Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-10 / 110. szám

2 SMTTSOK WEGTW NEP6AP 1956. május 10 Csak a megalapozott határozatok segítenek előbbre A nukleáris kísérletek még 30—40 év múlva is kihatással lesznek az emberiségre — Paulina: Nobel-dijas kémikus előadásából — JANUAR 16-AN a jász- fényszarui párt-végrehaj tó­bizottság rnegvitaitta a köz­ség egyetlen termelőszövet­kezetének, a Petőfinek mun­káját. Helyes volt ez, mert hisz a 9 ezer lakosú község­ben mindössze 16 ember vá­lasztotta eddig a közös gaz­dálkodás útját, azok is jórészt földnélküliek. Régebben volt még egy szövetkezet itt, de tavaly tavasszal fel kellett oszlatni, olyan rosszul műkö­dött A Petőfi 1956 tavaszán kapta meg a működési enge­délyt. Akkor októberben tizenketten voltak. A vihar ott is hatott, s november 18-án délben feloszlott a szövetkezet. Az életre való hajtás azon­ban nem sorvadt el, s még aznap este 6 órakor három tag: Kopasz József, Jáger Márton és Biricz György újra összefogtak. Aztán jöt­tek hozzájuk még páran, mind szorgalmas, munkát szokott emberek. Köztük három tag telesége is. Dolgoztak, fára­doztak, s tavaly már 52 fo­rintot osztottak munkaegysé­genként. Sokat köszörültek azon a csorbán, amelyet a felelőtlenül gazdálkodó régi tsz tagjai ütöttek a tsz moz­galom hírnevén. Helyes volt hát, hogy a párt vb. utána nézett, mit kellene, hogy kellene segí­teni a szövetkezetnek. A vb. ülés több olyan határozatot hozott, ami valóban a szö­vetkezet helyzetének, mun­kájának megjavítását szol­gálja. Határozatba foglalták például, hogy irodahelyiséget biztosítanak a szövetkezetbe- lieknek. A felelősséget ezért Knlozs János elvtárs, a köz­ségi tanács titkára vállalta. Azóta eltelt három hónap, de a tsz adminisztrációs ügyeit változatlanul a tsz­könyvelő lakásán végzik. — Igaz, tettek az elvtársak ajánlatokat a szövetkezet ve­zetőinek, s merültek fel idő­közben egyéb nehézségek is. De a tény, tény. Az ígért segítség nem valósult meg. Riesz Pál elvtárs, vb. tag javaslatára azt is elhatá­rozták, hogy megalakítják a szövetkezetben a pártalap- szervezetet. Nagy szükség van rá, nemcsak azért, hogy a tsz-en belül neveljen, poli­tizáljon, példamutatással moz­gósítson, hanem azért is, mert a falu vezetői és kom­munistái nem lehetnek nyu­godtak addig, míg a szövet­kezeti gazdálkodásnak ilyen csekély szó jut a községben. — Kellene a pártszervezet, amely nemcsak időlegesen, hanem alapos, meggondolt tevékenységgel biztosítja a szövetkezeti mozgalom sike­reit. VAN A TSZ-BEN HÁROM PÁRTTAG, s most vettek fel két tagjelöltet. Ennyi em­berrel már tudnak az elv­társak alapszervezetet alakí­tani. Igaz, hogy az események, a napok ebben a községben is rohanva követik egymást és az egyetlen függetlenített pártmunkás, Penczer László elvtárs községi titkár örül, ha a „nagy11 dolgokat el tudja intézni. Nem is lehet­ne tőle kívánni, hogy minden apró dolgot fejben tartson és megvalósítson. Mégis, ha ki­csi is a tsz, talán mégsem a legapróbb tennivalók közé tartozna az, hogy megindít­sák benne napjaink mozgató erejét; a pártéletet. Annál is inkább, mivel maguk is így határoztak. És azért is, mert többen vannak a községben, akik a tsz felé tekintenek. Ketten a Béke Tszcs-ből, egy régebbi kilépett tsz-tag, régi kubikos és mások is. Jó len­ne foglalkozni, beszélgetni ezekkel az emberekkel, s ez elsősorban a tsz kommunis­táinak feladata. Azon a januári vb. ülésen úgy határoztak az elvtársak, hogy három hónap múlva, tehát április derekán ismét napirendre tűzik a tsz gond­jait, helyzetét. Az idő eltelt. Az újabb vita viszont elma­radt. Pedig jó lett volna már csak azért is újra elő­venni, hogy az elvtársak lás­sák, hogyan tudják megvaló­sítani saját határozatukat; Előfordul — hisz senki sem jövőbelátó —, hogy egy-egy határozatot módosítani kell, hogy egy-egy napirendre nem feltétlen fontos visszatérni. Badarsag is lenne előrángat­ni a megoldott problémákat, vagy csak azért vitatkozni újra valamin, mert akkor így látták jónak. Különösen nem, ha a helyzet megjavult idő­közbén. De itt. bizony vissza lehetett volna térni a napi­rendre. mert január óta nem sok változás van. Azóta sincs pártszervezet, sem iroda, a tsz agitáció változatlanul stagnál: NEM KÖNNYŰ és nem is mindig sikerül olyan határo­zatokat hozni, amelyeknek feltételei megvannak, ame­lyeknek végrehajtáséban biz­tosak lehetünk. Nem lenne igazságos az a megállapítás sem, hogy Jászfényszaruri mindig megalapozatlanul ha­tároznak, mert nem. Hisz csak szét kell nézni, milyen szépen rendezik, építik, for­málják a községet és benne az embereket a vezetők. Fá­radnak és lelkesednek min­den kis sikerért, minden el­ismerő szóért. Január óta ők is tanultak, • tanulnak is, tapasztalnak is minden nap. De ezeket a tapasztalatokat hasznosítsák bátrabban saját munkájuk­ban. Mindenekelőtt: tartsák szentnek saját határozataikat. Elsősorban úgy, hogy ne használjanak nagy szavakat, legyenek merészek, de egy­ben szerények is az ígéret­tételeknél. Csak olyan hatá­rozatokat hozzanak, aminek megvalósításában bíznak már a megalkotás pillanatában. S ha így döntenek, kevesebb szemrehányás érheti őket azért, hogy egyet, vagy mást nem váltottak valóra. Minden van itt. Lehet inni, enni. A tiszafüredi leány­iskola tanulói mondják ezt, míg a 11 órai nagyszúnetben az „TskolabolP’-jának rácsos ablaka előtt várakoznak a nyitásra. Már itt is vannak a bolto­sok: Fejes Erzsébet és Ko­vács Erzsébet Vili. osztályo­sok. Tóth Éva mindjárt kara­mellát vesz. Ez a legkapó­sabb — mondják a kis bolto­sok az eddigi tapasztalat alapján. Csütörtökön reggel nyílt meg ez az ízlésesen be­rendezett iskolabolt. A szö­vetkezet jelenlévő vezetői is figyelik az első lépéseket. S láthatóan gyönyörködnek a szép forgalomban. Még ide falikút kell — látják meg a hiányt —, hogy folyóvízben moshassák a po­harakat; Mi cél vezette a szövetke­zet vezetőségét a kis bolt lé­tesítésével? — kezdem a be­szélgetést. Madarász Lajos, a íöld- művesszövetkezet igazgató­ságának elnöke válaszol: Azt akarjuk, hogy az ifjúság ezen keresztül megismerje, megszeresse a szövetkezeti eszmét. A szülők is bizalom­mal vannak iránta. Ezt mu­tatja, hogy eddig 350 forint értékű részjegyet vásárolt 35 ifiú szövetkezeti tag. A jegy­zés még folyik. A közgyűlés intéző és ellenőrző bizottsá­got választott, no meg a bol­Napjainkban a tudomá­nyos világban mind nagyobb szerepet töltenek be a rádió­aktív sugárzásokkal végzett kísérletek és az a kérdés, ho­gyan hat a sugárzás az em­beri szervezetre. A közelmúltban e kérdés­ről Linus Pauling Nobsl dí- jas kaliforniai kémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának meghívására előadást tartott egy nemzet­közi találkozón. Előadásából, amelyet most megkapott a TTIT is, néhány megállapí­tást közlünk. A nukleáris robbantások egyik következménye — mondotta .— hogy mestersé­ges rádióaktív atomok kép­ződnek. Ezek felemelkednek az atmoszférába, szétszóród­nak az egész föld felett, — majd visszajutnak az embe­rek szervezetébe, Ott to­tósokat. Az ő munkájukat majd a boltbizottság ellen­őrzi. Az árut beszerzési áron kapják. A haszon mind az iskola-szövetkezeté, amely azt alapszabály szerint használ­hatja fel. Jut ebből kirán­dulásra is, de főként vissza­térítésre fordítják a részje­gyek arányában. Birq Mária az V/b.-ből meg is mutatja a Vásárlási és visszatérítési könyvecskéjét, még a 10 forintos részjegye is benne van. Most a bizományosok: Mik- lósvári Adrienne és Szűcs Mari számolnak el a nagy kosár kifli árával, amit a másik épületben iskolában adtak el. Az egész bevételt még pontosan nem számol­ják össze, mert „tablót’1 csak délután jelentenek, de kb. eddig 130 forintot árultak. Aztán sietve zárjatok — mondja Major Irénke, a pat­ronáló tanárnő. Mégegyszer végig simogat­juk szemünkkel a katonás rendben sorakozó cukorkás, nápolyis dobozokat, füzeteket és egyéb írószereket, ame­lyek értéke pénzben kb. 6000 forintot ér, de mint az ifjú­ság szocialista nevelésének eszköze — amelyben demok­ratikus elvek szerint válasz­tott bizottságok kollektív szellemben vezetnek -— fel­becsülhetetlen; Nagy János, Tiszafüred. vábbhasadnak, sugároznak. A rádióaktív atomok sugár­zása vagy fontos molekulát talál el a sejtben és olyan roncsolást okoz. hogy a mo­lekula megbetegszik, vagy csupán néhány jelentéktelen molekulát ér és az embernek semmi baja sem lesz. De ha a sugárzás például egy nuk- leinsav — molekulát sért meg, az egyén meghalhat leukozisban, csontrákban — vagy más betegségben, sőt esetleg átadja a megsértett molekulát gyermekének is. Előadásában foglalkozott azzal, hogy az utóbbi 15 évben végrehajtott nukleáris kí­sérletek rádióaktivitása hány embert fertőzött meg. Megállapította, hogy i a nukleáris kísérletek kö- * vetkezményeképpen körül­belül 15 000 ember pusztul majd el leukozisban a leg­közelebbi harminc-negyven év folyamán. Sokan mások csontrákban és más betegségekben halnak meg. De más hatása is van a rádióaktivitásnak. Kihatás­sal vannak a születendő gyermekekre Is, s ezért az elkövetkező években a már eddig végrehajtott nukleáris kísérletek következtében nö­vekedni fog a fogyatékossá­gokkal születő gyermekek száma. A gemetikusok meg­állapították, hogy a kísérle­tek jelenlegi számát tekintve előreláthatólag évente 5000 erősen fogyatékos gyermek születik, — aki egyébként egészségesen jött volna a vi­lágra. (MTI). iimiiimmHiiiHiiHiMiiiiiiiiM'iiiimiiiimiiiimiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiimiiiHiiiiMiiiii Pályázati felhívás A Szolnok megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetemének 1958/59-es tanévére. Az egyetem célja, hogy a párt, állami, tömegszerveze­ti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, vezető propagan­disták szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A TANULMÁNYI IDŐ 3 ÉV. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdasá giant, a harmadik évfolyamon nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetét tanul­ják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A ta­nulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az esti egyetemen hetenként egyszer kötött fog­lalkozás van (előadás, osztály foglalkozás), melyen a részvé­tel kötelező. A tandíj 1 évre 150 Ft., mely félévenként fi­zethető. Az egyetem hallgatóinak a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1.088—1957 XI. 21. sz. határoza­ta alapján ugyanaz a tanulmányi szabadság jár, mint az egyetemek és főiskolák esti tagozatai hallgatóinak. AZ EGYETEMRE VALÓ FELVÉTEL FELTÉTELEI: , Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanu­láshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola, stb. hallgatója. A pályázat a járási, váró si pártbizottságokon besze­rezhető kérdőív alapján tört énik. A pályázatot a megyei pártbizottság Ágit. Prop. Ősz tályára kell beküldeni június 15-ig. Mellékelni kell: ■* > 1. Részletes önéletrajzot, „ 2. Az illetékes pártszervezet ajánlását, 3. A vállalat, intézmé ny igazolását jelenlegi mun­kaköréről, MSZMP SZOLNO K MEGYEI BIZOTTSÁGA BE. Hatezer forintos árukészlet az iskolaboltban TOLSZTOJ 1 (ßaiin méinc/c ’ /lifielícíokífa wrrrvrwT»TrirviiTPfTnrmw’rTiriHTnnrT'ifnriVTTBO,'nrmrn> 57. — Jansen “ szólt’ Zoja. fA kapitány fél lépéssel mö­götte haladt, peckesen, rézvörös arccal, talpig fehérben, frissen vasalt öltözékben s látszott rajta, hogy bármilyen ostobaságra kapható.) — Jansen, kár az időért, unat­kozom. Egy vendéglőbe hajtattak. Vacsora közben, két fogás között, Zoja felkelt, átvetette Jansen vállán szép, mezte­len karját, és kifejezéstelen arccal, félig csukott szem­mel táncra perdült. Persze a vendégek majd felfalták bámész tekintetükkel. A tánc felkeltette mindkettőjük étvágyát, szomjúságát, A kapitánynak remegett az orra- cimpája, tányérjára meredt, mert félt, hogy szemének csillogása elárulja izgalmát. Most már tudta, milyenek a milliárdosok szeretői. Sokat táncolt már életében, de még sohasem tapintottak kezei ilyen finom, hosszú, ide­gesen vibráló hátat, s orra még sohasem szippantott be ilyen bódító illatot, amilyent ennek a nőnek a bőre és parfümje árasztott. És a hangja, ez a dallamos és fölé­nyesen gúnyos hang.. És emellett milyen okos ez a nő.:. S milyen sikkes.:. Amikor kiléptek a vendéglőből, Jansen megkérdezte: — Mit parancsol, holt töltsem az éjszakát: a jachton vagy a szállodában? Zoja gyors, különös pillantást vetett rá, aztán nyom­ban elfordította fejét. Nem felelt. 77; Zoja megmámorosodott a bortól és a tánctól. „O-la- la, mintha bizony bárkinek is számadással tai-toznék!” Jansen izmos karjára támaszkodva lépett be a szálloda kapuján. A portás barnásiekete, jellegzetesen nápolyi ábrázatán kaján vigyorgás jelent meg, amikor átadta a kulcsot, Zoia s van út fosott: — Van valami újság? — Ó, semmi, signora. , Zoja most Jansenhez fordult: — Menjen a dohányzóba, szívjon el egy cigarettát és ha nem untatja a társaságom, utána elbeszélgethetünk egy kicsit. Majd letelefonálok magáért. ■ Könnyed léptekkel megindult felfelé a lépcső vörös szőnyegén Jansen még mindig ott állt. A lépcsőkanyar­nál Zoja hátrafordult és rámosolygott Jansenre. Jansen mámorosán támolygott be a dohányzóba és leült a tele­fon mellé. Rágyújtott egy cigarettára — hiszen így pa­rancsolta Zoja. Aztán hátradőlt a karosszékben és meg­jelenítette magának, ami odafenn történik: :;. Most lépett be Zoja a szobába..: Levetette ka­lapját és fehér szövetköpenyét.;. Lassú, lusta és kissé ügyetlen mozdulatokkal, mint egy süldőlány, vetkőzni kezd ... Ruhája lehullott róla, keresztüllép rajta. Most megáll a tükör előtt.:. Csábosán, tágra nyílt szemmel nézi magát a tükörben;.. Persze, persze, cseppet sem siet — ilyenek a nők ... Ó, Jansen kapitány tud várni..: Zoja telefonja az éjjeliszekrényen van .;. Eszerint Zoját az ágyban találja,:. Most felkönyököl, kinyújtja kezét a telefon után ... De a telefon nem szólalt meg. Jansen behunyta sze­riét, hogy ne lássa azt az átkozott készüléket:.. Huh, a kutyafáját, mégsem való, hogy fülig szerelmes legyen, mint valami kamasz ... És hátha meggondolta a dolgot? Jansen felpattant. Előtte állt — Rolling. A kapitánynak arcába szökött a vér. — Jansen kapitány — s>zólalt meg Rolling csikorgó hangon. — Köszönöm Madame Lamolle iránt tanúsított gondos figyelmét, de ma már nincs szüksége önre. Fel­kérem, térjen vissza a jachtra és vegye át a szolgálatot..: — Parancsára — motyogta Jansen, inkább csak az ajkát mozgatva. Rolling nagyon megváltozott ez alatt az egy hónap alatt. Arckifejezése sötétebb lett, szeme beesett, pofa­szakálla vöröses-fekete sortéként borította el két orcá- já. Meleg zakó volt rajta, pénzzel és csekk-könyvekkel kitömött belső zsebei kiduzzadtak a mellén... „Bal kéz­zel behúzni egyet a halántékába, jobbal egy rézsútosat a pofájába — és mindjárt kiadná a páráját ez a rút va­rangy” — feszítette a düh Jansen kapitány vasökleit. Ha e pillanatban itt van Zoja, s csak egy szemrebbenéssel bátorító» a kamtánvt RoULneot ierverióhen viszik haza, — Egy óra múlva ott vagyok az „Arizona”-« — mondta szemöldökét ráncolva, parancsoló hangon Rolling. Jansen felkapta az asztalról sapkáját, mélyen a hom­lokába húzta és eltávozott, Felpattant egy bérkocsira} „A partra!” Ügy érezte, hogy minden járókelő gúnyosan mosolyogva néz rá: „No, ezt jól képen törölték!” Egy csomó aprópénzt nyomott a kocsis markába és beugrott a csónakba: „Szaporán azokkal az evezőkkel, lusta nép­ség!” Felfutott a hajólépcsőn a jachtra és rárivallt he­lyettesére: „Micsoda disznóól van ezen a fedélzeten!” Be­zárkózott fülkéjébe, még a kulcsot is ráfordította, s úgy, ahogy volt, sapkában, végigdőlt az ágyon, Fogait csikor­gatta és halkan morgott. Pontosan egy óra múlva felhangzott az őr kiáltása; halk hang válaszolt rá a víz felől Megcsikordult a hajó­lépcső. A kapitány helyettese vidám, érces hangon el­kiáltotta magát: — finden ki a fedélzetre! Megérkezett a jacht tulajdonosa. Jansen, ha meg akarta menteni önérzetének maradványait, úgy kellett őt fogadnia, mintha mi sem történt volna a parton. Mél­tóságteljes nyugalommal lépett ki a parancsnoki hídra. Rolling felment hozzá, meghallgatta jelentését, amelyből tudomásul vette, hogy a hajó kitűnő állapotban van, majd kezel, fogott vele. A találkozás hivatalos része ezzel lezajlott. Rolling rágyújtott egy szivarra — s most itt állt ez a szánalmas kis szárazföldi lény, sötét, meleg öltö­zékében, hogy tönkretegye az „Arizona” választékos eleganciáját és elcsúfítsa a Nápoly felé boruló égboltot. Már éjfél ’volt. Az árbocok és vitorlarudak között szikráztak a csillagok. Az öböl vizének bazaltfekete tükre visszaverte a város és a hajók fényeit. Egy kis vontató- gőzös szirénája hasított bele a csendbe, aztán elhallga­tott. A távolban olajosán fénylő, izzó oszlopok im- bolyogtak. Rollingot muntha teljesen lefoglalta volna szivarja* sűrűn szippantgatott belőle, s füstgomolyagokat erege­tett a kapitány felé. Jansen alácsüngő kezekkel, feszesen állt előtte. — Madame Lamolle a parton óhajtott maradni —< mondta Rolling. — Ez persze merő szeszély, de mi. ame­rikaiak, mindig tiszteletben tartjuk a hölgyek akaratát'-még ha nyilvánvaló is, hogy csak különcködésről van szó* (Folytatása következik.) . _

Next

/
Thumbnails
Contents