Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-06 / 133. szám

/ India Kommunista Pártjának népszerűsége egyre növekszik KÜLFÖLDRŐL jelentik India Kommunista Pártja 25 ■* éves dicső múltra tekint­het vissza. Az első indiai kom­munista csoportok 1921-ben, a legfontosabb ipari központok­ban, Bombayban és Kalkuttá­ban alakultak meg. A kommu­nista mozgalom fejlődését az angol gyarmatosítók minden erővel akadályozták, de ennek ellenére a kommunisták rend­szeres kapcsolatot tartottak fenn egymással és egységes ak-< eiókat szerveztek. 1933 májusá- .ban összeült a kommunista cso­portok összindiai konferenciája és megválasztotta a pánt ideig­lenes központi bizottságát. Et­től az időtől számítjuk India Kommunista pártjának szerve­zett tevékenységét. A pártra megalakulásának első napjától kezdve kemény megpróbáltatások vártak, 1934- ben pedig illegalitásba kénysze­rítették. A gyarmatosítók azon­ban ezzel sem tudták elszige­telni és megsemmisíteni a pár­tot, mert a kommunisták to­vábbra is az egységfront takti­káját alkalmazva, az egész nép­pel együtt harcoltak a brit el­nyomás ellem A kommunisták a háború előtti években arra törekedtek, hogy még egységesebbé és szer­vezetebbé tegyék az indiai pro­letariátus sztrájkharcát. A párt egységfront taktikáját 1938-ban siker koronázta: ebben az év­ben három indiai szakszerve­zeti egyesülés közös szervezet­be, a Szakszervezetek Összin- diai Kongresszusába tömörült A kommunisták harcának ered­ményeként jött létre a harmin­ca« években a mintegy egymil­lió embert egyesítő „Kisan Szabha” nevű parasztszövetség. India Kommunista Pártja történetének új szakasza kez­dődött 1942-ben, amikor kilé­pett illegalitásából, s újult erő­vel indulhatott harcba tömeg­befolyásának növeléséért. Míg 1942 júliusában Indiában mind­össze 4000 kommunista párttag volt, addig ez a szám 1946 nya­rára már 33 ezerre emelkedett. Megerősödött a párt szerepe a szakszervezetek irányításában és egyre szorosabb kapcsolat alakult ki a kommunisták és a haladó emberiség között; A második világháború után ^ a fasizmus szétverése és a szocializmus erőinek megerősö­dése lehetővé tette, hogy Indiá­ban újabb lendülettel induljon meg a harc a nemzeti felszaba­dulásért. E mozgalom vezetése a nemzeti burzsoázia kezében volt, de a kommunista párt is kivette részét a brit Iga lerázá­sáért folytatóit küzdelemből. —• Jelszavait szerte az országban buzdító, harci riadónak tekin­tették. 1957. augusztusában In­dia angol dominium, majd 1950. januárjában független köztár­saság lett. E négy győzelem nemcsak az indiai nép, hanem India Kommunista Pártja tör­ténetének legragyogóbb lapjait jelenti. Az indiai kommunisták a marxizmus-leninizmus szelle­mében szembeszállnaik a revi­zionista és szektás nézetekkel. Olyan programot hajtanak vég­re, amely az egész nép támoga­tását élvezi. A kommunisták sókraszállnak azért, hogy Indiá­ban népi demokratikus kor­mány alakuljon, — amelyet a munkásosztály vezet, s amely­ben a nép valamennyi demok­ratikus rétege — beleértve a nemzeti burzsoáziát is — kép­viselve van. A kommunista párt követéli, hogy azonnal hajtsák végre az agrár-reformot, amely földet juttat a parasztságnak: államosítsák a bankokat és a legfontosabb iparágakat; lássa­nak hozzá az ország iparosítá­sához^ A párt harcot hirdet a politikai élet gyökeres demok­ratizálásáért és a dolgozók élet- színvonalának növeléséért., A kommunisták támogatják az indiai kormány békeszerető külpolitikáját és felszólítják a népet, hogy ezt a politikát vé­delmezze meg a reakciós ele­mek támadásaitól, A kommunista párt helyes politikája Indiaszerte lel­kes támogatásra talált a nép körében, s így a párt döntő erővé vált az ország életében. A párt befolyásának növekedé­sét mindenekelőtt a taglétszám emelkedése bizonyítja. 