Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-04 / 131. szám

1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. június 4. OLDMUVESSZOVETKEZETEINK életéből Mit tud egy gazdasági felügyelő a földművesssiivetkeset mezőgazdasági üzemágáról Ormándi Máriával, a ti- szaugi községi tanács gazda­sági felügyelőjével beszél­gettünk. Ormándi elvtársik) évek óta itt dolgozik, és ahogy mondja, nagyon sze­reti munkáját. Szívesen ad tanácsot, segítséget minden­kinek. Szóbakerült a föld­művesszövetkezet munkája is, mivel a falunak ez a leg­nagyobb tömegszervezete fontos feladatokat kapott pártunktól. A földművesszövetkezet- nek segíteni kell a dolgozó parasztok termelési tevé­kenységét, s mindezt olyan módon végezni, hogy az egyéni gazdák egyre többen ismerjék fel az összefogás, a társas művelés hasznát. Ezt a célt szolgálja a me­zőgazdasági üzemág. Meg­kérdeztük Ormándi Má­riát. tudja-e, hogyan mű­ködik a mezőgazdasági üzemág? A válasz bizonytalan, és kitérő. — Nemrég óta jöttem sza­badságról, azóta sokminden történt és nem tudnám meg­mondani, mi a helyzet, — mondja. Később kiderül, hogy Or­mándi elvtársnő tulajdon­képpen ennek az üzemág­nak a létezéséről egyáltalán nem sokat tud. Nem tud arról sem, klala- kitotta-e a szövetkezet a körzeteket, hogyan vég­zik a gépi szerződések kö­tését, s egyáltalán foglal- kozik-e az egyéni gazdák­kal. Nem ismeri a körzeti felelő­söket. Szó ami szó, az ilyenfajta kapcsolat nagyon rossz. A földművesszövetkezetek ko­rábban, néhány éyvel ezelőtt már foglalkoztak a termelők szervezésével, de később — egészen napjainkig, teljesen a kereskedelem kötötte le idejüket. Most változásnak kell történnie. Nehéz, döcö­gős az átállás megyeszerte. Legutóbb éppen Varga Il­lés elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke írt ezekről a problémákról Követendő példa Az öcscdi földművesszövet­kezet dolgozói nemrég ter­melési értekezletet tartottak. Megbeszélték, mit tehetnek a takarékosság terén. Üzem- áganként vizsgálták a lehető­ségeket és vállalták, hogy ez- évben összesen 21 400 forintot takarítanak meg. Különösen kiemelkedő Gál Gábor tüzép- telep vezető felajánlása, aki a kirakodási és lerakodási idő megrövidítésével 3600 forin­tot takarít meg. Ha a dolgozók teljesítik vállalásukat, a földmű vesszö­vetkezet jövedelme 25 9X1 fo­rinttal nagyobb lesz, mint ahogyan tervezték. B. M. A­Csépán megalakult a takarékszövetkezet Május 26-án tartottuk a takarékszövetkezet alakuló gyűlését. A földművesszövet­kezet dolgozói eredményes, felvilágosító munkát végez­lek. Meggyőztek a községben 108 gazdálkodót, hogy milyen előnyös, ha felesleges pénzü­ket a takarékszövetkezetbe teszik. Ennek lett az eredmé­nye, hogy a takarékszövetke­zet községünkben is megala­kult. Simó Ferencné A törökszentmiklósi fmsz igaz­gatóságának határozata a bur­gonyabogár elleni védekezésre \ törökszentmiklósi földművesszövetkezet június 1-én igazgatósági ülést tartott. Az amerikai burgonya­bogár elleni védekezés gyoms és sikeres elvégzését be­szélték meg. Törökszentmiklósi sem kerülte el ez a vesze­delmes kártevő és meglepte a határrészeket. Az igazgató­ság határozatot hozott a védekezés lebonyolítására. Érde­mes ezt valamennyi földművesszövetkezetnek figyelembe­venni és követni az igazgatóság példáját. A törökszentmiklósiak összehívják a körzetükben lévő szövetkezeti aktívákat és ott beszélik meg, hol milyen mér- ékű a veszély, s hol kell kezdeni a munkát. A földművesszövetkezeti mezőgazdasági üzemág segít­séget kér a tanács mezőgazdasági osztályától. Közösen álla­pítják meg a legveszélyesebb gócokat és oda irányítják elsősorban a permetezőgépeket, a védekezőanyagokat. Az igazgatóság kötelezte a földművesszövetkezet kiske­reskedelmi üzemágvezetőjét arra, hogy valamennyi külte­rületi boltban legyen elegendő védekezőanyag. A