Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-21 / 146. szám
1958. június 21; SZOLNOK MEGYEI NfiPI.AP 3 Hároméves tervünk az ország további szocialista fejlődését szolgálja Z. Nagy Ferenc képviselő a törvényjavaslat mezőgazdasági vonatkozású részeihez szélt hozzá. Beszélt a műtrágya felhasználásról, a gépesítésről, s felhívta a figyelmet arra, hogy a gépmunkát az egyéni termelőknél is fokozni kell; A továbbiakban a belterjesség kérdéseivel foglalkozott és hangoztatta: törekednünk kell az értékesebb termelvényekre, szőlő-, gyümölcskertészetre, az állattenyésztésben pedig főleg a hozamok növelésére. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy problémák vannak vetőmagtermelésben. A korábbi évek mezőgazdasági politikájának következményeképpen vetőmag- export-piacainkat úgyszólván teljesen elvesztettük. Ezeket vissza lehet és visz- sza is kell szereznünk, ehhez a lehetőséget biztosítani keld. Elegendő számban kell apró- magcséplő- és tisztítógépet biztosítani a vetőmagtermeléshez. A mezőgazdasági bizottságban az elmúlt év májusában tárgyalták ezt a kérdést, közösen az országgyűlés ipari bizottságával Az ipari bizottság részéről nagy megértést és segítséget kaptunk. De mi lett az eredmény? Néhány hónappal ezelőtt arról értesültünk, hogy ez évben elkészítik a prototípust, azt kipróbálják és jövőre megtervezik a sorozatgyártást. Magyarországon nagyon jó heremagcséplők már 50 évvel ezelőtt is voltak, nem kellett ezt most feltalálni. Miért kell any- nyi ideig tartani most a megtervezésnek és kikísérletezésnek? Szabad talán utalnom arra, hogy az alatt az idő alatt, amíg itt a heremagcséplőt kikísérletezik, a Szovjetunióban három szputnyikot is felbocsátottak. Félő, hogy a negyedik szputnyik is előbb jut fel a világűrbe, mint a heremagcséplő elkészül. (Derültség). Beszélt az öntözés kiterjesztésében előttünk álló feladatokról. Az öntözés elmaradása becslés szerint évi 300 millió forint értékű terméskiesést jelent és különösen állattenyésztésünkre káros. Beszámolt arról, hogy a szőlő- és gyümölcsterületek felújításá- 1 ra jó tervek készültek, a végrehajtással azonban nincs minden rendben. Végül hangsúlyozta: a forradalmi munkás-paraszt kormány emberséges parasztpolitikájának eredményeként a parasztok körében egyre növekszik a bizalom a párt és a kormány iránt. Erdei Ferenc képviselő felszólalásában arról beszélt: milyen szerep jutott a tudománynak a hároméves tervjavaslat előkészítésében és milyen te adatok hárulnak a magyar tudósokra a terv végrehajtásában. A magyar tudományt az ellen- forradalom okozta nehézségek ellenére, a párt- és a kormány változatlanul jelentősen támogatta és támogatja. Megmutatkozott ez az anyagi eszközök biztosításán túl a tudósok erkölcsi megbecsülésében is. A tudomány dolgozóinak óriási többsége magáévá tette az ország építésének célkitűzéseit. A továbbiakban rámutatott, hogy a tudományos kutatásnak mind több eredménye válik fel- használhatóvá a gyakorlatban. Ennek ellenére sok még a fel- használásra váró tartalék azokban az eredményekben, amelyeket a különböző kutató intézetek elérnek. Fodor Imre képviselő arról szólt, hogy milyen feladatok várnak a hároméves terv végrehajtásában a tanácsokra. A munka méreteit jellemzi, hogy 3038 millió a tanácsi beruházás összege, ehhez járul még a községfejlesztési alapból összegyűlő összeg, amely három év alatt eléri el a másfél-két miJHárdot. A tanácsi beruházások egyik legfontosabb területe a lakás- és iskolaépítés. Ugyancsak nagy