Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-09 / 109. szám

yjLAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ♦ SZOLJIOK MEG VE! 'ftiai soMnUfiUfrÓt iliiiiiimiiiiiiHiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiniimm r i * t A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA f t LESZ-E MQLN9REKN&K HAZA? ® Úttörőt? Fóruma m Sorvasztani támogatás helyett? i IX. évfolyam, 103. szám. Ara 50 fillér* 1958. május 9. péntek, t ♦ SZOVJET VENDÉGEK LÁTOGATÁSA ax 51. sx, Autóközlekedési Vállalatnál Nagy megtiszteltetés és öröm érte vállalatunkat csü­törtökön, Nálunk jártak a vi­lág első szocialista államá­nak, a Szovjetunió Közleke­désügyi Minisztériumának küldöttei! Kornyecsov elvtárs, a közlekedésügyi miniszter helyettese és Tokarjev elv­társ, az Autóközlekedés Tu­dományos Intézetének veze­tője. A későn jcMö tavasz is meg­emberelte magát, sütött a nap, s a friss tavaszi szélben huncutul fordítgatták leve­leiket udvarunkon a topolya­fák. A munkapadok mellől kíváncsi szemek tekingettek az ablak felé, hogy cgy-egy pillanatra lássák a vendége­ket. Megérkeztek. Gyors ismer­kedés, bemutatkozás után ba­ráti beszélgetés keretében a kérdések özöne hangzott el mindkét részről. Hány ko­csink van, mennyi az önkölt­ség hányada, hány km-t fut­nak a kocsik az első generál- javításig, mennyi a létszám, milyen profillal dolgozunk, stb. Válaszadás után mi kér­dezünk a vendégektől. Külö­nösen érdekel bennünket, hogy nyereséggel, vagy vesz teséggel dolgoznak-e a szoV' jet autóközlekedési vállala­tok. Vendégeink csodálkoz­nak. Nem a kérdésen, hanem azon, hogy feltételeztük, ott is van veszteséggel dolgozó autóközlekedési vállalat. El­mondják: a Szovjetunió köz lekedési vállalatai nyeresége­sek. A menetjegy ára min­denki részére egyformán van megállapítva, s csupán a he­ti, vagy havi bérleteknél van némi kedvezmény. Mi bevalljuk, hogy a mi vállalatunk veszteséges. A he­•• lyi járatokon* — ahol a gyá-' rak, üzemek dolgozói igen magas kedvezményt kapnak munkáhajárás céljából — ál­landó a vesztetség. Megkér­dezzük, hogy egy gépkocsi ki­szolgálására hány fő esik: 2.5 fő — hangzik a válasz, ösz- szenézünk. Nálunk ugyanis ez a szám 3.8 körül van. Igaz, a szovjet elvtársaknál egy autóközlekedési vállalat komplextelepen, egy helyen van elhelyezve. Nálunk azon­ban négy különböző területen lévő egységből áll a vállalat. Vendégeink Is elismerik, — hogy így sokkal több emberre van szükség, mintha egy he­lyen volnának. A múhelylátogatásnál min­den gépesített szerszámra ki váncsiak. Minden automata érdekli őket. Különösen nagy tetszést aratott Réczkai Jó­zsef sokszoros újító szerelő csoportvezető „fékpofászabá lyozó készülék” újítása, mely­nek előnye: a kézi reszelés kiküszöbölése, s az előző idő­vel szemben a munkaművelet egynegyed idő alatt való el­végzése. Ez az újítás a gép­kocsi legfontosabb biztonsági berendezésének, a fékezés­nek a biztonságát szolgálja. A műhelyben beszélgettek a dolgozókkal a vendégek, ér­deklődtek a munkamenet iránt. Sokminden mondani­valónk lett volna még, azon­ban erre nem jutott idő. Jó- ■ kívánsággal, kemény kézfo­gással búcsúztak az elvtár­sak, hogy egy másik vállalat­nál is látogatást tegyenek. A sajtó hasábjain keresz­tül mondjuk el, hogv vállala­tunk dolgozói szeretnék, ha a legkorszerűbb közlekedéssel elégíthetnék ki . az utazók igényeit. Olcsó, kényelmes utazással, gyors áruszállítás­sal kivívni az utazóközönség elismerését, s a békés, alko­tó munkával biztosítani, hogy vállalatunk negyedszer is ki­tűzhesse az élüzem jelvényt és elnyerje a SZOT Vörös Vándorzászlóját. Kérjük Kor- nyecov és Tokarjev elvtársa­kat, mondják el ezt a szov­jet autóközlekedési dolgo­zóknak, valamint azt is, hogy szívünk teljes szeretetével köszönjük a látogatást, a ba­ráti kézfogást. Úgy érezzük, egy lépcsőfokkal feljebb lép­tünk a népek barátságának feljáróján. Igaz barátságot kötöttünk e rövid ismeretség utján is a szovjet' autóközle­kedés dolgozóival, akiknek ezúton is kívánunk sok si­kert, jó egészséget a békés építymunkához. Csontos Dezső Hruscsov és Tito táviratváltása Moszkva (TASZSZ). — Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke üdvözlőtáviratot inté­zett Joszip Broz Titolioz ab­ból az alkalomból, hogy is­mét megválasztották a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság elnökévé. — Hruscsov táviratában sikeres munkás­ságot kíván Titónak, tolmá­csolja azt a kívánságát, hogy erősödjék a barátság Jugo­szlávia és a Szovjetunió kö­zött. Tito elnök választáviratá­ban köszönetét mondott Hruscsov jókívánságaiért, a Szovjetunió testvéri népének virágzást kívánt és kifejezte! azt az óhaját, hogy erősödjék Jugoszlávia és a Szovjetunió barátsága. (MTI). A szolnoki olajbányászok teliesilelték május 1-i vállalásukat Az Alföldi Kőolajkutató dolgozói nagy gazdasági és termelési eredményekkel bíz­tató munkavállalásokat tet­tek május elseje tiszteletére. Mintegy öt szakmai csoport kapcsolódott be a versenybe. A toronyácsok pl. a többek között két fúráshely beren­dezését szerelték fel s ugyan­annyiét le a megszabott ha­táridő előtt két nappal. A csőszerelők Gyuricza Gyula vezetésével a rendes tervezett munkán felül elvé­gezték a legényszállók teljes vízvezeték rendszerének vizs­gáját és kijavítását. A szol­noki üzemépület laborató­Üdülési gondok ja Bíró elvlárs, a területi bi­zottság elnöke, hogy minden­ki kizárólag a nyári hóna­pokban júniusban, júliusban és augusztusban szeretne üdülni menni. Egyébként ne­hezen lehet rábeszélni vala­kit arra, hogy a Mátra má­jusban is szép. Az idén mint­egy 200 dolgozó üdültetésére van lehetőségünk. Azt azon­ban nem tudjuk megtenni — mert az üdülők sem győznék, hogy mindannyian a három nyári hónapban menjenek. Az üdülési beutalókat általá­ban egész évre osztják el, — amit nem veszünk igénybe az elvész — legalább is a mi szakmánk részére Bizony a szakszervezeti ak­tíváknak többet kellene ten­ni azért, hogy minden válla­latnál pontosan betartsák a szabadságolási tervet ■— s a A háború és a háborús előkészületek jelentik a legnagyobb üzletet Amerika számára Washington (TASZSZ). A Star című washingtoni lap közli Dorothy Thompson is­mert amerikai újságírónő cikkét, amely leleplezi az amerikai kormánykörök kép- mutatását akkor, amikor a békéről és a leszerelésről be­szélnek. Az az összeg, amelyet a hi­degháborúra és a háborús ké­szülődésre fordítottak — ír- jg Dorothy Thompson — eredményezte évtizedeken át az ipari konjunktúrát az Egyesült Államokban. A Szovjetunió egészen más helyzetben van. Gazdasága még ismeretlen úton halad. Lakosainak új házakra, gé­peiére, hűtőszekrényekre, gáz­tűzhelyekre, fürdőkádakra, iskolákra, cipőre, ruházatra és fogyasztási cikkekre van szüksége. Reális okai vannak annak, miért akarja a Szov­jetunió őszintén megszüntet­ni a hidegháborút. A valóság az. hogy csupán az Egyesült Államokat fűnk gazdasági érdekek a hidegháború foly­tatásához. (MTI). dolgozók kedvet kapjanak a tavaszi vagy éppenséggel a téli, őszi üdülésre is. Orszá­gos viszonylatban ez azt je­lenti, hogy több dolgozó élhet ezekkel a lehetőségekkel, ha az üdülőhelyeket egész éven át kihasználják. riumában is komoly vezeték­javításokat és mosdószere­léseket végeztek. A Nagy Imre-féle alapozó csoport az NK—6-os fúrás alapozási munkáit a vállalt egy nap helyet két nappal előbb fejezte be. Ezenkívül segítséget nyújtott az NK— 4-es torony leszereléséhez és elszállításához és egy torony­szereléshez. Máthé János és toronysze­relőcsoportja az NK—4-es fúrás leszerelését a szokásos 4 nap helyett 3 nap alatt el­végezte. Ezen kívül egy bér­munkában vállalt toronysze­relést is egy nappal határ« idő előtt végeztek el. Jól dolgoztak a vállalat: szolnoki gépműhelyének mun­kásai is, bár saját hibájukon kívül a kiadott programot csak mintegy 96 százalékban teljesítették. Egyénileg mint­egy 15 dolgozó ért el kiváló eredményt és végzett dicsé­retes munkát itt. ff*u,rrvrmrTti’Mi'H'rrrTMtii)'ip'iT)l"uiiiriT>'rrriiiH!»r'ifvrTrii flltalajvízsgálat a Tisza-hid mellett Az utóbbi években roha­mosan megnövekedett gép­járműforgalom szükségessé tette Szolnokon is egy új, na­gyobb teherbírású közúti híd megépítését. A hídépítést ala­pos, mindenre kiterjedő vizs­gálat előzi meg. A napokban a jelenlegi Tisza-híd mellett, ahová majd az újat építik, három összekapcsolt ponton jelent meg, s megkezdték az altalaj feltárását, a talajfú­rást. Erre azért van szükség, mert az uj híd pilléreinek erősebbeknek, nagyobbaknak kell lenni a réginél, s pon­tosan meg kell állapítani, hogy az altalaj milyen mély­ségben alkalmas építési cél­ra. Mint értesültünk, a folyó medrének az aljától számít­va még 20 méter mélységből is mintát vesznek az altalaj szerkezetének a megállapítá­sára, közel 10 méteres víz el­lenére. Ezt a munkálatot a budapesti Hídépítő Vállalat egyik brigádja végzi, k i A győzelem napja jí 1345. május 9. E napon kánysaeritette véglegesen térdre a Szovjetunió hősi hadserege a német nagytőkések legdur­vább, legembertelenebb diktatúrájának hódításra indult hadseregét, Hitler fasiszta Wehrmachtját. A nagytőkés c imperialisták látták, hogy a Szovjetunió egyre erősödik, t lassanként a világ leghatalmasabb ipari országává fejlődik 1 — bár közöttük is voltak mély ellentétek — mégis a szó-1 1 cialista Szovjetunió megsemmisítését tűzték ki közös fel- <• adalukmak. Különösen a német monopolista nagytőke volt ** az, amely saját hazájában is a munkásosztály és a széles c dolgozó tömegek forradalmi erőfeszítésével szemben a ' fasiszta diktatúrában keresett kiutat. A német forradalmi 1 tömegek elnyomása mellett, a fasiszta diktatúra születésé- ‘ tői kezdve célul tűzte ki a szocialista Szovjetunió megsem­misítését. Ebben a szándékában a nyugati imperialisták, a legnagyobb angol, amerikai konszernek urai segítették. A c nyugati nagytőkés csoportok is Hitler uralmában látták ’ azt az erőt, amely a német forradalmi mozgalom letörése után szembeszállhat a Szovjetunióval. ’ ^ Közben szem elől tévesztették, hogy Hitler és a1 fasiszta Németország többi vezetői a kedvezőnek vélt tör- , ténelmi pillanatot a világuralom megszerzése érdekében ] használják ki. Hitler már ezzel az elgondolással indította j meg a II. világháborút. E tervek a rendkívül okos szovjet külpolitika követ-. ] kéziében csődöt mondtak. Az imperialisták által felfegy­verzett fasiszta hadsereg Lengyelország leverése után párt- ] fogói ellen fordult. A történelem folyamán ilyen nagy : mértékben még nem ütött vissza egy-egy ország eilen irá- < nyúló aljas aknamunka. Igazi bumeráng volt az, ahogyan ; Hitler felfegyverzői felé visszaütött. Megtámadta Francia-’ ' országot, lerohanja Belgiumot, Dániát és Hollandiát, meg- . szállta Norvégiát, stratégiai határait az Atlanti-óceánig tolta ki, ugyanakkor légiháborút indított Anglia ellen, ; nagyarányú tengeri háborút folytatott az Egyesült Álla-, < mok ellen is. Hitler további tetve az volt, hogy Ukrajna búzamezőit, ; valamint a Donyec-medence gazdag nyersanyagforrását megszerezve, élelmet és gyárainak nyersanyagot biztosítson ■ további hódításaihoz. Ezért 1941-ben győzelmi mámortól ittasan megtámadta a Szovjetuniót. Hat hétre becsülte Moszkva elfoglalását, számításba vette persze azt a politi­kai tényezőt is, hogy az angol—amerikai imperialisták rckowszenvét megnyeri és azokkal később kompromisszu­mot köthet a Szovjetunió rovására. Számítása nem volt teljesen alaptalan, hiszen a nyugati vezetők szívesen és készséggel használták volna fel az általuk kedvezőnek vélt J alkalmat a kommunizmus megsemmisítésére. Ezzel a fel­fogással azonban a nyugati országokban élő dolgozó tö­megek nem értettek egyet. Mindenki által köztudomású, hogy az egész Európa szabadságát veszélyeztető német fasiszta hadsereg szét ve- , ré-ében a döntő tényező a szovjet haderő volt. Az semmi- | süette meg, űzlc-hajtotla maga előtt a Volgától a közép- európai országokon át, majdnem az Atlanti-óceánig a fasiszta hadsereget. A szovjet katonák tűzték ki a berlini Iteichstagra a győzelem vöröszászlaját: A Szovjetunió győ­zelme szabadította fel a közép-európai és a balkáni orszá­gok egész sorát, hazánkat is. 1945. május 9-én a német fasiszta fenevad véglegesen kimúlt. De vigyázzunk, mert a fasizmus szülőanyja él. Él még nyugaton az a társadalmi rend, amelynek emlőii a német fasizmus növekedett. Ma is fegyverben tart nagy­számú csoportokat ugrásra készen a szocialista országok ellen, A félelmetes német versenytárstól megszabadított monopolista nagyhatalmak visszatértek szovjetellenes, de­mokráciaellenes politikájukhoz. Mi, magyarok elég szo­morú leckét kaptunk ebből 1956 októberében. De a világ minden részén, ahol módja van. rá az imperializmusnak, orvul igyekszik támadni. Ilyen volt 1956-ban Egyiptomi megtámadása, ilyen a jelenleg Indonéziában folyó fasiszta lázadás és ilyen akart lenni 1957 októberében a Szíria ellen irányuló izraeli támadás és a török agresz- szió is. Itt azonban visszariadtak, mert a Szovjetunió igen határoz,ottan lépett fel — a kisnépek védelme mellett. Hazánkat másodszorra is a Szovjetunió mentette meg a fasiszta zsarnokságtól. Éppen ezért a győzelem nap­ján, a győzelem évfordulóján hálával és igaz barátsággal gondolunk a többi felszabadított népekkel együtt a Szov­jetunióra. Kegyelettel adózunk azoknak a szovjet hősök­nek, akik életüket adták azért, hogy mi és velünk együtt, a felszabadított népek milliói szabadon élhetnek és épít­hetik az új társadalmi rendet. A hála, a kegyelet elismerése mellett azonban köte­lességünk is van. Kötelességünk szilárdan és következete­sen állni a Szovjetunió mellett. Kötelességünk, hogy or­szágunkon belül rendet teremtsünk az élet minden front­ján. Kötelességünk, hogy annak a mérhetetlen erőnek, amelyet ma a szocialista társadalom képvisel, mi, magya­rok is megbízható részei legyünk. A béke ügye mellett mi is sikraszálljunk, küzdjünk a háborús hisztéria ellen. Mu­tassuk meg azt az erőt, amivel ma a szocialista világrend- szer rendelkezik. Emlékeztessük a kétkedőket, a pacifis­tákat arra, hogy 1941-ben a Szovjetunió maga állt szem­ben a fasiszta fenevaddal, mégis győzelmet aratott. Ma is a Szovjetunió vezeti a béketábor országait. Ma is a Szov­jetunió a legbiztosabb támasza a dolgozók, a békére vágyó emberek százmillióinak. Ma is a Szovjetunió a biztos tá masza a kisnépek szabadságért és függetlenségért vívott harcának. A történelmi évfordulón ezért megfogadjuk, hogy to­vábbra Is hű harcosai, hű katonái leszünk annak az' esz­mének, melyet a Szovjetunió képvisel. CSÓTÓ ISTVÁN, a Hazafias Népfront m. elnöke Van-e olyan ember, aki ne szeretne most két héten át gondtalanul üdülni a Mátrá­ban, a Bükkben vagy a Ba­laton partján? Különösen ak­kor, ha mindez nem kerül többe 196 forintnál, a szak- szervezeti beutaló áránál.. s Nehezen hihető, — pedig elég sokan vannak ilyenek. A minap pl. a HVDSZ te­rületi bizottságán kerestek gazdát két mátraházi beuta­lónak. Hosszas telefonálgatá- sok után kiderült, hogy a 40 alapszervezetben egy ember sem akad, aki üdühü óhaj­tana májusban. S ez nem egyedüli és nem kivételes jelenség. Vissza kel­lett küldeni áprilisban is, — márciusban is — itt is, más szakmák területi bizottságain ig a megmaradt beutalókat. — A probléma az — mond-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents