Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-23 / 121. szám

YJLAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 121. szám. Ara 50 lillér ■1 ...... w 1958. május 23. péntek. Ohoi VzáttoUtoUhÓt IHimUltlinillllllllllllllHllllill'i'HIIIIIIMIIIIIIIIItlIllllllimiHHIIIHIIIIIIIillHHIIIIIIHI Az „élet virágainak44 ünnepe cP ÜTtŐRŐK fÓRUMK if Körbe-körbe — a kisüssem ketrecében •.. T anácskoztak a szolnoki járás mezőgazdasági szakemberei Május 22-én. a szolnoki já­rás gépállomásain, termelő- szövetkezeteiben, állami gaz­daságaiban és földművesszö­vetkezeteiben dolgozó agro- nómusok tanácskozást tartot­tak. A megbeszélésen a közsé­gi mezőgazdasági felügyelők is részt vettek. Détár Mihály elvtárs, a járási párt vb. tag­ja tartott beszámolót Elmondotta, hogy ennek a tanácskozásnak célja beszá- számolni: mi valósult meg a megyei párt vb., a Megyei Tanács VB. és a Hazafias Népfront " Bizottság február 20—21-i ülésének határozatá­ból. Beszélt arról, hogyan erősö­dött a termelőszövetkezeti mozgalom az ellenforradalom után és az azóta eltelt idő óta. Megállapította: ai ellenforradalmat köve­tő Időszakban az agronó- musok voltak a legbizony­talanabb helyzetben. Ez érthető, hiszen ha nincs nagyüzemi gazdálkodás, — akkor nincs szükség irányí­tókra sem. Részletesen foglalkozott az előadó a mezőgazdászok fel­adataival. Éppen a februári határozat célkitűzéseinek a megvalósulása érdekében fontosnak tartja a helytál­lást. Az agronómusok job­ban tevékenykedjenek a me­zőgazdasági nagyüzemek lét­rejötte érdekében. A februári határozat egyik alapvető tétele a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. A szolnoki járás területén sok a tennivaló. Ahhoz, hogy a nagyüzemek területileg el­érjék az 1956 szeptemberi ál­lapotot, sokkal alaposabban kell a dolgozó parasztokkal foglalkozni, felvilágosító munkát végezni. Nem lehet egyetérteni az­zal, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését az ösz- tönösségre bízzuk. Nem ar­ról van szó, hogy az agro­nómusok a belépési nyilatko­zatokkal házaljanak, hanem arról, úgy neveljék 8 fsz-tagokat, hogy azok ismertessék a közös gazdaság eredmé­nyeit, célkitűzéseit, mond­ják el, milyen jövedel­mük van, egyszóval; te­teremtsék meg a jó kap­csolatot az egyéniekkel. Détár elvtárs ezután arról beszélt, hogy a járás terüle­tén tizennégy 500 holdon fe­lüli tsz van. A tsz-ek tizen­nyolc agronómust alkalmaz­nak. E téren tehát a járás előnyös helyzetben van, annál is inkább, mert a földműves­szövetkezetekben kilenc, a községekben tizenöt agronó- mus dolgozik, összesen pedig hetvenkét mezőgazdasági szakember munkálkodik. Ide tartoznak a gépállomá­si, az állami gazdasági, taná­csi, stb. munkaterületeken dolgozó elvtársak. Ennyi ember sokra képes és pártunk el is várja, hogy tudásuk legjavát adják. Az előadó foglalkozott a kettős feladat megoldásával és az ezzel kapcsolatos prob­lémákkal. Beszélt az állatte­nyésztés terén előttünk álló feladatakról is. összefoglaló­jában Détár elvtárs hasznos útmutatást adott annak érde­kében, mit tegyenek a járás szakemberei a februári hatá­rozat megvalósítása érdeké­ben. A beszámolót élénk vita követte. Tizenhét agronómus mondta el véleményét — szp. — A belkereskedelmi miniszter utasítása a zárt jellegű büfék szeszárusitásáról A dolgozók egészség- és családvédelme és az alkoho­lizmus visszaszorítása érde­kében az állami és szövetke­zeti kereskedelmi, illetve vendéglátódpari és üzemi zárt jellegű büfékben a belkeres­kedelmi miniszter rendelete alapján az alábbiak szerint szabad árusítani: A gyár, üzem, bánya terü­letén működő zárt jellegű bü­fékben tekintet nélkül arra; hogy azokat állami vagy szö­vetkezeti kereskedelmi, illet­ve vendéglátó szerv üzemel­teti vagy saját kezelésben működik, bort, rumot, pálin­kát, gyümölcspálinkát, likőrt, borpárlatot sem kimérve, 