Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-15 / 114. szám

y r SZOLNOK MZGTZ1 NfPCAP t r­1958; május IS, | Ismerkedjünk a szövetkezeti élet törvényeivel Ellentétes-e a szövetkezeti demokrácia az erőskezű vezetéssel? Legutóbb arról volt szó, hogy mit is értünk a szövet­kezeti demokrácia alatt. Most i ismerkedjünk meg ennek a k 'érdésnek egy másik oldalú­ik .1, azzal,; hogy ellentétes-e z erőskezoi vezetés a szövet- demokráciával? Nyom- j^pvcnmf:^ .-állapíthatjuk, hogy nem ellentétes, sőt annak fel- W tétele és forrása. Mert miről I is van szó? I A tsz vezetőségét az alap­I szabály szerint a közgyűlés I két évre választja. A vezető­ség a termelőszövetkezet vég­rehajtó szerve. Munkájáért és a közös gazdaság egész működéséért felelősséggel tartozik a közgyűlésnek, va­gyis a tagok összességének. A közgyűlés amikor megválaszt­ja a vezetőséget, akkor tulaj­donképpen megbízatást ad azoknak az embereknek, akik képességeiknél fogva legjob­ban rátermettek az irányítás­ra. így a tsz ügyeit a két köz­gyűlés időszakában a vezető­ség intézi. Nyilván olyan mó­don, hogy szigorúan be kell tartaniok a szövetkezeti de­mokrácia elvét, gondoskodni kell a közös gazdaság gyara­pításáról, küzdeni a fegyelem megsértői ellen, fejleszteni a bírálatot, felkarolni a tagok helyes kezdeményezéseit, ta­nulmányozni és terjeszteni az élenjárók tapasztalatait. Ez felelősségteljes és lelkiisme­retes munkát kíván, de egy­ben erőskezű vezetést is. A vezetők alapvető köte­lessége őrködni a szövetke­zet és a tagok érdeke felett, ésszerűen kihasználni a szö­vetkezet termelési tartaléka­it, gazdaságosan fehasznál- ni a munkaegységeket, a pénz eszközöket és végrehajtni a közgyűlés határozatait. En­nek megfelelően kéthetenként legalább egyszer, de szükség esetén többször is megbeszé­lést tart a vezetőség. A tsz-ek erősödésével és nagyarányú fejlődésével nem csökken, hanem növekszik a vezetés szerepe. A gazdasá­gok előtt egyre nagyobb fel­adatok állnak, s a leghala­dóbb technika és tudomány alkalmazása megköveteli, — hogy a vezetők a mezőgaz­daság minden ágában növel­jék szakképzettségüket; A határozott vezetésre azért is van szükség, hogy az alapszabály számos pontjá­nak megsértését felszámol­ják. Tiszaigaron, Tószegen és másutt is egyik-másik egyé • * Törökszentmiklósi Ba- imfifeldoügozó Vállalat meg­kezdte a baromfinevelési — hizlalás! szerződéseik kötését. Ez az akció a termelőszövct- ' kezetek számára igen ked­vező. .Nem csoda hogy nagy az érdeklődés. Eddig 19 tsz, több mint két vagon baromfi szállítását vállalta. Számta­lan közös gazdaság telefonon s levélben érdeklődik a fel­elekről.’ . csirkenevelési szerződés­es esetén a keltetőállomá- ról elszállított jószág el- .