Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-07 / 134. szám

1958. június 7.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

A HAL AD AS UTJÁN

sabb lesz. A főutat szépen parkosítják, fedett szennyvízleve- zető csatornát építenek.

Az ifjúság részére elkészült a sportház és az'újonnan átadott kultúrház is sokat segíti a lakosság kulturális felemelkedését.

Gazdaságilag is gyarapodott a község.

Az elmúlt években megépült a haltenyésztő állomás. Egy új ipari üzem: a göngyöleg- ellátó vállalat is a közelmúltban létesült. Ebben az évben még bővül is, s a jelenlegi 10-es létszám 50-nel megnövekszik. Nagy segítséget jelent a gépállomás is. A tsz mellett az egyéni gazdák is géppel munkálhatják meg földjüket. Asur- .iáni állami gazdaság jó esztendőben 300 hold gyümölcsösön termel és nagy jövőt ígér.

A lakosság a közös gazdálkodás előnyét látva egyre nagyobb bizalommal tekint az Előre Termelőszövetkezet felé — és szaporodik a belépők száma. Ez a közös gazdaság ma már fejlett állattenyésztéssel rendelkező, jól jövedelmező üzem és a tagság számára biztos megélhetést nyújt A kollektívában jó széliem és megértés uralkodik.

A legeltetési bizottság is szép eredményt tud felmutatni. A járás területén első helyezést ért el.

A'*"™'

A legelőkön az elmúlt évben 2 gulya-kutat, a mezőn pedig három itatókutat szereltek fel a dolgozó parasztok jószágnevelésének megkönnyítésére.

A községben négy szövetkezeti bolt és 3 italbolt áll a lakosság rendelkezésére. Azonkívül Tüzép telep és terményfelvásárló kirendeltség működik a dolgozók igényei szerint.

Már 1947-t>en megkezdte működését az állandó napköziotthonos óvoda, ahol évente átlag 50—55 gyermeket látnak el. — Ugyancsak megnyílik minden évben az idény napközis óvoda is, ahová a mezőn dolgozó pa- rasztcsaládok helyezhetik el gyermekeiket a mezőgazdasági munkák idejére.

Ez történt a felszabadulás 13 esztendeje óta. Mit tettünk a községünkért és ki tette ezt? A dolgozó név, pártja és kormánya vezetésével. Községünkben ismerik a múltat, amikor az örök küzdés, az urak kiszolgálása és kikényszerített hajbókolás volt osztályrészünk. Ma pedig saját magunknak tesszük szebbé, jobbmódúvá községünket. Uj há zak állnak a fő:soáni istálló he lyén s a virágzó község egy szebb és boldogabb kort mutat.

SIMON JÁNOS

Az elemi csapás

Május 15-ike sokáig emlékezetes nap lesz a szajoliaknak. A korai kánikula a parasztember legnagyobb átkát, a jégverést zúdította egyszerre nyakukba. 29 esztendeje volt ilyen elemi csapás.

Előtte rekkenő hőség volt, a falu apraja-nagyja a zsenge vetést ápolgatta a határban kora hajnaltól. Alig harangozták el a delei, gyenge borulás jött, enyhe szellő is kerekedett a Tisza felől.

—. Eső lesz — találgatták —, kellene is már. A jégre még tán a tapasztalt öregek sem gondoltak ekkor —, májusban ritka a jégverés.

Mindjobban beborult az ég alja — erősödött a szél, de a forróság is kitartott. Aztán négy óra tájban tornyos felhők borították el a napot, megrázkódott a határ zöld tengere, erősen hűlni kezdett a levegő. A távolból halk, tompa zúgás hallatszott, aztán egyre erősödött.

— Hű, milyen ítéletidő jön — néztek kétségbeesve az öregek a vihar élé. — Bevonultak a tanyába a földekről. Aztán egyszerre megeredt az ég csatornája, négy óra múlt valamivel, mikor Végigkopogtatta a házak, tanyák piros cserepeit az ököl- nyi jég. Ember, állat kétségbeesve menekült. A kutyák szűkölve húzódtak be az ólba. A vadnyúl, mint a szelíd macs- kakölyök, befutott a nyitvaha- gyottajtón. Az öreg Tóth Ambrus, akit kocsival, lóval a határban ért a vihar, nem bírta viszszatartani a megbokrosodott jószágokat. Felfordították a kocsit. Kezefején, csuklóján még most is csupa kék, zöld az ütésektől. A ló lábát véresre verte a jég.