6em palackozva nem szabad áru­sítani. Továbbra is engedélyezik a büfékben a palackozQtt sör fogyasztását. Azokban a bü­fékben, ahol a vízellátási ne­hézségek indokolttá teszik, vagy amelyek nem tudnak elegendő mennyiségű palac­kozott sört a fogyasztók ren­delkezésére bocsátom. Az illetékes megyei, megyei jo­gú városi, fővárosi tanács ke­reskedelmi osztálya engedé­lyezheti a csapolt sör kiméré­sét. Hivatalok büféiben bor, sör, rum, gyümölcspálinka, stb. zártpalackban történő áru­sítását továbbra is engedélye­zik. (MTI). Sokezer virág, friss gyepsz'ónyeg, szökőkút díszíti a ma megnyíló ipari kiállítás területét Az ipari kiállításon a láto­gatókat a gazdag árubemuta­tón kívül rendezett, díszített terület is fogadja. A külön­böző vállalatok munkálkod­nak azon, hogy a kiállítás te­rületét, a pavilonok környé­két ünnepi köntösbe öltöztes­Amit tettek is amit — az Alkotmány Tsz kiszistái Vasárnap este találok rá a moá előtt; karján szőke lány. Körülöttük meg há­rom-négy ; együtt nevetgél­nek, csacsognak arról, amit láttak. Valamennyien az Al­kotmány Tsz kiszistái; aki­ről pedig szólani kezdtem: a titkár, ifjú Gojsza János. — Mint a többi tsz-fiatal, ő is sokat jár moziba. A színhá­zat ugyan többre tartja: — Keveset jár hozzánk a Szigligeti, >— mondja, — hát segítünk magunkon, sőt a környéken is. Itt Apátiban eddig többször adtuk a „Vén bakancsos és fia, a hu- szár“-t, Jászapátin ötször, — Jásziványon kétszer. A ka­pálás befejezése és az aratás megkezdése között Jászki- sérre is szeretnénk átrándul- ni a darabbal. Míg jegyzek, a lányokra is fülelek. Solymosi Margitról, Gulyás Franciskáról és Er­zsébetről folyik a beszéd. No, nem pletyka; ettől az asszo- nvi átoktól megszabadultak a KISZ-fiatalok. A beszélge­tők megegyeznek abban, — hogy ez a három kislány jár legszebben az Alkotmány­ban, de talán egész Jászapá­tin is. Mint kiderül: jövendő házasságuk nem látja kárát ennek, — mindhárman szép „stafirungot” őriznek az al­máriumban. Olyiknak már már a bútora is megvan. Gojsza Jancsi nem engedi kizökkenteni magát: — Jól működik a tsz tánc­csoportja is. Azt hiszem, a kultúrversenyen sem vallunk szégyent vele. — összedolgoznak a Vele- mi és a Kossuth Tsz fiatal­jaival? Kínos csend; — Az igazság az, —mond­ja a titkár, — hogy semmi kapcsolat nincs közöttünk. Miért? ... Szó folyt már ró­la elég, de tenni még nem tettünk semmit. Csendes, baráti szóval be­szélgettünk arról, amit a tsz KISZ-szervezete tehetett vol­na, de nem tett. Sajnos, az egyéni gazdák fiaival sem jobb a kapcsolat, mint a má­sik két községbeli tsz fiatal­ságával. — öreg hiba ez, — ismeri el Gojsza János, ki mindösz- sze néhány hónapja titkára az Alkotmány-beli ifjúkom­munisták szervezetének. — Lám, a lányok elbeszélget­nek arról, hogy a szövetke­zeti fiatalok jobban öltöz­nek, mint az egyéniek. Mi, fiúk, nem. Pedig Csőke Gá­bornak, Halaj Pálnak, Nagy J. Sándornak, Csőke Péter­nek, Solymosi Ferencnek sincs szégyenkeznivalója a ruhatára miatt. Lehet, hogy első pillanatban furcsának hangzik: egészében kellene azt megmutatni minél több egyéni fiatalnak. Hadd lás­sák, hogy megvan minálunk a munka eredménye! Ebből a munkára fordul a szó; a munkára, mely nem­csak eredményesebb, — de könnyebb is a tsz-ben, mint az egyéni gazdaságban. Goj­sza Jancsi felcsillanó szem­mel szól a tsz saját gépko­csijáról, mellyel kirándulást terveznek Egerbe; a gépál­lomás segítségéről, s arról, milyen szemet-szívet gyö- nyörködtetően munkálja meg a kultivátor a földet. Egy- egy tehén mellett is bizonyá­ra szívesen megállnénak az egyéniek; megvitatnák szí­nét, megbecsülnék, mennyi tejet ad. A fejési könyvből aztán kiderülne: — többet, mint az egyéni paraszté oda­haza. Meg lehetne — és kel­lene! — magyarázni, hogy mindez csak egy módon ér­hető el: nagyüzemi gazdál­kodóssal. — Lukácsi Béla tanítóban nagyon bízom, — gondolko­dik el a titkár.