-értékét a tsz helyett a alat fizeti a keltetőállo- nak. Az ellenértéket majd : a felnevelt csirkék át- tlekor számolják el a ter- őszövetkezettel. a a tsz legalább 100 kg. tét egy tételben ad át íllalatoak, akkor július .31 -üg 0.90—1.10 kg. közötti baromfi kilogrammjáért 27 forintot kap. 1.10 kg-on fe­lüli csirkéért kg-cvnkénl 29 forintot. Előnyös a liba, a kacsa és a pulykanevelési szerződések megkötése is. Ebben az eset­ben a váHalat előleget folyó­sít. A szerződéseket a tsz-ek kizárólag a baromfifeldolgozó' vállalatokkal köthetik meg. A közös gazdaságok jól te­szik, ha szerződéskötési igé­nyüket bejelentik levélben, vagy telefonon a törökszent­miklósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál. A jászberényi járásban lévő tsz-ek a kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz forduljanak fel­világosításért. (Cím: Baromfi- feldolgozó Vállalat, Kecske­mét, telefon: 28—30. ni gazda azt mondja, azért nem lép a tsz-be, mert ott parancsolnak. Ez nem igaz. hiszen "valamennyi tag, a közgyűlésen határozza meg, hogy vnikor mit csináljanak és a vezetőség arra ügyel, hogy, a tagok összességének a határozata valóban megva­lósuljon. A határozott veze­tés, irányítás nem jelent te­hát parancsolgatást a tagok többségével szemben, ha a ve­zetők betartják a szövetke­zeti demokrácia elvét. Azok a tagok viszont, akik nem tartják be a többség határo­zatát, vagy semmibeveszik az alapszabályból eredő kö­telességeket, felelősségre von­hatók és felelősségre is kell vonni őket, éppen a többség érdekében. A választott vezetőknek te­hát kötelességük a közgyű­lés határozata alapján eljár­ni, a szövetkezeti demokrá­cia által biztosított joggal élni és ezzel egyáltalán nem is sértik meg a tsz demokrá­ciát. Elsősorban az elnök fele­lős azért, hogy a tsz alap­szabály szerint működjön. Ö intézi a tsz mindennapi ügye­it, kötelessége ellenőrizni a vezetőség és a közgyűlés ha­tározatainak végrehajtását, köteles gondoskodni a közös gazdaság erősítéséről, az ál­lam, a tsz és a tsz tagok érde­keinek betartásáról. Köteles­sége érvényesíteni a párt és a kormány politikáját a szö­vetkezet munkájában. Egy­szóval a termelőszövetkezet gazdálkodását az alapszabály és a jogszabályok alapján személyi felelősséggel vezeti. Minden ténykedéséért a ta­gok és a vezetők előtt is fe­lelős. Ez azonban nem jelen­ti azt, hogy egyszemélyben helyettesítheti a vezetőséget és egyedül dönthet minden kérdésben. Ez már ellent­mondana a szövetkezeti de­mokráciának, csökkentené a vezetőség felelősségét, gátol­ná a vezetőségi tagok kezde­ményezését. Az elnök intéz­kedései tehát nem állhatnak ellentétben az alapszabállyal, hanem ezekre kell hogy épül­jenek. Ezen belül joga és kötelessége felelősségteljesen, I határozottan intézkedni. Látjuk tehát, az elnök ak­kor önkényeskedik, akkor sérti meg a szövetkezeti de­mokráciát, ha alapszabályel­lenesen, törvényellenesen a szövetkezet vezető szervei­nek határozata ellenére a közgyűlés és a vezetőség ha­táskörébe tartozó ügyekben, a tagok meghallgatása nél­kül, önhatalmúlag intézke­dik. (Legközelebb azt ismer­tetjük, hogy a párt és az ál­lami szervek irányitó és el­lenőrző munkáját, a szövet­kezeti demokrácia elve nem zárja ki, hanem feltételezi). Bablnszki Ferenc A tsz-ek őszi műtrágyaszükségleté­nek biztosítása A tsz-ek tavaszi műtrágya- szükségletét kisebb-nagyobb nehézségekkel biztosítottuk, annak ellenére, hogy nitro­gén-műtrágya csak korláto­zott mennyiségben állít a megye rendelkezésére. A fel­merülő nehézségek egyik fő oka az volt, hogy a termelő- szövetkezetek nem jártak el egyöntetűen a megrendelé­seknél, A fedezet-igazolást nem csatolták, illetve csak április