Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-15 / 114. szám

^ V 1958. május 15: iZOtíSölf MW5TFI l»BP8Af «*.♦ legyük társadalmi üggyé a népi vagyon védelmét! Az ellenforradalmat köve­tően tapasztalható volt az állampolgári fegyelem lazu­lása, a törvényesség egyol­dalú értelmezése. Kísérő je­lenségként társult a fentiek­hez a rossz emlékű 10 nap rablógazdálkodásának anar­chiája és ennek szülöttei — a hűtlen kezelés a vagyo­ni bizonytalanság. Különösen • elszaporodtak a társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett bűncselekmé­nyek — csalás lopás, sikkasz­tás: A politikai és gazdasági konszolidációval párhuzamo­san eilanőrzőszerveink, át­szervezett rendőrségünk fel­vették a harcot e mindenkit károsító bűnös tevékenység ellen. E munkában megyénkben számottevő eredményeket ér­tek el, mert támaszkodtak az erősödő falusi pártszerveze­tek segítségére és a dolgozók bejelentéseire. így közös erő­vel lelepleztek és bíróság elé állítottak több olyan sze­mélyt és bűnszövetkezetet, akik parazitaként élősködtek addig a népi vagyonból. Felgöngyölítették olyan ügyeket, mint a kunszentmár­toni gimnázium építése kö­rüiK panama, a mesterszállási és a száj öli földművesszövet­kezetnél elkövetett sikkasz­tás és még sok nagy ügy, amelyre helyszűke miatt nincs alkalom utalni. A nap­fényre kerüléssel egyidőben kirajzolódott a háttér is, amelynek homályában, több­nyire meghúzódott egy-két eÍJenforradalmór, régi nagy- kereskedő, vagy a letűnt tő­kés osztály itt maradt kép­viselője. A leleplezésekkel azonban korántsem rendeződtek az az ügyek, A cselem én yek különböző­sége és sokrétűsége miatt igen nehéz e téren rendet te­remteni. A napi gyakorlatban leginkább a társadalmi va­gyon elsajátításával találko­zunk és elsősorban az ilyen­fajta cselekményekre irá­nyítjuk a fő tüzet. Ez nem hiba! De e mellett jelentkeznek sokkal nehezeb­ben feltárható cselekmények is. Leggyakoribb megnyilvá­nulási formájuk: a népva- gyont képező anyagok gon­datlan szertehagyása, beru­házási költségek és anyagok nem megfelelő szertehagyá­sa árukészletek halmozása és megromlasztása, selejtgyár- tás, felületességből száramzó - ......-......... sz állítási károk, béralap in­dokolatlan túllépése és még számtalan eddig felderítetlen tényező. Feltárásuk és felszámo­lásuk komoly erőfeszítést és társadalmi összefogást igényel. Jelentős feladat hárul e munkában igazságügyi és bűnüldöző szerveinkre, de talán még jelentősebb a nagy népszerűségnek örvendő népi ellenőrzési bizottságokra, mi­vel utóbbiak széles ellenőri hálózatukkal a dolgozók be­jelentései alapján át tudják fogni a megye egész terüle­tét. De semmivel sem kisebb a feladata azoknak sem, akik ugyan nem tagjai a már említett szerveknek, de mun­kájukkal a népi vagyon sza­porításán fáradoznak. Téves és helytelen lenne azonban egy olyan szemlélet kialakítása, mely szerint ele­gendő és megnyugtató, ha a már számtalanszor említett ügyeket leleplezzük és a bű­nösöket bíróság elé állítjuk, Korántsem! Ahhoz, hogy megszabadít­suk magunkat e rákfené­től — a cselekmények le­hetőségeit, a kínálkozó al­kalmat kell felszámol­nunk. Választ váró LEVELEK felü gyélőb i zot tsá gi tag fia bolti kiszolgáló, Holócsi Gyu­la igazgatósági tag sógora terményadminisztrátor. így néz ki a dolog — hozzáte­szem, a felsorolt elvtársakra egyáltalán nem haragszom, mégis helytelenítjük az ilyen­fajta összefonódást. Várjuk a MÉSZÖV válaszút. Csikós Imre Tiazagyenda Embere válogatja Nálunk most rengeteg a dolog. Sokszor azt sem tud­juk, hol áll a fejünk. Gazda­ságunk igazán nagyon szép, a lehetőséghez képest gyorsan befejeztük a tavasziak