Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-08 / 135. szám
1958. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Yjbf t-YA u Okét köszöntjük \kf Idám Ferenc, a Tiszafüredi épállomás traktorosa mondja zt, akii azért látogattunk meg i tiszaszentimrei Október 6. Tsz Eszenyi-féJe tanyáján, mivel tavaszi tervét eddig 140 százalékra teljesítette. — Már gyermekkoromtól kezdve szerettem a gépeket. A cselédséget is ilyen helyen kezdtem Tiszaszöllősön, ahol a szik- víztöltő mellett lehettem. Az is gép volt. Aztán alkalmi napszámos munkával tartottam özvegy anyámat. 1950 tavaszán megalakult Tiszafüreden is a gépállomás. . — Jó dolga van ott a fiataloknak — úgy hírlett. — Őszre aztán Schmidttel, meg Kuczik Zsigával mi is jelentkeztünk. Felvettek. Háromhónapos tanfolyam után munkagópkezelő, majd segédvezető lettem. 1951 őszén lettem katona. Szerencsére ott is megtaláltam az én kedves gépeimet. A hatámyom- sáv porhamyításban sokat segítettem a Rátóti Gépállomásnak. — Legtöbbet Soltész Imre bácsitól tanultam a szakmából, aki a tanfolyamot vezette. Meg Kiss Zsigától, aki mellett segédvezető voltam. Ősszel, amikor a tsz-ek választhattak traktorost, az Október 6 engem is kért újra; — Ebből gondolom: meg vannak elégedve munkámmá’; Erről bővebben szól Veres József elnök, mikor elmondom, ki felől érdeklődöm. A Fehér Imre Tsz-ben dolgozott, amelyik az ellenforradalom alatt felbomlott. Mikor megalakítottuk ezt a termelőszövetkezetet, azt mondta: akkor ő is marad, de csak a szakmáját folytatja. — Nagyon szorgalmas ember. Legutóbb a takarmány helyére három holdon száznapos kukorica vetését terveztük, Feri egyéb nagy munkája mellett reggel, meg este vetette el a kukoricát, vasárnap le is hengerezte. Csépelni is ő fog nálunk. Tavaly is, mikor esite tízkor a tagság már hazament, ő még szántott reggelig, akkor meg folytatta a cséplést. Egyik munkagép kezelője közbeszól: — Ha esik is az eső, azt tartja; nem számít. A homokon dolgozhatunk. A tsz-elnök úgy vélekedik: bár minden traktoros ilyen volna. Nagy János. Milyen segítséget nyújt a mezőgazdaságnak a növényvédő állomás? keztünk. Ezévben a korán és tömegesen megjelent burgonyabogár irtása az egyik legfontosabb feladatunk. Szolnok megyében 326, Szabolcsban pedig 376 holdon végeztük el a burgonyabogár elleni védekezést. A túrkevei Vörös Csillag, a kunszentmártoni Zalka, Kunhegyes, Kisújszállás és Karcag több termelőszövetkezetében összesen 1218 hold cukorrépa védelméhez nyújtottunk segítséget. a traktorosok és műhelymunkások kis csapata. Máskor is igyekeztek megfelelően tárolni a gépeket, de most — különösen a | gépállomások fennállásának 10. [éves évfordulójának tiszteletére, laz ötödik traktoros napra — | mintaszerű rendet biztosítottak ia telepen és a brigádszálláso- i kon. i A múlt esztendőt a gépállomás viszonylag rosszul zárta a tervteljesítésben. Ezért az idén a vezetőség felhívására a gépállomás összes dolgozója azon fáradozott, hogy tavaszi tervfeladatát minél magasabb százalékban teljesítse. Az üzemi tanács kezdeményezésére a traktorosok mindegyike versenyvá’lalást tett, amelyet dekádonként értékeltünk. Minden dolgozónk állandóan tisztában van' azzal, hogy versenytársa hogyan teljesítette vállalását. Ez igen ösztönzőleg hat, s a dolgozók türelmetlenül várják dekádonként a versenyhíradót. A vezetőség mindent elkövetett, hogy biztosítsa az alapot a versenyhez. Az eredmény nem is maradt el. A tavaszi tervet határidő előtt egy hónappal 105.5 százalékra teljesítettük. Dolgozóink igen komo’yan kivették részüket a munkából, s a vezetőség a traktoros napon az igazgatói alapból jutalmazni fogja az élenjárókat. A Törökszentmiklósi Gépállomás csak 8 éve létesült, mégis van három dolgozónk, aki most ünnepli 10. éves szó’gála ti idejét. Az üzemi bizottság