Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-10 / 110. szám

■ Az okányi példa Kis tsz — naey munkahedi Nem sok szerencséje volt tavaly a tiszagyendai Vörös Csillag Tsz tagságának: ezer baromfiból ötszázat vitt el a vész. A szövetkezeti gazdák elhatározták, hogy a balsiker ellenére foglalkoznak nagyr üzemi baromfineveléssel. — Gondosan felkészültek a na­poscsibék fogadására; tgy az első ötszázból a szokottnál lényegesen kevesebb hullott el A közeli napokban továb­bi 1500 naposcsibe érkezik a tsz-be, mely őszre 500 egye- des törzsállományt alakít ki a legszebben fejlett példá­nyokból, * Harminchét méhcsalád ma­radt idén tavaszra a tavalyi nyolcvanháromból; 28 ézer fo­rint lett a kár. A gondatlan­ságával bajt okozó tagot már eltávolították a közös gazda­ságból, sőt a bírósági eljá­rást is megindították ellene, — A megmaradt családokat Szendrei elvtárs, a járás méh- egészségiigyi ellenőre vette pártfogásába. A tagság re­méli, hogy két éven belül si­kerül az elmúlt évire emelnie a méhcsaládok számát. * A tsz építőbrigádja nyoüc- vagonos kukoricagórén dol­gozik. Nem kellett pénzt ad- niok a iáért; saját erdejük­ből termelték ki a tagok, sa­ját fűrészükkel dolgozták fel gerendává, deszkává. * A Vörös Csillag Tsz tehe­nészei nyugodtan néznek a jövő elé; bőséges takarmány­bázis biztosítja állataik ellá­tását. A tsz-ben minden te­hénre fél kh. silókukorica jut. Ennek tápértékét a sorok közé vetett borsóval növelik. A szolnoki Patyolat ezer, meg ezer háziasszony legne­hezebb munkáját végzi el minden hónapban: a mosást, vasalást, ruhatisztítást. Dol­gozói május elseje előtt hosz- szabb versenyt indítottak. — Céljuk az volt: javítsák a minőséget, csökkentsék a rek­lamációt, takarékoskodjanak a felhasznált anyagokkal. A versenyben több dolgozó jeleskedett: 15-en közülük pénzjutalmat is érdemeltek. A minőség tovább javult, az álvevöhelyek azt tűzték célul, hogy panaszkönyvükbe minél kevesebb reklamáció kerül­jön. Az utóbbi időben tény­leg egyre kevesebb az elé­gedetlen háziasszony. Eset­leg a leszakadt gombokat reklamálják. Persze, javítani való is van még az üzem munkájában. A vegyi tisztítás határidejét pl. még mindig nem sikerült 6 hét alá szorítani. Ez főleg szakember probléma. Ha va­lamelyik festő vagy vegy­tisztító szakmunkás megbe­tegszik, nincs utánpótlás he­lyette. A közeljövőben azonban e téren is lényeges javulás várható. Kunhegyest színházi levél Kultúrotthonunk vezető­sége Kunhegyes község szín­házlátogató közönségének is­meretéről tett bizonyságot akkor, amikor községünkbe meghívta a Szigligeti Szín­ház művészeit az Olympia című vígjáték előadására. — Többen, akik hallomásból is­merték a darabot, azt mond­ták, hogy ennek megértésé­hez az itteni közönség nem eléggé érett; politikailag nem eléggé tájékozott. Nos, a si­ker, amely a darab kitűnő előadását követte, nem nekik adott igazat. Mi, nézők, jól szórakoztunk, s beláttuk, Gyermeke halálát okozta a goromba apa Suki Bcla szenttamási la­kos ellen halált okozó súlyos testi sértés és ifjúság elleni bűncselekmény miatt hoz nem sokára ítéletet a bíróság. Valósággal ökölbeszorul az ember keze, amikor megis­merkedik a vádlott emberte­len kegyetlenkedéseivel. 