Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-15 / 114. szám

KILAO PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG éS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 114. szám Ara 50 fillér /Jhai ststunuhM-ot iimmtimtniiniiiiiiHiiuiiHHiiniiiiiiiiHiiiiHMHniiiiiiHHaHimMMHHiiHmtHiimtm Dolgoznak a kommunisták, \ ha van irányítás ! a # ! A Tiszazug kulturális i fejlődése I f® I CSALÁDI KÖR ! 1958. május 15 csütörtök. * ...................... ...........mimtlMIMMO ^ j munkáshatalmat életem árán is megvédem' — Munkásőrszakasst avattak Jászfény szarun — A ragyogó, napsütéses má­jusi vasárnap Jászfénysza- run igen sokan felidézték 1956. október végének, novem­ber elejének válságos nap­jait, amikor maroknyi ellen­forradalmi csőcselék tartotta rettegésben a több mint 9 ezer lakost számláló közsé­get. Az uj munkásőr-szakasz felavatására gyülekező kö­zönség körében itt is, ott is elhangzik a vélemény. Ha két évvel ezelőtt avat­ták volna a munkásőr-sza- kaszt, könnyű szert-el meg lehetett volna akadályozni az ellenforradalmi erők próbálkozásait és bizony sokkal előbbre ju­tottunk volna már a szocia­lizmus építésében. A jászfényszarúi munkás­őr-szakasz felavatására kivo­nult az egyik jászberényi munkásőr-szakasz is, amely­nek tagjai avatás előtt és után elmondották az „újak­nak” eddigi tapasztalataikat, és velük együtt vonultak fel a tanácsháza előtti téren fel­állított emelvény elé, az ava­tóbeszéd meghallgatására. Árvái István, járási párt- titkár elvtárs felidézte azokat a történelmi napokat, amikor 1919-ben a munkásőrök szi­lárd, gerinces és bátor helyt­állása vitte előre a munkás- osztály ügyét. Majd utalt ar­ra, hogy jó negyedszázaddal később, 1945-ben, a párt meg­építésének, a népi demokrácia alapjai lerakásának idején ugyancsak a munkásőrök jár­tak elől jópéldával. Rámuta­tott arra is, hogy 1957 február 13-án, a mun­kásőrségek megszervezé­sének idején elsősorban ezekre a tapasztalatokra építettek pártunk és kor­mányunk vezetői, A továbbiakban részletes elemzést nyújtott a külpoli­tikai helyzetről, beszámolt Hruscsov elvtárs és a szovjet küldöttség magyarországi lá­togatásának eredményeiről, s végül hangsúlyozta: a munkásőrség pártunk legkiválóbb, legbátrabb, legáldozatkészebb harcosait tömöríti, s tagjának lenni valóban becsület és dicső­ség. Az eskütétel során mély meghatottsággal figyelték az egybegyűltek, amint Göb- lyös István parancsnok sza­va után 32 uj munkásőr ke­ményen, határozottan mon­dotta: A munkáshatalmat fegy­verrel is, sőt ha kell, éle­tem árán is megvédem. A felemelő hangulatú ün­nepség után elbeszélgettünk az uj munkásőrszakasz tag­jaival. Az idősebb nemzedék kö­zül először Dányi Jánossal, a íöldigénylő bizottság egykori elnökével váltottunk szót Büszkén hivatkozott arra, hogy 1919-ben vöröskatona volt. Nemcsak faluja körül har­colt, hanem Túrán, Pesten, sőt Székesfehérvárott is. ötvenkilencedik évét tapos­sa, de a munkáshatalom érde­kében bármikor szívesen fog fegyvert Nagy András, járási ta­nácstag, szintén 1919-es vöröskatona, aki Jászbe­rényben és Örkényben is harcolt annak idején. Örömmel áll egysorba a fi­atalokkal, hogy népi demok­ráciánk építésének eredmé­nyeit megvédelmezze. Jáger Márton és Marton István 1945-ben alapitól voltak a helyi Kommunista Pártnak, a földreform végrehajtásán hosszú hónapokig éjt nappal­lá téve dolgoztak, most pe­dig sok mozgalmi tapaszta­latukat a munkásőrségben kamatoztatják. Balázs József, a pusztamo­nostori Búzakalász Tsz el­nöke, éppen Varga Miklós­nak, az őrség legfiatalabb tagjának magyarázza, hogy az ellenforradalom idején éjszakáról-éjszakára csak a vasvilla nyelét szorongat­ták, készen arra, hogy a nép vagyonát megvédik. Mennyivel könnyebb lett volna a helyzetük, ha már akkor is fegyver lett volna ke­zükben. Balázs József azért jött a munkásőrök közé, hogy ne kelljen soha