—ö, mint já­rási KISZ-bizottsági tag, — nem egyszer megfordult ná­lunk; azt hiszem, a most el­mondottakban is szívesen jár majd kezünkre. Megvalósít­juk. amit most elterveztünk! Hinnem kell ennek az el­határozásnak; az Alkotmány Tsz kiszistái. fiataljai eddig is végrehajtották, amire ki­mondották: „Meglesz!* Le­hetséges, nincs mindegyikük tisztába azzal, hogy szövet­kezetünk milyen gazdag, mi­lyen erős, milyen fejlődőké­pes. Nézzenek körül a ma­guk portáján, — mérjék fel kincseiket; — mert kincs a föld, a munkakedv, a dolgos kéz. állam segítsége. Senki nem várja a tsz-fia- talságtól, hogy valamennyi apáti gazdát egyszerre invi­táljon meg a közös birtokra; ez — különösen a nyári munkák idején — megvaló­síthatatlan. Arra azonban van mód, hogy legjobb ba­rátaikat, kik ma még egyéni gazdák, vagy egyéniek fiai: meghívják, sőt elvigyék oda, ahol ők közösen, eredménye­sen dolgoznak. Van gépkocsija az Alkot­mány Tsz-nek... Huszonöt főt szállíthat egyszerre; le­gyen ebből a huszonötből öt házigazda és húsz vendég. Mutassa meg az öt a húsz­nak: „Ez a föld több kukori­cát termett mint tavaly, mert jobban trágyáztuk, jobban műveltük. A több kukoricá­val jobban elláttuk állatain­kat ..: Ezeket, itt! Nézzétek! A 3004-es kormányhatározat­ban biztosított kedvezmé­nyekkel ennyi és ennyi fo­rintot takarítottunk meg a jószágvásárlásnál, amit — ime! — ennek az új istálló­nak a felépítésére használ­tunk. „Vegyék a papírt, ce­ruzát, mutassák ki — hisz bőven van mit! — mennyi­vel gyarapodik évről-évre a közös gazdaság. A kiszisták bizonyára egyetértenek pártunkkal, kormányunkkal, a közgaz­dászok legjobbjaival abban, hogy a jöv- a nagyüzemi mezőgazdaságé. A maguk- korabeli fiataloknál jobb szö­vetséget keresve sem talál­hatnának abban a munká­ban, melyet ma még nem végeznek, de mielőbb hozzá kell látniok: az egyéni fia­talok megnyeréséhez a közös gazdálkodásra.-f b. Z, «■ sék, új utakat építettek, vi­rágokat ültettek, öntözték a gyepszőnyeget és elszállítot­ták a földkupacokat, törme­lékeket; A kiállítás helyszínén a parképítő vállalat mintegy negyvenezer négyzetméter te­rületen rendezte és sárga bá­nyakaviccsal szórta meg az utakat. A pavilonok környé­kére ötezer muskátlit és egy nyári virágot ültetett. A Vi­rágtermelő és Értékesítő Vál­lalatnál pedig ezer muskát­lit, kétszáz primulát, százöt­ven babérfát és száz tuját rendeltek díszítésre a külön­böző vállalatok. A kiállítás időtartamára „üzembehelyez­ték" a szökőkutakat is. ♦ Ebből az alkalomból, hogy ma nyitja meg kapuit az Ipari Vásár, valamint a nyári idényben egyre több vidéki látogat el a fővárosba. A vi­dékiek elhelyezése, a növekvő külföldi idegenforgalom és a közismerten nehéz szállodai helyzet következtében nagy nehézségekbe ütközik. Szá­mos esetben a Budapestre érkezők szállodáról-szállodá- ra járva, nagy közlekedési költséggel tudják csak biz­tosítani szállásukat. A Fővárosi Idegenforgalomi Hivatal (Budapest VII., Lenin körút 30.) helyiségében Köz­ponti Szállodai Szobaszolgá­lat létesült, mely Budapest valamennyi szállodájában el tudja helyezni a vidékieket. E mellett Fizetővendéglátó Szolgálat is működik és így biztosíték van arra, hogy a szállodák teltsége esetén is minden igényt kielégítő szál­láshoz jussanak a fővárosba érkezők. A Szobaszolgálat reggel fél 8-tól este 11-ig működik, szombaton délután 4 óráig. A vásár ideje alatt és egyéb nagyobb rendezvé­nyek idején szombaton és vasárnap is működik a Szo- baszolgélat .Vidékiek részé­re előzetes szobafoglalásra is van lehetőség. (Telefon: 426— 159 és 426—176.) Azt is jó tudni, hogy a Margitsziget-i Kaszinó Étte­rem elöl minden szombaton délután 5 órakor, vasárnap délelőtt 11 és délután 5 óra­kor városnéző autóbuszjárat indul a vidékiek részére, — mely 40 km-es útszakaszon 2 és fél — 3 órás