1958 január 22-én három és féléves Magdolna nevű kislányát úgy arculütötte, hogy az hanyatt­esett, fejét az ágydeszkába ütötte, agybénulást kapott cs sérüléseibe belehalt. Suki ál­landóan bántalmazta gyerme­keit, feleségét, sőt mikor az nyolchónapos terhes volt, ak­kor sem kímélte ... Felesége rettegett tőle. Éle­te állandó veszélyben forgott. Az illetékes szervek is több­ször felhívták Suki figyel­mét: magatartásén változtas­son. Mindez nem használt, s végülis bűnügy lett a sok go­rombaságából. Ha egyedül­álló eset lenne, nem írnánk róla. De naponta hallani: egyes szülők gyermekeik ne­velését ütlegekkel oldják meg. Más esetben a szülők rossz erkölcsi magatartása gyer­mekeik züllését okozza. Elő­fordul, hogy a durva bánás­mód következtében a gyer­mek életét, egészségét, testi vagy szellemi fejlődését sú­lyosan veszélyeztetik. Népi demokráciánkban a gyermeknevelés ügye társa­dalmi kérdés. Törvény védi az.ifjúság érdekeit. Meghatá- r«77a a nevelők gondozók fe­lelősségét. Bűntettet követ el és két évig terjedő börtön­nel büntethető, aki a gyer­mek nevelését elhanyagolja, kötelességeit nem teljesíti, s aki a gyermek életét, egész­ségét, testi- és szellemi fej­lődését súlyosan veszélyez­teti, illetve, aki a gyermeket súlyos nélkülözésnek teszi ki. Bűncselekményt követ el az is, aki a gyermek elzüllé- sének okozójává válik. Orell Ferenc ügyész Élénk érdeklődés a külföldi utazások iránt Az IBUSZ tájékoztatása szerint megyénkből eddig nyolcvanketlcn jelentkeztek külföldi társasutazásra. A jelentkezők többsége Cseh­szlovákiába. Román,ába és a Szovjetunióba, valamint a Német Demokratikus Köz­társaságba óhajt utazni. A nagyszámú jelentkezés mellett tovább bővül a kül­földi utazások lehetősége. — így 13 napos társasutazásra lehet jelentkezni Csehszlo­vákiába Karlovy-Vary-ba és 8 napra lehet elutazni a Ma­gas Tátrába. Romániába 11 napos autó­busz-körutazást és 13 napos Fekete-tengeri üdülést ter­vez az IBUSZ. Várnába jú­lius 8—21-ig 2725,— Ft költ­séggel lehet utazni. Az uta­zás programjában szerepel Várna és Bukarest neveze­tességeinek megtekintése, — valamint h a j ó kirándu’ás Nessederbe, a régi eredetű göi ög-török városkába Kellemes szórakozást ígér augusztus 4—9-ig az Al-du- nai hajóút is. Ennek költ­sége I. osztályon 1.755—, tú rista-osztglyon pedig 1125.— forint. Bővebb felvilágosítást az utazás feltételeiről és prog­ramjáról az IBUSZ szolnoki irodája nyújt. Lengyel—román rádió- és leleviziá- euyezmény A közelmúltban Varsóban egyezmény aláírására került sor a lengyel és a román rádió és televízió közö.tl egsüuműködcs tárgyában. Az egyezmény az ed­diginél sokkal szélesebbköru együttműködést Irányoz elő, — többek között politikai, irodal­mi, ifjúsági, gyermek műsorok cseréjét és . zenei anyagok köl­csönös cseréjét határozták el. A televízió műsorában kölcsönösen txallzUktiiU atjvmäß Fi lm if‘it. mennyire hamis ez a kép, amit még ma is sokan fes­tenek az első világháború előtti úgynevezett „arany békeidőkrőlMolnár Ferenc lerántotta előttünk ezekről a hazugságokról a leplet. — Igaz, hogy közben sokat ne­vettünk, de azt hiszem, így is igen jól lehet tanulni. * Mindnyájunknak nagyon tetszett az együttes teljesít­ménye. Molnár Miklós jól ér­zékeltette azt a jogos sértő dést, melyet a föuraktól ár lattanul elszenvedett. Cellei Kornél alakítása is igen tet­szett, azt hisszük, sokat fog­lalkozott előadás előtt sze­repével. Táncsics Mária te­hetségéért érdemelte a nagy tapsot. Nemcsak akkor ját­szott, amikor az övé volt a színpadon a szó, hanem ak­kor is, mikor a többi művész szólt. Arcjátékával, mozdula­taival juttatta kifejezésre azokat az