Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-31 / 128. szám

1958, Május 31, SZOLNOK MEGVET VFPtAP 9 EZ A RUHA NEM JO — miért akarták a tiszasülyi Vörös Csillag Tsz-re húzni ? A Földművelésügyi Minisz­ter és a Pénzügyminiszter együttes utasítása értelmé­ben a gyengén működő tíz­eiket felül kedd' vizsgálni, ala­pos és mindenre kiterjedő intézkedési tervet kell készí­teni. Ez az utasítás azt a célt szolgálja, hogy a ma még gyengén működő közös gazdaságok is találják meg a helyes utat. A jászapáti járás területén az előbb említett hetes szá­mú miniszteri utasítás értel­mében kél mezőgazdasági termelőszövetkezet munkáját kellett a járási tanács me­zőgazdasági osztályának meg­nézni. Az egyik a tiszasülyi Vörös Csillag Tsz. Meg is alakult a bizottság s ennek a többi között tagja volt Éti­kéi Lajos, a mezőgazdasági osztály szövetkezetpolitikai jelügyelője és Maczkö Ká­roly főállattenyésztő is. A bizottság több napot töl­tött a Vörös Csillag Tsz-ben és elkészítette a hároméves intézkedési tervet. Ez lett volna a Vörös Csillag Tsz gazdái részére az iránytű, ez mutatta volna meg az utat és ez adott volna segítsé­get, hogy a közös gazdaság a jövőben még jobb eredmé­nyeket érjen el. Érdemes megemlíteni, hogy jelenleg a termelőszövetkezeti tagok szorga’masan dolgoznak, ide­jében elvégezték a vetést és a növényápolással sem ma­radtak el.. Lett volna, ha a bizottság lelkiismeretes és gondos munkát végzett volna. Csak hogy ennek ellenkezője tör­tént. Megszokott, sablonos formulák szerint do’goztak egy fura hasonlattal élve, olyan ruhába akarták öltöz­tetni a Vörös Csillag Tsz-t, amilyen egy másik tsz-re esetleg nagyon ráillett volna, de a Vörös Csillag Tsz-re nem. Nem vették figyelem­be a helyi adottságokat és általános — de erre a tsz-re nem alkalmazható — igazsá­gokkal tűzdelték teli az in­tézkedési tervet; Magyarul, ha a szövetkezet az általuk elkészített intézkedési terv szerint gazdá’kodik, akkor gyengébb lesz, mint volt; A Vörös Csillag Tsz föld­területének 60 százaléka szi­kes, 40 százaléka erősen kö­tött agyagtalaj. A felületes ellenőrzés ezt nem igen ve­hette figyelembe, mert az in­tézkedési tervben szó szerint ezt javasolják az első olda­lon. ,,A tsz talajminősége és adottságánál fogva kertészeti gazdálkodásra is alkalmas a főbb növények termesztésén kívül." Ha a bizottság a Vö­rös Csillag Tsz munkaerő- helyzetét és a piac lehető­ségeit figyelembe veszi, ak­kor ilyen javaslatot nem tesz. A közös gazdaság össz­területe ugyanis 823 hold, ebből 620 hold a szántó. S egy növénytermesztésben dol­gozó tagra 23 hold szántó jut. Ugyanakkor, amikor a fen­tieket j avaso’ták, egész sor olyan dologgal nem foglal­koztak, amely a szövetkezet megszilárdítását valóban elő­segíti. így például a talaj- javítással, az öntözési gaz­da’kodás kidolgozásával, a tsz munkaerő-helyzetének megoldásával. A bizottság megállapította: „a nagyarányú beruházások nem a tsz fejlesztését és an­nak megerősítését szolgál­ták." Ez részben igaz. De a felelősség itt is a járási ta­nács mezőgazdasági osztályát terheli elsősorban. A tsz-ben a tehénistáTót a központ leg­mélyebb pontjára építették. A süldőszállást a járási épí­tési előadó egyedi terve alapján építették és most 6 év után ez a szállás dűlőiéi­ben van. A járási építési előadó egyébként még min­dég több olyan általa készí­tett egyedi terv alapján épí­tett istállót, amely nem jó. Érdemes erre is felfigyelni. Ezeket a dolgokat a járási tanács mezőgazdasági osztá­lya elnézte, holott a fel­sőbb szervek már egy évvel ezelőtt intézkedésekre szólí­tották. Az intézkedési terv negye­dik oldalának első mondata így hangzik: „A bizottság javasolja a tsz-tagoknak és a vezetőknek, hogy a pillan­gósokra holdanként 50 kg káli és 100 kg szuperfoszfá­tot használjon fel a termés fokozása érdekében.’’ Szeren­csére a tsz vezetőinek es tagjainak e téren nagyobb a tapasztalata, mint a javaslat­tevőknek és az évelő pillan­gósokra holdanként 50 kg nitrogénműtrágyát szórtak. így sorolhatnánk ennek a felületesen elkészített intéz­kedési tervnek a többi pont­jait is. Zavaros a be’terjes- ség meghatározására tett ja­vaslat. Sok olyan dolog van, amit már, korábban észre keleltt volna venni a mező- gazdasági osztálynak. Csak egy péld: A tsz-be kihelye­zett állami apaállatok takar­mány ellátását a községi le­geltetési bizottság takar­mányban, vagy készpénzben köteles megtéríteni. A Vö­rös Csillag Tsz éveik óta nem kapta meg a megtérí­tést, holott ezt a legeltetési bizottság költségvetésébe be­tervezte, Ä termelőszövetkezetek me- gyeszerte évrőlévre erősöd­nek. S a Vörös Csillag Tsz- nek is minden adottsága megvan, hogy a jól do’gozó közös gazdaságok közé küzd- je fel magát. Ha a vezetők és a tagok a felsőbb szervek­től okos, hasznos tanácsot kapnak, akkor ez sikerül is. De ilyen ellenőrzésnek, ilyen segítségadásnak, mint ami­lyet az intézkedési tervet készítő bizottságoktól kap­tak, bizony, nem sok hasznát veszik. Olyan ruhába öltöztessék a Vörös Csillag Tsz-t, amilyen rávaló. Ez persze elmélyült, gondos munkát igényel Sz. P. >» • Magyarország készíti a KGST országoknak az építőipari könnyű gépeket Az építővállalatok gépészeti vezetői pénteken dél­előtt az Építők Szakszervezete székházában ankéton vitat­ták meg az iparág gépesítésével kapcsolatos fejlesztési irányelveket. Ismertették a hároméves és a tizenötéves távlati fejlesztési terv építkezéseinek gépesítési feladatait. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országainak meg­állapodása értelmében Magyarországra hárul a gyorsan- mozgatliató, könnyű, kis anyagigényű, korszerű építőipari gépek kutatása, tervezése és készítése. Ezeket a jövő­ben nagy sorozatban kell gyártanunk, hogy valamennyi KGST-országot el tudjunk v elük látni. Jelenleg évi száz­millió ft értékű építőipari gép készül Magyarországon, zési tárgyakból biztosítják. Közel kétmillió forint takarékbélyegben A Szolnok megyei általá­nos és középiskolák tanulói e hó elejéig több mint 1 millió 800 ezer forint értékű takarékbélyeget vásároltak. A kislétszámú iskolák kö­zött legjobb eredményeket a tiszajcnői iskola tanulói értek cl. Nálunk az itkola- átlag 149.10 forint. Jásztel­ken 93.93, Korhányban 91, Ikvai tanyán 121, Tamás- pusztán 10 forint az egy főre eső betét-átlag. A középlétszámú iskolák csoportjában a tiszakürti is­kola jár az élen 14.10 forin­tos átlaggal. Szolnokon az Áchim úti iskolában 61.80, Jászapátiban a Petőfi téri Iskolában 51.11, Jászárok- szálláson 59.26 és Török- szentmiklóson a Rózsa Fe­renc téri iskolában 55.40 fo­rint értékű takarékbélyeget vásárolt egy-egy tanuló. Nagylétszámű Iskolák. Itt a jászjákóhalroiak vezetnek, 111.59 forintos betétátlaggal. Utánna a szolnoki Kőitől úti iskola következik 65, majd a karcagi Kálvin úti iskola 48.26 forintos egy tanulóra eső betétátlaggal. Megszűnik a ,.szahcirai porfelhő" Több panasz hangzott el az idő felmelegedése óta, hogy a szolnoki Köztisztasági Vál­lalat seprőkocsija hajnalon­ként, üzemelése alkalmával nagy porfelhőt idéz elő város­szerte. A vállalat