időtartammal, szakképzett vezetővel mu­tatja be a főváros legszebb részeit és nevezetességit. A Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal így kívánja kényel­mesebbé és szórakoztatóbbá tenni a vidéki látogatók bu­dapesti tartózkodásukat. Május 24—25: 1TIT kongresszus Országszerte lezajlottak a TTIT megyei szervezeteinek tisztújító és küldöttválasztó gyűlései. A megyékből és Budapestről 260 küldött vesz részt a társulat május 24— 25-i kongresszusán. A kong­resszuson képviselteti magát a Szovjetunió össz-szövetségi Politikai és Tudományos Is­meretterjesztő Társulata. A csehszlovák politikai és tu­dományos ismeretterjesztő társulat, valamint a Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Ismeretterjesztő Társulata, továbbá Romániá­ból is érkezik küldöttség. A kongresszus szombaton Bog­nár Rezső elnöki megnyitója után munkabizottságokat küld ki, majd meghallgatja és megvitatja Mód Aladár fő­titkár beszámolóját. Lenin-renddel tüntették ki a kárpát­aljai területet A mezőgazadsági termelés növelésében elért sikereiért Lenin-renddel tüntették ki a kárpátaljai területet. Jokatyerina Furceva, az SZKP ElnökségéneK tagja és Központi Bizottságának tit­kára ünnepélyesen átnyúj­totta a kitüntetést kárpátaljai terület képviselőinek. A Szovjetunióban már az idén áttérnek a hét és hatórás munkanapra Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa és a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Ta­nácsa határozatot hozott a hét-, illetve hatórás munka­napra való áttérésről és a nehézipar egész sor ágában a munkabér rendezéséről. A határozat megállapítja, hogy a szovjet nép a kommunista párt vezetésével nagyszerű eredményeket ért el a szoci­alista társadalom építésében és biztosan halad a kommu­nizmus felé. Az utóbbi időben nagyjelentőségű intézkedések történtek a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának megjavítására, növekedtek a társadalombiz­tosításra és a nyugdíjakra fordított állami összegek, a kisfizetésű munkások és al­kalmazottak munkabére, 2 órával csökkent a munka­szünnapokat megelőző na­pok munkaideje, lényegesen megnövekedett a közszükség­leti cikkek teraielése, az eredményes megvalósulás útján halad a lakásépítkezés programja. A szovjet gazdaság fejlő­dése, a munkatermelékeny­ség szakadatlan emelkedése lehetővé teszi, hogy a Szov­jetunióban hozzálássanak a XX. kongresszus által kitű­zött igen fontos politikai és népgazdasági feladat megva­lósításához: az egész ország­ban a hétórás, a földalatti munkát végzők számára pe­dig a hatórás munkanap be­vezetésére. A határozat intézkedik a csökkentett munkanapra va­ló áttérés idejéről, módjáról, megjelöli azokat az iparága­kat és munkahelyeket, ahol a határozatban előírt idő­pontban a munkaidő csökken­tésére át kell térni. A SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa és a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Bizottsága kötelezte a párt­ós ssak^zeryegetgket, hogy te-. vékenyen vegyenek részt a munkatermelékenység növe­lésére, a termelési tartalékok kihasználására, a munkások szakképzettségének fokozásá­ra és a munkaviszonyok meg javítására irányuló műszaki, gazdasági és szervezeti intéz­kedések kidolgozásában és megvalósításában, magyaráz­zák meg a dolgozóknak e ha­tározat jelentőségét, széles­körben vonják be a munká­sokat és műszaki dolgozókat a hét- és hatórás munkanap­ra való áttéréssel és a bér­rendezéssel kapcsolatos szer­vezeti- műszaki intézkedések kidolgozásába és megvalósí­tásába, valamint e munka el­lenőrzésébe. A SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa és a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Bi­zottsága kifejezte azon meg­győződését, hogy a fenti in­tézkedések végrehajtása még jobban növeli a dolgozók ak­tivitását i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents