Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-27 / 151. szám

*

1958. június 27.

SZÓI.NOK MEGYEI NÉPT.AP

3

DÖNTÉS ELŐTT

Választ-e új ellenőrző bizottságot a jászkiséri Kossuth Tsz?

Szeptembertől műszaki gyakorlati oktatás is lesz az általános iskolákban

A technika rohamos fejlődése szükségessé teszi, hogy gyér« mekeink már az általános iskolákban bizonyos fokú műszaki gyakorlati ismereteket szerezzenek. Megismerjék a termeléshez szükséges legfontosabb nyersanyagokat: Készséget szerezzenek ahhoz, hogy bánni tudjanak a legegyszerűbb szerszámokkal^ Ennek biztosítására az általános iskolákban 1958, szeptember 1-től kezdődően „gyakorlati foglalkozás” címen heti két órában új tantárgyat vezetnek be. Az általános gimnáziumokban pedig fejlesztik a kísérleti jelleggel már megkezdett gyakorlati oktatást.

A műszaki gyakorlati nevelés előkészíti a tanulókat a képességeiknek megfelelő pályaválasztásra Alapot ad a további tanuláshoz. Egyben lehetőséget nyújt a termelőmunkához szükséges alapvető szakismeretek megszerzéséhez. Biztosítja és mé* lyíti a nagyüzemi termelés és az oktatás, az élet és az iskola megfelelő kapcsolatát,

Az új tantárgyat — szeptembertől kezdődően fokozatosan vezetik be az általános iskolákban. Elsősorban ott, ahol biztosítva vannak az új tantárgy tanításának személyi és tárgyi feltételei. Ezért szükséges, hogy a helyi tanácsok, vállalatok, • üzemek nyújtsanak segítséget az iskoláknak a fenti feltételek megteremtéséhez. (Segítsék őket megfelelő helyiségekkel, szerszámok és nyersanyag juttatásával — és ahol ez szükséges — szakember kiküldésével is.)

A gyakorlati foglalkozások tanterve két változatban készül, külön az ipari és külön a mezőgazdasági területen működő iskolák részére.

Megyénkben az 1958—59-es tanévben 24 általános és egy középiskolában lesz műszaki gyakorlati nevelés. Tizenhat helyen mezőgazdasági, nyolc helyen ipari változatban. Szolnokon a jövő tanévben az Áchim úti és a Thököly úti iskola V. osztályában vezetik be az ipari változatú gyakorlati foglalkozásokat.

Cs. S....................

Az albán kőolajipar távlatai

— Ellenőrző bizottság Hm, hát az van is nálunk, meg nincs is . — mondja Antal Mihály, a jászkiséri Kossuth Tsz

pénztárosa.

Furcsa ellenőrző bizottság az ilyen; vizsgáljuk meg közelebbről. Elnöke Otta Béla, tagjai pedig ifjú Hajdú Zsigmond és Kovács Mihály. Tavaly tavasszal alakult. Eleinte eleget tett kötelezettségének: negyedévenként

megvizsgálta a raktárt, havonta a pénztárkönyvet. A tervszerű gazdálkodás felé azonban nem sokat pislantott; szava sem volt, miért megy rosszul s miként mehetne jobban a tsz baromfitenyésztése. Idén március harmadikén a pénztárellenőrzés során 907 forint 87 fillér

hiányt talált

a bizottság. Észrevételét — szabálytalanul — a pénztárkönyvbe jegyezte be.- A pénztáros visszaérkezése után negyed órán belül kiderült, hogy hiányról sízó sincs; mindössze a bizottság felejtette el az aznapi számlákat is szemügyre venni;.; Rend van az Antal Mihály-ke- zelte kasszában; bizonyítja ezt a járás is, a bank is. Azok pedig ertenek hozzá.«.

Mikor a bizottság megkezdte működését, a tagok egyhangúlag kijelentették: Nem sajnálják a munkaegységet; dolgozzon a három ember nyugodtan, alaposan. Csakhogy nem ez történt. Nem egy ízben fél-másíélórás „ellenőrzés” után eltűnt a bizottság, s a jászkiséri rossznyelvek szerint inkább a szeszesitalokat, mintsem a közös gazdaságot vizsgálta. A „nem zörög a haraszV’-eÍv alapján Nagy D. István, a Kossuth Tsz párttdtkára, utána nézett a szóbeszédnek, s megállapította: nem alaptalan. Ezért a legutóbbi vezetőségi ülésen javaslatot tett Otta Béla és ifjú Hajdú Zsigmond leváltására. A vezetőség elfogadta a javaslatot, s a legközelebbi közgyűlésen a tagság elé terjeszti.

Nagy D. István személyes emlékét bizonyára feleleveníti majd a közgyűlésen;

Tavaly, aratás idején, jogtalan munkaegységet számoltak el annak a brigádnak, melyben ő is dolgozott. A szabálytalanság felfedése után „bizonyos okokból” néhány nap múlva másik brigádba helyezték áj azt, aki jelentette.

Még tavasszal történt, hogy 15 tag részére a szőlőtrágyázásnál 1,29 helyett 1,50 munkaegységet írtak jóvá; így, ha észre nem veszik a hibát: 1473 forint 92 fillérrel károsodik a tagság. Két pár választási malacot, vagy két tenyészkost lehet kapni ezért az összegért.: = Szentigaz: a hiba után idősb Nemes Gerzscm bácsi inkább kétszer nézi meg a munkaegységkönyvet, mint egyszer sem:.|

Barna Ferencné. a tsz könyvelője beszámol arról, hogy javában

folyik a vizsgálat

a munkaegység-jóváírások felülvizsgálata. Részt vesz ebben a munkában Káli József elnök, Szepesik Sándor növénytermesztési brigádvezető, Dósa Erzsébet

beosztott könyvelő, Darabos Lajosáé adminisztrátor, s persze Barnáné,

— Hallottam itt olyan véleményt is — súgja a fiatalasszony —, hogy „ne bántsuk a múltat”, azaz: a már jóváírt munkaegységeknek hagyjunk „békét”. No, ezzel nem értek egyet; ha felhígul a munkaegység: miként fizetjük meg egyre-egyre a 40,97-et? A tagság látja majd: megtermeltük, amit beterveztünk; joggal vetné fel: miért kevesebb a munkaegység értéke. A végén persze megértenék, hogy ez a jogtalan jóváírásokból eredt. De nem egyszerűbb elejét venni minden magyarázkodásnak azzal, hogy csak azt írjuk jóvá, ami valóban jár 1... Még jó, hogy tagságunk zöme helyesen látja ezt a kérdést.

A kommunisták

felvilágosító munkájának nem csekély szerep jutott a helyes állásfoglalás kialakulásában. Több párttag még arra is felhívta a szövetkezeitek figyelmét, hogy az egyéni gazdák nemcsak a tsz termésátlagai, a tagok jövedelme, hanem a közös gazdaság belső rendje iránt is érdeklődnek. A Kossuth Tsz tagsága egyet ért a párt és a kormány parasztpolitikájával, mely a tsz- fejlesztés eszközéül a meggyőzést, a példamutatást jelölte meg. Többet, könnyebben termelnek a nagyüzemi gazdaságban, mint az egyéniek. Most arra törekszenek, hogy minden szövetkezeti gazda fillérre any- nyit kapjon a közös munka eredményéből, amennyit valóban megérdemel.

— b. z. —

A* Albán Munkapárt központi bizottságának februári ülése a második ötéves terv felemelésével kapcsolatban nagyszerű feladatokat tűzött az albán kőolajipar dolgozói elé. A központi bizottság határozatának értelmében az ország kőolajtermelését 196ü-ra a jelenleginek kilencszeresére kell emelni.

Az ország különböző kőolaj- termő területein hatalmas munka folyik. Cj lelőhelyeket tárnak fel és a meglévő kőolajmezőkön is meggyorsítják a fúrási munkálatokat.

Az albán kőolajipar fellendítésében nagy szerepük van a kitűnő szovjet berendezéseknek, amelyekkel ma már ötezer méter mélységig is le tudnak hatolni a föld mélyébe. (MTI).

Felkészültek a csúcsforgalomra

Tiszabőtől a fegyvernek: MÁV vasútállomásig közlekedik, mintegy 17 kilométeres szakaszon — a fegyvemeki gazdasági vasút Két igen fontos feladata van. Egyrészt a község lakosságát, havonta kb. 18—20 ezer utasát szállítja a hét kilométerre lévő MÁV állomásköz, másrészt a környék mezőgazdasági termékét továbbítja a nagy vasúthoz.

Tervszerű munkát végeznek a kis állomáson. A mezőgazda- sági termékek betakarítása előtt a területükhöz tartozó községek kisipari és földművesszövetkezeteinek szállítják a megrendelt árut és tüzelőt, hogy a betakarítás és a csúcsforgalom idejére ezek már ne okozzanak gondotj

....

A kocsikihasználást is megszervezték, mert a pályán üresen nem megy a vonat. A lehetőséghez mérten oda-vissza is szállítanak.

A kocsiparkot helyesen korszerűsítették. A régi, elavult kis rakterületű csillék helyett 100 mázsát befogadó nyitott és fedett tehervagonokat kaptak.

A dolgozóknak munkakedve jó. Mióta a MÁV átvette létszámába őket, azóta már megkapták a ruhaellátmányt, és a jogos egyéb vasúti kedvezményt (utazási jegy, tüzelő, üdülés, stb.).

A jó felkészülés reméljük eredményes őszi csúcsforgalmi teljesítménnyel zárul.

Lapozzunk vissza...

..: ajánlotta ezúttal Maczkó Gábor, a jászapáti járási tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője. A tiszasülyi Vörös Csillag Tsz-ről „Megyei elsőségtől a felülvizsgálásig” címmel írott cikkünket vettük elő.

„Jobb, ha nincs!” — ez volt a járási tanács álláspontja a tszszel kapcsolatiban a felülvizsgálás napjaiban — Nagy Mihály elnök szerint. Maczkó Gábor részt vett annak a bizottságnak a munkájában, mely a Vörös Csillag Tsz-t volt hivatva talpra segíteni.

— Lehetséges, hogy valamelyik lobbanékony munkatársnak kicsúszott efféle kijelentés a száján — vélekedik Maczkó Cá- bor. —■ Megjegyzem, ezen nem is csodálkoznék.:. A szövetkezet a múltban nem adottságainak megfelelően, hanem ötletszerűen gazdálkodott. Az ellenforradalmat követő hetekben olyasmi is előfordult, hogy 60 sertés után háromszor szerződött le és vette fel az előlegeket. Az akkori szöszösbükköny még ma is kazlakban áll — silógödör helyett . s .

Maczkó Gábor ma is talál javítani valót a tsz munkájában. Roszallja, hogy a gondatlan bánásmód miatt eddig két tenyészbikát kellett elpusztítani; s helyteleníti, hogy a rövidle.iáratú hitelt már most, év közepén az utolsó fillérig kimerítették. A hiányosságok ellenére is bízik mind a tagságban, mind Nagy Mihály elnökben, aki erős kézzel s ugyanakkor sok lelkesedéssel igyekszik a szövetkezetei fellendíteni. Nem könnyű munka ez, mégis végére kell ján.i. így követeli ezt a tagság érdeke, így a szövetkezeti gondolat.

II mezőgazdasági tudományos kutatás

terveikül

A MEZŐGAZDASÁGI TUDOMÁNYOS kutató intézmények munkája szervesen illeszkedik be a mezőgazdaságfejlesztési programba. Ezt bizonyítja az a változás is, hogy a kutatók — a régebbi szemlélettől eltérően — nem a sokféle kutatási témára, hanem a népgazdasági — ezen- beül a mezőgazdaságfejlesztési

— tervelmek megfelelően a legfontosabb kutatási feladatok alapos, elmélyült megoldására törekszenek. E szemléletnek megfelelően a kutatási témák száma az előző évekhez viszonyítva jelentősen kevesebb. A hároméves tervidőszakra s az 1958. évre tervezett kutatási témák jóváhagyása is ennek megfelelően történt.

A kutatások egybehangolására az azonos témakörben dolgozók — a legkiválóbb kutatók vezetésével — témakollektívákba tömörültek, ahol terveiket, problémáikat közösen vitatják meg.

A Növényvédelmi Kutató Intézet kutatási feladatai között szerepel a speciális kultúrákban

— a kukorica, len, hagyma, borsó, stb. — a vegyszeres gyomirtás tökéletesítése, az eddig használt szereknél hatékonyabb gyomirtószerek kipróbálása. Foglalkoznak az eddig nehezen irtható tarack és a rizsvetéseket ellepő kakaslábfű vegyszeres irtásával. Fontos feladatnak tekintik a mintegy 25 000 km-t kitevő belvízlevezető csatornák, árokrendszerek, a partszakaszok, folyók védőműveinek szelektív és totális vegyszeres gyomirtását. Megkezdték a gyümölcsösök,

szőlők, konyhakertészeti- és dísznövények vegyszeres gyom- irtásd kísérleteit.

A BURGONYABOGÁR ELLENI küzdelemben fontos szerep jut a biológiai védekezésnek. Tovább folytatják az amerikai fehér szövőlepke és a vetési bagolypille kártétele elleni hatásosabb védekezési kísérleteket, a gabonafélék üszögbetegségeinek, a rizsbruzóne kortanának és állati kártevőinek kutatását. A fontos témák közé tartozik a kukorica mikrospóra elleni védekezés kidolgozása, a hagyma törpe virus, baktérium- és gombabetegségeinek, a borsó rovar- kártevőinek kutatása, a korai- és hajtatott zöldségfélék növényvédelmének kidolgozása, a kajszibarackfák gutaütésszerű pusztulásának leküzdése, az almafa kombinált növényvédelmi módszereinek kidolgozása.

A NYÍRSÉGI MEZŐGAZDASÁGI Kísérleti Intézet burgo- nyamemesítőinek egyik legfőbb gondja a burgonya viruses leromlásának visszaszorítása, megakadályozása, ennek érdekében a legújabb vírusvizsgálati módszerek nagybani elvégzése. Célul tűzték ki a vírusfertőzésnek ellenálló újfajták nemesítését. Az intézet burgonyanemesítő! évente, 4—509 vagon nemesített elit burgonyát adnak az országnak. Ebben az intézetben folyik a csillagfürt, a kisvárdai rozs és szöszösbükköny fajtafenntartó nemesítése. Igen jó eredménnyel biztat a másodnövényként termelhető keserű csillagfürt, ami azt jelenti, hogy a

szabolcsi homoknak szinte gyógyszert jelentő zöldtrágya- növény nem foglalja le egy nyáron át a termőterületet, mert az új gyorsfejlődésű fajta — az eddig íönövényként termesztett csillagfürtöktől eltérően — a rozs vagy a korai burgonya után másod vetésű növényként is bőséges zöldtömeget ad. Továbbfolytatják az édesesillagfürt-faj- ták nemesítését is, ami a szabolcsi és az ország más területein levő savanyú homoktalajok legkiadósabb zöldtakarmánynövénye. Abrakként etetve a fehérjékben gazdag mag termése, s egyben a legolcsóbb nitrogén forrása.

A MÁR 39 ÉVE FOLYÓ homoki vetésforgókísérletek is minden évben újabb eredményekkel segítik a homoki gazdálkodást. A gyümölcsnemesítők a nagyüzemi gyümölcs — főként a télialma termesztés — legjobb, leggazdaságosabb módszereit kutatják. Fontos helyet kapott a Szatmár-vidék híres diótermésének felújítása, a bogyósgyürnöl- csök intenzívebb termesztésének szorgalmazása.

A Gyógynövénykutató Intézet a termeszthető gyógy- és illóolajnövények legjobb agrotechnikájának kikísérletezését, több fontos gyógynövény nemesítését, számos eddig csak vadontermő gyógynövény termesztés bevételét tűzte ki céljául. A gyógy- és illóolajnövények mind a hazai gyógyszergyártás, mind a jelentős export-igény kielégítése szempontjából jelentősebb, mint azt sokan gondolják;