vezetője a teg­napi nap folyamán közölte munkatársunkkal, hogy he­lyet adva a felmerült jogos panaszoknak, és eleget téve a szükséges egészségügyi kö­vetelményeknek az eddigi gyakorlattól eltérően előzetes locsolás után fogják üzemel­tetni az egyébként jól bevált söprőgépet. Ezzel a háziasz- szonyok nem kis örömére — elejét veszik a tavaszi nagyta­karítások ideje alatt újra me­szelt házak időelőtti beszeny- nyeződésének. Meddig marad így? ••• a szajoli vasútállomással szemben a Termény forgalmi Vállalóit hatalmas magtárépülete? Valószínűleg csak e fény­kép megjelenéséig, mert utána tovább romlik. Pedig, ha a kezdet kezdetén javítgatták, tatarozták volna, napjainkban nem lenne ilyen siralmas állapotban. Tetején a cserepet a szál már megbontotta. A faláról omlik a vakolat. Az épület sarkain a téglák kihullottak s egy összekrétázott verseny- tábla a bejárati ajtó melleit azt sejteti, hogy valamikor mozgalmas élet lehetett itt. A magtárat a Termény forgalmi Vállalat a községgel még ma is közösen használja, de a javításáról senki nem gondoskodik. Orvosi rendelő saját erőből A csépai Alkotmány Tsz tag­sága nemrégiben kezdett hozzá és néhány napon belül átadja rendeltetésének a tsz központjá­ban az új orvosi rendelőt. A teljesen saját erőből addig rak­tárnak használt átalakított hely­ség berendezését is a tsz fogja beszerezni. A bútorzatot részint újból, részint pedig használt, de az egészségügy előírásainak megfelelően átalakított berendc­IDŐ JÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás: ma vál­tozó felhőzet, egy-két helyen zivatar. Holnap felhőátvonu­lások, több helyen, főleg a Dunántúlon, záporeső, ziva­tar. Mérsékelt, majd meg­élénkülő délnyugati-nyugati szél. — A nappali felme­legedés kissé gyengül. Leg­magasabb nappali hőmérsék­let 20—23, keleten 23 fok fe­lett. A lottó nyerőszámai A lotto 22. játékhetének sorsolását pénteken délelőtt Ózdon tartotta a Sportfoga­dási és Lotto Igazgatóság.— Erre a hétre 2,853.270 szel- i gi községi tanács ebben az vényt küldtek be a fogadók, I évben a községfejlesztési alap- s így egy-egy nyerőosztályra \ ból. csaknem 1,100.000 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a — 513 TAGGAL kölcsönös segítő takarékpénztár alakult a Tisza Cipőgyár három üzemrészében. A belépők szá­ma és a befolyt összeg nap- ról-napra növekszik. A teg­napi nap folyamán már meg­közelítette a 40.000 forintot. MA ESTE operett-estei rendeznek a jászladányi föld­művesszövetkezet cukrászdá­jának kerthelyiségében Ben- kő Béla, a Szolnoki Szigligeti Színház tagjának fellépésé­vel. — A SZÄNTÖTERÜLET 20 százalékán termelnek takar­mánynövényt az idén a tisza­füredi járásban. Ez a terület körülbelül kétszerese a tava­lyinak. A vetésterület növelé­sére igénybe vették az eddig parlagon heverő rizstelcpekct is. — 9000 FORINTTAL támo­gatja a sportolókat a tiszazu­ui me ANaPkél: 3f m n i u a h-kor, nyugszik 31 19.32 h-kor. — A Qvnmhat Hold kél 16.43 h­Peíionela kor- nyugszik: reuone la ?14 h_kor IDŐ JÁRÁS JELENT ÉS Várható időjárás: ma vál­tozó felhőzet, egy-két helyen zivatar. Holnap felhőátvonu­lások, több helyen, főleg a Dunántúlon, záporeső, ziva­tar. Mérsékelt, majd, meg­élénkülő délnyugati-nyugati szél. — A nappali felme­legedés kissé gyengül. Leg­magasabb nappali hőmérsék­let 20—23, keleten 23 fok fe­lett, A lottó nyerőszámai A lotto 22. játékhetének sorsolását pénteken délelőtt Ózdon tartotta a Sportfoga­dási és Lotto Igazgatóság. — Erre a hétre 2,853.270 szel­vényt küldtek be a fogadók, s így egy-egy nyerőosztályra csaknem 1,100.000 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 20, 21. 