Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-22 / 147. szám
1958. június 22. stOI.NOK MFOTO1 NfPI.AP 5 PÉTER P=Á=L E=L=Ö=T=T r r O meg így. Idő? Kézzelfogható igazság Az óra kettőt mutat. De hogy éjfél után kettőt* vagy délután kettőt, azt senki sem tudja, így vannak az idővel most« nagy munkák során az egyéni gazdák. Szinte éjjel-nappal menni kell, ez az ősi törvény. Aki nem hajtja magát, az ráfizet és a lusta embert meg is szólja a falu. Mennyivel könnyebb a szövetkezeti gazdáknak, az új úton járó parasztoknak, akik megszabadították magukat a régi szokásoktól és formáktól, urai, igazi gazdái lettek a földnek és pa ranesolói a gépeknek. Itt-ott a megye néhány községében már aratnak. Vágják az őszi árpát, s nemsokára a rozsot, majd utána a búzát. Még egy jó hét és mindenütt sor kerül a búzára, ahogy legtöbb községben találóan mondják: az „élet1’ betakarítására. Az aratás a Jegszorítósabb munika, mert a kaszához embernyi ember kell és ez az az idő, amikor minden perc nagyon drága. Aki siet, az kevesebb szemet hagy a tarlón és több kerül a zsákba. Itt ezen a két oldalon néhány fényképet közöltünk a nagy munkára való felkészülésről. Sokan talán most azt mondják; a szövetkezeti gazdaságokat túlságosan • feidícsértük, az egyénileg dolgozó parasztokat pcdiig úgy mutattuk be, mintha azok semmihez nem értenének és csak kínlódnak küszködnek. Nem erről van szó, hanem egészen másról. Ez a néhány fénykép Szolnok megye valódi aratáselőtti helyzetét tükrözi. Mindenki tudja; a termelőszövetkezetek ezévben is többet várnak, mert vetéseik többet ; ígérnek. S az sem túlzás, hogy ; a kombájnok, az aratógépek segítségével könnyebben, gyorsab- ; ban takarítják be a drága gabo- ; nát. Az is igaz viszont, hogy az | egyéni gazdaságok legtöbbje, ! túlnyomó többsége kézikaszáva', lés ebből eredően nagyobb testi Ma kezdjük az aratást Nyugodtan foghatunk e nagy munkához, mert mire elérkezett az aratás ideje, a növényápolás s a fontosabb tennivalók jórészét elvégeztük. A 30 kát. hold cukorrépát háromszor megkapásuk, a 100 kát. hold kukoricát kétszer gyomtalanítottuk. Betakarítottuk, kazalba raktuk a szénát is. — A termelőszövetkezet székházát is rendbe hoztuk. Nem kell tehát attól tartanunk. hogy amíg aratunk, ellepi a gyom kapásnövényeinket. Minden figyelmünket arra fordíthassuk, hogy minél kevesebb szemveszteséggel takarítsuk be gabonáinkat. A kalászosokból várható termését’againk ez évben is bizonyítják az összefogás, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Őszi árpa Vetésünk holdanként 14 mázsa termést ígér. Búzából pedig — ha csak valami nagy forróság miatt meg nem szorul — 10 mázsás átlag termésre számítunk. Gáspár Béla. tsz-tag, Tiszavárkony, Petőfi Tsz. megerőltetéssel végzi ezt a munkát. S itt most nem arról van szó, hogy az egyénileg dolgozó parasztok rosszul dolgoztak, hanem másról. Arról, hogy az idei aratás is bizonyítja; nem any- nyit termelnek, mint amennyit termelhetnének, ha a nagyüzemi gazdá’kodást választanák. Az is az igazsághoz tartozik, hegy Szolnok megyében is akad néhány tsz, ahol talán még a 8 mázsás átlagot sem érik éL De nem ez a jellemző. S az is igaz, hogy valamennyi községben lesz olyan egyénileg dolgozó paraszt, — kettő, vagy három —, aki több búzát termel, mint a szövetkezet. De ez se jellemző, mert a legtöbb egyéni gazda meg se közelíti a szövetkezetek eredményeit és ebből következik, hogy a tsz-ek túlnyomó többsége felülmúlja az egyéni gazdák termésátlagot. Sokat beszélünk a szövetkezeti gazdaságok fölényéről. íme: ez a fölény most is kézzelfogható. S az egyénileg dolgozó _ parasztok akarva-akaratlanUi kénytelenek tudomásulvenni, hogy a gabonatermés frontján ezévben is lemaradtak. Ahogy az apák, a nagyapák csinálták. Nagy István még csak kalapálja a kaszát, de még hányszor meg kell fenni, mire az utolsó rend végére én Várható átlagtermés 9 mázsa A RÉGI... Nagy István 10 holdas jászárokszállási egyénileg dolgozó paraszt szintén a nagy munkára készül. S a legszebb munkára, mert a földszerető, szorgalmas gazda számára az a legnagyobb öröm, amikor megérik a búza és kaszát vár a kalász. Mennyi gond. féltés és aggódás előzi meg az „élet” betakarítását. Nagy István az elmúlt év őszén négy hold búzát vétett, de még ezt a keveset is a határ három részében. Négy hold nem sok. A kombájn néhány óra alatt levágja és ki is csépeli. De kézi kaszának ez a négy hold úntig elég. Nagy Istvánnak sokat kell izzadni, hajnalba kelni, késő éjjel feküdni és így is legalább 5 napig húz- a kaszát. De egyedül nem sokra megy. Segítség kell. Éppen ezért testvérhúgát és annak legény fiát kérte meg, hogy segítsenek. Az ő gabonája is elég tűrhető termést Ígér, becslések szerint megadja holdanként a 9 mázsát. Többet is adhatna ez a föld, de hát a kisüzem — az csak kisüzem. A talajmunkát lóval végezte, fejtlágyát nem használt, Vegyszeres gyomirtást se. ö még azért nem panaszkodhat, mert nagyon sok jászárokszállási gazda örül, ha 6—7 mázsát takarít be holdanként Nagy István egyedül kínlódik.. Búzácskája kötözködésig se és. Ha egy kicsit távolabb nézne, a mesgyén túlra, akkor rájönne: a jövő a nagyüzemé. Nem érdemes a régi termelési módszerhez ragaszkodni, mert az új jobban kifizetődik. Szekulity Péter (Fényképezte: Csíkos Ferenc.) Az egyéni gazdák és a tsz-tagok várható gabonatermés átlaga között olyan nagy a különbség, mint a képen látható traktor és szamár között. Ez az összehasonlítás egyáltalán nem túloz, mert az egyéni gazdák várható termésátlaga 2—3 mázsával kevesebb, mint a szövetkezeti gazdaságoké. S ezen nem is lehet csodálkozni. A régi nem tudja azt adni, amit az új ad. i 350 BOLD * A jászjákóhalmi Béke Tsz | földjén 1954 nyarán jelent meg | először a kombájn. Sokan meg- £ csodálták ezt az ismeretlen gé- fpet és a tsz-tagok várakozással : figyelték munkáját Csakhogy ! minden kezdet nehéz, s bizony lakkor — négy évvel ezelőtt — la gép mindössze 96 holdat ara- ított és csépelt. ! Ezévben a Béke Tsz gabonatábláján 3 kombájn dolgozik ; majd, s 350 hold búzát arat és csépel. Négy év alatt a tagok megszerették ezt a sokat segítő gépet és ami igen fontos, a lszakemberek jól megtanulták a kezelését. ■ A búza még kötözködésig sem ér.