mezőgaz­dasági üzemág vezetője pedig gondoskodjon önkéntes per­metezőbrigádok szervezéséről. Az Igazgatóság utasította a földmű vesszövetkezet el­nökét, hogy újabb 5 permetezőgépet állítson a védekezés szolgálatába. JVcsérendő a törökszentmiklósi földművesszövetkezet igazgatóságának fellépése. Az a fontos, hogy megyénk valamennyi földművesszövetkezeténv.k vezetői hasonló hozzáállással vegyék fel a küzdelmet az amerikai burgonyabogár ellen. M. J. DCedoeí Jlzoetezőutk ! földművesszövetkezet a falu dolgozó parasztságát, s vé­gül az a kérésünk jelentkez­zenek nagyon sokan azok is írásaikkal, akik még nem kerestek fel a szövetkezeti oldal szerkeszt it. Válaszoljon a Malomipari E. S. A Tiszaugi Földművesszö­vetkezet italboltja, TÜZÉP és felvásárlótelepe egy épü­letrészben van. így bonyolít­ják le két helyiségben a zöldség és gyümölcs felvásár­lást. Az elmúlt év őszén — amikor a felvásárlási munka szünetelt — a Malomipari ES tiszaugi cseretelepe az egyik helyiséget kölcsönkérte a földművesszövetkezettől. A szövetkezet vezetői nem gondoltak semmi rosszra és szívesen átadták a kért he­lyiséget. De előbb megállapo­dást kötöttek, amelynek ér­írásaink nyomán Május 14-én megírtuk, hogy a Szolnoki Gépállomás sziszbe reki üzemegységének egyik dolgozója: P. J. nem fogadta el az fmsz által fel­ajánlott lakást, hanem na­ponta oda-vissza 6—7 kilomé­tert kocsikázott vontatóján lakása és munkahelye között. Felháborító? Az. Címe is ez volt a cikknek: „Felháborító!” Valószínűleg annak találta Búza János is, a Szolnoki Gépállomás főmérnöke. Már lapunk megjelenésének dél­előttjén utasította a szászbe­rek! üzemegység vezetőjét: Vizsgálja ki az ügyet, s álla­pítsa meg pontosan, mennyi kárt okozott P. J. a népgaz­daságnak. A kárösszeget a „nagyvonalú” dolgozónak meg kell térítenie. A pártszervezet és a községi tanács segít Földművesszövetkezetünk A község vezetői segíte- a tagszervezési munkák so- nek bennünket abban, hogy rán a községi pártszervezet a két baromfinevelő társu- és a tanács vb segítségét lást tovább fejlesszük és a kérte. A kívánt támogatást méhész szakcsoportot új ta- megkaptuk és más téren is gokkal erősítsük. Több száll-« megkapjuk. Elmondhatjuk a tási társulást akarunk alakí- földművesszövetkezet kapcso- tani, mert jelenleg csak hán lata a párttal és a tanács- rom működik Tiszajcnő köz­csal nagyon jó. Ez meglát- ségben. Vezsenyen meg egy szik minden munkánkban. sincs. Az elmúlt időben a régi Vezseny községben meg- vezetők sok súlyos hibát kö- alakítottuk az árvízmentesi- vettek el a földművesszövet- tö társulatot. A párt és » kezelnél. Éppen ezért nehéz tanács felismerte ennek nép-« dolog újból visszaszerezni a gazdasági jelentőségét é? község fmsz-tagjainak bizal- megfelelően támogatta mun*' mát. Ebben is segítenek a kánkat község vezetőt Persze a sző- Földmflveszövetkezetünk vetkezet yezetosege te tanult viszonoz7a az elvtársak tá, a múlt hibáin es nem enge- ,, » . .. , di. hogy újból megismétlőd- «"«JSatasat. Tiszajeno község- . ! b "ék es Vezsenynek nem voll JCöszint7n beszélünk a ta- felügyelője, ebbe* gokkal, nem titkolunk el semmit. Ügy gondoljuk a bi­zalom kialakítja majd az Szabó Béla egészséges légkört. mezőgazdász, Tiszajenő az időtlen mi adtunk szak*' mai segítséget. A törökszentmiklósi járás föidmüvesszövetkezeteinek timsgmozgalmi és gazdasági helyzete A törökszentmiklósi járás területén a legnagyobb tag­létszámmal működő tömeg­szervezet, a földművesszövet­kezet. 