összegek jutnak művelődési célokra. Így például felépül a budapesti Víg Színház, a miskolci Nemzeti Színház, új színházat építenek Nyíregyházán, szabadtéri színpadot Szegeden. Az egészségügyi célokra rendelkezésre álló háromszáz millióból fejlesztik a komlói és a veszprémi kórházat, felépitik az ózdi rendelőintézetet, megkezdik a sztálinvarosi, a fehérgyarmati, a salgótarjáni — egyenként ötszáz ágyas kórházak építését. Számos új kenyérgyár és vágóhíd épül az ország különböző városaiban. Több új szálloda, sok üzlethelyiség létesül. A közlekedésben elsősorban Budapest és a nagyobb vidéki városok belső közlekedési problémáinak megoldására fordítanak gondot. A képviselő végül a községfejlesztési alapok jelentőségéről beszélt, a maga megyéje, Veszprém példáján bizonyítva, milyen nagy jelentőségű a városok és falvak továbbépítése szempontjából a lakosság anyagi hozzájárulása, társadalmi munkája. Incxe Jenő külkereskedelmi miniszter beszélt ezután a hároméves terv külkereskedelmi vonatkozásairól. Külkereskedelmi tervünk a tavalyi 12 648 millió deviza Ft összforgalomhoz képest 1960-ban 14 127 millió deviza Ft összforgalmat, tehát a tavalyihoz képest mintegy 11 százalékos forgalomemelkedést irányoz elő. Az előirányzat a behozatal kisebb, míg a kivitel nagyobb mértékű emelkedésével számol. Feladataink megvalósításában nagyobbrészt a szocialista országokra támaszkodunk. A korábbi éveknél hamarabb kötöttük meg mindenekelőtt az 1958. évre vonatkozó részletes államközi árucsereforgalmi és fizetési megállapodásoka tj Mindezek a hosszúlejáratú megállapodások magyar szempontból azt jelentik, hogy a most tárgyalt hároméves tervünk realitása a szocialista tábor országainak részéről messzemenően alá van támasztva, hiszen ezek a megállapodások a legalapvetőbb export- és importtételeket specifiáltan, meny- nyiségileg tartalmazzák. Rámutatott a miniszter, hogy ezek a hosszúlejáratú megállapodások a létrejött részletezésben és terjedelemben csak azért voltak lehetségesek, mert a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében alapos műszaki tárgyalások előzték meg, amelyek során a profilirozásra és a koordinációra vonatkozólag egy sor kérdés tisztázódott és íly- módon a tárgyalások időpontjában már kidolgozott anyagok álltak rendelkezésre. A Szovjetunióval kötött hosszúlejáratú megállapodásunk a hároméves terv során külkereskedelmi forgalmunknak mintegy 35 százalékát öleli fel és egyik legdöntőbb alapját képezik hároméves tervünknek. — Néhány szót szeretnék szólni a Kínai Népköztársaságban végbemenő hatalmas fellendülésről — folytatta. — A Kínai Kommunista Párt és a kínai kormány vezetésével olyan hatalmas ipari és mezőgazdasági fellendülés vette kezdetét, amelynek hatása és helyes fel- használása Magyarország szempontjából alkalmas arra, hogy mindkét ország érdekeit szem- előtí tartva külkereskedelmi forgalmunkat messzemenően növeljük az eredeti elképzelésünkhöz képest. Szólott Incze Jenő arról, hogy a hároméves külkereskedelmi tervünkben növekvő szerepet irányoztunk elő a tőkés országokkal való kapcsolatunkban is. Jelenleg 31 tőkés országgal van államközi, bankközi, vagy kamarák közötti kereskedelmi egyezményünk, #de ezenkívül .számos olyan országgal is kereskedünk kisebb-nagyobb mértékben, ameilyekkel eddig még nem létesítettünk kereskedelmi megállapodást. Az ENSZ európai gazdasági bizottságának a munkájában sokoldalúan résztve- szünk annak érdekében, hogy elősegítsük az összeurópai gazdasági érdekeknek megfelelő békés nemzetközi együttműködés egész séges kibontakozását. Befejezésül megemlékezett arról, hogy most van az állami külkereskedelmi szervek megalakulásának tizedik évfordulója. Az elmúlt tíz év kétségtelenül bebizonyította, hogy a szocialista állami külkereskedelem magasabbrendű, mint a tőkés külkereskedelem. A következő felszólaló Kelen Béla képviselő volt. Méltatta a hároméves terv- javaslat művelődési célkitűzéseit, különösen az általános iskolai hálózat igen jelentős fejlesztését. Az egyetemek céljait szolgáló beruházásokat. A továbbiakban üdvözölte a politechnikai oktatás kiterjesztését és kérte az üzemek vezetőit és munkásait, segítsék e kezdeményezést gépek, szerszámok rendelkezésére bocsátásával. Felhívta a földművelésügyi miniszter figyelmét: az új bérleti szerződések megkötésénél ősszel vizsgálja felül, hogyan lehet biztosítani a törvényben előírt tanítói földeket, valamint az iskolák számára adandó néhány holdnyi földterületet, kísérletezésre. Tencxer Béláné képviselő a hároméves terv azon részeihez, szólt hozzá, amelyek a nők helyzetének megkönnyítésével, a családról való gondoskodással kapcsolatosak. Majd rámutatott, hogyan növekedett az elmúlt években a dolgozó népünk, ezen belül a nők életszínvonala. Tenczer Béláné a továbbiakban elmondotta, hogy míg 1953-ban 22 ezer bölcsödéi íérőhely volt az országban, ma már 35 ezer van. a napközi otthonokban pedig az 1953-as húszezerrel szemben száznegyvenezer gyermek számára van hely. A háromes terv végére a bölcsődékben további ezerrel, a napközikben hat és félezerrel nő a férőhelyek száma. Ezzel kapcsolatban javasolta, ne ragaszkodjanak az üzemi és területi gyermekintézmények közötti éles határvonalhoz, hanem — elsősorban a gyermekek érdekében a kicsinyeket a lakáshoz legközelebb eső bölcsődékben és napközikben kell elhelyezni. A képviselő végül hangoztatta, hogy a hároméves terv végrehajtásában szorgalmas munkájukkal, takarékossággal, a társadalmi tulajdon védelmével a nőknek is ki kell venni részüket. Az ebédszünet után elsőnek Gácsi Miklós képviselő szólalt fel, az országgyűlés ipari bizottságának képviseletében. Az ipari tervek részletéiről szólva a képviselő elmondotta, hogy bányászatunk 1960-ban mintegy harminc százalékkal haladja meg az 19ö7-es évi termelést. A kokszolható szén termelésének növelésével a kohászat 1960-ban csaknem százmillió-»forint értékű import kokszról tud lemondani. A gépiparról szólva elmondotta, hogy ennek az iparágnak a feladata új és korszerű, a nemzetközi piacon is versenyképes, olcsó termékeivel elősegíteni külkereskedelmi mérlegünk javulását. Gácsi Miklós a továbbiakban hangoztatta, hogy a nyereségrészesedés jól bevált rendszerét továbbra is fenntartják, a részesedést az elért eredményektől függően minden gazdasági év után kifizetik. Fiatalok a TaKARÉKOSSSGÉRl Csütörtökön délután a Városi KISZ Bizottság tagjai és az a'apszervi KISZ titkárok takarékossági megbeszélést tartottak a Megyei Pártbizottság nagytermében. — Hogyan segítheti az ifjúság a Pált Központi Bizottságának takarékossági felhívását? — ez Iszerepelt napirenden. ' A beszámolót tartó Bihari elv- jtárs, a Városi KISZ Bizottság titkára elmondotta, hogy az ellenforradalom 22 miKliárdos kárt okozott és ennek felszámolásához nem e’ég a termelési szintet. növelni, hanem szorgos takarékoskodás is szükséges az előbbrelépéshez. S ebből ki kell vennie az ifjúságnak is a részét. A takarékossági mozgalom népgazdaságunk erősítésének és az ifjúság nevelésének fontos eszköze. A legjobb takarékosság a fegyelmezett jó munka. Fontos a hulladékok rendszeres gyűjtés — mondta Bihari elvtárs —, az egyéni takarékosság. Pé’dául: a Kőolajkutató Válialatná’ a ki- szesek a fúrásoknál összegyűjtik a cementes papírzsákokat. Az állomás fiataljai a vonatok állásidejét, késését csökkentik. A Fűtőháznál pedig az első negyedévben 450 tonna szénmegtakarí- :ással 85.500 forint megtakarítást értek e’. MÉSZÖVNÉL a tagság 80 százaléka KST tag. Ez eredményezi aztán, hogy a Balatonra mennek üdülni. A Varga Katalin Gimnázium kiszistái a téli szünidőben a Dohányfermentálónál dolgoztak és most az NDK-ba utaznak a takarékoskodással gyűjtött pénzen. A Megyei Takács fiataljai hasonló módon utaznak a Német Demokratikus Köztársaságba. A takarékossági mozgalom eredményessége, értékelése, ellenőrzése céljából létre kell hozni az egyéni, alapszervezeti, városi, megyei és országos takarékossági számlát, amelyet folyamatosan kell vezetni és negyedévenként értéke1 ni. A KISZ feladata a takarékossági mozgalom. 1958-ban országos viszonylatban kb. egymilliárd form,ot eredményezhet népgazdaságunknak — fejezte be beszámolóját a KISZ Városi Bizottságának titkára. A beszámolóhoz többen hozzászóltak. Vigh József, a Fűtőház KISZ szervezetének titkára hangoztatta: — Nem kampányszerűnek, hanem állandónak kell lennie a takarékossági mozgalomnak,mert igazi eredményt csak így érhetünk el. — A tartalmas vita az esti órákban ért véget. Tamás Anna. Fogadalmat tesznek a mestervizsgáztató bizottsáieois Június 24-én, kedden délelőtt 10 órakor — az új ipari törvény értelmében, — fogadalmat tesznek megyénkben a mestervizsgáztató bizottságok. A fogadalomtételre a KI ŐSZ Székházban kerül sor. A bizottság tagjai a kisiparosok és vállalati dolgozók közül, valamint az MTH iskola szakembereiből kerülnek ki. A bizottság feladata lesz a jövőben a kisiparosok, vagy vállalati dolgozók szakmai tudásának elbírálása. Egy hír margójára Hír: G. Kissel kölni munkást „államot veszélyeztető írások terjesztése“ miatt 10 hónapi börtönre ítélte a bíróság. Minden állam védi létét. S ha >usztulásra van ítélve, igyek- izik meghosszabbítani fennma- •adását. Ennek érdekében erő- izakszerveit fokozottan funkcio- láltatja. Napjainkban különösen vo- íatkozik ez az állítás Nyugatnémet országi:a. ahol a Kommu- lista Párt betiltása óta napiren- len születnek az „államot védő’ téletek. Mi volt G. Kissel „bűne’’? Tilakozó röpcédulákat gyártott és erjesztett az atomfegyverkezés dien. Súlyos bűn ez és az ítélet ikaratlanul is emlékeztet hitle- •ék bírósági ítéleteire, amelyek többségükben azért hozattak, hogy védjék az államot azok ellen, akik nem mutattak hajlandóságot az imperialista célokért való elvérzésre. Adenauerék azonban úgy látszik még hitlerék normáját is túl akarják szárnyalni. Legalább is erre vall az ítélet, mivel Gf Kissel több millió német kívánságának teljesülését, az atom-és hidrogén őrület megszüntetését igyekezett a terjesztett írásokkal elősegíteni; Ezzel azonban súlyosan veszélyeztette az állam alapját. El kellett tehát tűnnie a közéletből, mert példája — ne adj isten — még többeket is buzdított volna. És a végén még csakugyan veszélybe került volna az állam, ha történetesein megszünteti a tömegek nyomására az atomfegyverkezést. íFolvtaiás a 2-ik oldalróM könnyűiparra vonatkozó legfon- I 'tosabb célkitűzéseket és bizto- , sítja a tervek megvalósításához! i legszükségesebb anyagi felté- eleket, az országgyűlésnek elfogadásra javasolta.
