Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)
1958-05-21 / 119. szám
szoLNwr mértéi V e p ír a p 3 9»r-. • 1938. május 21. A helyi ipar fejlesztésének gondjai Ismerkedjünk a szövetkezeti élet törvényeivel * Á párt és az állami szervek irányító és ellenőrző munkájáról Á helyi ipar sajátos feladata, hogy az állami nagyipar mellett helyi-szükséglet- re gyártson keresett vagy hiányzó cikkeket, a lakosság kívánsága szerint javításokat végezzen — teljesítse a különleges igényeket, egyéni rendeléseket. Ezek cseppet sem könnyű, hanem igen bonyolult, szerteágazó feladatok. Lényegében azonban megoldhatók — és megyénk helyi ipara töb- bé-kevésbé eredményesen meg is oldotta az elmúlt években. Ám ezernyi gond és probléma, mihelyst valamelyik üzem vagy iparág ki akar lépni a meghatározott körből és megfeledkezve hivatásáról az állami nagyipar bedolgozója vagy éppen konkunren- sse akar lenni. Ilyenkor rendszerint megoldhatatlan anyagbeszerzési, ár. beruházási problémák elé kerül, elveszti profilját s nehezen találja meg újra. A központi anyagkészletek ugyanis csak a minisztériumi vállalatok igényeire vannak tervezve, a megszabott termékárak is a korszerűen dolgozó, tiszta profilú, sorozatgyártó üzemek költségeihez igazodnak, s legtöbbször á jóval kezdetlegesebb módszerekkel s mostohább körülmények között dolgozó vállalat nem bír nyereséggel kijönni belőle. 1957-ben összes szolgáltatásaiknak csak mintegy 15.5 százalékát végezték a lakosságnak. nem beszélve arról, hogy termelésünk még egy ötödét sem tette ki a javítás és szolgáltatás összesen. Legnagyobb helyet, mintegy 83 százalékot a különféle cikkek gyártása kapott. Úgy gondoljuk ezen az arányon fokozatosan javítani kell. Egyrészt úgy, hogy a szolgáltatásokon •belül fokozódjék a lakosság kiszolgálása, másrészt úgy, hogy a késztermeléshez képest növekedjék a javítás és szolgáltatás aránya is. Ez különösen azért fontos, inert egyes helyeken és iparágakban valósággal kicserélődött a minisztériumi és a helyi ipar szerepe, Előfordul pl., hogy az egyik törökszentmiklósi tsz elnöke a Mezőgazdasági Gépgyárban akarta megjavíttatni a darálót, — mert az ottani vasipari vállalat teljesen le volt terhelve és nem vállalta. Ugyanakkor, mikor sok helyi ipari vállalat gyárt országszerte mezőgazdasági gépeket — meglehetősen korszerűtlen eszközökkel és drágán, a Mezőgépgyár kapacitása felére sincs kihasználva, pedig itt megfelelő műszaki gárdával és felszerelésekkel lényegesen olcsóbban lehetne előállítani. A szolnoki Vasipari Vállalat példája is jól szemlélteti, hogy egyes helyi ipari vállalatok mennyire túljárnak már a célon, elfelejtették eredeti hivatásukat. A vállalat termelésében pl. legnagyobb súllyal a tiszapalkonyai és berentei beruházásban való közreműködés foglalta el a legnagyobb helyet, mintegy 30 százalékát. Ugyancsak 24 százalékát a kazánjavítás adta. melyre sem helyisége, sem gépi berendezései nincsenek, sőt a kazánfalazás nem is tartozik a vasipari profilba. Ezzel szemben a többi javítások az össztermelés 5—7 százalékát adják. Nyilván a fejlesztés célja itt az lesz, hogy a fémtömegcikkgyártásé legyen a fő szerep — a. kereskedelmi vállalatok igényei szerint. Másrészt az egyre növekvő autópark fejlesztésével az autójavítórészleg szolgáltatását is, legalább duplájára kell emelni. A másik, ami kissé feledésbe ment, hogy a helyi iparnak nem a központi nyersanyag és árukészletekre kell támaszkodni, hanem a helyi anyaglehetőségekre, s különösképpen pedig a nagyipari hulladék feldolgozására. Ez általában igen nehezen megy, pedig a megye nagyüzemeiben is van számottevő — még feldolgozható hulladék. így például a Járműjavítóban 57-ben több, mint 4.000 tonna, a Mezőgazdasági anyagi lehetőség — feltétlenül oda kell irányulni hosz- szabb időn át az illetékes szervek intézkedésének, hogy ezekre a fehér pontokra is telepítsenek üzemeket, ktsz- eket. P. I. Gépgyárban 230 tonna vashulladékot dolgoztak be üzemen belül tovább, vagy adták át más vállalatoknak. A Tisza Cipőgyár 156 tonna bőrhulladékot adott át más vállalatnak. 160 tonnát pedig megsemmisített. Textilhulla- dékbói mintegy 90 mázsát tüzelték el. Feltétlenül ki lehetne építeni olyan kapcsolatot, hogy ezeknek a hulladékoknak jelentős részét átadják olyan helyi üzemeknek. melyek még hasznát veszik. A helyi ipar telepítésében is van még javítani, csiszol- gatni való. Jelenleg 8 olyan tízezernél több lakosú községünk, van, hol állami helyi ipar nincsen. Pedig ez nem közömbös sem a lakosság ellátása, sem a szabad munkaerőfelvétel szempontjából. A megye lakosságának negyedrésze lakik olyan községben, ahol — sem állami helyi ipar, sem kisipari termelőszövetkezet nem működik. Bár arról nem lehet szó sem most, sem a három éves terv során, hogy űj üzemeket, helyi iparj vállalatokat hozzanak létre — nincs erre Sokan szeretik az ízletes juh túrót, különösen a tavaszi és nyári időszakban, — amikor a piacon megjelenik a gyenge zöldhagyma, majd később a paprika, paradicsom. Azt viszont igen kevesen tudják, hogy ezt a finomságot a kisújszállási Tejtermék Feldolgozó Üzem állítja elő. A hat dolgozóval működő kis üzemnek erejéből telik még egész Nyíregyházától — Szegedig' is. Az alapanyagot a Jászság és Kunság adja. A juh túrón kívül készítenek füstölt és ömlesztett sajtot is. Nézzük meg a szövetkezeti demokrácia egy másik oldalát. Nevezetesen azt, hogy a szövetkezeti demokrácia eive egy attain nem zárja ki az állami- és a pártszervezetek irányító- és ellenőrző munkáját. A pártszervezeteknek egyik fontos feladata, hogy erősítsék a szövetkezeti demokrácián alapuló szilárd vezetést. Támogatni, segíteni például az olyan elnököt, aki nem kiskirály, de határozott. — Ugyanakkor a pártszervezeteknek nem szabad tűmiök, az olyan vezetőt, aki diktátor módjára elnyomja a tagok bírálatát, kirekeszti a tagolcat a vezetésből, semmibe vészi javaslataikat és ezzel nagy kárt okoz az egész szövetkezeti mozgalomnak, de különösen saját szövetkezetének. Az öníkényesikedést fel kell számolni és gondoskodni arról, hogy egyes vezetők, elnökök ne tiporhassák lábbal a szövetkezeti demokráciát. látjuk tehát, hogy ilyen módon az állami és pártszervek irányító, ellenőrző munA baj nem a munkával, — vagy az üzem korszerűtlenségével van, hanem a viz ellátással. A termékek előállításához igen sok víz szükséges. A higénia megkövetelné. hogy az üzem rendelkezzen jóvizű kúttal. Az pedig nincs, s így kénytelenek a szükséges vízmennyiséget kezdetleges módon lovas lajttal szállítani, ami igen költséges. Érdemes volna a felettes szerveknek elgondolkozni ezen és ha módjában áll. minél előbb oldja meg az üzem vízellátását. kaja éppen a szövetkezeti demokrácia elvének érvényesülését biztosítja. Persze, éppen ezért nem lehetnek semlegesek, elnézőek az alapszabály megsértőivel szemben. Nem a beavatkozás, vagy a hallgatólagos beleegyezés politikáját kell folytatniok a párt- és az állami szerveknek, hanem éberen őrködni afelett, hogy a szövetkezeti demokrácia az alapszabálynak megfelelően minden tsz-ben érvényesüljön. Akadnak olyan tsz-ek. ahol a szövetkezeti demokráciára hivatkozva, valamilyen függetlenséget akarnak és a szövetkezeti demokráciát nagyon rosszul értelmezik. Előfordul, hogy egyes tsz-ben így vélekednek: a pártszervek és az állami szervek ne gyakoroljanak ellenőrzést és ne szóljanak bele a tsz növény- és állattenyésztési fejlesztési tervének elkészítésébe. Ez nem helyes, mert hiszen az előbbi szervek minden alkalommal segítő szándékkal előbb említett felfogás, mert lépnek fel. — Helytelen az sokszor a tanáccsal való szembenállásra vezet. A szövetkezeti demokráciának ezt a fajta rossz értelmezését elősegítették azok a jobboldali nézeteik is, amelyek a szövetkezeti mozgalmat egy ideig háttérbe szoríthatták. A jobboldali nézetek elterjedése következtében erősödtek olyan hangok, amelyek azt mondták, hogy a tanács — és általában a felsőbb szervek — ne törődjenek a tsz-ek terveivel, ne ellenőrizzék a munkát. Ne avatkozzanak bele abba, hogyan, miképpen osztanak, stb., stb. Ezeknek a jobboldali nézeteknek nem lehetett helyt adni, mert eleve aláástuk volna a szövetkezeti mozgalom egészséges fejlődését. A szövetkezeti demokrácia tehát nemcsak jogot, hanem kötelezettséget is jelent. Kö-> telezettséget, mégpedig nemcsak a tsz vezetését, fegyelmét, a közösség érdekét, hanem az állam és a népgazdaság érdekét tekintve is. A szövetkezeti demokrácia kötelezi a tsz-eket, hogy saját tervüket a népgazdasági terv, a mezőgazdaság fejlesztése, a szocializmus építése érdekének megfelelően készítsék eh S ez természetes is. Hiszen ha valamelyik tsz olyan gazdasági fejlesztési tervet készít, amely nem szolgálja ezeket az érdekeket, akkor a gazdaság nem halad és nem fejlődik helyes irányba. Abban az esetben, ha például egy tsz közgyűlése olyan segéd- és feldolgozó üzemág létesítésére hozna határozatot, amely nem felel meg a minisztertanács rendelkezéseinek, akkor a felsőbb szervek ennek megvalósítását egyenesen megtilthatják. De ez mégsem jelenti a szövetkezeti demokrácia elvének megsértését, hanem csak azt, hogy a törvényeket és a jogszabályokat — mint mindenkinek — a termelőszövetkezetnek is be kell tartania. A felsőbb szervek ellenőrző és irányító munkája tehát mindenkor a tsz és az egész ország érdekét szolgálja. Igen fontos alapelve a szövetkezeti demokráciának, hogy azt minden szervnek, intézménynek, állami vállalatnak kötelessége tiszteletben tartani. E téren az utóbbi időben van is javulás. — Még mindig tapasztalható azonban, hogy egyik-másik vállalat semmibe veszi a tsz-t, nem veszi tudomásul, hogy az a szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztok tulajdona és gazdasága. Az alapszabály szerinti működés esetén a közös gazdaság belső ügyeibe, • gazdálkodásába nem lehet beleavatkozni. B. F. LEVELEZŐINK ÍRÁSAIBÓL A pajtások ünnepéről Barátságra törekszünk... 4 ..... " Eg y kisüzem gondjairól ■ ............r ir> A hiradáslechnihai vállalatok kiváló teljesítményei a Budapesti Ipari Vásáron Az aránylag rövid — alig égy-kát évtizedes — múltra visszatekintő híradástechnikai iparágunk elsőrendű teljesítőképessége eléggé ismeretes, s ezért érthető, hogy minden évben nagy érdeklődés veszi körül az idetartozó vállalatok vásári kollekcióját. Akárhány szenvedélyes rádiózó kíséri például fokozott figyelemmel a vevőkészülékek évről évre tapasztalható tökéletesedését s a vásáron nyert benyomásai alapján cserélgeti vagy szerzi be újabb és újabb készülékeit. Itt. van azután a televízió ügye is. A dolgozók nagy részének ugyanis közismerten erős ma már a vágya, hogy rádiókészüléke mellé mielőbb beszerezze a televíziós apparátusát, a modern technikának ezt a csodálatos hír-, illetve képközlő eszközét is a kétségkívül a vásáron kapja úgyszólván első kézből a megfelelő tájékoztatót a legújabb típusok teljesít menyeiről és áráról. A híradástechnikai vállalatok kifejezetten versenyeznek egymással a tökéletesnél tökéletesebb készülékek előállítása és a jobbnál jobb újítások