többé fegy­vertelenül néznie az osztály­ellenség garázdálkodását A fiatalabbak között ott látjuk a pusztamonostori ta­nácselnököt, párttitkárt — a jászfényszarúi fiatalok közül R. Nagy Jánost, Juhász Ru dolfot, Dugonics Györgyöt, Palkovics Bélát, akik becsű lettel helyt állnak munkahe^ lyükön, s az idős harcosok példájára el vannak szánva arra, hogy a munkásosztály ellenségeivel szemben bátran felvegyék a harcot. A jászfényszarúi munkás- őrszakasz-avató ünnepség résztvevői örömmel állapítot­ták meg, hogy a község dol­gozói nyugodtan élhetnek, mert a munkásőrség idős és fiatal tagjai, a rendőrséggel és a katonasággal együtt, — éberen őrködnek a dolgozó nép államának biztonsága fö­lött. — r.-a. = Uj termelőszövetkezet alakult Jászfelsőszentgyörgyön Jászfelsőszemtgyörgy egyike azoknak a községeknek, amely a felszabadulás óta igen sokat fejlődött, erősö­dött. Ebből a községből a felszabadulás előtt több, mint kétszázan jártak Budapestre dolgozni, a falu egy része cseléd volt, a Gosztonyi-féle birtokon, vagy napszámba járt a kulákokhoz. A felszabadulás után a nincstelen proletárok mint­egy 1800 kát; hold földet kaptak. Azóta megváltozott az élet — Meghonosodott a zöldség-termesztés és ahogy elmondják, évenként csak pa­radicsomból több mint négy millió forintot fizetnek ki a termelőknek a szerződtető vállalatoki Az elmúlt két-három év alatt 80—90 lakóházat épí­tettek, ma már a község legtöbb há­zában villany is van; Motor- kerékpárból is közel száz da­rab van. Egyszóval gazda­godtak, erősödtek a falu la­kói. A községben azonban más változás is történt azóta. 1950-ben alakult meg a Pe­tőfi Tsz. Igaz, hogy területe és taglét­száma csak a község terüle­tének 10 százalékát teszi ki. — 700 kát. hold földön ötvennégyen gazdálkodnak. Szorgalmasan kellett dolgoz- niok, hogy felvegyék a ver­senyt a zöldségtermelő egyéni gazdákkal. De az eredmények azt igazolják, hogy megáll- ták a helyüket, hiszen az el­múlt évben is közel 40 forin­tot osztottak egy munkaegy­ségre. Az idén 18-an léptek be új tagként. A jól működő tsz példáján tegnapelőtt este (kedd) Május 1. néven nj termelő­szövetkezet alakult, 160 kát. hold földön, 11 család 16 tag közös elhatározásá­ból. A belépők között van Kocsis Antal 6 kát. hold földjével, Kuczora János, Nagy István 6 kát. hold földjével, Benke István és a többiek, akiket úgy ismernek a községben, mint jól dolgozó parasztem­bereket. A közgyűlésen elhatároz­ták, hogy már most is végez­nek közös munkát, igyekez­nek megtermelni a jószágál­lomány téli takarmányszük­ségletét. Vezetőséget egyelő­re nem választottak még, csak háromtagú intéző bizott­ságot­Az új szövetkezet tagjai­nak kívánunk sok sikert az új úton* Äs önköltségnél is helyt kell állni A jáíszberényi Aprítógép­gyárban az áprilisi eredmé­nyek biztatóak voltak. Az egyedi gépek gyártásánál az a helyzet, hogy a terv mara­déknélküli teljesítése mellett döntő helyet kell kapnia a gazdaságos termelésnek. így a vállalat gondosan figyeli azokat a lehetőségeket, ame­lyek a takarékos munkát se­gítik elő. Az anyaggazdálkodás fon­tos terület, mert csak a ter­vezett munkákhoz van bizto­sítva. így a terv túlteljesítése nem képezi a vállalat fő cél­kitűzését. Az április hónapban mégis túlteljesítésről beszélnek a tényszámok, ami annak akö­Több figyelmet a vagyonvédelemre! Sok szó esik mostanában a takarékosságról, és a társa­dalmi vagyon fokozott védel­méről. Nem ok nélkül, hiszen az ellenforradalmat követően igen-igen elharapódzott a társadalmi tulajdon herdálá­sa, gondtalan kezelése. A na­pirenden előforduló sikkasz­tások, anyagromlások, feles­leges kiadások azt bizonyít­ják, hogy ’ kereskedelmi há­lózatunk egyes bolthelyiségei­nél csaic elolvasták a kor­mány takarékossági felhívá­sát, de végrehajtása érdeké­ben még nem sokat tettek. Ezt igazolják olyan tények, mint a törökszentmiklósi Vasbolt példája, ahol egy nyitott udvarban tárolnak 60 darab ekét, minden őrizet nélkül. Vagy a mezőtúri Ital­bolt, amely inkább raktár, mint kimérőhelyiség, mert az udvaron szerte hagyott, az idő által alaposan megron­gált székek mellett a betérő vendégeket az üres hordókra ültetik. De a tiszasülyi földműves­szövetkezetnél sem jobb a helyzet. A. változatosság ked­véért itt — petróleumos hor­dókat, drótfonat tekercseket, üres göngyölegeket tárolnak jóformán őrizetlenül az ud­varon és az utcán. Mindössze 20 méter drótháló kellene ezek megszüntetéséhez. A jánoshidaj földműves­szövetkezetnél már „gondo­sabbak" a vezetők. Itt a mű­trágyát ömlesztették azért, hogy avatatlan szemek elől elrejtsék a tönkrement 50 mázsa cementet. Nem beszél­ve arról, hogy a műtrágya- raktár kulcsát nem a szövet­kezet embere, hanem az ke­zeli, akinek ingatlanában a raktár el van helyezve. Fur­csa eljárás. Most csak az a kérdés, ki vállal felelősséget a használhatatlanná vált ce­mentért és az esetleges mű­trágya hiányokért. De még furcsább a rákó- czifalvai helyzet. Itt annak ellenére, hogy a felvásárlási telep udvarán van egy üres gépszín, amit a földműves- szövetkezet bérel, a göngyö­legek az udvaron a szabad ég alatt élvezik a tavaszi nap­sütés szikkasztó hatását és az esőzések áldásait. Érdemes még megemlíteni a jászladányi földművesszö- vetkezetet is a gondatlanok sorában. Itt amellett, hogy a vendéglátó egységnél te­kintélyes értékű elfekvő kész­let van, még őrizetlenül áll az épület is, ahol tárolják. Nyitott kapu mellett éjsza­káznak a kerthelyiség székei, asztalai. A felsoroltak csak részei azoknak a hiányosságoknak, melyekkel még napirenden találkozhatunk. Megszünteté­sükhöz állami segítségre is szükség van, de nagy részük megszüntethető lenne akkor, ha a helyi vezetők egy kicsit figyelmesebben foglalkozná­nak ezekkel a kérdésekkel, felmérnék a rendelkezésükre álló erőforrásokat és annak megfelelően biztosítanának raktárt. _ Tolnai Sándor Ho gyan segíti nálunk a föld mű vessző vetkezet a termelőszövetkezeti csoportokat és egyéni gazdákat? Kisújszálláson 20 termelő­szövetkezet működik és két társulás. A tszcs-ék és a föld­művesszövetkezet között igen jó a kapcsolat. A csoportok vezetői, tagjai ügyes-bajos dolgaikkal gyakran fordul­nak felvilágosításért, segít­ségért a földművesszövetke­zet agronómusához. A tél fo­lyamán az fmsz igazgatósá­ga a kultúrtermet is a cso­portok rendelkezésére bo- csájtotta, hogy ott esténként szórakozzanak, gyűléseket tartsanak. A földművesszövetkezet agronómusa — előadásokat szervezett csoporttagok és egyénileg dolgozó parasztok számára. Biztosította az elő­adókat is, akiknek szavait egy-egy este hatvan—hetven ember hallgatta. Előadások hangzottak el a nagyüzemi termelésről, — ezen belül a növényter­mesztési feladatokról, az öntözéses gazdálkodásról, a gépesítésről, a helyes vetésforgóról, istállótrágya kezeléséről, műtrágyázás­ról, stb. Külön előadásban foglal­koztak a nagyüzemi állatte­nyésztéssel. — kiemelve a szarvasmarhatenyésztés és a tejtermelés fokozásának je­lentőségét. Gazdaságilag is hathatós segftséset n.vúit a földmű­vessszövetkezet a csoportok­nak és egyéni gazdáknak, — Termelési szerződést kötött velük 503 holdra; 1957-ben 270 dolgozó paraszttal kötöt­tek szántási szerződést, s a földművesszövetkezet agro­nómusa 15 tszcs-nek segített az 1958. évre szóló gazdasági terv elkészítésében. — Húsz vagon műtrágyát hozatott a földművesszövetkezet a cso­portok számára, s azt idejé­ben eljuttatta hozzájuk Biz­tosította a vöröshere-magot, lucemamagot, napraforgót, édes cirkot és más magva­kat; Két vetőgépét, permetezőit díjtalanul bocsájtja a cso­port rendelkezésére. A termelőszövetkezetek ré­szére a földművesszövetkezet felvásárolja az istállótrá­gyát. Többezer naposcsibét hozattak és osztottak szét a csoportok között. Több mint 40 