Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-28 / 152. szám
% SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. június 28. Melegedjenek a faluhozl — Beszélgetés „semlegesM emberekkel — Az egyéni gazda sokszor csak legyint, amikor a szövetkezésről van szó, mert azt tartja: a tsz is a maga lovát dicséri és a kívülálló is. Ebben van igazság, hiszen önmagával szemben többé kevésbé egy kicsit mindenki elfogult Vagy legalább is feltételezhető az elfogultság. Olyan embereket kerestem tehát, akik munkájuknál, beosztásuknál fogva a falu nagy problémájának vizsgálódásánál tárgyilagosak. Két emberrel beszélgettünk. Egyik elvtárs párttag, a másik pártonkívüli. Földjük nincs, keresetből élnek, őszinték voltak és ez érthető is, hiszen nem tartoznak se a tsz-hez, se az egyéni gazdaságokhoz. Kern érdekük egyik „lovat” se dicsérni, vagy bántani. Amit ez a két ember elmondott, az nagyon figyelemreméltó, okulhatnak az egyem gazdák, a tsz-tagok, de mások is. Fegyvemeken sok az eljáró ember, olyanok, akik a falu határán túl valamelyik városban keresik a megélhetésüket, holott ugyanezt otthon sokkal jobban megtalálhatnák. Egyik beszélgetőtársam elmondta, hogy sógora. Ceglédi András a gépállomáson dolgozott. Az ellenforradalom után létszámfölötti lett; Elkerült tehát a gépállomásról és néhány hónapig tanácstalanul ődöngött jobbra- balra.' Végül elment pályamunkásnak valahová Budapest környékére. Ez az ember családfenntartó. S mint pályamunkás havonta 900—1000 forintot keres. Nem sokat- De még ez a kevés is Miért figyelemreméltó Ceglédi András helyzete? És hogy van megoszlik a két háztartás miatt, ez összefüggésben a falu problémáival? Először is azért, mert Ceglédi Andrásnak érdekes mó dón eszébe sem jutott, hogy a termelőszövetkezetet válassza. S hogy miért nem jutott eszébe, azt is érdemes megvizsgálni, annál is inkább, mert ha józanul gondolkodik az ember, akkor érthetetlennek tartja Ceglédi András vándorlását, hiszen otthon a tsz-ben kétezer annyit könnyen megkereshetne, mint amennyit családjától távol keres. Ott a hiba, hogy őt és hozzátehetjük: a hozzá hasonló embereket okos szóval senki nem tartja vissza. Akiknek el kellene mondani — tsz-tagok, falusi vezetők — azok nem mondják el, hogy céltalan és felesleges otthagyni a falut, hiszen a boldogulásra, a család emberibb megélhetésének a biztosítására a tsz-ben jobban van lehetőség. Ez az egyik. A másik: Ceglédinek és a hozzá hasonlónak nincs kitartása. Ezért tehát inkább választja a havonta jövő kevesebbet, mint az évvégi sokat. Ezek az eljáró emberek ugyanis azt hiszik, hogy a tsz- tagok egy évben csak egyszer — zárszámadáskor részesülnek a közös jövedelemből. Ez persze tévedés, hiszen a tsz-ben havonta osztanak munkaegység-előleget. Nézzük a falusi lakosság másik rétegét; a középparasztságot. Sok igazság van abban, amit ezzel kapcsolatban a két semleges ember elmondott. A középparasztok túlnyomó többsége Fegy- verneken azt tartja, hogy majd csak akkor választja a nagyüzemet, ha muszáj lesz, magyarul; ha kényszerítik őket. Hát erre — a szó olyan értelmében, ahogy ők gondolják — nem kerülhet sor. Ennek a dolognak azonban van egy másik oldala. Ebből a ..muszájból” kellene kiindulni a felvilágosító munkának, s elmondani a középparasztoknak, hogy nem azért muszáj felhagyni a régi kisüzemi gazdálkodással, hogy Magyarországon termelőszövetkezetek legyenek, hanem azért muszáj, mert csakis