11.068 tagot számlál, a részjegyalap összege 629.720 forint. • A tagok neve'ése és a ve­lük való foglalkozás érdeké­ben a járási központ a tag­csoport rendszer kialakításán dolgozik. Eddig 190 tagcso­portot alakítottak. Ezeknek az élén szövetkezeti küldöt­tek dolgoznak. * A járás föMművesszövetke- zeteiben létrehozzák az MSZ­MP csoportokat. A csoportok az igazgatóság, felügyelőbi­zottság és a tagbizottság kom­munistáit fogják össze. A szervezést megkezdték. —m ■■■ ^ Egyik-másik szakember kép­letesen — vizet prédikál és bort iszik. Nem képes meg­felelően foglalkozni a szak­csoportokkal -és társulások­kal, mivel maga is egyénileg gazdálkodik. Ilyen az örmé- nyesi Földművesszövetkezet mezőgazdásza. A járás területén jelenleg 4 növénytermelési és gyü- mölcstermelésá szakcsoport működik. Ezenkívül 15 nö­vénytermelési társulás. A községek zöldáruval való ellátására intézkedések tör­téntek. A ^írások területén valamennyi földművesszövet­kezet .egy-egy vegyesboltja köteles a lakosságnak zöld­árut biztosítani,-♦v Kövessék mindenütt a Tiszafüredi járás legjobb körzeti felelőseinek példáját AZ F. M. ÉS A SZÖVOSZ 6/1958. számú együttes uta­sítása értelmében ez év már­ciusától a földművesszövet­Kezdő méhészek, figyelem! A Szolnok megyei méhész szakcsoportok tagjai ma már nem titkolják vándorlásuk helyeit, segítik a kezdő mé­hészeket, magukkal viszik vándortanyájukra és beavat­ják az úgynevezett műhely­titkaikba. Közöljük néhány méhész címét. Ezek a szaktársak szí­vesen adnak tanácsot bárme­lyik kezdő méhész részére. Sándor János szakbizott­sági tag, Szolnok. Vándor­tanyája Somoskőújfalu, ha­társorompó. Borbély Sándor, Szolnok. Vándortanyája: Mohora, ma- kadám-út mellett. Takács Ferenc, Törökszent- miklós. Vándortanyája — Csesztve. — Ugyanitt talál­ható Bálint Sándor szolnoki méhész. Demes Béla, Szolnok. Vándortanyája — Zagyvapál- falva. Urbancsek József, Jászla- dány. Vándortanyája — So­moskő. Korom Gábor, Surjáni ÁG. Vándortanyája — Cered jobbkanyar. Csikós István, jászberényi szakcsoport elnök. Vándor­tanyája — Cered legmaga­sabb pontja. Ugyanitt talál­ható Szatmári László, a Jász­berényi Tangazdaság méhé­sze. T. S. ^ —— Hslvreigazífás 1958. május 28-i „Földmfí- vesszövetkezeteink életéből“' című oldalban a „Mezőgaz­daság gépellátásáról” cikk­ben szedési hiba következté­ben Papp István beosztását rosszul írták. Papp Istvá­néin a MÉSZÖV, haner- MEZÖSZÜV igazgatója kezetek átvették a gépállo­másoktól az egyénileg dol­gozó parasztok, a szakcso­portok, a társulások, az álla­mi gazdaságok és az egyéb állami vállalatok gépi mun­ka igényének szerződtetését. Valamint ezeknek a mun­káknak a megszervezését. A szervezőmunkában a körzeti felelősökre hárul a legnagyobb feladat. Megvá­lasztásuk, oktatásuk s vé­gül körzetük kijelölése a földművesszövetkezet leg­fontosabb feladata. A kör­zeti felelősök hálózatának jó, vagy rossz megszervezé­sén áll, vagy bukik az előbb elmondott munkálatok si­kere. HELYTELEN AZONBAN úgy értelmezni a dolgot, hogy a gépi munka meg­szervezése kizárólag a kör­zeti felelősök feladata. Az fmsz minden dolgozójának részt keli venni ebben a munkában. Mit kell tenni ebben az időszakban a körzeti felelő­söknek. — Elsősorban már most szervezzék a nyári és őszi munkálatokat. Vegyék előjegyzésbe, hogy egy-egy dolgozó paraszt mikor é milyen munkát akar véj_ tetni a gépállomással. /-e pítsák meg elgendő zzék a gépállomány. Ufcndet. be már most a neg az, így nem történKSlegesen hogy a trakto vándorol. WDEVÜTT KÖVES k^nás legjobb a tiszafA°seinelc péJdá. körze*4^, H^kezdtéjf az 230 ‘lék elő. szántást je­MÉSZÖV Közel féléves múltra te­kint vissza a Szolnok me­gyei Néplap melléklete — a „Földművesszövetkezeteink éleiéből“' című oldal. Célja: tájékoztatni megyénk dolgo­zóit a földmüvesszövetkezeti mozgalom eredményeiről, — hiányosságairól. Bírálni és , segíteni, átadni a jó mód- ! szereket az fmsz-ek dolgo-' zóinak. Ebben a munkában sok segítséget kaptunk leve-1 lczőinktől, akik hétről-hétrc' beszámolnak községük és szőkébb munkahelyük életé-^ rői, problémáiról. ; A MÉSZÖV Szövetkezet­politikai ás Mezőgazdasági lőosztá.ya köszöni a segítsé-; get. : Üj fontos feladatokat kap­tak a földművesszövetkeze­tek, új kezdeményezések születnek. Több helyen ered­ményesen harcolnak a társa­dalmi tulajdon védelméért. Intézkedéseket tesznek a ta­karékosság érdekében. Ezek mind-mind olyan problé­mák. amelyek a lapba kí­vánkoznak. Várjuk azokat a leveleket, amelyek ezzel a témával foglalkoznak. Kérjük levelezőinket, írá­saikban többen foglalkozza­nak azzal, liog.van segíti a „TITKOS" TÉRKÉP ► Jó ideje már, hogy Jász­* kiséren létrejött a fmsz me­* zőgazdasági üzemága. Rapi t elvtárs — az agronómus — Í * nem érte be ennek az örven­detes ténynek regisztrálásá­val, hanem íziben nekilátott, * hogy a község határát felosz- | sza körzetekre, segítsen a f körzeti felelősök megválasz- j tásában. Mikor mindez meg- J volt: annak rendje és módja {szerint felkereste a tanáés- » elnököt: * — Készen volnánk, Pász­l tor elvtársi Most már csak az ♦ hiányzik, hogy elkészítsük a t körzetek térképét, s két-há- * rom helyen kifüggesszük a | községben. Hadd lássák az [ egyéniek, mint segíti őket a | földművesszövetkezet! ^ I:n hihetünk n S*n11/lk' ko­mor lett erre az elnöki orca; még a szemöldökök is egy­másba szaladtak ... Méghogy a térképet?! Méghogy kifüg­geszteni a községben, s nem is egy helyen?! Volt mit hal­lania az agronómusnak, csak éppen dicséretet nem. Annál több szó esett — rosszul ér­telmezett — éberségről, meg az ellenségről, mely — mi­ként a sátán — sosem al­szik ... No, az utóbbi — saj­nos — igaz. Az ugyan nem derült ki a dorgálásnak is be­illő kérés-megtagadásból, mi­ként hasznosítaná az ellenség Jászkisér község fmsz-körzeti tervét, de kiderült más .. — Mégpedig az, hogy az elnök nincs tisztában azzal, milyen nagy jelentőségű a fmsz se­gítsége az egyéni gazdák ré­szére. az a seailsén. melu éppen a párt agrártéziseineki szellemében fogant. Napvi-t lágra került az a felismerésj is, hogy a községi tanács fejel vajmi keveset olvasott me-] gyénk éleiéről; ha másként• lenne: bizonyára tudna arról,j hogy sok községben látható a] körzeti beosztás terve; arról\ is: milyen segítséget jelentett • ez már a tavaszi munkák] jobb elvégzésénél. j Mi a helyzet ma?... A tér-l kép, a „titkolc-titka”, ottJ pihen az elnöki fiókok vala-i melyiknek mélyén. S a fiók« kulcsa? Az elnöki zsebek* egyikének homályában. Javaslatunk: keröljön élői minél előbb! Nemcsak a kulcs... < A térkép is; főleg a tér-] kép. — borváró == a Szolnok megyei Néplap- • ban. Ö is megállapította, hogy a földművesszövetkezetek az elmúlt években egy kicsit elszoktak attól a munkától, 1 amit most végezniök kell. — Több segítséget adjunk ah­■ hoz, hogy újból visszazök- i kenjenek a régi kerékvá­gásba. ■ ,S itt elsősorban a községi ' tanács vezetői tehetnek leg- ' többet. Ormándi Mária ke­veset tud a tiszaugi földmű­- vesszövetkezet mezőgazdasá­gi üzemágáról. l Ebből következik, hogy a tanács nem segíti megfe­lelően az fmsz termelésre irányuló törekvését. Ezen változtassanak a tisza- ugiak. A községi tanácsok mező- : gazdasági felügyelői pedig ; másutt is többet törődjenek a mezőgazdasági üzemággal, annál is inkább, mert amit ■ Tiszaugról írtunk, azt jófor­mán a megye valamennyi községéről megírhattuk volna, telmében ezév május 1-ig a Malomiparnak vissza kell ad­ni a helyiséget, miután újból megkezdődik a felvásárlás. Telt-múlt az idő, a földmű­vesszövetkezet megtette az előkészületeket a felvásárlás­ra és a munkát már meg is kezdené, de nem tudja, mert a cseretelep egyszerűen nem hajlandó a kölcsönkapott épületrészből kiköltözni. Jog­gal vetődik fel a kérdés, mi­lyen címen? Miféle eljárás ez? .ii Malomipari E. S. nem tud másik helyiséget biztosí­tani, ez igaz! De az is igaz, hogy a szóbanforgó épületrész nem az övéké, hanem a föld- művesszövetkezété. S jó len­ne, ha ezt nem felejtenék el. ■ i i i i <1

Next

/
Thumbnails
Contents