Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-31 / 128. szám

! gag SZC^NOK'wr^GT^I ~ N*EP TTA> 1938: májú* 3f, Megtalálni a sajátos tennivalókat PÁRTSZERVEZETEINK előtt az általános feladatokon belül mindenütt megvan a sajátos feladat. A pártszerve­zetek akkor dolgoznak igazán jól, ha ezeket a sajátos fel­adatokat megkeresik, s a be­csületes dolgozókra támasz­kodva meg is oldják. Egyik helyen a táz-ek megerősítése: rmő beszedése, máshol a kul­turális élet fejlesztése, ismét máshol, a falu szépítése és hasonló tennivalók lehetnek az elsődlegesek. Járási és városi pártbizott­ságaink szervező munkája ar ra Leányul, hogy segítsenek a helyi vezetőknek megtalálni ezeket a sajátos és legfonto­sabb feladatokat, amelyek a párt és kormány általános irányvonalától nem térnek el Ugyanakkor az általános irányvonalon belül a dolgozók helyeslésével találkozik, épp ezért a megvalósításban is számíthatni rájuk. A tiszafüredi járási párt­vezetők megfontolták ezeket s ennek alapján igyekeznek megszervezni munkájukat. Mindenekelőtt a tsz-ek körül kellett rendet tenni. Ott volt például a nagyivám Vöröscsillag Tsz. Az egész járásban híre járta, milyen gálád módon pazarolják ott a közös vagyont. És mivelhogy az enlberek mindig hajlamo­sabbak a rossz hír terjeszté­sére — bár a VöröscsáEag -mellett sok jó és alapszabá­lyok szerint működő tsz is van a járásában — sokszor jehetettUiallani: nem akarunk úgy élni, mint a nagyivániak. NEM MENT KÖNNYEN és nem isi került máról holnapra megszüntetni azt a lehetetlen állapotot. De mivel nemcsak a község, a járás közvélemé­nyének áSakulása is sokban függött attól, mi lesz a Vö- röscsillagbán, most már vegé­re jártak a .dolognak. A régi tsz-t feloszlatták s a felelőt­len emberek kívülhagyásával Uj Uten néven újat alakítot­tak. Nyolcvanhatan kezdték az új utat, amelyen ki akar- -ják küszöbölni a csorbát, t amit a nagyivániak hírnevén ■ felelőtlen emberek ejtettek. Tiszaőrsön is a tsz körül volt baj. 1950 óta csak a pénzt . ölték a Rákóczi Tsz primőr- kertészetébe.-, Nem hozta meg a várt jövedelmet. Ez évben aztán rendet tettek. Hozzáér­tő emberre bízták a munkát. Azóta meg lehet nézni a tsz primőrtelepet. De a fő hiba még nem is ez volt a Rákóczi­nál, hanem az, hogy főképp az elnök, Szanvi András elv­társ sugallatára az egész tag­ság úgy vélekedett: őszig le­zárjuk a tsz kapuit. Megszab­tuk a munkaegységet, mire mennyit fordíthatunk. Ha most új embereket veszünk fel, felborul a terv. Várjanak őszig. A KÖZSÉGI ÉS JÁRÁSI vezetők látták, hogy ez így nem vezet jóra. Nem szabad játszani azokkal, akik egy­szer elszánták magukat, hogy a közösbe lépnek. Maguk miatt az emberek miatt sem és a közös ügy miatt sem. Má-ndi Sándor, Tarsoly Ist­ván elvlársak és Nagy Mi hály, a köztségi alapszerv tit­kára együtt beszélgettek Szn nyi Andrással. Igyekeztek őt megérteni, aggályait eloszlat­ni. Tanácsokat adtak, hogyan hárítsák el az előállható visz- szásságokat. Úgy, hogy ter­meljenek ; többet. Hogyan? Hetvenöt százalékát lehet ön huni a tsz területének. Vet­hetnek pillangós növényeket, kertészkedhetnek paprikával, paradicsommal. S a jótanács bevált. Azóta több mint hú­szán kerültek belül a tsz ka­puján. Előtérbe került most a já­rás területén az a feladat, hogy kultúráltabbá, szebbé tegyék a községeket. Ezért járdásítottak, fásítottak, ren­dezkedtek. A pénzt sok he­lyen társadalmi munkával „helyettesítik”. Nagyivánon ég Ujszentgyörgyön kultúr- házat építenek. Az újszent- györgyiek az eddigi összes költségek 40 százalékát társa­dalmi erővel váltották meg. Tiszafüreden is nagyrészt társadalmi munkával építet­ték a szülőotthonhoz a bekö­tő utat. Ha a községbeliek nem segítenek rengeteg pénzbe került volna. így vi­szont pénz nem kellett, az út is hamarabb megépült. A munkát lényegében a helyi párt és tanácsszervek szervezik. A járás viszont se­gíti az előkészítést és a szer­vezést. Gyakran a községi pártszervezeteknél tartanak meg egy-egy VB-tanáosko­zást, hogy minél kevesebbet általánosítsanak. Sokszor a községben a községbeliekkel együtt vitatják meg az oda­vonatkozó legfontosabb prob­lémákat. S ha a tennivalókat meghatározták, mindenki ■azok megvalósítására törek­szik. Amikor például a társa­dalmi munkára mozgósítot­tak, a tanácstagoktól a köz­ségi párttitkárig mindenki ar­ról beszélt, nem egyedül a tanácsapparátus erőlködött, mint régen. S az alaposan kidolgozott javaslat, a magá­val ragadó elgondolás impo­nált az embereknek. EZEK ALAPJÁN MOND­HATNI, sokat tett a tiszafü­redi járási pártbizottság azért, hogy megvalósítsa a megyei pártbizottság októberi hatá­rozatának azt a pontját, amely arra kötelezi őket, hogy a községek sajátos he­lyt politikáját kialakítsák, s megtanítsák önállóan dolgoz­ni a községek vezetőit. A módszer, a sajátosságok meg­ismerésére való szüntelen törekvés kiinduló pontja a sikereknek, BE. Ünnepi gyűlés, baráti találkozók a pedagógus napon Az MSZMP Városi Bizott­sága és a társadalmi szervek Törökszentmiklóson is ké­szülnek a pedagógus napra. Az iskolákban az utolsó ta­nítási órán köszöntik a tanu­lók nevelőiket, míg a város társadalma vasárnap délután 4 órakor a Járási Kulturház- ban tartandó nagygyűlésen köszönti a pedagógusokat. — Ünnepi beszédet Búzás Imre elvtárs, a Városi Tanács VB. elnöke mond, majd a Hazafi as Népfront és a szülői mun kaközösség képviselői üdvöz- lik a nevelőket. Az ünnepség keretében kultúrműsor szó rakoztatja a jelenlévőket. Este az iskolákban a tan­testület és a szülői munka- közösség rendezésében baráti találkozókat tartanak. X3OOOOOOGOOOGOOO0OOO A moszkvai rádió magyarnyelvű adásainak idei nyári menetrendje középeurópai hullámhosz idő méterben 13.30 ­-14.00 16:19 337 m 14.30 ­-15.00 16:19 337 m 17.00­-15.00 19:25 337 m 18.00­-18.30 16.25 337 m 19.00 ­-19.30 19:25 337 m Jegyzékváltás a Szovjetunió és az Egyesült Államok között MOSZKVA (TASZSZ). Az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma válaszolt arra a szovjet javaslatra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok tegyenek közös in­tézkedéseket a rák, a szív- véredériy megbetegedések, a malária és a himlő elleni vé­dekezésre. Az Egyesült Álla­mok külügyminisztériuma kö­zölte, hogy a javaslatok egyes pontjait meg lehet valósíta­ni az egészségvédelmi világ- szervezet utján. A szovjet jegyzék megállapodást java­sol arra vonatkozóan, hogy 1958—60-as években cseréljék ki kölcsönösen a rák és szív- véredény megbetegedések le­küzdését célzó terveiket és tudományos eredményeiket, valamint szervezzék meg a legkiválóbb amerikai szakér­tőknek a Szovjetunióba és a szovjet szakértőknek az Egye­sült Államokba való rendsze­res látogatásait. Alakítsanak továbbá kutató csoportokat a malária és himlő elleni küz­delemre, amelyeket az illeté­kes kormányokkal történő megegyezésnek megfelelően Afrika és Délamerika e jár­ványos betegségektől sújtott területeire irányítanák. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma válasz­jegyzékében közölte, hogy az Egészségvédelmi Világszer­vezet küszöbön álló minne- apolisi jubileumi ülésszakán néhány javaslatot terjeszt majd elő a közös kutatási programmra vonatkozóan. — <mti). . .v. n . Pályázati felhívás 1958. augusztus 20-án. az Alkotmány ünnepén neve­zetes évfordulója lesz a magyar népnek. Tíz éve in­dult el diadalmas útjára a termelőszövetkezeti moz­galom. E szép nap méltó megünnepléséhez kíván hozzá­járulni a Szolnok megyei Néplap Szerkesztősége, amikor pályázatot hirdet olyan irodalmi alkotásokra, amelyek a termelőszövetkezetek megalakulásának küzdelmes múltjával foglalkoznak. A pályázaton me­gyénk minden lakója részt vehet. Hivatásos írók és költők nem pályázhatnak. A pályaműveket két cso­portra osztjuk: I. Elbeszélés. II. Személyes élmény alapján leírás, visszaemlé­kezés egy-egy tsz megalakulására, a tsz történeté­nek egy-egy emlékezetes eseményére. Vagy egy-egy tsz teljes történetének rövid leírása. Mindkét kategóriában 3 díjat tüzünk ki: ■*> * I. díj: 800 forint, II. díj: 500 forint, III. díj: 300 forint. Ezenkívül mindkét kategóriában kisebb jutalma­kat osztunk ki. A műveket a szerkesztőbizottság tagjaiból és szakértőkből alakult bíráló bizottság fogja elbírálni és a díjakat kiosztani. Verssel nem lehet pályázni. A pályázatok jeligések. A pályázatok borítékjára feltűnő betűkkel rá kell Írni: „10 éves a Tsz mozga­lom”. A pályaműveket a Szolnok megyei Néplap Szer­kesztősége, Szolnok, Tisza A. u. 2. sz. alá kell bekül­deni. Beküldési határidő: augusztus 10. Szolnok, 1958. május 29. SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Végre ilt a Pajtás! „Nézzétek csak milyen érdekes!'' — mutatja a VII. osz­tályos Gazsi Mihály a jánoshidai általános iskola tanulója Ka jós Kálmán VI. és Trabajkó János V. osztályos pajtá­sainak. A jánoshidai pajtások alig várják egy-egy újabb újság megjelenését s akkor az udvaron a fák alatt cso­portokban olvasgatják. t €gy karrier története v* Jászberényben majdnem mindenki ismeri Papp Mik­lós nevét, sőt a Néplap sok j vihart felkavart cikkei nyo- ;imán megyeszerte megismer­ték. (A „Jászberény nem Vimerika” című cikkről és a körülötte kialakult vitáról van szó. Ebben élesen bírál­ták .Papp Miklóst, aki ame­rikai’ ízű jazz-parádékkal ! óhaj teitta pótolni a kultúrát ’Jászberényben, éppen a mun­kásság .klubjában, a Fém- nyomó Úehel-klubjában). Papp Miklós neve csupán rossz emlék ma már Jász­berényben, De érdemes le­vonni az eset tanulságait, mert az 6 magatartása ifjú­ságunknak egy nem túl te­kintélyes, viszont annál han- fgosabb és feltűnőbb részének i jellemzője. Történetéből so­kan, vezetők és fiatalok egy­aránt tanulhatnak. Egy karrier elindul 1 Múlt év őszének elején szerénynek mutatkozó fiatal­ember került Jászberénybe. > A vékonydongájú 20—21 éves : fiú a Fémnyomó- és Lemez- árugyámél jelentkezett kul­turális munkára. Miután a megfelelő képzettsége meg­volt, megörültek neki és ki­nevezték a gyár klubjának vezetőjévé. Annál is