a mezőgazdasági nagyüzemek képesek kielégíteni az egyre fokozódó igényeket, csakis a termelőszövetkezetek állíthatják elő olcsóin és nagy tömegben a különböző termény- és termék féleségeket. S azért muszáj, mert a XX, század embere ma már nem létezhet a társadalom nélkül és nem függetlenítheti magát azon a címen, hogy nekem van enni-, innivaló, de hogy másnak lesz-e, azzal nem törődöm. Már most lehet jelentkezni a jászberényi Mezőgazdasági Szakiskolára Az is figyelemreméltó, hogy egyesek — még tanácstagok is — azt mondják: majd, ha nem bírják tovább, akkor bemennek a tsz-be. Ezek a kijelentések is bizonyítják, hogy jónéhány egyénileg dolgozó paraszt önző módon csak magára gondol. Amikor azt mondja: „Majd, ha nem bírom, akkor bemegyek”, akkor nem a termelési versenyre gondol, hanem másra. Akkor tartja magát legyőzöttnek, ha nem győzi az adót, vagy az egyéb kötelezettségek rendezését. A kérdésnek ez is a visszájára való fordítása. S ha politizálunk az egyéniekkel, akkor nyugodtan mondjuk meg, hogy itt a termelésről van szó. Akad olyan egyéni gazda, aki egyszerűen csak azért húzódozik a szövetkezéstől, mert ári hiszi: ha a tsz-ben egyedül dolgozik, nem tudja eltartani a családot. Főleg azok az emberek gondolkodnak így, akiknél a gyerekek még aprócskák. Nyilván itt is az a helyzet, hogy példák tömkelegével nyugtathatnák meg őket és bizonyíthatnák be, hogy igenis: megtaláló ók számításába t a tsz-ben. A fegyverneki szövetkezetek jól gazdálkodnak, s az eredményeik biztatóak. Ezt Balázs Gyula és Bereczki Sándor, a két „semleges” ember mondta el. Azt is hozzátették, hogy mindezt látják és tudják a falu egyéni gazdái is. De ilyen problémák foglalkoztatják az embereket és olyan kérdések, amelyekre nem mindig kapnak kielégítő választ. Az ok: hogy a szövetkezetek egy kicsit „távol’ vannak a falutól. Ez a távolság úgy értendő, hogy nem közelednek megfelelően az egyéni gazdákhoz. Jobban a faluhoz kellene melegedniök. Jobban együtt élni az egyéni gazdákkal és jobban ismerni azokat a dolgokat, amelyek még visszatartják az egyénieket a belépéstől. S ezért néha nem árt „semleges” emberekkel is beszélgetni a helyi párt- és tanácsvezetőknek a falu szocialista átszervezésének a problémáiról. Sz. P. Még csak most kezdődik az igazi nyár, hol van még szeptember elseje, mikor megkezdődik az oktatás a jászberényi Mezőgazdasági Szakiskolában.: •. Az érdeklődés máris nagy: parasztinak egymás kezébe adják az iroda kilincsét. Kik jelentkeznek? — ezt kérdeztük Kova cs Mihály igazgatótól. — Elsősorban jászsági és kunsági parasztifjak. A felvételhez a nyolc általános iskola sikeres elvégzését tanúsító bizonyítvány, betöltött 17. életév, továbbá — lehetőleg —kétéves mező- gazdasági gyakorlat szükséges. Két évig tanulnak nálunk a fiatalok, kik tudásukat majd termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, vagy éppen családjuk kis földjén mint egyéniek akarják hasznosítani. Eljönnek hozzánk azok is, akik a mezőgazdasági szakigazgatásban szeretnének dolgozni; mert a „szakiskolát végzett mezőgaz- da”-képesítés elegendő a községi gazdasági felügyelői, vagy törzskönyvezői állás betöltéséhez, az Állatforgalmi Vállalatnál való munkavállaláshoz. Kovács Mihály Igazgató elmondja még, hogy az iskola elméleti és gyakorlati oktatást nyújt. Tandíjat fizetni nem kell; tankönyveket, bakancsot, munkaruhát ugyancsak az állam ad. Teljesen ingyenes a diákotthonban való