Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-07 / 134. szám

4 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. június 7. MEGVÍVTÁK AZ „ÜTKÖZETET“ 18 ezer tonna rizs exportra Mint mikor cserép alól .kibú­jik a fűszál, úgy egyenesedtek, lélegeztek fel a becsületes, szor­galmas emberek, • amikor a nagyivá ni Vörös Csillagot felosz­latták és az Uj Utón Tsz-t meg­alakították. Sok volna elmon­dani, mit* tűrt el a félszáznyi ember, míg el nem zavarták a parazitákat, a rendbontókat. Rengeteg munka maradt így is, hisz akikre türelmes nevelés után még számíthatnak, azokat visszahívták, visszatartották. így maradtak nyolcvanhatan. Csakhogy a régi rossz szoká­soktól nem tudtak egyből meg­szabadulni. Nagy volt hát a szükség a kommunisták példa­mutatására. Nem, még nem le­hetett aprólékos munkával kez­deni. A legfontosabb volt a munkafegyelem megteremtése. Ez az alapja mindennek, a jó hírnévnek, jó jövedelemnek egy­aránt. A legutóbbi közgyűlésen megvolt a „nagy ütközet”. Szokatlan volt a keménység, a következetesség, mégis a legtöbb kar felemelkedett, amikor a hat ember megbír­ságolására tett javaslat el­hangzott. simán a döntés. A szót a párt­tagok vitték. S egyre nőtt a bá­torság, a tettvágy. A pártvezető­ség elosztotta, kire, milyen ten­nivaló esik. Aztán nem sokat té­továztak. Megnézték, kikre tá­maszkodhatnak először. Czinege István elvtárs, a párttitkár pél­dául, amikor a tehenek ellettek, felkereste Lemberg Györgyöt, a jószággondozót. — Jönnek a borjak — mondta neki —, etesd, gondozd őket. Tö­rődj a tejjel is, legyen, mert ab­ból is pénzelünk. Aztán be-benézett sokszor, van-e valamire szükség. És ha szép rendet talált, azt sem hagy­ta szó nélkül. Mostanában már több olyan dolog történik ebben a tíz­ben, ami arra vall, ha nehéz lesz is az új úton, de eredmé­nyes lesz. Erre mondja Czinege Rudolf, a tsz juhásza, hogy ilyet még nem láttak náluk. A lucerna alá szalmát raknak a kocsira, hogy egy csepp se hulljon el belőle. Mert ha sehol nem, itt akkor is nagy szükség volna a takaré­ahogy többen mondják, olyan jó teljes erővel dolgozni. S olyan jó, hogy a tsz párt- szervezete ezt az erőt mind a tagság boldogulására összesíti — bo — Tanulnak a termelőszövetke­zeti könyvelők A könyvelés a gazdálkodás tükörképe. A termelőszövetkeze­tekben is elengedhetetlen az át­tekinthető számvitel. Ennek bir­tokában mind a tagok, mind a vezetők mindig megállapíthat­ják, — akár a tervteljesítéssel, akár a pénzgazdálkodással — hányadán állnak. A termelőszö­vetkezeti könyvelők szakmai fel- készültsége egyre alaposabb. Ötven tsz könyvelő most végzi Jászberényben az alapfokú tan­folyamot. A hallgatók jól tanul­nak. Július 14-én lesz a záró­vizsga, akkor adnak majd szá­mot 'arról, mit sajátítottak el a tanfolyam ideje alatt. Ha két évtizeddel ezelőtt azt mondja valaki, hogy mi rizst ter­melünk, sőt exportálunk, kine­vették volna. A felszabadulás előtt ugyan voltak már próbál­kozások. de sikertelenek. Az iga­zi rizs termelés a felszabadulás után kezdődött meg hazánkban, mikor közvetlenül segítséget kaptunk a Szovjetuniótól. A szovjet szakemberek a hely­színen tanították meg velünk igazán, hogy miként lehet a rossz földből is értéket kihozni és a talajt megjavítani. Klímánknak megfelelő vetőmagot adtak és ma már elmondhatjuk, jó tanít­ványok voltunk. Ezt bizonyítja az is, hogy a karcagi rizshántoló a tavalyi ter­mésből.. június 1-ig 11 ezer tonna rizsnek 99 százalékát a nyugati államokba exportálta. A szakemberek szerint a bel­földi fogyasztás a terméshez ké­pest nem sok. Érthető is, a ma­gyar embernek nem nemzeti eledele a rizs. Persze kivételt képez a disznóvógási időszak. A tavaszi hónapokban egy havi .......... ■■■....... ii fogyas ztás a megyénkben 14.5 mázsa, ami valóban nem sok. A legfrissebb exportszállítás 120 vagonos tételűn indult Ka­nadába. Ausztria 140 vagonnal kapott az idén. A többi államok 30—70 vagonos tételben rendel­nek, mint Norvégia, Görögor­szág, Nyugatnémetprszág, Dánia, Finnország, stb. Az uj termésig még 7 ezer ton­na rizst hántolnak az előirány­zat szerint, hogy a megrendelé­seket kitudják elégíteni. A minőség ellen nincs kifogás, amit bizonyít az. hogy egyes nyugati államok eddig máshol szerezték be szükségleteiket. — mert olcsóbban kaptak, mint ná­lunk. Azonban , van olyan állam is, amelyik 3 év után — újból visszatért a mi piacunkra. Értik is a mesterségüket a rizshántoló dolgozói. Kifogásta­lanul csiszolják és fényesítik a rizst. Most meg már könnyebben megy a munka, mert a zsák varráshoz két korszerű gépet is kaptak, amely négy ember he­lyett dolgozik. — ab. — Megindult a zöld-export Becsbe, Prágába, Berlinbe, Bonnba szállítanak Tiszajenöről Nyomban állandó érvényű ha­tározat is született: Aki három­szor egymásután igazolatlanul nem megy ki dolgozni, az tovább nem lehet a tsz tagja. Meghatá­rozták a munkaidőt is: reggel 6-tól este 6-ig Nem volt könnyű és nem ment kosságra. Megnézni, mit, mire költenek, mit hogyan használ­nak fel, hogyan kímélnek meg. Rendbehozzák az élhanyagolt épületeket; amiket nem lehet, azokat lebontják. Most ugyan a kapálás az első. Azzal sem akar­nak elmaradni. Sok a dolog, de Tisza jenőn a tavaszi és nyári időszakban kora reggeltől késő estig megy a munka. Ki­basznának minden percet. A földművesszövetkezetben megkezdődött a „nagy szezon“. Az első export-terményt, a bor­sót vásárolják. Naponta 5 he­BARÁTSÁG KÉPEKBEN „Népek barátsága” címmel a Szolnok Helyőrségi Tiszti Klub­ban kiállítás nyílt csütörtökön délután. A kiállítást a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront és a Tiszti Klub közö­sen rendezte. A kiállítást Hege­dűs Lajos, a Hazafias Népfront Bizottság elnöke nyitotta meg Megnyitó beszédében hangsú­lyozta, hogy a művésziét orszá­gokat, népeket köt össze. Mélyül a baráti kapcsolat és országok népei jutnak közelebb egymás­hoz. A művészetben nincsenek határok. A megnyitó után Gácsi Mihály grafikusművész rövid beszélgetés formájában vezette be a látogatókat a három baráti ország művészetének birodal­mába. Miről is szól a kiállítás? Három részre lehet felosztani: szovjet olaj festészetre, lengyel grafikára és kínai akvarellre. A szovjet olajfestészet világ­hírű. A kiállított anyagok között láthatjuk azokat a reprodukció­kat, amelyeket a leningrádi mú­zeum különös gondossággal és szeretettel őriz, Leonardo da Vinci olasz festő és Rjepin mun­kái. A „Téli Palota elfoglalása”, „Lenin tárgyal a parasztküldött­séggel” című munkák az új felé való törekvést fejezi ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom alatt és után. A Lengyel Népköztársaság művészeinek anyaga grafika. A világon elismert na_gy gra­fikus művészek munkáit láthat­juk. Ábrázolásuk nagyon kife­jező és drámai. A kiállított mű­vészi munkákban Varsó építését, a munkás hétköznapok ábrázo­lását látjuk. Nagyon szép és megkapóak a Kínai Népköztársaság művészei­nek akvarell reprodukciói. Az új életet, a szocializmust építő hat- százötvenmilliós nép vidám op­timizmusa csendül ki a művészi anyagból. A művészi módon ábrázolt pa­godák mellett ott látjuk a hatal­mas felhőkarcolókat. Egyszóval a Távolkelet nagy családjának mindennapos fejlődését. Az opti­mizmus és a többezer éves ősi kultúra párosul ezekben a mun­kákban. JSzép a kiállítás. Nézze meg, aki csak leheti. — csiha — H műszaki tanácsadó bizottság ú ra megkezdi muiittását Május 2-án a vállalat több­szörös újítói és műszaki vezetői újítási ankétra jöttek össze a Tisza . Cipőgyárban, hogy meg­tárgyalják az anyagtakarékos­ságra vonatkozó újítási központi feladatokat. Óvári Gyula újítási előadó részletesen ismertette a megje­lentekkel a forradalmi munkás­paraszt kormány takarékossági felhívását. Ismertette az üzem adottságait. rámutatott arra, hogy üzemükben milyen lehe­tőségek vannak az anyag jobb kihasználására, az anyagtakaré­kosságra. Elmondta, hogy a könnyűipar mintegy 75 százalékban import­anyaggá1 dolgozik. A különidíja- zásról is tett említést. Ezzel ösztönözni kivonta az elvtársa­kat, hogy minél több import­anyaggal kapcsolatos újítási ja­vaslatot nyújtsanak be. Az előadás után megbeszélték a rájuk váró feladatokat és ha­tározat született a műszaki ta­nácsadással kapcsolatban. A jövőben a műszaki tanács­adó bizottság újra megkezdi munkáját és kéthetenként tart fogadóórát. Szó esett arró1, hogy a második féléves újítási terv elkészítéséhez is hozzá kell fogni, s ebbe beledolgozzák az ankéten elhangzott javaslato­kat, illetve felmerült problé­mákat, m Óvári Gyula azza1 fejezte be az ankétot, hogy az összejöve­tel eredményes volt és meg­ígérte, hogy a jövőben többször találkoznak a vezetők és az újítók, ahol az előttük álló fel­adatokat, problémákat közösen megtárgyalják. líj mód-zerekkel gyógyítják Moszkvában a kancsaUágot Nemrégen még az a véle­mény uralkodott, hogy a kan­csalságot csak sebészeti beavat­kozással lehet megszüntetni. A műtét azonban csak kozmetikai jellegű, mert a kancsalságnál el­kerülhetetlen monokuláris látá­son nem változtat. A moszkvai szemészeti klinikán speciális ké­szülékkel végzett rendszeres ke­zeléssel tökéletesen ki tudják gyógyítani a kancsalságot. A klinikán alkalmazott keze­lés. az úgynevezett orthooptika még nem tekint vissza hgsszú múltra, de az eredmények máris kiválóak. A moszkvai szemésze­ti klinika „kancsalsági rendelé­sét” mintegy 13.000 beteg láto­gatja. A betegek 40 százalékát különleges szemüvegekkel, se­bészeti beavatkozás nélkül gyó­gyítják. Különösen jók az ered­mények az iskoláskorban lévő gyermekeknél. lyen vesznek át, átlag 130—150 mázsát, s hütővagonokbain szál­lítják Ausztriába, Kelet- és Nyugat-Németországba, Cseh­szlovákiába — a MÉK irányí­tása alapján. Prágábá közvetlen szállítanak 10 tonnás „Ikarus" hűtő gép­kocsival. Az a borsó, ami rég­gé1 még száron van, másnap délben már a csehszlovák há­ziasszony fazekában. A felvásárlás persze nem megy zökkenőmentesen. A pia­cot más nagyvásárlók is felke­resik. Ez nem volna baj. De például a nagykőrösi konzerv­gyár a szerződött áru mellett is nagy tételeket vásárol meg. — Az üz’et — üzlet —, gon­dolják a konzervgyári felvásár­lók — még akkor is, ha egy kicsit rendelet-ellenes és az ex­portot nehezíti. „Egy kis kereskedelmi tevé­kenység’' haszonnal jár a kon­zervgyárnak, mert a budapesti KÖZÉRT is szívesein veszi, ha friss árút kap tőle. Persze, na­gyon rövidlátóak, meri az ex­port felettébb fontos, legalább tízszer annyira, minthogy i’y- módon túlteljesítse felvásárlási tervét a konzervüzem. A földművesszövetkezet be­csületesen akart ebben a kér­désben közös nevezőre jutni a gyárral. Meghívta az üzem anyag- és áruforgalmi osztály- vezetőjét és javasolta, hogy a szerződött terméket felvásárolja számára és ennek el'enértéke- ként a mázsánkénti kezelési 1 forintot — ami előírás —, fizes­se meg. A gyár természetesen e ked­vező és lényegesen olcsóbb megoldást' nem fogadta el, sőt később a megállapodott felvá­sárlási árat is felverte. Ügy vé'jük, nálunk már illő lenne beszüntetni a senkinél, sem hasznos túlzott élelmessé­get. A. B. J/íafakovs *kif~e$í Irodalmi estet rendezett a TIT és az MSZBT csütörtökön este a magyar—szovjet baráti hét keretében az MSZBT klub­jában. Dr. Kardos László Kossuth-díjas egyetemi tanár tartott elő­adást Majakovszkijról. Bemutatta a köjtőt, mint embert és mint hazafit. Foglalkozott Majakovszkijnak a párthoz való viszonyá­val, eloszlatta a költő halálával kapcsolatos ködös és rosszaka­ratú — eddig sok helyen elterjedt — felfogást; majd ismertette költői fejlődését, hogyan vált az először dekadens, futurista költői felfogást valló Majakovszkij a szocializmus hívévé, lel­kes és harcos agitátorává. Az előadás után a Szigligeti Színház művészei szavaltak a költő műveiből.----------------------------------------------------------------- ----------­Er edményesek a paralízís elleni védőoltások Megyénkben 1931-től 1957-ig 729 bénulásos megbetegedés volt. A megbetegedések 50—60 szá­zalékát tartás, sok esetben tel­jes bénulás követte. Szemlélte­tően mutatja a betegség terje­dését a tava’yi esztendő, ami­kor is megyénkben 94 gyermek esett e betegségbe. Az országszerte megindult akció során megyénkben orvo­saink 252 ezer védőoltást haj­tottak végre. Az eredmény már e rövid idő múltán is jelentke­zik, mivel ebben az évben még bénulásos megbetegedés nem fordult elő. A védőoltások során mintegy 109 liter Sa'k-szérumot használtak fel egészségügyi szer­veink. — Érdemes megemlíteni, hogy ez államunknak körülbe­lül 110.000 dollárba került. Egészségügyi dolgozóink je­lentőségének megfe’eiően fog­lalkoztak a védőoltásokkal. Köz­ségekben különösen a védőnők, szülésznők és vöröskeresztes ak­tívák végeztek komoly munkát az oltások szervezésében és végrehajtásában. Nagyréven pl- 99 százalékban hajtották végre az oltásokat. Ezzel szemben Szolnokon és Mezőtúron, a me­gye több' részéhez viszonyítva kevesen é'tek ezzel a lehető- séeseL

Next

/
Thumbnails
Contents