veté­sét. Megkezdtük a paradi­csom palántálását is. Szóval, van egy hiba, nem tudom, er­ről kinek mi a véleménye, szerintem változtatni kellene rajta. , í Miről van szó? Arról, hogy az ellenforradalom idején né­hány szövetkezeti tagot meg­tévesztett az' ellenséges de­magógia és hátat fordított a közösnek, otthagyta a tsz-t. A kilépők egyrésze már meg­bánta, amit csinált és jönne vissza közénk. De nálunk úgy néz ki a dolog, hogy sen­kit nem akarnak visszavenni. Pedig hát embere válogatja. S aki érdemes » szövetkezeti tagságra, azt vissza kellene fogadni. Sok a föld, kevesen vagyunk és aki becsületesen dolgozik, hadd jöjjön. Szaszkó József né Jászberény, Petőfi Tsz nagyon kell a munkáskéz. De Ebben a munkában első­rendű fontossággal bir ellen­őrző szerveink politikai meg­erősítése és megfelelő szak­képzettségű káderekkel való ellátsa. Legalább az előbbihez ha­sonló súlyú kérdés a terme­lésben, a kereskedelemben a tervszerűség, mivél nem egy esetben előfordul ma is, hogy néhány áruból romlásig áll­nak készletek a raktárakban, míg más cikkből hiány mu­tatkozik. De nem ritka a táj-jeleg figyelmen kívül ha­gyása sem. Ennek következ­tében nagy értékű elfekvő készletek lassítják a pénz forgási sebességét. Ugyanak­kor az átirányítás költségei is jelentős összegeket tesz­nek ki. De fennáll itt az el­értéktelenedés vagy érték- csökkenés veszélye is. Jelentős károk származ­nak a nem megfelelő rak­tározásból. Különösen falusi földmű­vesszövetkezeteink küzdenek e problémával. Megoldásuk­hoz állami beruházás is szükséges, de nagyon sok he­lyen elejét lehetne venni a károsodásnak, ha a helyi szervek időben felfigyelné­nek e jelenségekre és a ren­delkezésükre álló erőforrá­sokból igyekeznének megol­dásokat keresni. Nem feladata e cikknek, hogy teljes részletességben feltárjon, minden lehetőséget a társadalmi tulajdon foko­zottabb védelmének munká­jában. Erre e szűk korlátok között nincs is mód, hiszen az élet. a cselekmények, az előfordult károk tapasztalatai alapján száz és ezer mód­szert alakított már ki eddig és formál ezután is. Alkalmazásuk gyökerében változtatja meg egy bizonyos idő után a jelenlegi helyze­tet és jelentős lépéssel viszi előre a társadalmi tulajdon védelmének munkáját Külö­nösen akkor, ha a mainál még fokozottabb mértékben vesszük igénybe a dolgozók segítségét, Két hozzászólás alapján Lapunk április 24-i számá­ban megjelent „Kinek van igaza" c. cikkünkhöz — ille­tékesek és kívülállók — töb­ben hozzászóltak azok közül, akik szeretnék, hogy a való­ban évekkel mérhető hosz- szúságú ügy végére pontot tegyünk. A beérkezett leve­lekből most kettővel foglal­kozunk; A kunszentmártoni Jászöv levele szerint Juhász János 1954 október 27-én ott volt a vezetése alatt álló italbolt helyiségében rendezett lako­dalmon és ő látta el a csa- posi teendőket. Ezt követően volt a leltár november 13-án, amely 13 ezer forint hiányt állapított meg. Arra való hi­vatkozással, hogy a korábbi leltár alatt két hordó szesz- féleséget nem leltároztak, Ju­hász János november 15-én ellenőrző leltárt kért. Az el­lenőrzéssel megbízott bizott­ság az italmérő helyiségbe vezető játékterem ajtaját nyitva találta, holott az 13-án be lett zárva. Az a vélemény alakult ki, hogy betörés tör­tént. Ekkor jöttek rá, hogy újabb hiány is van, mégpe­dig kommersz likőrből. Nem volt más választás, feljelen­tést kellett tenni ismeretlen tettes ellen. Mielőtt azonban az FJK feljelentése beérke­zett volna a kunszentmár­toni kapitányságra, Juhász János már jegyzőkönyvbe mondta a panaszt azzal a ki­egészítéssel hogy ő már a 13-i leltárnál észrevette a mutatkozó két hordónyi pá­linka