érzelmeket, melye­ket a színmű fordulatai, ese­ményei kiváltottak leikéből. Magam is, a kunhegyest többi színházlátogató is sze- .retrté, ha a kultúrházunkba minél gyakrabban látogatna el a Szigligeti Színház mü- vészegyüttesa. Cöblyös Gabor, Kunhegyes, fmsz-i dolgozó. Kunszentmár toriból jelentjük A Zalka Máté Tsz tagsága 100 kh-n befejezte a rizs ve­tését; 50 kh-n már csillog a víz. A közös gazdaság nö­vényápolói 180 kh-n elvégez­ték a eukorrépa első kapá­lását. — Szépen fejlődnek a fiatal növények; » területen kártevőt nem észleltek. A BúzakiUász Tsz 31 kh-s cukorrépaföldjén ellenben megjelent a répabogár. A tagság a Kunszentmártoni Állami Gazdaságtól kért és kapott segítséget: elkészült az érés* terület norozása A Nap kél: 4.15 h-kor, nyugszik: 19.07 h-kor. — A Hold kél: 0.21 li­kőr, nyugszik: !10.56 h-kor. Lotfósorsolág Sztálin városban Pénteken a sztálinvárosi Bartók Béla Művelődési Ház színháztermében, nagyszámú közönség előtt tartották meg a lottósorsolást. A 19. játék­hétre 3 173 581 szelvény ér­kezett. Ezek közül mintegy húszezret Sztálinvárosban vásároltak. Egy-egy nyerő- osztályra körülbelül 1 200 000 forint jut. A szokásos előké­születek után a következő számokat húzták ki: 7, 15, 24, 38. 43 időjárásjelenté» Várható időjárás: változó felhőzet, — több helyen záporeső, zivatar, mérsé­kelt, helyenktnt élénk délnyu­gati, nyugati szél. Meleg idő. Legmagasabb hőmérséklet: 24-27 fok között.- EZÉVBEN osztottak elő­ször prémiumot a Papírgyár­ban fizikai dolgozóknak is. — Az órabérük 4 százalékát kap­ták, ami negyedévenként 100—200 forint jövedelem- többletet jelent.- KISÚJSZÁLLÁS terme lőszövetkezetel ezévben 443 holdon végeznek talajjaví tást, melyhez 64 ezer forint állami támogatást kapnak. — Hat kát. holdon végzik el a legelőfásítást. 30 ezer darab csemete beültetésével. A SZOLNOK megyei ter­melők a primőráruk szerző­désére 2 millió forint értékű hitelt kaptak. Ennek egy ré­szét pénzben, más részét ve­tőmagban, melegágy! felsze­relésekben,- SZOLNOK MEGYEBEN 3416 kát. holdra kötöttek termelési szerződést — főleg paradicsom, paprika, uborka, dinnye és korai hüvelyesek­re, — a tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok. Sokan szerződtek hagymafélékre is. A Szövetkezetek Szolnok me­gyei Értékesítési Központja 3 ezer vagon terményre szá­mit, melyből ezer vagon ex­portra kerül. CSEHSZLOVAKIABA. — Ausztriába. Kelet- és Nyu- gat-Németországba öt vagon zöldhagymát exportáltak a Szolnok megyei termelők. — MÁJUS 18-tól június 1-ig tiszántúli képzőművészeti ki­állítás nyílik Szolnokon a Múzeumban. A kiállításon hat megye képzőművészei­nek mintegy 150 képe és szobra kerül bemutatásra. — JÓVAL olcsóbbak a zöldségfélék piaci árai, mint az elmúlt évben. Tavalyi árak: zöldhagyma: 1.40—1.50 forint, spenót: 5.— Ft, sóska: 10.— Ft. — Idei árak: zöld­hagyma: 0.50 - 0.60 forint, spenót: 3.- Ft, sósfco: 6.- Ft.- JÁSZLADANYON és Ti- szaföldváron ma este fővá­rosi és szolnoki művészek felléptével megnyílnak a föld- müvesszövetkezet szabadtéri kertvendéglői. Békchajó TissaJiürlre A népek barátsága hónap, valamint a tiszazugi napok ünnepségei alkalmából az 'BUSZ szolnoki irodája va­sárnap reggel 6 órakor béke­hajót indít Tiszakürtre. A társasutazáson nagy szám­ban vesznek részt szovjet vendégek is. Az utazás szép­sége mellett zenés, vidám szórakozásról gondoskodik az IBUSZ. Jegyek még a mai nap folyamán korlátolt szám­ban kaphatók az IBUSZ szol­noki kirendeltségénél. E8ä> jYapi postánkból Május 9-én a következő levelek érkeztek szerkesztő­ségünkbe: Tóth József Tiszapüspöki, Panaszát megvizsgáljuk ille­tékes szerv segítségével. Az eredményről levélben kül­dünk tájékoztatást. Addig is kérjük szíves türelmét. Batta József Jászberény, Gulyás József Kunszentmár- ton. Levelüket megkaptuk. Nagy János Tiszafüred. — írását köszönettel vettük. La­punkban feldolgozzuk. Péli Árpád Kisújszállás, Wj Donkó János Jászladány. Ver­seiket továbbítjuk lektorá­lásra. Választ a „Szerkesztői üzenetek„-ben adunk. Tovizi István Kengyel, Kacs kó László Tiszaigar. Tájé koztatásukat köszönettel vet­tük. Lapunkban feldolgozzuk. Várjuk további leveleiket. Sztojkov Paula Kunszent- márton. Levelét továbbítottuk az „Úttörők Fórumá”-hoz. iiimtiiiiiiiimmiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiimiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiii Innen­Az egyik Hameln környéki falusi kocsmában az állító gyerekek mindig borravalót kaptak, valahányszor a teké- ző egyszerre 9 bábut ütött. — Most az egyik verseny során kiderült, hogy a gyerekek éve­ken át vékony zsinórt kötöt­tek a -bábukra és igen gyak­ran így segítettek a tóközök­nek. onnan A leningrádi kézbesítők naponta 830 000 darab újsá­got és körülbelül 50 000 fo­lyóiratot hordanak szét a vá­ros lakosainak A Lcningrád- ba érkező és innen továbbí­tásra kerülő egynapi posta­küldemény súlya átlag 150 tonna. A versenyben javul a munka, jobb a minőség A gépi munka átvételével kapcsolatban megtartott me- ryei értekezleteken sok igaz- tatósági elnök és mezőgaz­dász kifejtette, hogy nagy tehézségbe ütközik majd. a lépi munka szervezése, mi­iéi ilyen irányú tapasztala- okkal még nem rendelkez­tek a földmüvesszövetkeze- ek. Az alábbiakban az okányi öldmüvesszövetkezet 1957. vi gépi munka szervezési és rang Hasi munkamódszerét smertetjük. Bizonyára sok tasznát veszik a Szolnok me­lyei földmüvesszövetkezetek s az okányi példa alkat ma­lisának. 1957. februárjában Okány tözségben a gépállomás tiz raktárt helyezett ki munká- a. A földművesszövetkezet és i gépállomási brigádvezetö éladata volt a gépek fcjya- natos és tervszerű munká- anak megszervezése. Ezt a ;övetkezöképpen csinálták. 1. Feltérképezték a község latárát dűlök szerint. Majd i határt felosztották nyolc őszre, a földek minősége és i főbb dűlőutak figyelem be­vételével. 2. Felfektették egy-egy ha­lárrész földtulajdonosainak lévsorát. 3. A határ felosztása és a lő v sor feliek te téfce után kü- önbözö estékre beosztva neghívták egy-egy határrész 'öldtulajdonosait a földmű- .■esszövetkezet irodájába, megbeszélésre. A meghívás dobszó, han­gos bemondó és külön név­reszóló meghívó kiküldése útján legalább egy héttel a megbeszélés időpontja előtt történt. — (Természetesen coliak olyan termelők, akik­nek a határ más részein is 1 volt földjük, ezek több meg- i beszélésre mentek el.) i 4. Az összegyűlt termelők­nek elmondták, hogy arra a határrészre, ahol ők a föld- tulajdonosok, állandó mun­kára kihelyeznek egy vagy két traktort. A traktorral a termelők rendelkeznek, vá­lasszanak tehát maguk közül egy elnököt, aki összeírja ab­ban a határrészben egy-egy termelő egész évi gépimunka­igényét, és ennek alapján osztja be, ennek alapján irá­nyítja a traktor munkáját. Az elnököt így minden ha- tárrészen megválasztották. — Ilyen előkészítő munka után a továbbiakat a következő­képpen szervezték. A határ­részeket a dűlő sorrendjében megszámozták. Amelyik ha­tárrészbe két traktort he­lyeztek ki, ott megosztották a területet és mindkét trak­tor részére sorszámozták a dűlőt. Megállapodtak a földtulaj­donosokkal, hogy például a traktor az egyes számú dű­lőben kezdi a munkát. — A dűlő földjein sorban halad és utána a kettes, hármas dűlők következnek. Előnybe tehát senki nem részesül, az igé­nyelt gépi munkát előre be kell jelenteni addig, amíg a traktor nem halad tűi az igénylő földjén. Ügy döntöt­tek, aki később jélentd be az igényét, arra ■ csak akkor ke­rül sor, ha a traktor a ré­szére kijelölt'összes dűlőben elvégezte a munkát,. Egyik traktor sem mehet át a másik területére. A-dű­lők számozásának eredménye pedig az lett, hogy a termelők tudták, mikor kerül sor a lldjükre, Könnyebb lett ai Uenőrzés, az üzemanyagellá- ás, mert mindig tudták, hol olgozik a gép: melyik dü- 5ben, kinek a földjén. A megállapodások érteimé- ien a gépi munka időtarta­ma alatt a földtulajdonos kö- eles volt a földjén tartózkod­ik a munkát figyelemmel ki­érni és befejezéskor minő- égileg átvenni. A munkadíjat előre kellet lefizetni. Az elmúlt év tapasztalata tebizonyitották, hogy az oká tyiak szervezési módszert redményes volt. A termelői naguk irányították a gépel nunkáját, a gépállomásnak ú igsznos volt a tervszerűség nert az üresjáratok minima isra csökkentek és tervsze •űbbé vált az üzemanyag ill átás. A FM és a SZÖVOSZ 6- !958-as számú együttes uta iítása anyagi vonatkozásba: s elősegíti a fenti munka izervezés minél szélesebi tőrben való elterjesztését vl egyénk földmüvesszövet tezotei éljenek a lehetősé Sekkel. Azok a dolgozó párásától ígyanis, akik szántási mun tára úgy kötnek szerződést rogy a traktoros első és utód ió munkahelye között a tá volság nem több két kilo néternél és ezen belül leg ilább 12 hold felszántható i munka előre így utalvá myozható, a nonnálholdan ténti 140 forint kisüzem nunkadíjból normálholdan rént 12 forint visszatérítés -tapnak. Elsőrendű érdeke a dől ;ozó parasztoknak is a gép nunkák okányi módszer sse rinli szervezése. ■I dl II ■■.... I.r..,,. ...... Kö mény magos kenyér , ,» ? Jóízűen ettük a sárgaborsó főzeléket a jász/ényszarui szövetkezeti étteremben. Köz­ben beszélgettünk. A kenyér­re csak futólag pillantottam, j amikor kivettem a kosárból. I Láttam benne igaz olyan fe- ketés pontokat, — úgy hittem, köménymag. S azt nagyon szeretem, bár ez esetben nem éreztem az izét. Am az em­ber ha elfoglalt, nem is gon­dol erre. Pedig most utólag bánom, nagyon bánom, miért nem néztem arra a „bizo­nyosra”, — mi is az valójá­ban?.. . Akkor döbbentem meg és ment el az étvágyam, mikor a velem egy asztalnál ülő ta­nácstitkárhoz odajön a Jász­berényi Járási Képi Ellenőrző Bizottság tagja, s papírba cso­magolt kenyeret mutatott. Dehogy volt az köményma­gos! ... Áz egerek hagyták benne névjegyüket —, s mint hal­lom, nem először. (De remél­hető, utoljára!). A helyi sü­tőüzem jódolgába! — Mikor a tésztát dagasztják, valószínű észreveszik a „mergát", s miért kívánják vissza vele a más ebédjét? S ezek után biz­tos: ők nem esznek ebből a kenyérből! Pedig... Ha ez így megy tovább, a jövőben kenyérbe-sült sváb­bogárral, bőrében pörkölt egérrel is kedveskednek, ám lehetséges, sőt valószínű, hogy az egerek erre az egész ügyre pötyögiettek most pon­tot. Háfigyelünk!- k -

Next

/
Thumbnails
Contents