24, 37. 71 A jövő heti tárgynyere­ménysorsoláson a 21. játék­hét szelvényei vesznek részt. (MTI). — KÖZEL nyolcezer forin­tot fordít ez évben a tisza- szentimrei tanács útjavítás­ra, utcai átereszek felújításá­ra, belvizes részek lecsapolá- sára és feltöltésére. — HÁROM EZER FORINT­TAL FORGALMAZTAK ed­dig többet a szokásosnál a csépai földművesszövetkezet árudái a szezonvégi cikkek ki­árusítása folytán. 38 ASSZONY részvételével tsz és egyéni parasztasszony- találkozót szervezett a kar­cagi nőtanács. — NÖTANÁCSI AKTÍVÁN tárgyalták meg a cibakházi asszonyok a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határoza­tot, valamint azt, miként se­gíthetnék a nők a takarékos­ságot, a társadalmi tulajdon védelmét. BÉKE FELIRATÚ táblák­kal vonultak fel a nemzet­közi gyermeknapon a tisza- igari iskolások. A felvonulás után egész délután kultúr­műsorral, bábműsorral szóra­koztatták őket a pedagógu­sok és a nőtanács asszonyai. — 1954 csibét neveltek fel háromhetes korig a keltető ál­tal szállított kétezerből a ti­szafüredi Úttörő Tsz-ben. A jó eredményt a tagság a kifo­gástalan gondozással és a jó elhelyezéssel érte el. — JUNIUS 1-től minden vasárnap reggel héttől nyolc óráig árusítják a tejet az élelmiszer boltok — közli a városi tanács kereskedelmi felügyelősége. 500 EGYEDES Rhode Is­land törzsállományt alakít ki őszre a jászteleki Alkotmány Tsz baromfi telepe. A ter­melőszövetkezet az idén 1000 ka-sára szerződött. Az állatok koncentrált baromfi-takar­mányt kapnak. A MAGYAR JOGÁSZ SZÖVETSÉG turkevei cso­portja a városi tanáccsal kar­öltve június 3-án délután 3 órai kezdettel a tanácsháza nagytermében ankétot ren­dez, melyen dr. Toldi Ferenc a Jogtudományi Intézet mun­katársa az államigazgatási el­járás problémáiról tart elő­adást. — 85 nő jár ki rendszeresen dolgozni a földekre a turke­vei Táncsics termelőszövetke­zetben. Megnyitották a Hazatias Népfront bolgár kiállítását A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa gazdag kép­anyagból kiállítást állított össze a bolgár nép életéről, mezőgazdasági, ipari és kul­turális fejlődéséről. Az anya­got az ország különböző vá­rosaiban és községeiben is be mutatják. A kiállítás ünne­pélyes megnyitóját pénteken tartották a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székhazában. Köszönet nyilvánít és Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik drága és felejthetetlen halottunk Marcsik Jánosné sz. Gaál Erzsébet be­tegségének ideje alatt a gyó­gyulásáért és az életéért való küzdelmünkben segítségünkre voltak. Köszönetünket fejezzük ki azoknak is, akik a bekövetke­zett gyászunkban együttéreztek velünk és részvétüket nyilván!, tották. A gyászoló család d Az ősz hajú tanító bácsi g /' zövek Kálmánt sokai üdvözlik, ha végigmegy az utcán. Nemcsak azért mert idevaló születésű, tisza­füredi, hanem már 31 esztendeje oktatja, neveli i III—IV, osztályos gyermeke­ket. Ha azt hinné valaki, hog% öreg — téved. Bár korú könnyű kiszámítani, his; 1900-ban született. S mégis a; igazgatói minősítés így szól „Munkáját fiatalos lelkese­déssel végzi”. Most éppen tornaórát tan III. osztályával az udvaron Tomaünnepélyre készül. Igaz az idén nem ő következne, dt nem akar kimaradni. Bejelen­tette az igazgatónak: Van égi botgyakorlatom, meg egy sza­badgyakorlatom.” Szereti i szinte katonásan fegyelme­zett gyakorlatokat és mestere is a tanításának. Emlékszem a múlt évi ünnepélyen, mikor bevonult csapata, az össze­gyűlt közönség ütemeset megtapsolta, annyira impo­náló volt óramű pontossági ritmusuk. Már nótára is megy a botgyakorlat. „Katonának sejehaj, kato­nának nem írnak búcsúzta­tót" — fújják a fiúk, s úgy fogják a botot, mint a puskát A mozdulatokból, a dalokból a sok katonáskodás emléke késért. — Meluik óráiét szereted a tanító bácsinak? — kérdezem 1 hazafelé menet egyik tanítvá­nyát. — Az olvasást — vágja rá I Varga Laci. 1 — Miért?