inkább, mert Papp Miklós ragyogó tervekkel állott elő. Ha eze­ket beváltja, valóban a szo­cialista kultúra fellegvára lett volna a Lehel-klub. De nem váltotta be. A szép tervek papíron maradtak. Ehelyett valamilyen gyanús, rothadt, nyugati szellem ÍP kezdte befészkelni magát a kultúrotthon falai közé. Papp hamar megtalálta a társasá­gát a hozzá hasonló gondoü- kozású értéktelen fiatalem­berek között. Jampecmódra viselkedett, a kultúrotthon- ban kis szobájában egyik nőt a másik után fogadta. — Kerítői sírna modora, tánc- mulatságok és az alkohol voltak. Fejébe szállt a dicsőség Ez az életmód természete­sen meglátszott a klub láto­gatottságán is. Egymást kö­vették a táncmulatságok, jazz-egyveJegek, amíg más rendezvények háttérbe szo­rultak. A komolyabb gondol­kodású gyári dolgozók egyre kevésbé keresték fel a klu­bot és egyre inkább a város legkülönbözőbb és nem min­dig legjobbhírű elemeiből verbuválódptt a látogató kö­zönség. Az asztalok között zsebredugott kézzel sétált Papp Miklós. Nyájasan be­szélt a jampecekkel, ugyan­akkor a gyári dolgozók asz­talához soha le nem ült meg­kérdezni, hogy érzik magu­kat, mi a kívánságuk. Vi­szont kényes volt a címekre. Bár a szakszervezeti bizott­ság kifogást emelt ellene, mégis használta az igazgatói címet, pedig a klubnak csak vezetője van. Leveleit előbb, mint klubigazgató, később egyszerűen csak mint igazga­tó írta alá; Oláh elvtárs, a gyári szak- szervezeti bizottság elnöke többször figyelmeztette, igen sokat beszélt a lelkére az őszhajú Szabó néni, a klub gondnoka is, aki úgy szerette Papp Miklóst, akár a saját fiát. Mindez falra-hányt bor­só maradt. — Papp Miklós rendkívül önfejű volt. Több ízben előfordult, hogy nem kért engedélyt a felsőbb szervektől egy-egy rendez­vény megtartására. így az­után meg nem felelő produk­ciók is előadásra kerültek. A választott klubvezetőség tagjainak véleményét sem­miben sem kérte ki. Ha jól érezte magát, zárórahosszab­bítást csinált a saját szakál­lára, ugyancsak engedély ftftkül. Éjjeli életet élt és igen gyakran csak délután 3 órakor kelt fel. Ilyenkor per­sze a klub ügyeivel sem fog­lalkozott kellő lelkiismere­tességgel. Tanácsot senkitől nem volt hajlandó elfogadni, a szakszervezet kultúrfeleJő- séről kijelentette, hogy „az az öreg bolsi akadályoz a munkában’1. Az öreg bolsi 28 éves és a fiatalság lelkes sé­rtője és támogatója; A Néplap ismeretes cikke után Papp Miklóst a szak- szervezet, vezetősége komo­lyan megbírálta és egyhó­napi próbaidőt engedélyezett számára, hogy viselkedését megváltoztassa. De bizony ő még két hónap alatt sem változott meg. Szabályozható szervezés Működésére a koronát a Duna művészegyüttes szere­peltetéséről tette fel. Már elő­zőleg két jazz-parádét szer­vezett nagy hírveréssel és el­érte, hogy zsúfolt házzal ad­ták mind a kettőt. Ugyan­akkor a Duna művészegyüt­tes, amelynek színvonalas tánckara van és az európai hírnévnek örvendő Jávorka Sándor és népi zenekara sze­repel benne, már alig kapott közönséget. Nem is csoda, hi­szen Papp Miklós „elfelej­tette" megszervezni az elő­adást és csak néhány sem­mitmondó plakátot ragasz- tatott ki a városban, nyilván azzal a meggondolással, hogy bebizonyítja: a jászberé­nyieknek csak a Rock and Roll és a rumba a kedves. Ezután sor került az elbocsá­tására. Papp Miklós tehát letűnt a színpadról, de a súlyos er­kölcsi kár, amelyet működése okozott, nem tűnt el nyom­talanul; A gyári dolgozók igen nagy része még nem érzi saját otthonának a klu­bot. Pedig a szakszervezet óriási összegeket fordít a klub berendezésére és fenn­tartására. Nyugodtan mond­hatjuk, hogy megyénk talán legszebb kultúrotthona a jász­berényi Lehel.­Új vezetés új szellem Illés Antal elvtárs komoly arcú fiatal férfi. Nyoma sincs benne a nyegleségnek, könnyelműségnek. — Annál több a felelősségtudatnak és a szeretetnek, amellyel új állását fogadja és szervezi. Elmondja, hogy gondoskodni fognak színvonalas műsorpo­litikáról és az eddig elha­nyagolt szaíkkörök munkájá­nak fellendítéséről. Megegye­zést keresnek a MOKÉP-pel, hogy rendszeresen tudjanak: vetíteni. A színjátszócsoportot és a gyár futballcsapatát, to­vábbá a tánccsoportot a né­pek barátsága hónap kereté­ben Técsőre akarják vinni. — Legfőbb célom — mon­dotta az új vezető —, hogy! a gyár dolgozóival megked­velhessem a klubot. Elsősor-: ban a munkásság érezze úgy, hogy otthon van, ha a klub­ban tölti idejét. Ha ezt sike­rül elérnünk, akkor azt hi­szem, jól végzem munkámat. Ha a Papp eset tanulsá­gait elemezzük, talán azt szögezhetnénk le elsőnek, hogy helyes a fiatalságnak felelős posztokra való állí­tása, de csak állandó ellen­őrzés mellett és ami ennél is fontosabb, a felelős, vagy önálló poszton lévő fiatal ál­landó és hathatós segítségé­vel. Nem állíthatjuk azt, hogy a gyár vezetősége és szak­► Ankét la takarékosságról ► Takarékossági ankétot tar- ított csütörtökön az OTP a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának székházában a Du­nától keletre eső megyék ta­karékossági szervezői és OTP járási fiókvezetői részé­re. Az ankéton Barát Mihály az OTP Sajtó és Propaganda osztályának vezetője mondott beszámolót, melyben ismer­tette a lakosság körében vég­zett takarékossági felvilágo­sító munka eddigi eredmé­nyeit és a soronkövetkező feladatokat. A beszámoló után felszóla­lók többek között elmond­ták, hogy a jövőben az ed­digieknél is jobban igénylik a szakszervezetek és a Ha­zafias Népfront bizottságok segítségét. Sok szó esett a Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárakról. A hozzászólók elmondták, hogy egyre töb­ben kedvelik meg a dolgo­szervezete ezt a szabályt tel-^ózul ezt a takarékos- jesen szem elől tévesztette^ sagl lormat- volna, de az ilyen helyen, | ‘ ahol rendkívül sok van bízva ■ Kolozsvári Grandpierre Emil: a lelkiismeretességre és at 0r> Cstfar^kí Sérelmei komolyságra, mert a klub­vezető nincs állandóan szem előtt, a szokottnál is sűrűb­ben és hatékonyabban kel­lett volna Papp munkáját el­lenőrizni és emberi gyengéi-, re állandóan figyelmeztetni. — Reméljük, Papp Miklós: (MAGVETŐ) Uj kiadásban látott napvi­lágot ez a maga idejében nagy sikert aratott szatirikus regény, mely a letűnt úri vi­lág egy jellegzetes típusát, egy cselekvésre képtelen ob- lomovi figurát örökít meg. — Minden új élmény a töpren­esete tanulságul fog szolgál-» gés nyersanyagává válik ni sok nyugatímádatba szé­dült fiatalnak és sok, a fia­talok ügyeivel fog’alkozó fe­lelős vezetőnek is: *sr hernádi agyának műhelyében. A drámát a jeles író túl­nyomórészt a hős szerelmi életének és főként kudarcai­nak elbeszélésével ábrázol­ja.

Next

/
Thumbnails
Contents