mázsa rántanivaló csirké­re kötöttek szerződést a ter­melőszövetkezetekkel, ezen­kívül kacsa- és libahízlalás- ra. szállításra is. A földművesszövetkezet és agronómusának jó munkája, igyekezete — bizonyára az eredményekben fog gyümöl­csözni, Bakó Kálmán ‘ ” Kisújszállás— vetkezménye, hogy a beterve­zett gépek legyártásánál fi­gyelembe vették az azonos géptípusokat és mivel az anyag megvolt, befejezték a gyártmányt. így a múlt hónapban a készáru termelési tervét az üzem 105 százalékra teljesí­tette. A befejezett termelés mutatója 102,5 százalék volt. Ez igen jó eredménynek mondható az Aprítógépgyár­ban, különösen ha hasonlít­juk az első negyedévi azonos tényezőkhöz. A hasonlítás el­végzése után látható, hogy. az első negyedévnél a készáru­terv teljesítése 4, a befejezett termelési terv pedig 1,9 szá­zalékkal emelkedett. Az első negyedév a tényszámok alap­ján nyereséggel zárult és minden feltétel és remény megvan arra, hogy a második negyedévben fokozott ered­ményről beszélhetnek. A termelési intézőség dol­gozói előre gondoskodnak a munka előfeltételeinek meg­teremtéséről. A júniusi terv­hez egy-két kisebb anyag ki­vételével minden a portán van. A diszpécserek legfonto­sabb gondja jelenleg, hogy a harmadik negyedévi tervhez szükséges anyagokat minél előbb a birtokukban tudják. Szükséges ez az előre tartás, mert egy anyaghiány bármi­lyen kismérvű is az, egész­havi, vagv negyedévi tervét teheti tönkre és a vállalatot pénzügyi zavarba hozhatja. A tervteljesitésnél, mint a példák mutatják, nem sok baj van. Annál nagyobb az aggodalom a betervezett ön­költségi szint betartása irá­nyába. A múlt évben a válla­lati kapacitás csökkenése cí­mén 9.5 százalékos ártámo­gatásban részesült az állam­tól. A betervezett nyereséget az üzem teljesítette, csupán 2,7 százalékban használta a támogatást; Az 1958. évi tervét a válla­latnak a multév második fe­lének alapján szabták ki és kapacitás csökkenés címén már nem a multévit kapták, hanem a teljesítettet, a 2,7 százalékot. A vezetők közül többen úgy látják, hogy erős ez az önköltségi terv. Az első négy hónap azt mutatja az • aggo­dalommal ellentétben, hogy a vállalat eddig gazdaságosan dolgozott, tehát az önköltség­gel nem volt baj. Ez arra mutat, hogy a műszaki veze­tőknek továbbra is meg kell fogni minden lehetőséget, hogy az első négyhónap ered­ményességét megtartsák, sőt tovább fokozzák, és akkor nincs ok aggodalomra. Ebből a munkából nem maradhatnak ki a kooperáló vállalatok «em, mert 6ok függ attól, hogy a rendelt gépek, motorok a határidőre ponto­san beérkezzenek. Sokat ronthat a vállalat eredményén egy olyan eset, hogy a kooperáló vállalat Idő- előtt leszállít 8—10 diesel­motort — ez igaz, a terv szá­mára jó — és az üzemnek ezt át kell venni. Az átvett szál­lítmány kifizetéséhez szüksé­ges pénzt a bankból veszi köl­csön a vállalat, már jelentke­zik a pénzügyi zavar a hitel miatt. De mellette az önkölt­ségi tényezők is romlanak, mert a hitelért a banknak kamatot kell fizetnie és ez felesleges terhelés az önkölt­ség rovására. —ab— Bezárta kapuit a kínai fővárosban a magyar rádió- és televíziós kiállítás A kiállítást körülbelül 4000 kínai szakember tekintette meg; A kínai szakemberek­nek különösen tetszett a ma­gyar ipari televízió. Az üze­mi rádióvevő központi és a Népstadionból ismert elek­troakusztikai berendezés nagy­sikert arattak, a szépkivitelű és minőségileg is elsőrendű magyar rádió- és televíziós vevőkészülékek és magneto­fonok. A kiállítás magyar rende­zői és a kínai szervek tár­gyalásokat folytatnak, ame­lyeknek eredményeként min­den bizonnyal tovább bővül majd a két ország kereske­delmi kapcsolata. Kilátás van arra, hogy a most épülő és hatalmas méretű pekingi sportstadion roegafonberen- dezésének egy részét a kínai külkereskedelmi szervek Ma­gyarországról rendelik meg; \ í

Next

/
Thumbnails
Contents