A tojásnyi jégrögek csak zúgtak — egyre zúgtak —, ha alábbhagyták, új verset kezdtek háromnegyed órán át. Szécsi Imre már nézni se bírta, mini megy, tönkre az élet, hogy terül el a gyenge búza, hogy hull a fáról az éretlen gyümölcs, hogy borítja el a fehér vastag jégtakaró a vetést — vastagon tapad a háztetőre, mint télen a hó. Bírhatatlan fájdalmában lefeküdt. ■ *

... A tanácselnök elvtárs szerint 1000 holdon okozott 20-tól 100 százalékig terjedő jégkárt a vihar, s ami nagy baj — egykét kivétellel nem voltak biztosítva a földek jégkár ellen. —

De fel a fejjel! Még nem minden késő. A tanács munkához látott. Megbeszélték, hogy azonnal munkához fognak az egész sújtott határban. Másodnövényt vetnek — kukoricát. — A tanács a vetőmagot biztosítja. Intézkedtek kellő mennyiségű műtrágyáról, amivel még helyre lehet hozni a kisebb károkat.

20 évvel ezelőtt porbasúlytot- ta. éhínségre ítélte egy éven át ilyen jégkár az egész falut. — Most is kár, de éhezni azért senki sem fog — s jól szervezett munkával, állami segítséggel hamarosan kiheverik a kárt.

P. I.

Mi

aa 20 százalékos

köztin» fejlesztési alapból ?

Szajol község lakossága — a tanácsülés határozata alapján — 20 százalékos községfeji esztési járulékot fizet. Az így befolyó összegekből az idén az alábbi tervek várnak megvalósulásra:

1. Járdaépítés az Újtelepen 4090 fm.

2. Közvilágítási lámpa a 134 me llé még 14 db

3. Az ifjúsági szervezetek támo gatására

4. Csatorna lefedés

5. Óvodaépítés az újtelepen íi. Parkosítás

7. Tanácsháza rendbehozása

8. Piactér megépítése

Összesen:

152 000 Ft-ért 10 000 6 000 25 000 30 000 5 000

20 000 ,

10 000 ,

258 000 Ft

Szolnok megye akkori főispánja, Lippich. Kastélya a község közepén volt s mintegy 15 katasztrá- lis hold földterület is tartozott hozzá. Ugyancsak Szajol határában volt 600 holdas földbirtoka is.

A kultúra vívmányainak terjedését erőszakkal is megakadályozta, mert félt, hogy a felvilágosult igényesedő lakosság nem fog éhbérért dolgozni birtokán. Azt tartotta: „elég a parasztnak annyi ész, hogy eső elől az eresz alá álljon”. Ám véres terrorral ha kellett, mindig megvédte saját érdekét és abból nem engedett.

Hihetetlen szomorú tények jellemzik ebből az időből a község lakosainak élet- és kulturális viszonyait Mindössze egy iskola céljait szolgáló tanterem volt,

azonban ez is inkább beillett volna istállónak, mint olyan helynek, ahol írást és olvasást tanulnak az emberek. Később még két tanterem épült 200 iskolás számára.

Egészségügyi szempontból is siralmas kép tárul elénk, ha vizsgáljuk a régi idők történetét A csecsemőhalandóság meghaladta az 50 százalékot is. Az 1892. esztendőben tomboló nagy járvány a kis községből 50 áldozatot szedett. A faluban ivóvíz nem volt. De mit törődött akkor a lakosság egészségével az orvos, Lippieh főispán és Almásy gróf kárfijayartnere.

JP Imaradottság és nyomor volt mindenütt, a nincstelen paraszt kizsákmányolása éhbérért. Csak azért, hogy a főispán és gróf úrnak minél több pénze legyen külföldi utazásokra:, dorbézolásra.

E siralmas állapotoknak aztán a II. világháború és 1944- ben a szovjet csapatok bejöve* tele hozta el a végét.

..... ,

Ne

velőiakás a Lippich kastély helyén.

Ssajol krónikája

tolják a köiség területét. Később a Tanácsköztársaság idején is kiveszik részüket a szabadságért vívott harcból. Bukása után a szajoli vörös katonáknak is bujdosni kell. Többen közülük börtönbe, román fogságba kerültek vagy itthon rettegnek a "hírhedt Horthy-csendőr ségtől.

A megalázás ellen többször felkelnek és jogaikat követelik. Sajnos, eredménytelenül. Megmarad. a cselédsors, jobbágymegalázás és a hónaposság osztályrészül a lakosság legtöbbjének.

^ szabadságharc utáni időkben — mint említettem — a község határa az Almásy grófok tulajdona volt. A község 1200 lakosának alig maradt 1200 ka- tasztrális hold földje. Azonban ez a földterület is mintegy 100 család kezén volt

A község életét irányította és intézte sokáig Jász-Nagykun

A felszabadulás óta eltelt tizennégy esztendő hatalmas változást hozott a község lakóinak életében — új lapokat . írtak Szajol történetébe.

Mikor is kezdődött ez...?

A falu tétlenségbe dermedve varta, hogy elvonuljon a front 45 telén. A sok baj, szenvedés — földesúri ten'or fásulttá tette az embereket.

A tespedésből először a földosztó bizottságok megalakulása rázta fel a népet. Mi történt itt...? Ahol a parasztnak napszám, hónaposság sem mindig jutott —, most földet adtak. Minden nincstelen földet és házhelyet kapott s rövid idő leforgása alatt valóra vált a régi álom: „Azé lett a föld, aki megművelte.

így kezdődött. Aztán, hogy eltűntek a község urai, szépen virágzásnak indult a község.

A falu délkeleti részén egy teljesen új kis községecske létesült több, mint 150 új lakóházzal. A Lippich kastélyból átalakítással pedagóguslakás lett, hat család talált itt otthonra.

A felszabadulás után új orvos1 akás is épült s ugyancsak megnyílt az egészségház, melyben kéthetenként gyermekorvos tart rendelést. Ennek köszönhető, hogy a gyermekhalandóság aránya a régi 50 százalékról 4 százalékra csökkent.

A kultúra vívmányai is nap- ról-napra előrébb törnek. Az első nagyszerű tény a villanyvilágítás bevezetése volt. 10 és fél kilométer villanyhálózatot építettek.

A dolgozó parasztok most már olvashatnak este, művelődhetnek és megtalálják a szórakozás lehetőségét is. A villanyvilágításra már régebben is sorkerülhetett volna azonban a Lippich főispán ragaszkodott elveihez s egyik fő kerékkötője volt.

Az államosítás után az iskolában megkezdődött a szakosított oktatás. Jelenleg 475 tanuló jár ide, ebből 220 felső tagoza- ■ tű. A felszabadulás előtt általában 4—5 tanuló járt polgáriba a mostani 220 felsőtagozatos helyett és erre mindenkinek lehetősége van most. Régen 3 „világi" és 3 szerzetes tanítónő oktatta a gyermekeket megalkuvásra, feltétlen engedelmességre a kizsákmányolókkal szemben. — Jelenleg 22 tanító próbálj^ kielégíteni a fiatalok tudásszomját. Csak az iskola szertára a felszabadulás óta 200 000 forint értékű anyaggal gyarapodott — ezenkívül az öt tanterem 9-re bővült.

Az oktatás céljait szolgálta és szolgálja a községfejlesztési alapból 1956-ban épült nevelői szoba és az új szertár is. Ebben a tanévben beveze- zetik az iskolában a rendkívüli zeneoktatást — megalakították az iskola zenekarát. Jelenleg az újtel-pen még egy új tanterem épül. c A községben a felszabadulás után kb. 3 5 km hosszú járda-j| szakaszt építettek és ehhez az]] idén még egy 2 km-es darabot* húznak, a javítás is kitesz egy 1 2 km-es szakaszt Az eddig sá-,| ros elhanyagolt község szinte újjáalakul, napról-napra csino-.*

Jí'gy községet megszeretni

*** otthonomnak ismerni, éri. dolgozni, megismerni és megér tetni haladó hagyományait la kóival, a legszebb hivatás, amit az ember maga elé tűzhet. S ha ezt eléri, akkor igazán szülőfalujának mondhatja Egy pedagógus legszebb feladata közé tartozik, hogy segítséget adjon a községbelieknek saját falujuk megismerésében — úgy, hogy ezáltal még jobban meg is szeret- h ssék, Tudom, erre vállalkozni nagyon nehéz, de megpróbálom, hiszen én is itt élek, dolgozom.

Szajol kedvező földrajzi fekvésű község, legelője, vize van és már a honfoglalás idején is létezett. Lakossága halászattal, vadászattal foglalkozott, majd később rátért a pásztorkodásra. Szabadságszerető népe az egyes történelmi szakaszokban hősiesen helytállt és küzdött szabadságáért. Elődeinket már ott látjuk Kossuth zászlaja alatt az 1848-as szabadságharcban, melynek leverésekor megfosszák a lakosságot kiváltságaitól és az Almásy grófok birtokaihoz csa-