- — Mert olyan jól megma­■ gyarázza, még mesél is hozzá. Különösen a honfoglalásról, ■ meg a szabadságharcról. Egyik szünetben katona paj­l tásairól mesélt a tanító bá­csi, s megígérte, hogy majd elmegyünk a múzeumba is. : O maga — Kálmán bátyánk ■ — nem szívesen beszél magá- I ról. (Már furcsállja is, miért ■ nézem olyan kitartóan azt a i féligkész botgyakorlatot.) Aztán a könyvtár egyik '■ asztalánál csak megnyílik , csöndes szóval, cigarettázva. — Tudod, végigjártam én is egy kálváriát. Első tanítói 1 évemet, 1922—23-ban, fizetés ; néhriil töltöttem. A második 1 évben mint helyettes, 200 ezer 1 koronát kaptam. Pedig a vég­leges tanítónak akkor — mi­■ vei közeledett az infláció — ■ már egymillió kétszázezer ko- I rcma járt volna. Katonáskodni tényleg sokat I kellett. Az első világháborút, ' mint diák kóstoltam meg. Ké­pesítő után töltöttem le a i tényleges, időt. A második vu lágháború idején hétszer hív­tak be. Utoljára 1943-ban s 1948-ban jöttem haza. Emlék­szem, mikor hadifogságból Máramarosszigetre érkeztem, az újságokból értesültem, hogy államositották az isko­lákat. Én tehát mint állami tanító érkeztem haza. 25 évig felekezeti tanító voltam. Mit jelent, te is tudod, meg min­denki, aki egyházi tanító volt. — Mindenki másként kap­ta, viselte — mondom. — Ve­lem a pap a köpenyét akarta vitetni, végül kitette a szűrö­met. A természetbeni lakás­sal is úgy voltak, hogy hol azt adtak szívesebben, hol lakbért. Sok gyerek kikerült a ke­zed alól? — Kétezernél már több, mert az első tizenöt évben 90—95 tanulóm is volt. Múlt­kor mondta egy régi tanít­ványom — a fiát is én taní­tottam —, hogy ők százketten voltak, mikor elém járt./ — Ki vitte legtöbbre tanít­ványaid közül? — Ezen gondolkozni kelle­ne. Bobozi Erzsikére emléke­zem. Legjobb tanulóm volt. Országgyűlési képviselő, s állami gazdaság igazgatója. Dunai Péter őrnagy lett. Tu­dod, akit itt az ellenforrada­lom alatt le is foglak. Szegény gyerekek voltak mindketten, de kiváló tanulók. Két panasza is van. Az. egyik: teremhiány miatt min-', dig délután kell tanítania, s' ez sohasem olyan eredmé-j nyes. A másik: hogy az 1945\ előtti 24 éve nem számít a! nyugdíjilletménybe. Még sze­rényen megjegyzi: 1955-ben az oktatásügy kiváló dolgozó-', ja lettem. Miért? Erre az igazgatói jelentés ad választ: ; „Nagyon ügyelt arra, hogy, tanítványai rendesen, tisztán' írjanak és jól számoljanak. Módszerére legjellemzőbb: gyakorlás, gyakorlás és gya­korlás. Ez a titka a jó szá­molási készségüknek is. A tanulókkal szigorral párosult szeretettel bánik.” Ezért adják hozzá szívesen a szülök gyermekeiket. S ugyanezek a tanítványok, il­letve ezek a szülők hívják a Hazafias Népfrontba is. Jöj­jön közéjük oda is. Ez az egyik kívánsága Tiszafüred lakosságának, a másik pedig: azt kívánja a hetedik pedagó­gus nap alkalmából az ősz hajú tanító bácsinak, legyen jóegészsége, sok örömet talál­jon munkájában, egyetlen szórakozásában a kuglizásban és két aranyos unokájában: Katókában és Lacikában.- NAGY JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents