Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-04 / 131. szám

1958. június 4.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

>

Ketten az ünnepeltek közül

MEGKÖNNYEBBÜLTEN,

hosszan sóhajtott Vágó József: kunmadarast kulák lci- r.iáikimányottjából gépállomási traktoros lett. Ügy érezte, még „igazibb’’ munkássá vált, részesévé a szocialista mezőgazdaság építésének. Ez még 1948-ban történt; a következő esztendők nemcsak a megkönnyebbülés, de olykor a nekikeseredés sóhajainak évei is voltak. Gumikerekű pótkocsi helyett rozzant szekéren hordta Vágó József az egyéniek kalászosait, korszerű esztergapad helyett kézzel-kínnal hajtott viharsert pádon esztergálta a javításra szoruló alkatrészeket. Nappal a nap égette őt és munkatársait; éjszaka javított és tanult;-.: Tóth Lászlót hallgatta, aki megismertette a marxizmus—leninizmussal. Szíve-esze az igazsághoz húzta: párttag lett. Mint ilyen, rossz szemmel nézte a nép- vagyon herdálását. Elsők között volt, akik felszólaltak az eilen, hogy egy gépen háromnégy traktoros dolgozzék, mert az úgy idő előtt elpusztul. Alig bocsátotta ki a párt és a kormány a felhívást: Jelentkezzetek brigádvezető- nek! — aláírta az ívet. öt hasznos hónapot töltött el a tanfolyamon.

AMINT FEJLŐDÖTT a szocialista ipar, úgy érkeztek új és új munkagépek a gépállomásra. Jöttek a négyzetes vetőgépek, függesztett kultivátorok és rendsodrók... A vérzivatarcrs őszön azonban rendbontók is jöttek: száj- tépők és kapzsiak, gonoszok és megtévesztettek. Vágó József a többi kommunistával állta ellenük a harcot, míg megérkeztek a belső ellenséget letörő szovjet csapatok. Vágó József jogos büszkeséggel tekint vissza élete utolsó 10 évére: részese volt az első esztendők nehéz küzdelmeinek, s méltó részese ma a békés munkának: tizenöt erőgéppel dolgozó brigád vezetője. Otthonában ‘több féltve őrzött oklevél tanúsítja: pártunk és a gépállomás vezetői nem fukarkodtak vele szemben a

réssel.

megérdemelt elismeTratito rvexe tő bő l főmechanikus

HA TUDÁSA, élettapasztalata sokat gyarapodott is az elmúlt tíz év során, ha — mint mondják — nagyot lépett is felfelé: egy dologban nem változott Szabó Lajos emberszeretetében, szocialista vi'ágszemléletében. Ma éppoly közvetlen és elvtársi magatartást tanúsít beosztottaival, mint egykor legközvetlenebb munkatársaival szemben. Ez az „egykor” 1948 októberére értendő, amikor mint traktorvezető kezdte meg Ti- szaroffon gépállomási munkáját. A régmúlt idők gyenge szervezés^, rossz anyagi ellátottsága sem néki, sem a többi tiszaroffinak nem szegte kedvét, jobbára agrárproletárok gyermekei vo'tak; szűkesztendők edzettjei, egy emberibb jövő harcosai.

A TISZAROFFI évek alatt traktorosból szerelő, majd főgépész lett. Az ÁMG főigazgatóságán ebben az időben már sók jót tudtak Szabó Lajosról. így történt, hogy 1950—51-ben ő is résztvett a Szabolcs—rSzatmár megyei gépállomások ellenőrzésén. — Tapasztalatokban meggazdagodva tért viasza megyénkbe. Ettől kezdve három éven át megyei gépállomásaink igazgatóságán dolgozott műszaki ellenőrként. Az ötvenhatos •3OOOOO0OOO0ÖOGOOOOOC

Szívesen és

szorgalmasan

Nagy izgalomban vannak a tószegi Attila út lakói. Betonozni akarják a járdájukat, hogy végre tiszta cipőben járhassanak esős időben is. örömükre megérkezett az elmúlt vasárnap három vagon sóder. Épp jókor, mert szombat-vasárnap inkább otthon vannak, s be is hordták mind társadalmi munkával. A következő vasárnapon meg a betonozásra fognak össze.

nehéz napok Tiszaörsöm találták. Azt tette, amit a párt, a dolgozó nép várt tőle: helyén maradt. Ma Kunhegyesen dolgozik, mint főmechanikus. Munkahelyét, munkakörét igen szereti: csakúgy, mint azok, akik annak idején vele együtt kezdték gépállomási pályájukat. Tíz év alatt nem egy dicséretben, nem egy elismerő kézszorításban volt része Szabó Lajosnak. A közelgő traktorosnapon mellét a „Gépállomások kiváló dolgozója" jelvény és a „Munka Érdemérem” díszíti majd, melyeket 1953-ban és 1955- ben kapott. Talán — nem sokára — egy harmadik is megcsillan mellettük.

Ma nyílik meg az Áramszolgáltató Vállalat

kiállítása

Tegnap délelőtt már utolsó simításokat végezték az Űt- töröház földszintjén mtegnyíló kiállítás anyagán. A falon szemléltető fénykép1 ablók sorakoznak, a fal mentén húzódó asztalokon magyarázó feliratokkal ellátott szemléltető tárgyak — s minden talpalatnyi helyen valami figyelemreméltó látnivaló. Kint az utcán többmázsa súlyú transzformátort emelnek daruval kiállítás bejárata elé.

Egyszóval mindent elkövetnek az Áramszolgáltató dolgozói, hogy sok látogatója leNem fogy a kenyér,

több sütemény kellene

Az 1958-as esztendő gyenge forgalmat ígér a sütőiparban. Áprilisiban is csak 84.8 százalékban tudtuk a tervünket teljesíteni — mondják a törökszentmiklósi Sütőipari Vállalat vezetői.

És egyre-másra sorakoznak a nehézségek, melyek a vállalatot akadályozzák a tervteljesítésben.

— Az ősz végén le kellett állítani négy kemencét, mert vége lett a mezőgazdasági munkáknak, a tsz-tagok és az egyéniek otthon sütöttek kenyeret. A maszek is előnyben van, éjszaka dolgozik, ami nekünk tiltva van és korán reggel friss készítményekké! látja el vevőit. — A vállalat kenyeret csak 11 óra felé tud biztosítani. A péksütemény 8 óra után indul az üzletekbe.

Bizony ez igen késő, mert a péksütemény reggeli eledel. Nagyon sokan szívesen fogyasztanak egy-két kiflit — különösen, ha fris6, ropogós — reggelire. Az iskolások is kedvelik tízóraira.

Kenyérből 800 mázsával kevesebb fogy havonta. Viszont a péksüteményből 70003 009 érával csökkent egy hónap alatt a betegség miatt kieső munkaórák száma

A Járműjavító beteg dolgozóinak összevont főorvosi felülvizsgálatán iegutóbb már jóval kevesebben voltak, mint előzőleg. Hiányoztak pl. a színlelt betegek, a szimuláns bokarándulásos bénák, szívnélküliek — akikkel ál- takUMn a legtöbb baj van ilyen alkalmakkor, mert nem- létező bántalmaikat erővel rá akarják beszélni az orvosra. Szóval „meggyógyultak” azok az emberek, akik inkább a táppénz, mint a munkapad felé kacsingattak.

Az eredmény az lett, hogy míg

márciusban 6.2 százalék, áprilisban már csak 5 százalék volt az átlagos beteglétszám — s munkaidőre átszámítva ez azt jelenti. hogy betegség miatt 8.000-el kevesebb óra esett ki a termelésből.

Ebben része van a beleglá- togatási aktívahálózat jó munkájának. S persze nemcsak úgy. hogy a fekvőbetegnek kiírt J. Józsefet kukoricakapáláson csípik rajta és megvonatják a táppénzt, vagy ellenőrzik, hogy a gyors gyó- ^jlás érdekében a betegek ut£eg betartsák az orvos az Vsait. Fontosabb ennél a petertörődjenek, segítsék úgylátsz. S ezt a munkát, tesen végben lelkiismere- b\zonytt5a Több levél is „•los asztalos Csömör Viliben azt 1’ya'>szönőleve- 7cti bizottsaß0 ‘'kszerveesett Sa^ na_

togatésa. Havai0'

operáció müyen jáz

is megunta, Wpaségébei

tudni, hogy

Hogy javul a betegek aránya — érdeme Szántó László ellenőrző főorvosnak is. A rászorulóknak mindig megadja a lehetőséget arra, hogy fel- épüljönek, orvosi tanáccsal látja el őket. Ellenben a szimulánsok, táppénzcsalók hiába is próbálják meglágyítani, vele nem lehet alkudozni.

S ezért aztán persze e’őfor- dul olyan szégyenletes eset is. mint pl. B. Antal mázolóé, aki csúnyán szitkozódott — alaposan megsértette az ellenőrző orvost, majd köszönés nélkül kiment s úgy bevágta a rendelő ajtaját csak úgy zengett. Ez- bizony neveletlenség a javából.

Az eredmények ellenére van még tennivaló. Tovább lehetne csökkenteni a termelésből feleslegesen kieső órák számát — s nem utolsósorban megkímélni a dolgozókat a betegségtől — az üzemi balesetek és sérülések számának csökkentésével. Bőven van még v kézsérülés, ami rendszerint vigyázatlanságból ered. Kihalófélben vannak a baleseti oktatások is — s sokszor ez már csak annyiból áll, hogy a balesetoktatási könyvet aláíratják a dolgozókkal, igazoltatván a kötelező oktatást. Pedig a dolgozók saját érdeke volna, hogy megismerjék a legkorszerűbb balesetvédelmi rendszabályorel több készül, mégis kevésnek bizonyul. Á vidéki eladóhelyeken legtöbbször nincs és ha van, akor is többnapos péksüteménnyel lehet találkozni.

A lakosság, ha rendszeresen jóminőségű friss kenyeret tud vásárolni, akkor nem fogja váLasztani a nehezebb megoldást, az otthoni sütést.

A vállalatnak minden előfeltétele megvan. Jó az ellátás nyersanyagban, tüzelőben egyaránt. — A kereskedelem joggá! követeli az időbeni áruszállítást, mert szeretné a lakosokat igény szerint kielégíteni.

A feladat: törekedni kell a vállalatnak, hogy a kenyér és sütemény időben a fogyasztókhoz jusson. A süteménygyártást fokozzák és naponta juttassák el a vidéki boltokba.

A gazdaságosság érdekében csökkentsék az előá’lítás rezsi kiadásait. Nézzenek körül a portájukon, hogy hol lehet rezsi dolgozót produktív területre átcsoportosítani.

Mindezek az intézkedések szükségesek akkor is, ha a leállított tiszakürti, abádsza- lóki, öcsödi és fegyverneki kemencét újra üzemeltetik.

Semmi sem jön magától. Minden forintért meg kel' dolgozni és ha jól fogják a munka végét, gazdaságosan termelnek és a takarékos- sági intézkedéseket megtartják, akkor fölösleges a borúlátás. — ab —

gyen a bemutatónak, s ha már elmegy valaki, tanuljon is belőle.

TuLajdonképp>en „baleset- védelmi kiállítás” ez, melyet a TITÁSZ munkavédelmi hónapja keretében rendeznek meg. Ám nemcsak vállalati dolgozók, szakmabeliek részére és érdekében készült. Viszonylag a szakemberekké l — akik ismerik az áram veszedelmét — történik a legkevesebb baleset. Jóval több laikus áramfogyasztókkal.

És itt módjuk lesz megismerni, hogy a vülamosveze- ték, az előírásnak meg nem felelő villamosberendezés nem játék. Néhány „lejátszott” fényképfelvétel nagyon hűen illusztrálja a legutóbbi halálos baleseteket: a leszakadt villanyvezetékkel játszó kisfiút, a villanykörtét becsavaró munkást, a magasfeszültségű vezeték oszlopára felmászó férfit, stb.

Hallatlan enei-gia fut végig az ártatlannak látszó dróthuzalokban. Ha valamilyen oknál fogva elszakad és a földdel érintkezik — a föld valósággal megolvad. A kiállításon be is mutatnak egy

ilyen ökölnagyságú megöl-* vädt és üvegessé dermedt rögöt.

Látni lehet miniatűr vas- . illanyoszlopon egy eredeti vadgalambfészket, melyet a villanyszerelők a magasíe- szültségről szedtek le. Ez a különc madár — úgy látszik, belenőtt korába, mert nern- csakhogy magasfeszültség közelébe rakta fészkét, hanem egyenesen 10—20 cm-es drótdarabokból 6zőtte össze. Ez egyrészt azért veszélyes, mert könnyen zárlatot okozhat, másrészt azért, mert sok baleset származott mór abból, hogy a gyerekek fölmásznak a villanyoszlopra a vadga- lambtojósért és még meg sem kell fogniok a vezetéket ahhoz, hogy halálos áramütést kapjanak.

Természetesen nem mondunk el mindem, sok érdekes látnivaló van. Bemutatják a védekezés módját is — a~ ipar modern műszereit, védóberendezéseit s más egyebe-, két. Reméljük, hogy a kiállítást, mely ma nyitja meg kapuit és június 11-ig tart nyitva, többezren megnézik.

P. I.

A käzäs ÚtbH

Ismerjük mindnyájan Földnélküli János meséjét, aki annyira vágyakozott a föld után. — Hót Kunhegyesen volt belőlük épp>en elég. — Majdnem négyezren nyögték a nagybirtok munkáját, mind időszaki munkások, vagy gazdasági cselédek. Az ő számukra igazi megváltás volt a felszabadulás és az első karó, amely az új tulajdonos nevével a jószagü fekete földbe fúródott. 12.000 holdat bitoroltak a nép kizsákmányolói és több mint 7000 hold ment ót a földnélkülieknek, az agrárproletároknak a tulajdonába. Szép és nagyszerű volt a saját földön dolgozni, de hamarosan még szebb, még tágasabb horizont csillant fel a szorgalmas parasztemberek e!őtt. Együtt közösen többre

mennek. Ez volta vélemény. Ma már 20.000 h.-on felül van a szocialista szektor az összes szántók 83 .százaléka. Szépen virágzik a hat tsz. és 1956- ban szilárdan á’ltak ellen a bomlasztó törekvéseknek. — Földet vissza nem adunk, ez volt a jelszó, mint 1946-ban. És újra megvédték jövőjük alapját a termelőszövetkezetet.

Szorgalmasak a kunhegyese parasztok. A múlt évben átlagban 310 munkaegység jutott egy-egy tsz-tagra. Jómódú lett itt a parasztság; Ha égy pillantást vetünk az o’dal más helyén közölt kis statisztikára: a sok rádió, motorkerékpár, sőt televízió, mind egyet hirdet, a kunhe- gyesi parasztok elszánt akaratát a szocialista mezőgazdaság felépítésére.

i{ .

:A növényvédelem időszerű kérdéseiről

Beszédes számokKunhegyesről

. -1945. ÉV ELŐTT:

toetegségerc ■ Rád;ó voIt; kb< 3()<)

, ra és meg^to^ erékpár: 92.'

gondom - k6rhazban, ►orkerékpár: 35

ták a K JELENLEG:

1977 db

Ebből vezetékes

502

db

Televízió

4

db

Kerékpár:

4500

db

Motorkerékpár:

250

db

Dongó:

15

db

♦ Szinte látom, hogy a cím Jelolvasás« után, hogyan fut- Jnak össze tapasztaltabb gaz- ídatársaim homlokán a rosz- Jözalló ráncok: lehet egyáltalán másként beszélni a nö• vények egászégének védelmeiről, mint időszerű kérdésről?!

• Lehet. Addig azonban, míg a

♦ megoldatlan gyakorlati kér- J lések előttünk állnak, fel- Jadatunk csak ezek felszínre1 hozása lehet. Néhány ilyen kérdéssel szeretnék az alábbiakban foglalkozni.

Néhány szót elöljáróban ♦ a kukoricamolyról

J Előtt-m fekszik három, Jigen beszédes adat. Az egyik {azt mutatja, lrogy Szolnok • megye termelői mennyi hib- {ridkukoíica-vetőmagot kap- Jtak ebben az esztendőben, s •okszerű gazdálkodással csudán ez a tény mennyivel ♦emelheti a kukorica termésát- Jlagát. A másik adat egv je- •lentés: a megyében tavaiy a {jászsági részen 100 kukorica- Xtő közül 30—32 szárban károsított a kukoricamoly; a meggye közepén ez a szám „le- fesett” 24—27-re, míg Tiszaiföld vártól délre újból fel- Jemelkedett csaknem a jász- {sági károsítás mértékére. A {harmadik adatsor, ami előtétem van, az előzőeket indo- ikolja, vagy megkérdőjelezi: a | megye területén — főként az {egyéni gazdák vonalán — |egyesek nem tettek elege* a {tavalyi kukoricaszár megsem- Jmisátésére vonatkozó rendekat s ezek alapján mindenhol vigyázni tudjanak épségükre. { A szakszervezet azt várja* a műszaki vezetőktől, tartsák J meg minden hónapban olvan ) lelkiismeretesen az oktatást, ) mint Tóvízi László főműveze- ! tő. S akkor még tovább csők- ) ■ kenhet a betegek száma. ■ Csömör János ‘

üzemi tudósító) <-------- .. -» r- IBI------------- ■ 4

Er

ősödik )

a tiszavárkonyi Petőfi tsz 3

A 740 hold földön 77 tag-) gal dolgozó Petőfi Tsz alakú-) , lásától kezdve igen nagy utat < j tett meg. Szépen fejlődik a;

tsz közös állatállománya is.; . 46 fejőstehéntől naponta kö-) I zel 300 liter tejet fejnek. 25 ta- ; ' gú növendékmarha állomá-) nyűkből a tagság határozata ! alapján, tovább növelik a! , a szarvasmarha törzsállo-; j mányi. 110 darab sertésükből; I 30 anyakoca és nyolcvan pe-; ( dik süldő, amelyre az idén;

szerződést kötöttek az Állat-! I forgalmi Vállalattal. ,

,■ Szépen ígérkezik a tagok; jövedelme is. Munkaegysé-; génként 45 forintot terveztek; • te az év elején és eddig min-) - den hónapban osztottak elő-! leget a tagoknak. )

) Stránszky György!

Tiszavárkony ) <

letnek. a múlt évről maradt kukoricaszárakban áttelelt kártevő adja át a fertőzést a következő évnek, s a szárakba befurakodott kártevő ellen a növényvédő is, a gazda is, tehetetlen; így a védekezés egyetlen módszere a rajzó lepkék elpusztítása. Ha kiengedjük a kártevőt a kezünkből, az szabadulását ku- koricatermesztésünknek esetleg 8—10 százalékos csökkentésével „hálálja meg”. A tavalyi szár megsemmisítésére, mint már említettem, rendelet, törvény kötelez mindenkit; s ennek betartását az Állomás mezőgazdászai a legszigorúbban ellenőrzik a közeli napokban. A mezőgazdaság fejlődik: a terméseredmények növeléséért folytatott szívós munka egyik láncszeme volt például a hibridkukorica vetőmagjának kiadása a gazdák kezébe, mellyel 8— 10 százalékkal növelhetjük a terméseredményt. A másik oldal: a felületesség egyesek részéről, mely nemcsak a kiadott drága vetőmagot, hanem a megye minden rendű és rangú kukoricását veszélyezteti. Ugye, érdemes ezen elgondolkozni, gazdatársak?!

Lucernásaink védelmében is most kell résen lennünk

A levélíelületet más években annyira károsító lucerna- böde ebben az éven háttérbe szorult, helyét azonban egy

veszedelmes kártevőegyüttes foglalta el, a lucemaorrmányos és a lucernaboga Gyakran találkozhatunk fris sen lekaszált lucernásain sárjúján, az előbbi fűzöl« hernyóra igen hasonlító Iá: váivai, s az utóbbi kissé sz< rözött, szürkés, érintésre ös: szekunkorodó, három pár ]: bú, jellegzetes levélbogár Iá vájával. Színétől eltekints’ alakban hasonlít a számuni ra oly hasznos hétpettyes ki ticabogár lárvájához.

Ez a lucernabogár-lán okozza a nagy kártételt: a kJ szálás után a lucerna „al\ marad”, azaz nem hajt re) desen sarját. A bogarak ei digi táplálékforrása, a luce na nagy levéltömege rend« fonnyad, vagy elvittük, mn szénát. A táplálék nélki maradt lárvái« kettőzött bu galommal esnek a kibú sarjára, s az a kártétel, mei a nagy levéltömeg eset« alig látszik, most végzetes: válik lucernásunk számár Első kaszálás után nézzük ti hát a sarjúképzést, s ha ki sést látunk, bizonvosan me: találjuk a kártevő lárváit 1 Ebben az esetben „Hungar Matador” porozószerrel (DD tartalmú porozószer) be ke avatkoznunk. Holdanként 1 —16 kg porozószert adj un ki. HCH porozószert — n gebbi nevén „Agritox”-ot - ne használjunk, mert az ezzi kezelt lucernás szénája átvi heti a porozószer jellegzeU dohos szagát, s emiatt a j< szag fanyalogva fogadja mégo’y szépen sikerült sz< nát is.

Wb-T—