és körülbelül 60 liter likőr hiányt. Ehhez jött még az újabban feltárt 20 liter­nyi szeszhiány. ..... Ezzel kapcsolatban csak egy kérdésünk van: miként fordulhatott elő, hogy az ud- varra vezető ajtó nyitva volt? Erre talán Juhász JáJ nos sem tud feleletet adni, pedig ő zárta be november 13-án, a leitár alkalmával. De valamennyire i'négis vá­laszt ad erre a kérdésre Gu­lyás József körzetű ellenőr, akkori FJK elnö»v levele, melyben többek között' is szó van, hogy az első cikk­ben említett sógorság-koma- ság bizony eléggé eluralko­dott a szelevényi földműves­szövetkezetnél. Vagy mivel magyarázható az a tény, hogy házi leltáraknál általában je­lentéktelen többletek mutat­koztak, és az FJK egyetlen leltára alkalmával tízezer fo­rintnál több brutóhiámy jött felszínre. Egyébként a levél tisztázza az italbolt bérbeadásának kérdését is. Elmondja: a le­zárt helyiséget a járási ta­nácselnök beleegyezése alap­ján bocsátották a szövetkezet volt főkönyvelőjének rendel­kezésére. De azt is elmondja, hogy a lakodalmat rendező család személyesen hívta meg az ügy főszereplőjét és ő nyi­totta fel a boltot is, az egyéb­ként saját-termésű italt fo­gyasztó vendégek előtt. Ezek alapján tehát erősen kétségbe vonható - Juhász Já­nos azon állítása, mely sze­rint a lakodalmi ünnepség éjszakáján, illetve ideje alatt keletkezett a hiány. Ha pe­dig mégis így van, a hiány okairól neki személyesen is tudnia kell, mivél neheze" elképzelhető, hogy saját zse bének ellensége legyen. « ■»» v RENDET a szolnoki Gazdakör házatáján Kicsit visszatetsző gondola­tokat vált ki a betérőből az elétáruló kép mindjárt, ahogy belép a kapun. Mert, úgy-e, a táblát olvasva, olyan elkép­zelései támadnak a Gazda­körről, hogy e helyen fogja megtalálni a parasztság kul­turális igényeit kielégítő ren­dezvényeket. Csalódnia kell azonban, mert itt rendetlenséget talál. Nem hiányoznak a népbüfé­ből korábban eltávolított ké­teshírű személyek sem, akik része gesk edésü lékel, nem vái* nak éppen díszére a gazda­körnek. No és a klubterem. Szinte elszomorító az, ami néha ott előfordul. Az olajos padló- szaga keveredik a különböze illatokkal, nem beszélve a szétszórt cigarettavégekről és más szemétről. Áldatlan ál­lapotok ezek, amelyeket mi­előbb meg kell szüntetni, mert különben elveszíti a kör még azt a kevés látogatóját is, aki — valljuk meg, kultu­rális igényeit sokszor félre­téve — a már korábban fel­soroltakon kívül jelenleg ide­jár. Ahhoz azonban, hogy ezek a jelenségek megszűnjenek, jobban kézbe kell venni a gazdakört. Szélesíteni kell működését, amelynek komoly rendezvényekre, vitákra, a mezőgazdaság témakörébe tartozó kérdésekre is ki kell terjednie amellett, hogy tár­salgási és kulturális lehetős« geket biztosít. Gyökeréb< meg kell változtatni az áll pótokat. Elsősorban töreke* ni kell az otthonszerűségr amely feltételezi, hogy tiszt... helyiségek, könyvek, társas­játékok álljanak a látogatók rendelkezésére. Nem szükséges megszün­tetni az italmérést sem, de figyelemmel kell lenni arra, hogy a gazdakör elsősorban olyan helyiség, ahol nem az italból származó haszon a mérvadó, hanem a munka, amit végez. Ez a legfonto­sabb. Éppen ezért tanácsos lenne valami programot is kidolgozni, amelyik rögzítené.! mikor mit fog csinálni a kör vezetősége. Milyen művelődé­si és kulturális rendezvénye­ket szervez, hogy biztosítsa látogatóinak fejlődését. Ezek nélkül valahogy olyan gazdátlan jószág képét mu­tatja a gazdakör, és felada­tait a jelenlegi állapotok kö­zött nem képes megoldani. Sürgős segítséget igényel elsősorban abban, hogy elő­kerüljön igazi gazdája, aki mindent latbavet a jelenlegi állapotok