végén küldték e!L A fenti hiányosságok meg­szüntetése, a tsz-ek őszi mű­trágyaszükségletének biztosí­tása érdekében a közös gaz­daságok már most haladék­talanul küldjék el megrende­léseiket a MINŐSZER SzoU nők megyei Kirendeltségé­nek. Ehhez még nem szük­séges fedezet-igazolást csa­tolni. A fedezet-igazolást azonban a műtrágya leszállí­tását megelőző hó 5-ig fel­tétlenül be kel küldeni. A tavaszi műtrágyameg­rendelést egy-egy tsz-ek a földművesszövetkezetekhez adták be, ez szintén gátolta a tervszerű elosztást. A ter­melőszövetkezetek a megren­deléseiket ne a földműves­szövetkezetekhez adják, ha­nem a MINŐSZER címére küldjék. így az őszi műtrá­gya biztosítása és elosztása tervszerűen történik. Gondos Tibor Kérdezzen — felelünk — Mit kelt tudni a tsz tanok és mezőgazdasági dolgozók szülési segélyéről? — élettársa) szülés esetén, ha a dolgozó a szülésnapját meg­előző két éven belül 270 napi munkaviszonyt igazol, tekin­tet nélkül arra, hogy hánya­dik szülés és a szülőnő hány­szor vett részt orvosi vizs­gálaton, az anyasági segély összege 320 forint. Halvaszü­lés esetében 120 forint. Iker­szüléskor a gyermekek szá­mának megfelelően 320 fo­rint, illetve halvaszüléskor százhúsz forint illeti meg az anyát. — A család­tag szülésekor az igénylő­lapon, bélyeglapon, az ere­deti anyakönyvi kivonaton kívül az eltartás igazolása is szükséges (tanács, vagy szak­szervezeti igazolás). A termelőszövetkezetek és Ill-as típusú termelőszövet­kezeti csoportok nőtagja szü­lés estén anyasági segélyre akkor jogosult, ha az előző naptári évben (nem gazdasá­gi év) 120, a kisgyermekes anya 80 munkaegységet tel­jesített. Kisgyermekes anyák­nak kell tekinteni azokat, — akiknek legalább egy 6 éven aluli gyermekük van. Ebben az esetben az első gyermek után 500 forint, minden to­vábbi gyermek után 400 ft az anyasági segély összege Ikerszülés esetében az első szüléskor minden gyermek után 500 forint, illetve min­den további szülésnél gyer­mekenként 400 forint illeti meg az ayvát. Á halvaszüle­tett gyermek után 120 forint az anyasági segély. Ha a szülőnő nem tagja a termelőszövetkezetnek, de mint munkakönyves család­tag dolgozik, az alábbi felté­telek igazolása mellett jo­gosult az anyasági segélyre. Igazolni kell a férj terme­lőszövetkezeti tagságát, azt, hogy az előző naptári, évben 160 munkaegységet, a nő mint munkakönyves család­tag ugyancsak az előző nap­tári évben 80 munkaegységet teljesített. Ez esetben jogo­sult az első gyermek után 400 forint és minden további gyermek után 300 forint anya­sági segélyre. Ikerszülés esetében gyermekenként a 400 forint, illetve 300 forint jár. Halvaszülés esetében 120 forint segély jár. Az anyának folyósítani kell az előbbi segélyösszegeket akkor is, ha a 80 munkaegy­séget legalább három tiz éven aluli gyermeke gondozása miatt (nincs napközi otthon) nem tudta teljesíteni csak részben. A napköziotthon hi­ányát és a tiz éven aluli gyermekek számát a tanács­csal kell igazoltatni. Abban az esetben, ha a szülőnő sem mint szövetke­zeti tag, sem mint munka­könyves családtag nem dol­gozik a termelőszövetkezet­ben a szüléssel kapcsolatban segélyre nem jogosult . róJB? CSALÁDI KÖR Minden háziasszonynak lehet mosógépe A mosógép nagyszerű talál- Imány, minden háziasszony J álma, vágya, hogy egy mo­sógép boldog tulajdonosa le­gyen. Csakhát... nehéz egy­szerre 1.800 forintot a háztar­tási költségből megvonni, a énzgyűjtéshez pedig hosszú eltartás kell, a Lottó-találat pedig nem sűrű meglepetés a láznál, arra is várni kell... Szolnokon, egy háztömb tíz háziasszonya elhatározta, mégis, hogy hamarosan mo­sógépjük lesz, mégpedig.... részletre. Ugyanis tíz hóna­pon keresztül mindegyik be­fizet a közös kasszába 180 fo­rintot és az első havi 1800 forintért vesznek egy mosó- l gépet, amely sorsolás utján Ikerül a jogos tulajdonoshoz. IMár az első mosógép megvé- ftele után mind a tíz háziasz- ; szony használhatja a gépet és • máris könnyítve van mun­káján. A következő hóna­pokban, tíz hónapon át ugyan így kisorsolás szerint osztják el a mosógépeket, természe­tesen a már tulajdonban lé- * vők kötelezve magukat arra, ■ hogy azok is, akik még nem 1 kaptak gépet, használhatják a l már meglévőket. I Hát ez is nagyszerű „talál- •mány”, hiszen az első „rész- J let” lefizetése után már gép­pel moshatnak a „társulás”- ban résztvevők, tiz hónap ^ után pedig már mindegyikük t ilajdonognak mondhatja agát. Két asszony beszélget... — Te mindig úgy sietsz? — kérdi Kata. Erzsi lihegve áll meg. — Sok még a dolgom a va­sárnapi ebédnekvaló össze- szedésével. Olyan nehéz így — kijövök a gyakorlatból —, hogy egész héten nem főzök, piacra nem járok és így nem is jut eszembe hirtelen, hogy mi legyen a vasárnapi ebéd... És ráadásul csak marhahúst lehet kapni. — Hát én nem tudom, hogy miért vagytok úgy odáig azért a disznóhúsért, hogy azt hi­szitek, csak abból lehet jó ételt készíteni. Persze, ha csak mindig pörköltnek, vagy hús­levesnek készítjük el, úgy hamar unalmas lesz. Próbáld meg másképpen, például tölt­ve... — No mondd hamar, ho­gyan csinálod, hadd tanul­jak! — Szívesen. Meglásd, meny­nyire fog ízleni a családod-, nak. Nagy szelet, vékonyra kivert marhahúshoz a követ­kező tölteléket készítsd: Son­ka, vagy füstölt húst, egy ke­vés gyulai kolbászt darálva, egy-két főtt tojást apróra vágva zsemlemorzsával és egy nyers tojással összeállí­tunk és belecsavarjuk a mar­hahús szeletbe és összekötöz­anyagnak. Nekem minden tésztafőzésnél szinte megújul egy-egy szoknyám, vagy pu­lóverem. — Igen hálás vagyok a jó­tanácsért Katám, legközelebb beszámolok az eredményről. G. I. Néhány szó a baromiitartásról A háziasszony kotlóaljnyi csi­béje könnyen megfázhat, ha hi­deg ivóvíz kerül a csibék elé. A hideg víz gyakran okoz bél­hurutot. Az ivóvízre más vonat­kozásban is ügyeljünk. Leghe­lyesebb tiszta cserép edényben itatni, mert a vasedény rozsdás is lehet, ami által fertőzést kap­hatnak a csibék. Azt is jó tudni, hogy a város­ban a kifutó nélkül tartott ba­romfiak esetében tanácsos min­dennap friss zöldfélét adni a baromfiaknak. Mind a csibék­nek, mind a nagyobb apró jószá­goknak adjunk minél több hagymát, de ne adjunk nyers burgonyát, mert annak mérgező hatása a baromfiak fejlődésére nem előnyös. Az is fontos, hogy a háziasz- szony ilyenkor, tavasszal, se­lejtezze ki az öreg baromfiakat, mert a 3—4 éves baromfiak évi tojástermése már erősen csök­ken. Ezek