Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-27 / 151. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. június 27. Okultunk az elmúlt évi munkatorlódáson: gabonáink zömét géppel aratjuk Most, hogy van egy pár órai szabadidőm, sietek felkeresni Írásommal a Néplapot, hogy a tsz munkájáról tájékoztassarrt. A növényápolási munkák zömét elvégeztük. Mind a cukor-, mind a takarmányrépát háromszor kapáltuk. Az elsőkaszálású lucernánk már kazalban van, most a szénagyűjtés, a szőlő ápolása járja. A kukorica gyomtalanítása is folyamatban van, egy munkacsapat pedig a dohányt ápolja. Szóval szorgos munka folyik minden területen. De kell is az iparkodás, mert itt az aratás. A tavalyi munkatorlódáson okulva — az aratást géppel végezzük. De azért megszerveztük az aratópárokat is, s azok is munkábaállnak, ha a helyzet úgy kívánja. Azon leszünk, hogy minél kevesebb szem menjen veszendőbe. A rizsünk is behozza az időokozta lemaradást. Minden reményünk megvan arra, hogy szép jövedelmünk lesz belőle. Termelőszövetkezeti tagságunk — látva, hogy a dohánytermelés jó jövedelmet hoz — ezévben 20 kát. hold dohányra kötött szerződést. Ez szükségessé tette, hogy egy 50 méteres dohánypajtát építsünk a meglévő szárítópajta mellé. A munkálatokat már meg is kezdtük. SZANKU TAMÁS Jászkisér, Kossuth Tsz Néhány sorban a Rákóczi Tsz munkájáról Zagyvarékason a Rákóczi Tsz- ben is fegyelmezetten, szorgalommal dolgoznak a tagok. Ez meglátszik a területükön is, ka- pásnövényeik tiszták, gyomtala- nok. Ebben a közös gazdaságban is egyre több gondot fordítanak a jószágok gondozására, az állomány fejlesztésére, mert saját maguk tapasztalják, hogy ez a jövedelem forrása. Az elmúlt hónapban 10 hízottsertésért 18 ezer forintot kaptak. — Szarvasmarhát is hizlaltak, s most újból sertéseket fogtak hízóba. A tejért és a hízott jószágokért kapott összegből, havonként 7 forint jut egy munkaegységre. Kácsor Ferenc Szolnok A „nagyok“ búcsúztak az óvodától Vasárnap délután a felhők mögül előbukkanó nap is mintha csodálkozott volna, mi készül most a kultúrházban? Délután 3 órakor kezdődött a felvégi óvoda évzáró ünnepsége. Az anyukák, apukák, nagyszülők helyet foglaltak, s mire a műsor megkezdődött, már nem volt ülőhely. A sok sikert megért színpadon megjelentek az apróKorábban megírtam a szerkesztőségnek a tiszavárkonyi lakosság panaszát, hogy hetenként csak 10 kg húst vásárolhattak. S ez nagyon kevésnek bizonyult. A község vezetői megoldották panaszunkat, s június 21-én megnyílt a földművesszövetkezeti húsbolt, amely biztosítja a lakosság szükségszerinti ellátását. Reméljük, hogy jó minőségű és többfajta árut vásárolhatunk az új üzletben. Termelőszövetkezetünkben a gondosan ápolt kapásnövények igen szépen fejlődnek. Bárki megnézheti gazdaságunkat, nem ságok, s megkezdődött az előadás. Nehéz dolga van ilyenkor annak, aki írásban akarja visszaadni amit látott. Mi volt a szebb? A legkisebbek szakács- jelenete, a középső csoport tánca, a nagycsoport mesejelenete? Mind-mind nagyon szép volt, s nem lehetett meghatottság nélkül nézni, amint a kis „művészek’’ a jelenet közben kiszólvallunk szégyent. Június 21-én megkezdtük az aratást is. A 80 kh rizst is gondosan ápoljuk. Amikor elvetettük azon töprengtünk, hogyan fogjuk kigyomlálni, hiszen eléggé összetorlódott a munka. Ferenczi Imre agronómus, üzemgazdász javaslatára vegyszeres gyomirtást végeztünk az egész területen, így nemcsak gyorsabban halad a munka, de olcsóbb is, mintha kézzel gyomlálnánk. A vegyszer minden gyomnövényt elpusztít, s így biztosítva van, hogy tiszta, idegen magvaktól mentes rizst termelünk. Gáspár Béla Tiszavárkony, Petőfi Tsz tak, vagy integettek — műsoron kívül — a nézőtéren felfedezett anyukának, vagy nagymamának. Mennyi türelmes munka kellett ahhoz, hogy a kis táncosok egyszerre dobbantsanak, mennyi időbe került, amíg egy-egy hosz- szabb verset megtanultak. S most, amikor a kicsinyek sikereiről írok, meg kel] emlékeznünk az óvónénikről is. Ök ta- nítgatták türelemmel, szeretettel a kicsinyeket, s ők teszik második otthonná az óvodát, ahol minden gyermek megértésre, szeretetre talál. Furák An- talné. Kánya Lajosmé, Kollár Ágnes óvónéniknek valamennyi szülő nevében köszön etemet fejezem ki a gyermekekkel való foglalkozásért, a szeretetért, — amellyel a kicsinyeket tanítgat- ják. Aki nem értette meg eddig, vagy nem tapasztalta, hogy mennyire ragaszkodnak az óvónénikhez a kisgyermekek, megértette, amikor a „nagyok“ búcsúztak és sírás közben elmondották, hegy most már iskolába mennek, búcsúznak az óvodától. Azt hiszem, a nézőtéren is kevés szem maradt szárazon ezekben a pillanatokban. Szabó Imre Törökszentmiklös Földművesszövetkezeti húsbolt nyílt községünkben 130 évvel ezelőit nyílt meg Magyarországon az első óvoda — Jubileumi ünnepség Szolnokon — ORSZÁGSZERTE MOST ÜNNEPÜK az első magyarországi óvoda megnyitásának 130. évfordulóját. Dél- és Kelet-Euró- pában hazánkban nyűt meg 1828-ban az első óvoda, a reform-korszak politikai célkitűzéseinek eredményeként 1848-ra már 89 óvoda működött az országban. A szabadság- harc bukása után azonban meg- Lassult a fejlődés. 1938-ig mindössze 1140 óvoda működött az országban. Ezek is inkább csak a nagyobb városokban és gyárak környékén, falukban csak elvétve akadt egy-egy. 1945-ben a háborús károk következtében ez a szám visszaesett 992-re. 1945 után népi kultúrpolitikánk célkitűzésének megfelelően, ezen a vonalon is rohamos fejlődés indult. — Ma már 2600 óvodában hétezernél több szakképzett óvónő foglalkozik a 3—6 éves korú gyermekekkel. Ezen intézmények nagy része napfényes, tágas, modern felszerelésű épületekben kapott helyet. Az óvónők nagy száma pedig biztosítja a komoly ne- veiőmunkát. Szolnokon 1874-ben épült az első óvoda. Ennek épületét és helyét ma már nem ismerjük. Az akkori Nőegylet létesítette. Az első óvónő Mihálka Krisztina volt, aki iskoláit Székesfehérvárott végezte, képesítő oklevelét pedig Budapesten az Országos Kisdedóvó Intézetnél nyerte. A jelenleg is működő szolnoki óvodák közül legrégibb a Kolozsvári-úti, amelyet 1898-ban építettek. A MEGYEI TANÁCS Művelődési Osztálya és a Pedagógus Szakszervezet megyénkben több helyen rendez az évforduló alkalmával ünnepségeket. Szolnokon június 29-én, vasárnap délelőtt 9 órakor emlékeznek meg g 130. éves évfordulóról Szolnok legöregebb óvodájában, amely egyúttal fennállásának 60. évfordulóját is ünnepli. Ez alkalommal ünnepi gyűlésre jönnek össze Szolnok város és a szolnoki járás óvónői, tömegszervezetek képviselői, a szülői munkaközösségek küldöttei. Meghívják a régi növendékeket is. Ez a találkozás egyben az idősebb, nyugdíjas és a legfiatalabb óvónők tapasztalatcseréje is lesz. Az ünnepség keretében leleplezik azt az emléktáblát, amit a Városi Tanács ajándékozott a legrégibb szolnoki óvodának. Az ünnepséggel kapcsolatban kiállítás is nyílik, ahol a régi és a mai óvodák munkáját dokumentáló fényképeket, gyermekrajzokat és kézimunkákat állítanak ki. Az ünnepi gyűlés után a földvári óvodások szép műsorral kedveskednek majd a vendégeknek. Szolnokon kívül még Mezőtúron, Karcagon és Jászberényben szerveznek jubileumi ünnepséget. Csontos Sándor. As MSZBT klub júliusi programja Nyár van és ha némi megszakításokkal is, de igen szépen süt a nap. Ilyenkor van a szabadságolások időszaka, az emberek általában .szeretnek a zöldbe kirándulni. Ilyen időben meglehetősen nehéz vonzó és színes klubprogramot összeállítani. Az MSzBT Hub elnökségének tegnapi ülésén úgy döntöttek, hogy július a kötetlen szórakozás hónapja lesz. Erezd jól magad, ha közénk jöttél!'— ez az elv vezeti a klubot Éppen ezért ebben a hónapban csak klubesteket rendeznek a különböző szervezetek számára, ahol a dolgozók vidám beszélgetés, televíziózás, kártyázás, esetleg néha tánc közben találkozhatnak, szórakozhatnak. ötödikén a MÉSZÖV és a KISZ közös estet rendez, ahol Bársony Ilona és Zaránki Zoltán előadóművészek operettrészleteket fognak énekelni, egyébként a műsor, a vidámság, a jókedv jegyébert fog lezajlani. Hatodikon a Bútorgyár, 12-én a Cukorgyár rendez klubestet. Tizenharmadikán szovjet és magyar sportolók találkozóját rendezi meg a vezetőség.