mielőbbi megszűj néséért. I Egy jelentés -suli tcmuísá} TJiányoljuk, hogy a je-; leütés nem foglalkozik! az újítások kérdésével. —j Tény: nem lehet — és nemi is lenne helyes — eiőre meg-! határozni, melyik munkate-1 rületen milyen értékű meg-' takarítást eredményező újí-' tást „kell" bevezetni. Az ujj alapokra helyezett venseny-i mozgalomnak lényeges része; az önköltségcsökkentés. Erre] nemcsak a takarékossági] mozgalom keretében kell tö-J rekedni, tételes versenypont; ez. A meglévő gépek, az ál-! talánosan használt üzem- és! kenőanyagok — műszaki! adottságaikból eredően —! egy bizonyos határon túl! nem használhatók fel „még! gazdaságosabban1’. Aki ezt! követelné: technikai abszur-! dummal állana elő. Lapunk; hasábjain nem egy ízben! foglalkoztunk azokkal az; eredményekkel, melyeket a] Szolnoki Gépállomás újítói < értek el. Nem egy ezek közül] országos jelentőségű; mint« például a benzinüzemű mo-j torok petróleum-üzemre való; átalakítása. < A szakszervezeti megbízót-i tak észrevételei alaján már; ezen a héten kibővül a je-1 lentés. Bizonyosra vesszük,] hogy ez a jelentés nemcsak] gépelt sorainak számát, ha-] nem belső értékét is növeli. J Ez a növekedés — a beosz-1 tott dolgozók és a vezetők] összefogásán keresztül, a] párt- és a szakszervezet irá-i nyitásával — megyénk me-] zőgazdaságának gazdaságo-j sabb, dúsabb termelését: aj népgazdaság javát eredmé-j nyezk ’ Miért nincs kockasó ? A karcagi termelőszövetke­zetek évről évre fejlesztik az állatállományt és a mostani gazdasági évre is komoly kö­vetelményeket és célkitűzése­ket tükröző állattenyésztési tervet készítettek. Legfőbb cél a meglévő állatállomány pél­dás gondozása és a szakszerű takarmányozás biztosítása. A szeszélyes időjárás, a kései tavasz nehéz helyzet elé állí­totta á tsz-eket, mert a takar­mánykészletük fogytán volt. Emellett más bosszantó dolgok is akadályozzák a jó munkát. Nevezetesen az is, hogy Karcagon másfél hó­napja egyáltalán nem lehet kockasót kapni. Tudni szeretnénk, mi az oka, hogy közel két hónap óta kockasó nincs. Úgy gon­doljuk, az illetékes kereske­delmi szervek hanyagsága miatt. Nem akarjuk ezt az ügyet eltúlozni, arra azonban kíváncsiak vagyunk, mit szól­na az illetékes, ha a felesége S hétig só nélkül tálalná a levest? Nagy Tibor Rokon, vagy nem rokon ? Tagja vagyok a földműves- szövetkezetnek. Érdeklődés­sel olvasom a Szolnok megyei Néplapot és főleg azokat a cikkeket, amelyek a földmű­vesszövetkezetek dolgaival foglalkoznak. Most az készte­tett a levélírásra, hogy leg­utóbb, amikor a tiszagyendai földműveszövetkezetnéL köz­gyűlés volt, sor került a ve­zetőség újjáválasztására is és az ügyvezető elvtárs ismer­tette az alapszabály módosí­tását. Megtörtént a választás. Ak­kor az egyik tagtárs megem­lítette, véleménye szerint a földműveszövetkezetnél nagy a rokoni kapcsolat é; ez el­lentétben van az alapsza­bállyal. Ezt a választ kapta: „Ez nem ütközik az alapsza­bályba, mivel az említettek távoli rokonok”. Én is, meg mások is most arra szeret­nénk választ kapni, helyes-e, hogy id. Kiss József unokája, ifj. Kiss József, központi ad­minisztrátor; F. Kovács Zsig- mend felügyelóbizottsági tag feleségének, ifj. Veres István terményfelvásárló édestest­vére. Tamasi János felügye­lőbizottsági elnök felesége Sági Márton italboltvezető- L toek testvére. Nagy Zsigmond t ♦ A „tanulság" szótól bor­♦ zadozik az emberek «töbsége, — nem is alaptala­nul: jobbadán kenetes szem- { forgatást, prédikációt sejt ♦mögötte. Adamik Mihály {MEDOSZ M. B. munkatárs {jelentése a munkaverseny {helyzetéről megyénk mező- } gazdasági üzemeiben nem a {fenti értelemben, de a benne {foglaltak miatt tanulságos; {hiányosságai ellenére is az. X A MEDOSZ Megye Bizott­♦ sága a Magyar Forradalmi «Munkás-Paraszt Kormány és Ja SZOT 1068—1957. számú ♦ határozata alapján látott a ♦ munkaverseny megszervezé- Jséhez megyénkben. Munkája {jelentősen hozzájárult ahhoz, ♦ hogy Szolnok megye sok me­zőgazdasági üzeme elérje az {él üzem-szín tét, sőt a Mező- {héki Állami Gazdaság a Mi­nisztertanács és a SZOT vö- {rös zászlajának őrzője lehes- ] sen. Nem volt okuk megbón- íniok a dolgozóknak, hogy I resztvettek a versenymozga- ?lomban: 12 állami gazdaság­iban — például — 4 miliő {709 ezer forint került kiosz­tásra nyereségrészesedés cí­1 *mén. A MEDOSZ több he­lyen — így a Törökszentmik­lósi, Alattyáni és Kisújszál­lási Gépállomáson, a Kun- «csorbái Állami Gazdaságban {— konkrét segítséget nyúj- ♦ tott a helyi adottságoknak ♦ megfelelő versenyfeltételek * kidolgozásában. $ A termésátlagok növeke- ♦ dése — különösen szembe- |tűnő a Bánhalmi Állami ♦ Gazdaságban — a fentieken ♦túlmenően vitathatatlanul bi­zonyítja a szocialista munka- ♦ verseny létjogosultságát,szűk­t ségeségét. Minden olyan né- t zet, mely ezzel ellentétes: re­3 vizionista, s vagy megtévesz- r tettség, vagy tudatos rom­- boló tevékenység rejlik mö- í götte. Szükséges tehát mind ; a párttagság, mind a szak- ; szervezeti aktívák rendszeres felvilágosító munkája, pártos- kiállása a munkaverseny i ügye mellett. 4 A MEDOSZ Megyei Bi­zottsága helyesen szö- 1 gézi le jelentésében, hogy a munkaverseny igazi alapja: a 1 párosverseny. Téves az a né- ’ zet, mely szerint á KISZ | versenyfelhívása és a trakto- : rosok országos versenye „ösz- szebonycilítja’1 az eredménye­ket, megnehezíti a kiértéke­lést. A munkaverseny célja: jobb, olcsóbb, több, tehát: ’ nyereségesen végzett munka, mely forint-értékben kifejez­hető. , Ezek ismeretében el kell . ítélnünk a Fegyvernek! Gép- . állomás főagronómuisának hú- . zódozását a versenybe való bekapcsolódástól. Az igazga- . tói teendők végzésével meg- . bízott főagronómus ne vár- L jón az új vezető kinevezé- . sére: a szakszervezettel • együtt mielőbb lásson hozzá . a verseny megszervezéséhez. A szakszervezeti megbizot­■ tak őszinte érdeklődéssel ! vizsgálták a jelentést, s több , javaslattal járultak a ver- . seny várható' sikeréhez. — • Egyetértettek abban, hogy ■ nem csupán a pénzjutalom, de az erkölcsi elismerés is serkentően hat a dolgozókra. Élénken emlékszünk, milyen mértékben népszerűsítette egykor a munkaversenyben élenjárók eredményeit a köz­ségi hangos híradó; némelyik fmsz-áruda, mely a legjob­bak eredményeit a számoló­cédulákra bélyegezve tuda­tosította a lakosság legszéle­sebb rétegeivel. Ügy véljük, a jelentés ala­posabb, részletesebb kellene, hogy legyen. Mulasztás ter­heli itt a versenyfelelősöket, kik nem fordítottak elég gon­dot arra, hogy a verseny „motorját”, a szakszervezetet rendszeresen tájékoztassák az elért eredményekről. Másként nem fordulhatott volna elő, hogy a jelentésben harmin­con aluli számban szerepel­jen a Karcagi Gépállomás párosverseny-vállalásainak száma, holott az a valóság­ban : százhatvan. 'T'öb üzemben, így első- sorban a Mezőtúri Gép­állomáson emberi, közvetlen, eredményes érdeklődés nyil­vánult meg a verseny iránt. A párosverseny résztvevői kedélyes áldomásra határoz­ták el magukat: A győztes ’fizeti az italt, a vesztes az ételt. Tudjuk: a versenynek nem ez a lényege; mégis két­ségtelen bizonyítékát látjuk benne annak, hogy a munka- vensenyben való részvétel nem kényszeredett, nem for­mális, hanem szívügye a gépállomás dolgozóinak*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents