Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-12 / 138. szám
1958. június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kétféle húzódozás Ennek a cikknek megírása előtt sok emberrel beszélgettünk; tsz-tagokkal, egyéni gazdákkal, megyei, járási és községi vezetőkkel. A beszélgetések ösz- szegezeséből kitűnt, hogy az országos, a megyei célkitűzések aprópénzre-váltása körül hibák vannak. A' mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagyszámú és hozzátehetjük: fáradhatatlan falusi, járási törzsgárdája a lehetőségeket nem mindig használja ki megfelelően. Nagyon érdekes és igen elgondolkoztató dolgokról van itt szó; arról — többek között —, hogy pártunk határozottan leszögezte; a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről nem mondhatunk le — az ismert okok miatt. Nagyon sokan pártunk agrártéziseit pontosan megismétli k és elmondják az egyénileg dolgozó parasztok között. Ez rendjén is van; de nem elegendő. Nemrég beszélgettünk az egyik járási tanács szövetkezet-politikai előadójával. Ez az elvtárs minden kétséget kizáróan szívvel-lélek- kel és sok fáradozással munkálkodik falusi politikánk megvalósultáért. A . gabonavetésekről volt szó, és erről a nem várt, rocsz időjárásról, ö örömmel, büszkén újságolta: a szövetkezeti gazdák gabonája messze fe lülmúlja az egyéniekét. Igaz ez? Persze, hogy igaz. De vajon az egyéni gazdák tudják-e? Nagyjából, és általában ... Miért? Mert ugyanaz a szövetkezet-politikai előadó azt is elárulta, hogy tekintettel a nagy dologidőre, még egyetlen-egy látogatást sem szerveztek a tsz-ekbe. S ez a baj! Mert éppen most lenne az ideje annak, hogy a legjobb egyénileg dolgozó parasztokat hívjuk meg a szövetkezeti gazdaságokba; mutassuk meg a búzát, de mondjuk el azt is, hogy lám! ezért van szükség a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, mert ilyen-meg- ilye-n lehetőségek vannak adva és ime az eredmény! Ezeknek a látogatásoknak megszervezéséhez nem kell sok ceremónia. Inkább csak egy kis alaposság; és a lehetőségeik ügyes kihasználása. Egy-egy ilyen határjárás után — vasárnap délután, vagy este — a község vezetői hívjanak össze kisebb gyűléseket. Ott most már még szélesebb nyilvánosság előtt beszéljék meg a látottakat. Ha ezt így csinálják, akkor tulajdonképpen aprómunkát végeznek, de sokat érő munkát ég ami a legfontosabb: pártunk politikáját valósítják meg, Senki ne higgye, hogy ez a dől gok leegyszerűsítése! Itt csupán arról van szó, hogy amit — teszem — a földművelésügyi miniszter egy nagy beszédben elmond, azt sok kis cselekvésben adjuk át a dolgozó parasztoknak. ' És erre azért is nagyon nagy szükség van, mert megyesizerte tapasztalható valami furcsa, kétfajta húzódozás. Nézzük ennek a dolognak az egyik oldalát: A szövetkezeti gazdák egy része egyszerűen nem hajlandó elmondani, hogyan él, mennyit dolgozik és mennyi a jövedelme. Attól tart ugyanis: ha mindenki belép a tsz-be, ez a jövedelem megoszlik és így kisebb lesz. így azután az egyénileg dől gozó parasztok legtöbbször még a szomszédról sem tudják, hogy mije van. Jellemző példa erre a törökszentmiklósi járás egyik termelőszövetkezete. Valamelyik nap elhatározta a vezetőség; elmennék a vásárba, vesznek néhány darab jószágot. De hirtelenjében gondolták meg: és mindössze ötvenezer forintjuk volt. Hát ennyi pénzzel nem nagyon érdemes a vásárba menni, kellene még legalább ötvenezer forint — fontolgatták. Erre az történt, hogy négy tag zsebbe nyúlt és az asztalra tette az ötvenezer forintot. Itt persze az a legfurcsább, legmeglepőbb, hogy ebbe a közös gazdaságba zárszámadás óta kevés egyénileg dolgozó paraszt lépett. be. Nyilván ott a baj: nem tudják, hogyan élnek és milyen gazdagok a szövetkezeti emberek Ebből ered aztán a másik- fajta húzódozás; mert az egyénileg dolgozó paraszt óvatoskodik; nem látja egészen pontosén, hogy a közösben milyenek a lehetőségek, megtalálja-e benn i a számítását. Nem látja, mert szövetkezetiek nem is akarják hogy meglássa A falusi, a járási vezetőknek erre a problémára érdemes fel figyelniök és megoldaniok. Hát hogyan? Éppen azzal a bizonyos aprómunkával, ösztönözzék szövetkezeti tagokat, hogy mu tassák meg, amijük van a közösben és a házuktáján. És ahol így csinálják, ott nyu god-t lelkiismerettel mondhatja mindenki magáról: szemé'sze rint 6 sem mond le a mezőgaz dóság szocialista átszervezéséről Szp. Érdeme« és lehet Is szerződni baromfira A törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat csirkeszerző dési tervét 106.000 darabbal túl teljesítette s rögtön megkezdte a második szerződési akciót. A termelők két forintos árban kapják a naposcsibét, melyet október 1. és december 31. között kell 90 dg-os súlyban átad niok. A vállalat kg-ként 21 forintot, terme’őszövetkezeteknek 23 forintot fizet. Minden leszerződött liba után 50, kacsa és pulyka után 30 forint előleget ad két részletben. A liba-, pulyka- és kacsaszerződések teljesí tésével már eddig is jelentős be vételre tett szert több tsz és egyéni gazda, e’sősorban Abád szajlókon, Kenderesen, Tiszaföld váron és Öcsödön. A szerződések rhegkötésémél és az előlegek folyósításánál komoly feladat vár a földművesszövetkezetek re. Dolgozzanak jobban, mint pl. a kunhegyesi, mesterszá'lási, rákóczifalvi fmsz, mely lemaradt a libaszerződés-kötésekkel. A fmsz-ek végezzenek alapos tájékoztató munkát: Mondják el azt is, hogy nem kizárólag a meglévő állományra lehet szerződést kötni, hanem arra is, me'yet a termelő az előlegből kíván megvásárolni. Ha a földművesszövetkezeteknél betelt keretszám, akkor se torpanjanak meg; bejelentésük után ; MÉK felemeli azt. a Nem fenne drága az építkezés ha mindenhol olyan rend lenne, mint a jászberényi lakásépítkezésen, Verehélyi István művezető munkahelyén. és nem így érkezne meg — 80 százalékban eltöredezve — cementlap, amit egyébként Verebélyi nem is vett át. Permetező levéltrágyázási kísérletek az állami gazdaságokban Több állami gazdaságban kísérletek folynak növényeknek levélen keresztül történő trágyázására. Már második éve végeznek a burgonyán ilyen kísérleteket nagyüzemi módszerekkel Az 1956. és 1957. évi eredméismerkedjűnk n szövetkezeti élet törvényeivel A munka- és egészségvédelem Hiába mondja az egyénileg dolgozó paraszt, hogy ő a maga gazdája, mert ez nem így van. Az időjárás és még nagyon sok egyéb dolog parancsol neki. Nem kímélheti saját magát, egészségére nem vigyázhat mindig úgy ahogy kellene. A termelőszövetkezetekben e téren is más a helyzet. Érdemes közelebbről megismerkedni a közös gazdaságok munka- és egészségvédelmiével. Csak néhány dolgot sorolunk most fel. A cséplőgép mellett dolgozó tsz tagokat a munka megkezdése előtt minden esetben külön oktatásban kell részesíteni. A vezetőség az elnökkel az élen köteles gondoskodni arról, hogy a szövetkezetiben a nagy mező- gazdasági munkák megkezdése előtt elsősegélynyújtó aktívákat képezzenek ki. Ezeket az aktívákat a Vöröskereszt szervezet látja el tanácsokkal. A munka- és egészségvédelem helyes megszervezése terén még sok a tennivaló. De a javulásnak * mindenütt be kell következnie. Helyes ha a tsz-ek vezetői kapcsolatot teremtenek a járási, vagy a megyei Vöröskereszt szervezettel. Ilyen módon gondoskodnak a tagok rendszeres egészségügyi felvilágosításáról. A Vöröskereszt segítségével könyebben megszervezik a rák- és a tüdőszűrésen való részvételt, stb. A szövetkezeti vezetők a brigádok szervezésénél a munka- elosztásnál kötelesek figyelembe venni a következőket: a fiatalkorú tagokat, vagy családtagokat nem szabad mérgezőszerek raktározásálra, tetőszerkezet, keresztfa gerenda és tartópillérek bontására beosztani. A 14— 16 éves lányok anyagmozgatást sem végezhetnek. Ennél a fiatal korosztálynál a háton való szállítás tilos. A 16—18 éves fiúk és leányok esetében a kézben hordott teher nem haladhatja meg a 20 kilogrammot. Nagyon figyelemre méltó a terhes nők megbecsülése. A szövetkezeti élet törvényei szigorúan tiltják a terhes nő növénytermesztésben való munkába állítását. Nem szabad beosztani a cséplésnél etetőnek, kévevágónak, adogatónak, kazalozónak. Nem foglalkozhat apaállat, fertőző állatok gondozásával, a kertészetben háti permetezéssel és magas törzsű fák metszésével. A termelőszövetkezet vezetőinek kötelességük gondoskodni arról, hogy a terhes nő könnyű munkakörbe kerüljön. A kisgyermekes anyákat pedig közeli munkahelyre osszák be. Ugyanakkor a munkarend tegye számukra lehetővé, hogy a reggeli, vagy a délutáni órákban rendszeresen elvégezhessék a házkörüli tennivalókat és hetenként megkapják a szabadnapot. A terhes és szoptatós nőket a tsz-ben szülés előtt egy, szülés után pedig két hónapig minden munka alól mentesíteni kell. S míg 'a gyermek kicsi, az anya 80 munkaegységnél többet ne dolgozzon. A szülési szabadság ideje alatt a szövetkezet a tagnak köteles jóvá írni az előző 12 hónapban teljesített munkaegységek egy hónapra eső átlagának 50 százalékát. Ha a szövetkezeti tag megbetegszik a közösség segíti. Aki két éve szorgalmasan dolgozott, annak egv hónanná! hosszabb ideig. Jár tó betegség .esetén jóvá kell írni az előző év hasonló időszakában teljesített munkaegység 50 százalékát. A munkavédelem és a szociális ellátás ma még az a terület, ahol sok a kívánnivaló. — Még nincs tisztázva, hogy felsőbb tanácsi szervek részéről hogyan is foglalkozzanak munkavédelemmel. Persze legtöbbet mindenütt a termelőszövetkezet vezetősége tehet. Akkor és úgy, ha megszervezik a baleset elhárítást, az egészség- védelmet, a szociális ellátást. A lehetőséghez mérten létesítsenek bölcsődét, napközi otthont Ezzel a nyári nagy munkák idején sok segítséget nyújthatnak a dolgozó asszonyoknak. Célszerű támogatni a tagok kislakás építését akár úgyis, hogy összefognak a szövetkezeti gazdák és megsegítik egymást. Ilyen és ehhez hasonló dolgokkal ma már megyeszerte találkozunk. És egyre több az olyan közös gazdaság is, ahol az idősebb és csökkent munkaképességgel bíró tagokat könnyebb munkára osztják. Ez is emberségre vall és arra, hogy a szövetkezeli gazdák jobban törődhetnek és törődnek saját és társaik egészségével. 1 nyék egyértelműen azt igazolják, hegy a burgonyabogár elleni permetezéssel egyidejűleg érdemes a levéltrágyázást is elvégezni. Ez külön költségetnem jelent — kizárólag a csekélymennyiségű műtrágya értékét — viszont termésben számottevő (1957-ben 18—30 százalékos) termésemelkedést eredményez, A módszer lényege a következő: kát. holdanként 500 liter vízben 10—10 kg pétisót, szuperfoszfátot és 40 százalékos kálisót, valamint 1 kg 50 százalékos DDT feloldanak. A permetezést két alkalommal (a védekezés időpontjának megfelelően: virágzás előtt és után) végzik el. A permetezésnél OK SZ III. típusú gépet (növényvédő állomásokon rendelkezésre áll) használnak, de alkalmas erre a célra minden olyan nagyüzemi gép, amely tökéletesen porlaszt. Kísérleti Ellenőrző Eredmény a Marcali ÁG-ban 97,— q/kh 82,— q/fch Eredmény a Sárvári ÁG-ban 111,2 „ 85,6 * A terméstöbblet értéke a hivatalos átlagáron a két gazdaságban 20 kh-on kereken 30 000 Ft, amelyből csak a 600 kg műtrágya értéke kerül levonásra; Hasonló kísérleteik folytaik tavaly cukorrépával is, amelyeknél kát. holdanként 500 liter vízben N. P. és K. műtrágyából 7,7 kg-ot oldottak fel és az oldatot levegőáramlásos Rapidtox géppel permetezték ki Fornádoa 12 százalékos, Balatonujhelyem 22,3 százalékos gyökértermés emelkedést mértek.
