek segítségével megelőzhetjük a tűzkárt. Szolnoki kisiparos a nemzetközi fodrászverseny győztesei között Vasárnap és hétfőin Budapes­ten a sportcsarnokban rendez- tég meg a nemzetközi fodrász­versenyt. Hét nemzet mintegy negyven résztvevővel küzdött az e’sőségért. A nemzetközi zsűribázottság döntése szerint a férfi fodrá­szok versenyéből a 3 tagú ma­gyar csapat került ki győztesen. Tagja volt Bogdán Sándor szol­noki fodrász-kisiparos is. Ezek szerint Magyarország leg­jobb fodrászkisdparosa lett Bog­dán Sándor, mert a győztes csa­pat másik két tagja szövetkezeti, illetve állami helyiipari dolgozó volt A győztesek oklevelet és pénzjutalmat kaptak. Hajdú József. Az ivóvízellátással nincsenek gondok: járásunkban sok a ’ó vizet adó artézi kút. Tizedikén kezdtük a járás gép­állomásain a gépek utolsó nagy seregszemléjét, a munka megin­dulása előtt. A szemlét a járási tanács VB mezőgazdasági osz­tálya tartja; a bizottságban résztvesz a községi tanács kép­viselője, a versenytárs-gépállo­más és az érdekelt tsz megbí­zottja. Kereken 30 ezer katasztrális holdon kell kalászosokat betaka­rítani. 35 aratógép, 8 kombájn és 63 cséplőgép vesz részt a munkában. A gépállomások el­készítették menetirány tervei két. Jól hasznosították a helyi taná­csok és az érdekelt tsz-ek segít­ségét. Folyamatban van a csép­lőmunkacsapatok szervezése. A járásnak évek során kialakult törzsgárdája van; munkaerő- hiánytól nem kell tartanunk. Major Frigyes a kunszentmártoni Járási tanács VB mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője Megyei ügyvezetői tanácskozás Pénteken délelőtt 9 órai kez­dettel a földművesszövetkezetek kultúrházában (Szolnok, Be- loiannisz-u. 35.) a megye fö'd- művesszövetkezeteinek ügyveze­tői tanácskozást tartanak. Varga Illés elvtárs, MÉSZÖV igazga­tósági elnök beszámolója alap­ján megvitatják a vagyonvéde­lem és a takarékosság kérdéseit és az e területen jelentkező fel­adatokat, valamint a mezőgaz­dasági termékek felvásár'ásával és a nyári árú-ellátással kap­csolatos tennivalókat. U Tennivalók a virágos kertben... Mit tegyünk izzadás ellen? Sok embert izgat ez a kér­dés, sokan szeretnék maguk megszüntetni a kellemetlen, láb-, kéz-dzzadásukat, vagy testük egyéb helyeinek izzadását. Mi­előtt a kérdésre válaszolnánk, néhány szóban meg kell monda­nunk, hogy md is tulajdonkép­pen az izzadás. Az egészséges ember testének különböző felületein teljesen normális folyamat az izzadság képződése. Ez azonban csak kis mennyiségű. Nagyobb mérték­ben izadunk, ha erősebb izom­munkát végzünk, meleg van, me­leg ételt, italt fogyasztunk stfo. Ez az izzadás ugyancsak normá­lis folyamat és bármelyikünk­nél. e’őfordulhat. Nagymértékű izzadást figyel­hetünk meg ezen kívül a köz- ponti idegremdszer megbetegedé­seinél vagy belső elválasztású mirigyek működési zavarainál is. Ez mái* nem normális folya­mat és gyógykezelés céljából azonnal orvoshoz kell fondul- tumk. •Testünk általános izzadását felsősorban tisztálkodással, rend­szeres fürdéssel, lemosásokká', «zuhanyozással és sportolással •Csökkentjük. Egyes testrészeinknek, testünk helyeinek (kéz, láb, hón- bzadása ellen elsősorban jfisaX küzdhetünk, hogy a bőrről Rendszeresen eltávolítjuk az iz- fKfdságoU Az erősen izzadó he­lyeket minden nap a szappannal végzett mosakodás után az aláb­bi összetételű hintőporral hint­sük be: azonos arányban elke­vert cinkoxid és talkum, amely­hez 5 százalék borsavat adtunk, azonos arányban elkevert cink­oxid és urotropin. Ilyen hintő­port a gyógyszertárak bármikor orvosi vény nélkül is kiszo'gál- tatnak; A láb izzadása esetén azon kí­vül, hogy az izzadó lábfejet és lábujjakat a fenti hintőporok valamelyikével behintettük, a harisnyába és a cipőbe is szór­junk hintőport; Egyes testrészeinket nagymér­tékű izzadásuk esetén — míg ez a kellemetlen jelenség e' nem múlik —, dörzsöljük be 1 száza­lékos formalin oldat és 70 fokos alkohol keverékével A bedör- zsölés, vagy ’emosás után az adott testrészt hintsük be a fen­tiekben már ismertetett hintő­porok valamelyikével. A hideg izzadó kéz izzadását úgy szüntessük meg, hogy a kezet áztassuk 32—37 fok C-os timsós fürdőben. (3 evőkanál timsó 1 liter vízhez.) Ha a nagymértékben izzadó kéz meleg, 2 fok C-os hideg fürdőt használjunk. Ezt a fürdőt úgy készítsük el, hogy egy liter vízhez 2 evőkanál borsavat ad­junk. Az izzadó kezet 10—15 percig áztatjuk a fürdőben. Sok évelőnövényünk, díszcser­jénk pompázik már a júniusi kertben. Virágba borult több ró­zsafajta. is. Elvirágzás után, ha magot nem akarunk sízedni, a vi­rágszárakat messük le, azért, hogy kórójukkal ne csúfítsák el a kertet és a nyár végén a tövü­kön új virágszár fejlődjék. A rózsánál leghelyesebb a virágot három alatta levő levéllel együtt lemetszeni. Kössük karókhoz a dáliákat, de csak lazán, hogy szárúk meg ne sérüljön éa hajtásaik ne álljanak túltömöt- ten. Vegyük gondozásba a jég­verte virágos növényeket, ame­lyek első órákban igen szánal­mas és lehangoló külsőt mutat­nak. A teljesen elszaggatott le- vélzetet leszedjük és éles késsel levágjuk a letörött szárakat, a ledőlt, levert hajtásokat pedig karókhoz kötözzük, a töveknél a talajt féláseuk, jól beöntözzük és trágyalével meglocsoljük. így lassanként rendbejön a jégverte növény. Különös gondot kell fordítani a virágok és a virágágyak öntö­zésére. Erre a legalkalmasabb idő a kora reggel és a késő este, de akkor se a virágot öntözzük, hanem csak a növény töve kap­jon vizét. Az izzó napon átmele­gedett levélzet és virág, ha hi­deg víz éri, forrázásszerű tüne­tek között valósággal megper- zselődik. A rózsát üveg alatt, ki­hűlt melegágyban most lehet zölden dugványozni. Különösen a kúszó és polyantha fájták erednek sikeresen. Ugyanígy dugvámyozható például a hor­tenzia, a muskátli és a fuchsia is. A kétnyári virágok közül jú­niusban vethető a harangvirág (Campanula medium), a téli és a sárga viola, a mályva, a gyű­szűvirág és az évelő őszirózsa, az egynyáriak közül pedig a re­zeda és az árvácska. Az előbbiek csak a jövő évben virágzanak, az utóbbiak még az idén, ősszel. Ha a hagymás növények a vetést akadályoznák és a tuli­pán- és a jácmthagymák még nem szedhetők ki a földből, úgy ezeket mindenestől kiszedve el­vermeljük és megvárjuk, míg levélzetük elszárad és csak ak­kor raktározzuk, éppen úgy, mint a cserépből kiszedett hagy­mákat. Ugyanis az elvirágzás után még szükségük van a le- vélzetre, mert ez látja el táp­anyagokkal a hagymákat a jövő évi virágzáshoz. Vitamindús ételek Sok háziasszony, a már régóta megszokott főzelékféléket készíti és nem Ismeri azokat a módokat, ame­lyek segítségével a zöldségfélékből ízletes és változatos ételek készít­hetők. — Néhány receptet közlünk ezért a kevésbé ismert ételek és saláták készítésére. Rakott paraj: Hozzávalók: 1 kg paraj, 6 db tojás, 20 dkg kolbász, 3 dkg zsír, 5 dkg vaj, 3 dkg liszt, só, bors. A parajt sós vízben megfőz­zük és szitán áttörjük. Világos rán­tást készítünk, belekeverjük a pá­ráit, felforraljuk, majd sóval és borssal Ízesítjük és kihűlni hagyjuk. 3 tojás sárgájái elkeverünk, hozzá­keverjük a parajhoz, majd óvatosan hozáadjuk a 3 tojás keményre vert habját. 3 tojást keményre főzünk és felszeleteljük. Kivajazott lábasba egy réteg parajt teszünk, rá ke­ménytojás szeleteket, megöntözzük kissé sózott olvasztott vajjal. Ezután ismét egy parajréteg következik, majd a karikára szeletelt kolbász. megint paraj és Így tovább felvált­va, 30—10 percig sütőben, közepes tűznél sütjük. Kiborítva koloász- szeletekkel és keménytojás karikák­kal díszítjük. Karfiolpörkölt. Hozzávalók: 1 kg karfiol, 6 dkg zsír, 1 kis fej hagy­ma, paprika. Zsíron egy középnagy­ságú, apróra vágott hagymát meg- fonnyasztunk, piros paprikával megszórjuk. Hozzáadjuk a rózsáira szétszedett karfiolt, megsózzuk, ke­vés vizet ráöntve puhára pároljuk. Rizs vagy burgonya körettel tálal­juk. Vitaminsaláta: Egy fél fej piros, vagy fehér káposztát, egy sárgaré­pát és egy csomag retket, nagylyu- kú reszelőn megreszelünk és meg­sózzuk. Egy kis fej apróra vágott hagymát adunk hozzá. Ecettel, só­val és cukorral ízesített salátalevet öntünk rá. majd kevés finom ét- olalial elkeverlük. Tetejét zöldpet­rezselyemmel szórjuk MXRA gyorstárban bélben máiban k epeben

Next

/
Thumbnails
Contents