elhelyezés is; sőt havi 30—50 forint zsebpénzt is kapnak a tanulók — előmenetelüktől függően. Az iskola a hivatalos iskolai szünnapokon a haza- és visszautazás költségeit is megtéríti. — Ennyi kedvezmény mellett még érdemesebb tanulni, — jegyezzük meg. — Meddig lehet jelentkezni az iskolára? — Augusztus 15-ig, — hangzik a válasz. — A felvételek a jelentkezés sorrendjében történnek. Az érdeklődőknek szívesen adunk bővebb felvilágosítást, akér levélben is. Címünk: Mezőgazdasági Szakiskola Jászberény, Kossuth utca 120. Készülnek az aratásra Elérkezett a betakarítás ideje. Reggeltől estig benépesül a határ. Minden kézre szükség van. Ilyenkor nem »ok idő van a vásárlásra és jól esik egy kis üdítő ital is. S az édesanyáknak pedig gondot jelentene gyermekeik gondozása. Az elmúlt évekhez hasonlóan segítségükre siet államunk. A bölcsődék és óvodák utasítást kaplak, hogy biztosítsanak helyet a dolgozó parasztok gyermekeinek. Erre az időre olyanok is elvihetik gyermekeiket, akik egyébként háztartásban foglalkoznak, s csak most, az aratásra nem tudják kire bízni őket. örömmel fogadják majd az aratók a mozgóból tok at is. A Kiskereskedelmi Vállalat és Földművesszövetkezet felkészült, s élelemmel, dohányáruval, itallal járják a határt: ez se legyen gond. Ez évben megyénkben csaknem 100 mozgó áruda keresi fel, nap mint nap a betakarításon dolgozókat. — k — lél érzik magadat a tsz-bea Cseresznyeérés ideién Rekesz-tornyok, lyukacsos papírzsákok halmaza. rakodás..; nagy a forgalom Nagykörűn, a gyümölcsátvevő helyen. Híres ez a környék cseresznyetermeléséről; sok kisparaszti család számára hozzák meg a fénylő- héjú fák a léidre valót. B. Nádas József há- romihöldas paraszt éppen rágombolja zsebét duzzadó tárcájára; ő már megkapta az átvevőhely irodájában a zamatos gyümölcs árát Csehszlovákiában, Kelet-Németországban bizonyára nagyot nyelnének a fogyasztóit, ha tudnák, hogy újabb szállítmány indul Drezda. Lipcse, Pilsen, Prága piacaira. — Négyszáz négyszögölön termesztek gyümölcsöt — mondja kérdésünkre a gazda. — Cseresznyém egy része még érésben van; ösz- szesetn tíz mázsára számítok. Hatforintos átlagáron értékesítettem. B. Nádas József szaktudásáról elismeréssel szólnak a községbeliek. Meg is érdemli. Szívesen ad tanácsot a tapasztalatlanabb termelőknek. — Fáimat rendszeresen tisztítom - mondja. — Megkaparom oldalukat; négyévenként rügyfakadás előtt mészkéniével perme teaek. Minden esztendőben kétszer kerítek sort permetezésre virághullás után. Erre egyszázalékos bordódét használok, melynek minden kétszáz literében egy kilogramm Darsint oldok fel. Sohasem meszelem a cseresznyefák törzsét; attól összehúzódik a kéreg, alatta vígan tenyésznek a kártevők. Kinek mi lesz meg vajon a k- kor ra. Házi Júlia 330 egységei tervezett. Ha ezt eléri, ki lesz a stafírung. A brigádvezető meg fogja a fejét: ötven birka van lúszemelve. Minden lány, aki férjhez megy, minden fiú, aki megnősül, kap a lakzira egyet- egyet. De már attól fél, hogy kevés lesz az ötven. Az asszonyokat se kell félteni, ök se maradnak el a lányoktól, pedig őket otthon még a háztartási munka várja kapálás után. Azért a 200 munkaegységes mozgalomhoz közülük is sokan csatlakoztak. Sőt Oláh Sándor- né, Kollár Istvánná 300-at vállaltak. Ki ilyen, ki olyan a 190 asz- szonynép közül. Ki erre, ki arra gyűjt, ki ezt, ki azt látja meg előbb. Sokmindenről beszélnek, néha csintalankodva nagyokat kacagnak, össze is vitatkoznak, ha úgy hozza a sor, mert üt aztán nem nagyon finomkodnak egymással. De ha a tsz-ről van szó, mindenkor egyek: Nem hagynák ott semennyiért. r—b o —---------------------------------IB USZ társasutazás Balatonfüredre Az IBUSZ szolnoki irodája július 13-án hétvégi kirándulóvonatot indít Balatonfüredre. X.,e- és felszállás az előző balatoni állomásokon te lehetséges. A kirándulás programjában hajóátkelés Siófokra, Tihanyba és sétahajózás szerepel. Részvételi díj oda-vissza: 42.50 Ft. A kü- lönvonat Abony és Cegléd aromásokon megáll. Indulás Szolnokról 3 órakor visszaérkezés pedig 24 órakor lesz. — A téli fagy-repedések ellen viszont jó a meszelés — jegyezzük meg. — Ez igaz, de minden évben meszelni: nagy bűn a fa ellen. Kinek ez a tapasztalata, kinek az... Magam — amennyire módom van rá — rendszeresen kísérletezem. B. Nádas József arról is tud, hogy a fa gyantásodása esetén meszel szoktak szétszórni, majd beásni. A talajerő-visszapótlásról így vélekedik: — Megkívánja azt a fa is, mint valameny- nyi más növény. A telepítéstől kezdődően rendszeresen kell trágyázni a talajt nemcsak szerves trágyával, hanem műtrágyával is. Ha megfelelő mennyiségbe:» biztosítjuk a tápanyagot a fiatal gyümölcsfák részére, azok erős törzset, vastag, szilárd konomaszerkezdet és nagy tenmőfelületet alakítanak ki. Általános érvényű szabályt nem lehet felállítani a gyümölcsfák trágyázására, főként nem a műtrágyázásra. Az mindig a talaj vegyi összetételétől ós tápanyag-tartalmától függ. Jó gazda, szorgos gazda B. Nádas József. Talán nem csalódunk, ha azt hisszük: szívesein látnák őt a termelőszövetkezetben is. Munkaszerető, nagy szaktudással rendelkező paraszt — olyan, mint B. Nádas József — ismereteit sokkal értékesebbé tudná tenni a nagyüzemben, mint a kisgazdaságban ... — b. z. — Czázkilencven nőtagja vám. a f* kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-nek. Idősebbek, fiatalok, asszonyok, lányok, menyasszonyok. Közülük sokan itt nőttek fel. Kiss Erzsi pl. 1949 óta van itt. Még egészen kicsi volt, ilyenkor nyáron nem látszott ki a búzából, ha közé ment. Dajkáné meg itt éli le élete javakorát. ö is 49-ben jött. Azóta el nem mozdult a szövetkezetből. A családja is dologra serdült, itt vannak együtt. Az ipari növények rendbentar- tása leginkább az asszonyok gondja itt. Meg is lehet nézni. Vége-hossza nincs a cukorrépa- táblának, de ők minden sorát bejárták, kapálták, egyelték s végig énekelték. Panyik Mihály, az egyik brigádvezető mondta is nekik sokszor: Majd meglátják, milyen édes lesz ez a répa. Aztán ülne csak ott köztük a teherautón, aki kételkedik. — Megtudná, hogy milyen hozzáértő gazdák ők. Mondták idejében, hogy a Panyik borsóját vágni kell, mert kipereg. Panyik se rest ember, de ha rájuk hallgat, még annyi szem sem hullott volna el. Régebben felvették kisegítő munkásoknak g Vili. osztályt végzett fiatalokat. Most szélnek eresztik még a tsz tagok gyerekeit is, nem kellenek a tsz-ben. Ha nem akarnak munka nélkül lézengeni, elmennek másfelé, vagy jobb esetben másik tsz-be. Akadna pedig nekik itt is tennivaló. Es legalább megláthatnák, hogy szüleik kezéből nem sír ki a munka. Mert itt aztán senki nem lazsál, nem bújik el a munka elől. Ha kell, az asszonyok is elmennek borsót csépelni nem fog ki rajtuk az se. '"T/eíl az egység, kell a pénz. Mindenkinek van terve, célja. Különösen a menyasszonyok sarkalják nagyon egymást.
