Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-28 / 152. szám

t V 1958. június 28. SZOtJíOK MEGYEI NtPLAE Az igazság az, hogy az ilyen állítások hirdetői hozzák össze­függésbe belügyeinket képező bí­rósági ítéletet a nemzetközi kér­désekkel. Ezzel még nem lett és nem is lesz nemzetközi kérdés. De az már nemzetközi kérdés, hogy egy per kapcsán szuverén állam belügyeibe akarnak beavatkozni. A probléma tehát nem az, hogy mi történt Nagy-gyal és bűntár­saival. hanem az, hogy az impe­rialista körök és hűséges kiszol­gálóik a per ürügyén szemér­metlenül a nemzetközi feszültség fokozására és a nemzetközi lég­kör megrontására törekszenek. Ez már nemzetközi kérdés és ezért a felelősséget nem nekünk kell viselnünk. A Nagy Imre és társai bűn- peréről kiadott közlemény­nyel kapcsolatban a reak­ciós nyugati sajtóban meg­jelent rosszindulatú rágal­mazó hírek, cikkek és egyéb förmedvények minden sorá­val könnyű lenne vitába szállni és bebizonyítani, hogy hazudnak és rágalmaz­nak. Hiábavaló fáradozás lenne ez, mert a rosszindulatú rágalmazó ellenséget nem lehet meggyőzni. Az ENSZ rosszemlékű öttagú különbizottsága ugyanis ismét a színre lépett. Az Egyesült Ál­lamok imperialista köreinek nyomására összeült és sajtóköz­leményt adott ki Nagy Imre és bűntársai elítélésével kapcsolat' ban. Ismeretes, hogy amikor a Ma­gyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjének felforgatá­sára irányuló támadás meghiú­sult. e támadást előkészítő és szervező imperialista hatalmak követelésére - az ENSZ alapok­mányának durva megsértésével — hozták létre az öttagú külön­bizottságot. A Magyar Népköz- társaság kormánya 1957 január­jában és 1957 szeptember 10-én az ENSZ XI. közgyűlésén, majd az ENSZ XII. közgyűlésén több­ízben tiltakozott a különbizott­ság működése ellen, s kijelentet­te, hogy a bizottságnak semmi­lyen tájékoztatást nem ad. A Magyar Népköztársaság kormánya ezt az álláspont­ját továbbra is fenntartja, s egyben újból megállapítja, hogy az ENSZ e szerve egyes imperialista hatalmak készséges eszköze és tevé­kenységével veszélyezteti az ENSZ pártatlanságát. A Magyar Népköztársaság kor­mánya nem vetette és soha nem veti alá magát azoknak a bel­ügyeibe avatkozó és ezért az ENSZ alapokmányába ütköző határozatoknak, amelyeket az ENSZ közgyűlései az úgyneve­zett „magyar kérdésben” hoz­tak. A Magyar Népköztársaság kor­mánya teljes egészében az ENSZ alapokmányának értelmében jár el, amely a 2. cikk 7. pontjában kimondja: „A jelen alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogo­sítja fel az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe avat­kozzanak. amelyek lényegileg valamely áliam belső jogható­ságának körébe tartoznak és nem kötelezi a tagokat arra sem, hogy az ilyen ügyeket a jelen ok­mánynak megfelelő rendelkezési eljárás alá bocsássák.” A különbizottság ennek el­lenére alapokmányellenesen létezik, sőt korábbi jogsér­téseit folytatva, ismét meg­próbál beavatkozni a Ma­gyar Népköztársaság belső ügyeibe. A magyar kormány elemi jo­gaival élt, amidőn az alkotmá­Nagy Imre és társai bűnperéről9 n jugoszláv jegyzékről9 Szolnok megye község fejlesztési munkájáról A kormány szóvivőjének sajtóértekezlete Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a Tájékoztatási Hivatal elnöke és a kormány szóvivője, pénteken sajtóértekezletet tartott, amelyben válaszolt bel- és külföldi tudósítók kérdéseire. Először a ciprusi helyzet legújabb fejleményeiről, majd a libanoni válság súlyosbodásáról szólt. Ezután Gyáros László szóvivő a belpolitikai vonatkozású kérdésekről adott tájékoztatót. A Nagy Imre perre vonatko­zóan több kérdést kaptam az AFP (francia), a Reuter (angol) és az AP (amerikai) hírügynök­ségek tudósítóitól. A három nyugati hírügynökség tudósító­ja „újságírói kíváncsiság”- ürü­gyén olyan kérdéseket tett fel, amelyeket hivatalos hely nem intézhet a magyar kormányhoz, mert ezzel beavatkoznának bel- ügyeinkbe, s jól tudják, hogy a Magyar Népköztársaság kormá­nya és népe ezt senkitől sem tű­ri el. A leghelyeseb és legmeg­felelőbb válasz e kérdésekre tulajdonképpen az lenne, hogy: semmi közük hozzád törődjenek a saját ügyeik­kel. Ha mégis foglalkozom ezekkel a kérdésekkel csak azért teszem, hogy egyszer- smindenkorra lezárjam az ilyen ügyekben a kérdés­felelet játékát. A Nagy Imre és társai bűn peréről, a perben kiszabott íté­letről és az ítélet végrehajtásá­ról kiadott igazságügyminisztéri­umi közleménynek a külföldi sajtóban nagy visszhangja volt. A magyar közvélemény ugyan­úgy, mint a külföldi kommunis­ta sajtó és haladó szellemű köz­vélemény megnyugvással fogad­ta az ítéletet, mert igazságérze­tük megkövetelte, hogy az el­lenforradalom szervező és az el­lenforradalom idején elkövetett gyilkosságok és egyéb bűncselek­mények értelmi szerzői és főbű­nösei is megkapják megérdemelt büntetésükéi. — Ezzel szemben a reak­ciós kapitalista sajtó — rádió és egyéb propaganda szer­vek a Nagy Imre és társai bűnperéről szóló igazságügymi­nisztériumi közleményt arra használták fel, hogy újabb rága­lomhadjáratot indítsanak a Ma­gyar Népköztársaság ellen. Meg­próbálnak belekapaszkodni a közvélemény minden sorába, vi­tába szállnak vele, s közben ter­mészetesen egymásnak alaposan ellentmondóan érvelnek. A kapitalista, világ sajtója, az imperialisták zsoldjába szegő­dött sajtó, rádió és egyéb propaganda szervek felhasznál­ták ezt az alkalmat is, hogy rá­galmazzák a Magyar Népköztár­saságot, hogy uszítsanak a Szov­jetunió és a többi szocialista or­szág ellen. Nyugaton azt is állítják, hogy Nagy Imre és társai elleni per a jelenlegi világ- politikával van összefüg­gésben. Ez a nyugati állí­tás a valóság tendenciózus meghamisítása, az ok és okozati összefüggés fejtető­re állítása. Csehszlovákia iparáról nyos rendje ellen támadókkal szemben fellépett. Ezzel eleget tett nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek is: az ENSZ alapokmányán kívül a bé­keszerződés 4. cikke is kötelessé­gévé teszi, hogy fellépjen a békét veszélyeztető cselekmények, va­lamint a fasizmus feltámasztásá­ra irányuló kísérletek ellen. Nagy Imre és bűntársai impe­rialista hatalmak érdekében és támogatásával fegyveres felke­lést szerveztek. Működésükkel a háború közvetlen veszélyét idéz­ték elő. Felelősek azért, hogy az állampolgárok szabadságjogai­nak sárba tiprásával, pogromok szításával és támogatásával meg­teremtették a fasizmus uralomra jutásának előfeltételeit Hivatalos támogatásukkal 234 védtelen állampolgárt j koncoltak fel, további há- | romezret vetettek börtönbe és több mint tízezer sze­mélyről állítottak össze ha­lállistát. Felháborító, hogy az öttagú különbizottság e gyilkosságok elkövetőit és e gyilkosságok értelmi szer­zőit cinikusan a „demokrá­cia bajnokai‘'-nak nevezi. Amikor a fegyveres felkelési > vezetőit és részvevőit az illeté-$[ kés magyar igazságügyi szervek(l felelősségre vonták, az érvény- £ j ben levő törvények alapján jár-- tak el. Az eljárás lefolytatása az illetékes magyar szervek ki­zárólagos hatáskörébe tartozott. A Magyar Népköztársaság kor­mánya ebben a kérdésben sem tűr semmiféle beleszólást belső ügyeinkbe. A Nagy Imre-ügy körüli hír­verés azok érdekében történik akik a nemzetközi légkört sze­retnék megmérgezni, akik a nemzetek közötti együttműkö­dést felháborító provokációkkal zavarják meg, mint ahogyan a nemzetközi munkaügyi szerve­zet most lezajlott értekezletén is tették. A Ceské Bdejovice-i „Kohinoor” ceruzagyárban a világon egye­dülálló automata gépen dolgoznak. Az új automata 1 másod­perc alatt 10 ceruzát készít. Az egy műszak alatt készített ce­ruzák hossza 52 kilométer. A legjobbak vehetnek részt a nővénYtermesztésí bemutatón A növénytermesztési kiállí­tásra 728 jelentkezést gyűjtöttek össze. 339 termelőszövetkezet, 127 állami gazdaság és 162 egyéni gazda tartja termését méltónak a bemutatásra. A jelentkezők között van a Mezőhegyesi Állami Gazdaság is. 3900 holdon termelik a búzát és átlagatermésük 18.15 mázsa, ötszáz holdas kiemelt terüle­tükről 21.44 mázsa búzát arat­tak. A Hildpusztai Állami Gaz­daságban 19.20, a taksonyi Előre Termelőszövetkezetben 18.20 mázsa búzát arattak hol­danként. >888€>e8ee88e88C888»e8fe®g8888ee®««oo88ceoeoet Azok érdekében történik, akik a csúcsértekezlet sza- botálásával hónapok óta csúfot űznek az emberiség békevágyából; akik nyílt beavatkozást készítenek elő Libanonban, polgárháborút szítanak a Cipruson, gyar­mati irtóhadjáratot folytat­nak Észak-Afrikában, támogatják a törvényes indonéz kormány ellen lázadókat, s akik Nagy Imre és bűntársai ellen hozott ítéletet is arra akarják felhasználni, hogy meggátolják a nemzetközi élet megoldására érett kérdéseinek legfelsőbb szintű tárgyalások útján való rendezését. Van egy kérdés, amelyre egész röviden reagálni kívánok: igaz-e, hogy Jugoszlávia jegyzéket adott át a magyar kormánynak a ma­gyar Igazságügyminisztéríum közleményével kapcsolatban. A kérdés feltevése eléggé képmu­tató, mert a kérdező tudósító na­gyon jól ismeri a jegyzék szöve­gét is, mivel a jugoszláv kor­mány a jegyzéket — a szokástól némileg eltérő módon — az át- nyújtással egyidejűleg nyilvá­nosságra hozta. A jegyzék teljes szövegét a jugcszlávokkal csak­nem egyidejűleg a nyugati hír- ügynökségek és az egyéb reak­ciós propaganda szervek is kö­zölték. A nyugati hírügynöksé­gek azonban ennél sokkal többet tudtak. A Reuter és' az AFP már június 22-én egybehangzóan je­lentette Belgrád-ból, hogy ottani diplomáciai körök véleménye szerint a jugoszláv kormány a következő hét elején jegyzéket ad át Budapesten. A nyugati hírügynökségek által előre beharangozott jugoszláv jegyzéket Jugosz­lávia budapesti nagykövete valóban átnyújtotta a ma­gyar külügyminisztérium­nak. A külügyminisztérium most tanulmányozza ezt a jegyzéket, amelyre a meg­felelő időben meg fogja ad­ni a megfelelő választ. * A Minisztertanács üléséről ki­adott ma megjelent kommüniké szerint a kormány elfogadta Szolnok Megyei Tanács VB-nek beszámolóját a községfejlesztési munkáról. Ezzel kapcsolatban kért bővebb tájékoztatásra a szóvivő ismertette a beszámolót. A jelentés bevezetőben megelé gedéssel állapítja meg, hogy a városi és a községi tanácsok 1955 óta — egy korábbi miniszterta­nácsi határozat alapján — meg­felelő anyagi eszközökkel ren­delkeznek, s hatáskörük is olyan, hogy eredményesen vé­gezhetnek községfejlesztési és községpolitikai munkát. Eleget tudnak tenni a, la­kosság régi és jogos kíván­ságainak: olyan beruházá­sokra is fordíthatnak na­gyobb összegeket, amelyek­re a népgazdasági tervek­ben nem biztosítottak ed­dig megfelelő összeget. Mindez kedvezően hat a taná­csok munkájára, javul a taná­csok és a tömegek kapcsolata. A városok és községek a korábbi­nál gyorsabb ütemben fejlődnek. A beszámoló megemlít egy pél­dát: 1955—1957-ig, tehát három év alatt Szolnok megyében több járdát építettek, mint amennyit a Horthy-rendszer huszonöt év alatt. A jelentés azt is kiemeli: a községfej le&ztési tervek előké­szítésében a lakosság egyre nö­vekvő számban, s mind aktívab­ban vesz részt. Az 1958. évi köz- ségfejlesztési tervekhez a megye lakossága több mint huszonöt- ezer javaslatot tett. A megye la­kossága önkéntes társadalmi munkával is hozzájárult a köz­ségek, városok fejlesztéséhez. Zagyvarékas község lakossága például társadalmi munkával építette meg a községtől a vasút­állomásig terjedő négykilométer hosszú betonjárdát. Mezőtúron 20 ezer forintból építettek fel egy 200 ezer forint értékű böl­csődét. A községfejlesztési tervek végrehajtásának irányítását a legutóbbi időkben a vá­lasztott szervek — a taná­csok — vették kézbe. Ez kifejezésre jut abban, hogy 1958-ban a községfejlesztési terveket tárgyaló tanácsülé­seken a tanácstagok majd­nem száz százaléka megje­lent. A jelentés a továbbiakban az 1958. évű megyei községi ej lesz té- si tervekről számol be. Az idén elérték, hogy a községi és a vá­rosi tanácstagok mindenütt meg­beszélték a lakossággal a köz­ségfej lesz tési terveket, így ezek a tervek a lakosság javaslatait, kívánságait is tükrözik. Ebben az évben már a megye minden községének és városának van községfejlesztési terve. Minden Szolnok megyei községben és vá­rosiban megalakították a község- fejlesztési ideiglenes bizottságo­kat. Ezeknek a bizottságoknak az a feladata, hogy a tanácsülé­sek határozata értelmében ellen­őrizzék a községfejlesztési ter­vek végrehajtását, s tapasztala­taikról a tanácsülésen beszámol­janak. Szolnok megye az idén több mint harminckilenc millió forintot irányzott elő községfejlesztési célok­ra, ebből a lakosság hozzá­járulása kereken 23 millió forint. Az idei terv főleg utak, jár­dák, vízvezetékek, csatornák, közutak, stb. építését tűzi ki célul. Egyes helyeken • az idei összegekből nagyobbaráoyú be­ruházásokat is megkezdenek. Jászberényben és Mezőtúron pél­dául városi vízmű, Törökszent- miklóson városi strandfürdő épí­tésére fordítják a rendelkezésre álló községfejlesztési összegeket (MTI) V

Next

/
Thumbnails
Contents