1957. vé­gén India Kommunista Pártja mintegy 150 ezer tagot szárúiéit és az idei év első három hó­napjában ez a szám tovább nö­vekedett. A párt erősödését mutatja az 1957. évi általános választás is. A kommunisták mintegy 25 millió szavazatot kaptak, vagyis a választóknak csaknem 11 százaléka szavazott a párt jelöltjeire. A népi kama­rába 29 kommunistát választot­tak be. A 13 millió 600 ezer la­kosú Kémia államban 126 kép­viselő között 60 kommunistát találhatunk. 1957. áprilisban itt Nambudiripad, India Kommu- munista Pártja Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsága tagjának vezetésével kommu­nista kormány alakult, amely legfőbb kötelességének a nép szolgálatát tartja. Ennek meg­felelően földet juttatott a pa­rasztoknak, intézkedett új gyá­rak építéséről, megváltoztatta a régi adózási rendszert, amely minden terhet a szegények vál­lalna rakott. Ezek az intézkedé­sek rendkívül kedvező és mély visszhangot találtak az egész indiai nép körében és mégin- káJb növelték a kommunista párt népszerűségét. tMe/ődiá/c bxámuán..: Ünnepi hangverseny as MSZBT klubjában A Magyar—Szovjet Baráti Hét ünnepségeinek keretében meg­hitt hangulatú baráti találkozót rendezett a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság szolnoki klubhe­lyiségében: A baráti találkozó alkalmával a szolnoki Zeneisko­la tanárai hangversenyt adtak. Az est megkezdése előtt az MSZgT képviselője meleg sza­vakkal üdvözölte a vendégeket, amely után megkezdődött a hangverseny. Elsőnek Kecskés Ödönné Bar­tók: Román népi táncok című változatos, játékos szvitjét tol­mácsolta jó előadásban. Ezután Czeglédy Mária művésztanár Ka-balevszkij: Hegedűversenyét szólaltatta meg. A rendkívüli rit­mikus, modern hanghatású szo­náta szárnyaló melódiái, csapon­gó jókedve, romantikus ellágyu- lása tökéletesen tükröződött az előadó szellemesen átélt, vir­tuóz, csupaszív játékában. Kis-, tacskói Ferencná Rachmaninoff: Poliohinelli (Paprika; Jancsi­jának zenei groteszkségét kiváló technikával érzékeltette. Liszt: Camfiqe da Mour (Szerelmi dali­ának előadását a bensőséges át­élés jellemezte. Kissé halkabb hangámyalásban jobban érvé­nyesült volna a mű romantikus mondanivalója. Knmtsay Irén énekművésznő grúz, mari-i nép­dalokat, majd Alabjev: Csaló- című dalát énekelte. A ne­héz, nagy énektechnikát kívánó dalok kiváló előadásával igazol­ta a művésznő jó hírnevét Jól- képzett, kulturált-hangú előadó, koloratúrája meleg és színes; nagy erénye a tiszta szöveg­kiejtés. Gyakrabban szeretnénk Szolnokon hallani! Nagy Pál ta­nár rutinos, precíz kísérőnek bizonyult. Mezriczky Lajos mű­vésztanár Rimszkij-Korzakov: Dongó-jának hangcsapongésait, pergő ritmusét művészi tökély­lyel adta vissza. Liszt: Rákóczi indulójának mély átéltségű, bra­vúros előadásában a sodró len­dületű, lenyűgöző forradalmiság zengett. A zenei rész befejezése után az MSZBT képviselője Czeglédy Máriának aranykoszorús jel­vényt és oklevelet, a Zeneisko­lának oklevelet és emlékplaket­tet nyújtott át a baráti hetek alatti jó szereplésükért. — es. s. =­Mesterséges és természetes gyémántok A General Electric részvény­társaság 1955-ben bejelentette, hogy 195S. végéig 3.5 millió ka­rát értékű mesterséges gyémán­tot hoz forgalomba. Ebből azon­ban mostanáig csupán 100 ezer karátot készített el, s ennek a költsége is barátonként 40 száza­lékkal több volt, mint a termé­szetes gyémántok kitermelésé­nek és csiszolásának költségei. A részvénytársaság most új eljá­rásra rendezkedett be. A fel­használt különleges szénalap­anyagot, mintegy 2750 Celsius fokra hevítik, miközben 150 ezer atmoszféra nyomás alá helyezik. Köztudomású, hogy a természe­tes auémánt is úgy keletkezett. hogy a szén a magas hőfokon egyidejűleg óriási nyomás alá került és kihűlés közben gyé­mánttá kristályosodott. A Gene­ral Electric részvénytársaság most ugyanezeket a fizikai fel­tételeket teremti meg — mester­séges úton. az ily módon gyár­tott gyémántok súlya 1/10 karát körül van, ami körülbelül 0,2 grammnak felel meg. Az így elő­állított gyámántokat a szerszám­gépiparban, a repülőgép- és gépkocsigyártásban használják fel. A részvénytársaság vezetői nagy probléma előtt állnak: si­kerül-e a mesterséges gyémán­tok gyártási költségét a termé­szetes ipari gyémántok költségei alá szorítani. PÁRIZS (AFP). A külföldi sajtóban megjelent értesülések szerint Macmillan angol mi­niszterelnök készülő amerikai útjáról visszatérve Párizsba utazik, hogy De Gauelle tábor­nokkal tanácskozzék. A francia fővárosban illetékes helyen nem erősítik, de nem is cáfolják ezt a hírt. WASHINGTON (AP). Theo­dor Heuss, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke szerdán délután hivatalos látogatásra Washingtonbars érkezett. Ez az első eset, hogy német államfő látogatást tesz az Egyesült Ál­lamokban. MAJNA-FRANKFURT. Maj- na-Frankfurtban több mint 30 ezer tüntető tiltakozott a nyu­gatnémet hadsereg atomfelfegy- zése ellen. A tüntetés idejére a városi közlekedés dolgozói sztrájkba léptek. Figyelmeztető sztrájkba léptek a Majna- Frankfurt-i nagyüzemek dolgo­zói is. BEUEL (MTI). Strauss bonni hadügyminiszter kedden beszé­det akart mondani egy CDU nagygyűlésen, Beuel ipari köz­pontban, Bonn közelében. A nagy gyűlés azonban botrányba ful­ladt. mert az atomfegyverkezés ellenfelei egy hangszórós gép­kocsiból a légoltalmi szirénák fülsértő üvöltését sugár^rták a nagygyűlés színhelye felé. úgy hogy egy órán ‘keresztül a hadügyminiszter nem tudott szóhoz jutni. PRÄGA (MTI). Június 4-én véget ért Prágában a protes­táns teológusok négynapos kon­ferenciája. Kilenc ország hittu­dósai a kereszténység felelőssé­gét vitatták meg a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Elhatá­rozták, hogy Eisenhower elnök­nek, Macmillan angol és Hrus­csov szovjet miniszterelnöknek levelet küldenek. A . levélben hangsúlyozzák: a legsürgősebb feladat az, hogy az emberisépet megszabadítsák az atom- és hidrogénfegyverek fenyegeté­sétől. ÜL VELEM SZEMBEN, ko­pasz fejtetőjéről, szálkás haj­maradékáról hull a verejték. — Pedig nem csinál semmit, csak beszélgetünk. Beszélgetünk a fe­lette elszállt 63 esztendőről. Kis ember volt mindig* Gruber Antal. Cipész kisiparos, 50 éven ál ült a suszterszékben. A műhelyszag, a cipő javítás, mások rongyának a foltozása. Ez volt az élete. Most csak egyet hajtogat: Nem akartam és nem Is politizáltam sohse. De tovább mondja: Engem 1920-ban a Prónay különítmény emberei megvertek itt Fegyvemeken. Akkor fogadtam meg, hogy nem politizálok. S hogy mivé lett a fogadalom? Előbb tépett rongy- gyá, mint amilyet a háború utá­ni nyomorúságos időkben folto­zott, majd illúzióvá, mert a valóság megmutatta: nincs tar­tós politikai semlegesség, nincs sehová se tartozás. Mert azok, akik a Tanácsköz­társaságot vérbefolytották, nem elégedtek meg az egyszeri vér- hullatással, az ő megverésével. Szükségük volt még Gruber An­talra. Mégmeg nagy szükségük. Tolták, toloncolták maguk előtt, hogy a kemény falban a kis­ember feje koppanjon. Belépett a nyilas pártba, mert hízelgett neki a fontosak közé tartozni. Tetszett, hogy Borbély Lukács nyilas vezető, akitől a falucska népe rettegett, tőle kért lak­bérre valót, néha kezet is nyúj­tóit neki, ha találkoztak; A felelősségrevonásná! ? Bor­bély már nem volt ott. Gruber Antal csak a kommunisták éberségének köszönheti, hogy elnézték tévelygését. — Vajon használt-e a lecke? Nem. A LETŰNT VILÁG HÍVEI most is rajta tartják kezüket, öreg kora, tehetetlensége elle­nére még mindig jó bűnbaknak találják. S ő erőtlen, akarataiéi-^ küli, változatlanul durúzsolja: Nem, én nem járok sehova, én nem politizálok. Közben sora­koznak a nevek: Orosz József volt horthysta alezredes, Ma- liczki Oszkár, volt horthysta al­tábornagy, Mozogh Ádám, volt horthysta tengerészőrnagy, Lip­csémé őnagysága, volt divatsza­lon-tulajdonos — akik „be-be- néznek“, vagy néztek a műhely­be. Akik 1956 őszén „puszta kíváncsiságból’1 Itt hallgatták a Szabad Európa rádió uszító adásait. Itt időzgetett a fa'u közismert huligánja: Ekker Já­nos, aki az ellenforradalom alatt a falu eavik köztiszteletben áiló Ember, aki nem politizál kommunistáját akarta megverni. Hát tényleg nem látná Gru­ber Antal, hogy ő, az éltes kis­iparos mégis politizál? Hogy vele is politizálnak. Kihasznál­ják együgyűségét, hogy a kis műhely levegőjének csirízsza- gába a letűnt világ posványá­nak bűze is vegyül? Bárhogy megöregedett Gruber Antal, kenyérre még szüksége van. S mig két kezét bírja, nem akar más jóságára szorulni. Em­beri tulajdonság ez, amiért sen­kinek sem lehet szemrehányást tenni. De a tisztesség, a társa­dalmi hovatartozás! Azt nem kell megőrizni, míg csak ke­nyérért nyújthatjuk kezünk?! Lehet mentséget találni arra, hogy akit anyagi körülményei a munkájukból élőkhöz kötnek, az néhány csizmafolttal oda­adja tisztességét is? Hogy fe­dezéket nyújt azoknak, akik ezrek feje félő' árverezték el a hajlékot, milliók kezében zsu­gorították össze a betevő fala­tot, míg ők tobzódtak. Akik az ellenforradalom idején azonnal felütötték fejüket, s nem rajtuk múlott, hogy nem valósulhatott meg ,,e’gondolásuk". Nem! Nem látná mindezt Gruber Antal? Nem felejthette el, tudnia kell és tudja is, hogy a volt tiszlurak csak jobbhiján, muszályból barátkoznak vele. SAJÁT MAGÁVAL is ellen­tétbe kerül. Egyik szavában úgy beszél a volt altébornagy- ról, a „szegény, szerencsétlen­ről", mintha annak egész élete csak szánalom és hányatottság lett volna. Másik szavában már úgy nyilatkozik: tudom én, nem jó ezekkel egy tálból cseresz- nyézni, hisz ha a helyzet nem így adódik, ezek sose ál’tak volna szóba se velem; Határozottan nem. ök nem felejtenek olyan könnyen, mint Gruber Antal, aki évtizedeken át csak arra ügyelt, hogy min­dig arra hajoljon, amerrő' az erősebb szél fúj; Szánalmas ez az ember így a suszterszókben, folyton gyön­gyöző homlokká’, aki hat évti­zeden át nem tudta megtalálni a maga útját. Egyre azt mondja, s talán hiszi is, hogy nem poli­tizál, nem ért a politikához. Közben élete alkonyán is takar­gatja, menti azokat, akik a vé­rengzés, a 25 éves anyagi és szellemi nyomor testőrei voltak ebben az országban, s akik 1956 októberében mindezt elő’- ről akarták kezdeni. ö. E.

Next

/
Thumbnails
Contents