pótlására most vá­lasszuk ki a legszebb, legegész­ségesebb március—áprilisi csir­kéket és azokat pe vigyük piacra, ne vágjuk le, hanem hagyjuk meg őket j ércéknek, mert azok már ősszel tojnak 35—40 tojást, tehát éppen akkor, amikor a tojásnak legmagasabb a piaci ára, íz a divat... férfiaknál Idáig több mint 2 vagon baromfi szállítására kötöttek szerződést \ a Szolnok megyei tsz-ek Ezalkalommal a mezőgaz­dasági (bélyegalappal ellá­tott) dolgozók, azok család­tagjai, valamint a termelő­szövetkezeti tagok és munka­könyves családtagjai szülési segélyeiről adunk tájékozta­tást. A mezőgazdasági dolgozó nőnek, — ha a szülést meg­előző két éven belül — 270 napi biztosításra kötelezett munkaviszonyt igazol és há­romszori terhességi vizsgála­ton résztvett, az első élve- született gyermek után 2000 forint, minden további élve- született gyermek után 1900 forint egységes anyasági se­gély jár. Ha a háromszori terhességi vizsgálaton nem vett részt, — tekintet nélkül a szülések számára — az anyasági segély összege 1800 forint. Ikerszülés esetében első élveszüléskor 2000 és 700 fo­rint, minden további élveszü­léskor 1900 plusz ß00 forint, ha háromszori terhességi or­vosi vizsgálaton nem vett részt 1800 plusz 500 forint, — halvaszülés esetén 1420 plusz 120 forint utalható ki. Abban az esetben, ha a me­zőgazdasági dolgozó nő a szülést megelőző két éven belül a 270 napi munkavi­szony helyett csak 180 napot igazol, a felsorolt segélyek tele összegben járnak. A mezőgazdasági férfi dol­gozó családtagja (felesége, Egy — könnyen elkészíthető étel Babgulyás Személyenként 5 dkg bab; — sertésköröm, vagy más, olcso húsféleség (5—8 dkg). Az előző nap megválogatott, megmosott és tiszta vízbe be­áztatott babot az áztató vlzber félóráig főzzük fedő alatt, majc lefedve levesszük a tűzről. Egy lábasban zsírt forrósítunk, ap- róravágott hagymát fonnyasz- tunk benne, megszórjuk piros paprikával, 6óval és hozzáadjuk a húst. Pároljuk, mint a pör­költet szokás. Közben leszűrjük a babot, azt is pároljuk rövic ideig a hússal együtt és hozzá­adunk néhány kocka vágót* burgonyát. Feleresztjük a bat levővel és főzzük addig, míg í hús és burgonya puha. és a nőknél zük cérnával. Sütőben zsír­ral locsolgatva megsütjük, - majd tejfölt ráöntve fedő alatt még pároljuk kissé. — Ennyi az egész. Felszeletelve tálald. — Hü, de nagyszerű lesz, nagyon köszönöm. — Ha pedig húslevest főzöl a marhahúsból, akkor a kifőtt húst ledarálva fűszerrel, — hagymával ízesítsd és zsírra téve ráütsz egy pár tojást és elkevered. Salátával, vagy mártással nagyon finom. — Óh, de remek, hogy meg­mentettél főzési gondjaimtól. Most pedig sietek, mert ma kivételesen főtt tésztát kívánt a családom vacsorára. — Várj, ne siess úgy... A tésztalevet nehogy kiöntsd! — Talán levest csináljak be­lőle? — Dehogy. Annak semmi ér­telme, inkább teát adj a tész­ta után. A tésztalevet nagyszerű­en lehet gyapjú, de főleg kö­töttholmi mosására használ­ni. Jól átgyúrva langyos tész­talében a ruha tökéletesen megtisztul, még szappan nél­kül is. Utána addig kell víz­ben öblíteni, amíg teljesen tiszta marad a viz, így nem marad benne keményítő, de mégis jó tartása lesz az

Next

/
Thumbnails
Contents