— Városunk sportolói máris készülnek a szovjet elvtársak fogadására és hasznos tapasztalat- cserére. Tizenkilencedikén az ügyvédi munkaközösség és az ügyészség dolgozói, 20-án a kereskedelmi, 26-án a vendéglátóipari dolgozók klubestje kerül megrendezésre. Huszonhetedikén magyar és szovjet háziasszonyok teadélutánját rendezi meg a klub. Erre már mindkét fél jó előre felkészül Süteményeket sütnek, amelyeket elhoznak a klubba és az érdeklődők mind szovjet, mind magyar részről mindjárt leírhatják és magukkal vihetik a recepteket. Az az érzésünk, hogy a jó sütemények reményében ezen az esten nemcsak a háziasszonyok, hanem a férjek közül is jónéhányan részt fognak venni. Lehet, hogy inkognitóban ,;. —ht — Rövidesen megkezdik az első „szputnyik város44 építését MOSZKVA (MTI). Moszkvától mintegy negyven kilométerre, a jelenlegi Krjukovo Amikor miénk leit a gyár címmel Juhász István visszaemlékezését közöltük lapunk március 25-d számában. Tekintve, hogy Juhász elvtárs 12 év távlatából emlékezetből vázolta az eseményeket, egyes személyek; így Rácz Kálmán elvtárs akkori mezőtúri szakmaközi titkár szerepét is túl negatívan értékelte. Rácz elvtárs egy ideig valóban a Szociáldemokrata Párt jobboldali • befolyása alatt állt s pl. tett olyan kijelentést is, hogy a malmok államosítását korainak találja, azonban idejekorán felismerte álláspontja helytelenségét és 1947 márciusában a Kommunista Párt tagja lett. Azóta is a mozgalomban dolgozik és a Vasutas Szak- szervezet vezető funkcionáriusa. község közelében rövidesen megindul Moszkva első „szput- nyik-városánák>‘ építkezései. Moszkva aZ elmúlt években gyors ütemben fejlődött és a lakosság száma ma már meg- • közelíti az ötmilliót. Ezért vált szükségessé, hogy a főváros környékén új, nagy lakótelepeket, kisebb városokat létesítsenek. Az úgynevezett „szput- nyik-városoknak’' feladata, — hogy tehermentesítsék a fővárost. A Krjukovo mellett épülő szputnyik-várasnák mintegy hatvanötezer lakosa lesz. Ide költöztetnek át Moszkvából több textilipari üzemet. — A MAGYAR és bolgár gépállomás versenye. Az orosházi és a kabarnai (Bulgária) gépállomás versenyszerződést kötött egymással. A verseny értékelését évenként kétszer végzik majd. jftz ünnepi hét könyvei Móricz Zsigmond versei Igen sokan lesznek, akik most hallják majd először, hogy századunk legnagyobb magyar regényírójának versei is születtek a tolla alól, méghozzá művészi értékű, áradó mondanivalójú versek. — A kis kötetet, amely Móricz 36 versét tartalmazza, Gellért Oszkár, a neves költő, Móricz Zsigmond kortársa rendezte sajtó alá és ugyan ő látta el előszóval is. Ezek a versek az író legbensőbb élményeit vetítik elénk. Móricz minden regényében hitet vallott a szegényparasztság mellett, az úri Magyarország ellen, de a regényíró bizonyos fokig a krónikás szerepére van kárhoztatva. Nem tudja olyan közvetlenül, annyira lélekbe- markolóan átnyújtani az olvasónak saját érzéseit, mint a lírai költő. Ezeknek a verseknek egy jó része nem is láthatott napvilágot, mert azokban a fehérterror elleni iszonyodás, a proletárdiktatúra bukása felett érzett elkeseredés ölt művészi formát. A Mors című prózaverse megrendítő erővel vetíti elénk a halál képét. A halálét, amely minden iszonyával nyúl a becsületes ember felé a fehérterror sötét korszakában. Érdekes, hogy ez a vers hiányosan jelent meg, a cenzúra egész sorokat húzott ki belőle. Az irodalom kedvelőinek és kutatóinak értékes dokumentuma, kedvenc olvasmánya lesz ez az érdekes verseskötet. MÓRA FERENC A honti igricek A Móra életmű nagysikerű ifjúsági válogatásának IX. kötetét jelentette meg a Móra Ferenc Könyvkiadó a könyvhétre. A kötet az író legsikeresebb novelláit tartalmazza. Azokat a novellákat, amelyeket csöndes anekdótázó stílusban írt meg Móra, részben gyermek koráról, részben felnőtt idejéből, de ezeken a novelláin is látszik a gyermeki látásmód, a gyerekszeretet és az elesett gyámoltalan szegényemberekkel való együttérzés. Es az ő bölcs mesélő módján kinyilvánítja elégedetlenségét is a dolgok felett. Sok régi ismerőssel találkozunk ebben a kötetben. De aki emberségre, szülőtiszteletre, más emberek megbecsülésére akarja nevelni gyermekét, vegye meg számára a szép kis kötetet.
