Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-22 / 147. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. Június 22. Ő már így... H=A=T=Á=R=J=Á=R=Á=S Várható átlagtermés 13 mázsa VÉSZÉ SÄNDOR, a mezőhéki Táncsics Tsz üzetnágvezetője — a kép is mutatja — jól megter­mett, szép szói ember. Mégis, ha egy kicsit leguggolna, bizony elveszne a szövetkezet nagyon szép búzatáblájában. Ez a közös gazdaság évek óta kiváló ered­ménnyel büszkélkedik, mert a nagyüzem adottságait a tagok jól kihasználják. Az elmúlt évben búzából Í3 és fél mázsás átlagtermésük Volt ho’dánként. De volt olyan tábla, amelyik holdjárói 17 má­zsát takarítottak be. Ezerben, illetőleg még az elmúlt évben, jól felkészültek és megalapozták az idei bő termést is. Bár az aszályos esztendő sokat ártott, de nem fogott ki rajtuk.- Gon­dos magágyba került a vetőmag és 200 mázsa műtrágyát alaptrá­gyaként kapott a talaj. Holdan­ként 50 kg nitrogént és 150 kg foszfort használtak fel. EZÉV TAVASfcÄN pedig fej- trágyát adtak a vetésnek; hol­danként 60 kg-ot. Később vegy­szeres gyomirtást is Végeztek, Nem csoda hát, hogy szemetgyö- nyörködtetően szép a búza és az is bizonyos, ha egy kicsit rá­járt volna az esztendő, legalább 15 mázsát ad minden hold. így mindössze 13 mázsás átlagter­mésre számítanak. A betakarítást — és ez termé­szetes — eZévben is gépesítik. Kombájnokat, kévekötő aratógé­peket állítanak munkába. Né­hány nap alatt befejezik az ara­tást. Kevesebb lesz a szemvesz­teség és a gyors munka követ­keztében hamarább biztos he­lyen tudják fáradságos munká­juk termését. ITT MOST A MEZŐHÉKI Nem lesz kenyérprobléma Hullámzó gabonatáblák, szé­pen fejlődésnek induló kapások között járjuk a kenderesi, a kis­újszállási, a mezőtúri, a turke- vei és a karcagi határt. Néze­getjük, becsületjük; mit ígérnek a vetések. Nemcsak a szakember­nek, a laikus szemlélőnek is fel­tűnik, hogy egyik-másik gabona­tábla nagyon szép, míg esetleg éppen a közelében lévő kispar- cella bizony gyengécske, Ezévben, sajho®, az időjárás sokat rontott. Kedvezőtlen volt. Kevés csapadék hullott, már akkor is, amikor az elmúlt év nyarán és őszén az ősziek alá kellett készíteni a talajt. A ke­vés eső miatt a szárazság nehe­zítette a magágy-készítést. A csapadékszegénysége t néni pó­tolta a tél sem. öt éve nem hul­lott ilyen kevés csapadék ősszel és télen, mint most. Később — májusban, júniusban — ká­nikulát kaptunk. Mégis általában az a helyzet, hogy a termelőszövetkezetek túl­nyomó többsége, a jól felszerelt közös gazdaságok kielégítő ter­mést várnak. Szinte mindenütt van néhány nagyon szorgalmas egyénileg dolgozó paraszt, aki ugyancsak joggal büszkélkedhet, mert szép a búzája, és eléri a t®z-ek termésátlagát. De az egyénileg dolgozó parasztok túl­nyomó többsége, éppen a kis­üzem fékje és a hozzájövő aszály miatt kevesebbet termel ezév­ben is, mint a nagyüzem. Ren­geteg példát felsorolhatnánk a megye minden részéből. Nem azért említettem a rossz időjárást, hogy ezzel magyaráz­zam a Várható gyengébb gabo­natermést Ellenkezőleg. Azért idéztem fel, hogy rámutassak a szövetkezeti gazdák és az egyé­nileg dolgozó parasztok erőfe­szítéseire, arra, hogy szorgalom­mal, igyekezetükkel mégis biz­tosítják az ország kenyerét. So­kan borúlátók. Érbe nincs sem­mi ok. Hazánkban nein lesz ke- nyérprobléma. Érdemes egy pár szóval azt is megemlíteni, miért nem. És miért várhatunk tűrhető termést a gabonafélékből. Azért, mert a termelőszövetkezeti vezetők túl­yfádfiü (alti “7,tilsán a jászjákóhalmi Béke Tsz mg ja. Társaival együtt ő is aratásra készül. De náluk, a szövetkezet­ben, a készülődés nem olyan, mint az egyéni gazdaságokban. a gabonát géppel vágják, s a ta­gok a gépek körüli munkát vég­zik. Sóspataki István elő se ve­szi a kézikaszát. „Azért megőr­zőm, ott van a fán, és ha rá­nézek, mindig az jut eszembe: milyen nehéz volt egyéni gazda koromban az élet. A mostanit nem cserélném fel a régivel só­nyomó többsége az agmnómu- sokkal együtt hozzáértéssel, és az igyekezet mellett jó szakmai felkészültséggel Végzik dolgukat. S mert a közös gazdaságokban, az állami gazdaságokban egyre nagyobb mértékben használják ki a nagyüzem-adta lehetősége­ket; a ma már megyeszerte szé­les körben elterjedt fejtrágyá­zást, vegyszeres gyomirtást, stb. És ha valamikor, hát ezévben ismét bebizonyosodott, hogy a tudással párosult szorgalom győzedelmeskedik a mostoha természet felett. Béncsik István növényterm. felügyelő ha” — mondja. Legtöbb Szolnok megyei tér- képzelni gépek nélkül. A gép- melősizövetkezelöen a gabonabe- állomásaink kiváló kombájnve- tak árit ást már el sem tudják zetői, aratógépkezelői felkészül­ve várják a nagy munkát; A gép rengeteg fáradtságtól kíméli meg a szövetkezeti gazdákat, s emellett gyorsabb is. A kom­bájn, az aratógép ma már úgy hozzátartozik a termelőszövet­kezethez, mint az egyéni gazda­sághoz a kézi kasza. Bármerre jár az ember, min­denütt kijavítva, tízesével, hú­szasával sorakoznak ezek a hasznos masinák, sőt itt-ott né­hány nap óm már aratnak is. Fazekas Mihály, a Ciha kiházi Gépállomás kombájnvezetője ez­évben ötödször vezeti hatalmas gépét a tíBzaföldvári Lenin Ter­melőszövetkezet gabonatáblájá­ra. Az elmúlt négy évben Faze­kas Mihály közel 700 hold ka­lászost aratott. Az idei nyáron 180 holdról takarítja majd be a termést, öt év alatt majdnem ezer hold. Az arató bármennyit fárad, egész életén keresztül nem kaszál le ekkora területet. Fazekas Mihály elmondja, hogy valamikor arra feléjük öt, s néha, mikör esős időjárás volt, hat hétig is eltartott ez a nagy munka. Most meg hat nap alatt végeznek. Fazekas Mihály felült a gép­re, birtokába vette a technikát, könnyíti, segíti a szövetkezeti gazdákat, ő már így arat. Táncsics Tsz-ről van szó. De na­gyon sok Szolnok megyei ter­melőszövetkezetről ugyanígy és Ugyanezt írhatnánk. Építenek a tsz-ek Megyénk termelőszövetkezetei — a 3004-es kormányhatározat sze’lemében — állatállományunk, elsősorban szarvasmarhaáliorná- nyuk fejlesztésére törekszenek. A jő istállőzás éppúgy feltétele az eredményes gazdálkodásnak, mint a szakszerű takarmányo­zás, lelkiismeretes gondozás. ■—■ 'Tsz-eink részint saját erejükből, részint pedig ál*ami támogatás­sal egymás után építik az üj szarvasmarhaistállókat; hozzák rendbe a régieket. Az év első öt hónapjában annyi új istálló épült, amennyiben 225 szarvas- marhát lehetne elhelyezni. Igen sok építkezés van folyamatban, me'yek előreláthatólag a hyár folyamán, vagy kora-ősszel fe­leződnek be. Egyedül a karcagi Béke Tsz épít annyi szarvas­marhaistállót ebben az évben, mint amennyi befejezéséről most számot adtunk, A legtöbb tsz- hen korszerű, többszobás állat- gondozói lakás épül az istállók­ba’ egy időben. Gazda is, állata is új otthonba. költözik a télre. A legtöbb egyénileg dolgozó paraszt lófogattal szánt és kézikaszával arat. Szolnok megye valamennyi termelőszövetke­zete traktorral szánt és gépekkel arat. Az egyénileg dolgozó pa­raszt rengeteget fárad, a szövetkezeti gazda kevesebbet, pedig Ö is sokat dolgozik. S ami még igeit fontos: a tsz-tagok többet termelnek, AZ ÚJ... \ A ■ /

Next

/
Thumbnails
Contents