kultúr- és sportműsorral kedveskedik e napon dolgozóinknak, ,,, . . ’ Varszegi Imre, Törökszentmiklósi Gépállomás Jó egészséget és további jó munkát kívánunk Termelőszövetkezetünkben a Tószegi Gépállomás végzi az összes gépi munkát. A múlt évi jó termelési eredményeinkben is gyümö’csözött a gépállomásiak jó munkája. Két erőgépük dolgozik állandóan területünkön, s mi büszkék vagyunk munkájukra, mert megnézheti bárki őszi vetéseinket, vagy a tavaszi négyzetes kukoricánkat. Nem igen találni annál szebbel. Turza Pál és Szekeres András traktoros olyan lelkiismeretes munkát végez, mintha ők is termelőszövetkezetünk tagjaj volnának. Meg is becsii’jük őket. Szakali András brigádvezetönk sohasem feledkezik meg arról, bármilyen ünnepség van a termelőszövetkezetben, a két traktorost meghívja, ők is szeretik a tsz-t, s ha pillanatnyilag nincs is munkájuk, minden nap meglátogatnak bennünket. A gépállomás vezetőivel is jó a kapcsolatunk. Ba’pataki elvtárs bri- gádvezető és a javítóműhely részéről Lengyel elvtárs minden segítséget megad. A traktoros nap alkalmából kívánunk a Tószegi Gépállomás dolgozóinak, vezetőinek jó egészséget és kérjük, továbbra is. végezzenek jó munkát termelőszövetkezetünkben tagságunk és a népgazdaság javára. Ivanics József tsz-tag Szandaszöllős Vörös Mező Tsz Tíz év a termelőszövetkezet szolgálatában Egy évtized hosszú idő. Ennyi telt el a gépállomások megalakulásától. Nehéz, küzdelmes évek voltak ezek. A Cibakházi Gépállomási dolgozóinak is komoly felvilágosító munkát kellett folytatni annak érdekében, hogy az egyénileg dolgozó parasztok, de sok esetben maguk a termelőszövetkezetek is alkalmazzák a gépeket. Ma az egyéni, dolgozó parasztok, ha elmennek a tiszaíöldvári Lenin Tsz táblái mellett, nem mondhatnak rosszat a termelő- szövetkezetre. Ezelőtt pár évvel, amikor gaz lepte a kukoricát, s az acattengertől nem látszott a búza, jogosan bírálták a közös gazdaságot. Mi a helyzet ma? Százholdas négyzetesen ültetett kukoricájuk háromszor kapálva, hosszában- keresztben. A kukorica magassága eléri az 50 cm-t, ugyanakkor a környékbeli egyénileg dolgozó parasztok növénye csak a 20—30 cm-t üti meg. Búzából is jó termés ígérkezik a termelőszövetkezetben. Meglátszik a gép és az agrotechnika termést- fokozó hatása. De nemcsak a növénytermesztésben mutat jó példát a Lenin Tsz, hanem az állattenyésztésben is biztatóak eredményei. A Lenin Tsz-beliek napról napra saját szemükkel győződnek meg, mit jelent a gépállomás segítsége. Nemcsak a fizikai munka megkönnyítését, hanem nagyfokú terméseredményt. Éppen ezért szívesen alkalmazzák a gépeket. A gépállomás dolgozói pedig arra törekszenek, hogy még fokozottabb segítséget nyújtsanak a termelőszövetkezeteknek, hogy azok minél eredményesebben bizonyíthassák be a nagyüzemi- gazdálkodás fölényét. Hollós! Gyula Cibakháza, ÁMG A traktorom egy kerekét sem adnám oda két lóért" Az elmúlt évben a növényvédő állomások gépeinek számát csökkentették. A Kenderest Növényvédő Állomás is már csak 20 munkagéppel és 30 zetorral segíti megyénk mezőgazdaságát. Ezt a gépmennyiséget üzemeltetve, az évi teljesítmény átlaga jobb volt, mint az előző esztendőben a 36 munkagép idényteljesítménye. Ez az eredmény a legjobb ember- és gépanyag megtartásával van összefüggésben. Ebben az évben 30 ezer hold növényvédelmi munkát terveztünk be, s 14 480 munkaórát szállításokra. Ez a terv rendszeres, kitartó munkát követel dolgozóinktól. Eddig a termelőszövetkezeti gyümölcsösökben a rügyfakadás előtti gyümölcsfavédelmet mintegy 124 holdon, nemesfűztelepe- ken 240 holdon végeztük el. A gabonafélék vegyszeres gyomirtását 10 800 holdon 85 százalékban termelőszövetkezeteknél. Az állami gazdaságokban és tsz-ekben 291 hold len és borsó vegyszeres gyomirtását befejeztük. Az állami védekezés során csócsárló ellen 252 holdon védeScronkövetkező feladatunk a szövőlepke elleni küzdelem, aminek mérve meghaladhatja eddigi elképzeléseinket. Csak röviden vázoltuk az elvégzett munkát és az előttünk álló feladatokat, amelyekkel mi is részt vállalunk a mezőgazdasági termelés hozamának növeléséből, az eredmények eléréséből. FORGÁCS JÖZSEF Kenderes Az ötödik traktoros nap a Törökszentmiklósi Gépállomásor Mint valami méhkasban szorgos méhek, úgy zsongott Törökszentmiklósi Gépállomásé helyéről. Ha valamin vitázik egy dolgozó, egyszerűen rendőrt hívnak és elvitetik. Ha megbetegednék, nem tiltom, mi várna rám. Kanadában a kórházban csak a bent- i'ekvés napi 8 dollárba kerül orvosi költség nélkül. Nincs munkám, s fel sem kelek az ágyból, hogy ne kelljen enni csak naponta egyszer. Napi élelmem egy kis tej kenyérrel, minden másnap egy kis leves. Azelőtt eljártam maradékot enni 3 kórházba, de ott is csak párszor adtak. A kinti magyarok pedig, akik szintén haza vágynak, azt mondják, csak magun- S:at hibáztassuk, mert Nyugaton mindenki tudja, hogy rádiójuk propagandája mese és közönséges népbolcmdítás. Az egyetemi színvonaluk a sárga földnél alacsonyabb: hetenként mindössze 10 óráit tanülnaki mindent Könyvből néznek ki, de nagyon 'ént hordják orrukat, pedig 40— 30 évvel ezelőtt még elemi isko- 'íjuk sem volt. Nálunk otthon 'gy most végzett mérnök két anadai mérnököt is a mellény- sebébe dughat tudás tekinteté- en. S én ennek a Nyugatnak ittem. Itt Montreálban is ezrek annak lakás nélkül, akik min- en éjjel máshol alusznak, s a ■atyáknak, jobb dolguk van, mint az embereknek. S én erre a Nyugatra jöttem. Érted hát nővérem, miért vagyok én lelki beteg? Szégyent hoztam magamra, a rokonokra. Nem tudom megbocsátani magamnak ballépésemet. Tizenhét évig tanultam azért, hogy a kapitalisták lábakapcája legyek. Itt egy évben egy-két hónapi munka jut: kifutói állás, takarítás, kifőzdéi tányérmosogatás, zsákolás, utána pedig ismét munkanélküliség. Amit a nyugati rádió világgá kürtőit, egy szomorúvégű bolondítás volt. Jó- vátehetném még otthon ballépésemet, amiért eljöttem? Az itteni magyar nyelvű lapok állandóan ijesztgetik az embert a hazatérésről. Azt hazudják, otthon mindenkit lezárnak, aki haza megy, kínozzák őket és ismeretlen helyre viszik mindannyiu- kat. Én ezt nem akarom elhinni. Én nem tehetek arról, hogy félrevezettek és másokat követve, ész nélkül, meggondolatlanul eljöttem világot látni, de már nem vagyok kíváncsi a Nyugatra. A gyárból legalább írnának egy vigasztaló, reményt keltő sort Tudom, nem érdemiem meg, hogy mérnök legyek, csak írják azt: visz- szafogadnak egyszerű dolgozónak. Ez az egy reményem van. ! Bizonytalanságban élek, amelj egyre inkább felőrli az idegei . met. Ha tudtam volna, mi vái { rám, nem az osztrák határig ét Montreálig, de ajkai lakáson . küszöbéig sem tettem volna eg\ l lépést. Elrontottam az életemet . Diplomával a kezemben, családot alapíthattam volna, lenne ; biztos megélhetésem, hivatásom- '. nak élhetnék, megbecsült ember lehetnék. De otthon biztot ’ nincs már becsületem, öngyil- . kossági gondolatokkal foglalko- , zok. Ha nem tudok hazamenni, . nem tudom, mi lesz velem, hi- . szén itt életemet csak vonszo- . lom. Segítsetek rajtam, hogy . hazajussak“. • Az ottihon segíteni fog. Társadalmi szervek, barátok, isme■ rősök összeadják a pénzt — 7000 forintot — a hazautazáshoz. Imre Gyula is elfelejti majd idővel sok hányattatását, ha itthon újra bekapcsolódik az é'etbe. Tudjuk — soha nem hiszi el • ezentúl azokat a hazugságokat, aminek minden szenvedését, csalódottságát köszönheti, — a lelkiismeretlen csábítónak, a ■ Szabad Európa Rádiónak. (Ezt a levelet pedig biztos nem közli ■ majd a „sajtószabadságáról" híres „szabadság‘‘-adó. Pedig ez a „vasfüggöny” mögül érkezett.)