alkalmazása -tekintetében. A Fővárosi Finommechanikai Vállalat „Sonett” néven egy igen érzékeny s jelentős kapacitású zsebrádiót állít ki a vásáron az egyéb cikkei mellett. Az Orion Rádió és Viüeíftóöságí Vállalat ezúttal is közszemléi-e bocsátja a rádió- és televíziógyártmányainak legújabb típusait, amelyek — az előzetes híradás szerint — számos kellemes meglepetéssel fognak szolgálni a vásár látogatói számára a készülékek teljesítő- képességének növekedése és sokoldalúsága tekintetében. Az Orion a vásáron állandó televíziós felvételeket fog készíteni s a szerencsés látoga- gatók rövidesen ott láthatják majd magukat a készülék valamelyikén. A Híradó Technikai Vállalat többek kőzett kétféle autórádióval, illetve újításként új típusú teherautó-rádióval is jelentkezik a vásáron s egy külön készüléket is bemutat a benzin- és Diesel-motoros gépjárművek vételét keresztező elektromos zavarok kiküszöbölésére, továbbá pedig televíziós és ultrarövid hullámú antennák, tetőre és ablakra szerelhető szobaantennák és ún. társas antennák szerepelnek a kiállítási anyagában, amelyekkel televíziós és ultrarövid hullámokat közvetít Különös figyelmet érdemelnek a 3—25 készülék együttes kiszolgálására alkalmas központi antenna-erősítői is. A Telefongyár is ott van a kiállítók között különféle típusú és nagyságú rádió-vevőkészülékeivel, lemezjátszóival, míg a Remix Rádiótechnikai Vállalat elektromos ellenállási cikekkel, kondenzátorokkal és potencióméterek- ke! vonul fel., ,,A hazáért és szabadságért feliratú zászló alatt vonultak fel a tiszafüredi általános fiúiskola úttörői az úttörőnapon. Utánuk következtek a tiszaszöllősiek, kó- csiak, derzsiek, szóval az egész járás úttörő ifjúsága. „Kürtjei, a zászlónak tisztelegj!" — hangzott a vezényszó. “ Négyszázötvennégy pajtás mondta együtt a 12 pontot, majd megfogadták: „Tetteimmel hazámat és a dolgozó népet szolgálom’’. Az MSZMP Járási Bizottsága részéről Batki János elvtárs szólt a pajtásokhoz. Elmondta, milyen lelkesen készültek az egyes községekben az úttörők erre a napra. A tiszafüredi fiúiskola úttörői 4000 facsemetét ültettek el, Tiszaőrsön és Nagyivá- non is kitűntek a parkosításban. A tiszaigari pajtások hűségesen leveleznek a népi demokratikus országok úttörőivel. A tiszaderzsiek 1000 munkaórát töltöttek el fásítással. A tiszaszentimreiek komolyan készülnek a nyári Fegyvernek községben eddig öt szakcsoport működött. A napokban alakult meg Szapárfaluban az ezévi első társulás. Kilenc cukortépa- termelő alakította meg 11 hold területtel a cukorrépaszállítási társulást. Még további belépések várhatók. A társulás Rákóczi néven kíván működni és legfőbb célja, hógy a cukor répa term elölt rövid idő alatt, szükség esetén egymást segítve, leszállítsák majd a termést. Alakuló gyűlésükön vezetőjüknek B. Kovács Mihály elvtársat választották. A földmű vesszőtáborozásra. Dicséret illeti a tiszaszölilősd pajtásokat, akik az 1919-es vöröskatonák sírját gondozásukba vették. Elismeréssel kell szólni a tisza- öi'vényi úttörőkről is, akik egy hadiözvegy földjét munkálták meg. Az úttörők további fő feladatát három szóban határozta meg a párt: tanulni, tanulni, tanulni! A kultúrműsor nemcsak szórakozást nyújtott, hanem a fényképészek is gyűjthettek az albumukba. Tetszett a ti- szaszöllősi kis harmonika«. A tiszaörsi guzsajosba mindent belesűrítettek: kedves fonójelenetet, tréfát, táncot, dalt. Mi kéll egyéb? Megmutatta a következő jelenet, amikor a tiszaszöllősiek a Csudafurulya című mesejátékból adtak részleteket. — Minden pajtás ott tolongott az emelvény körül, hogy hallja az öreg mesemondó szavait. Köszönet a szép napért mindazoknak, akik segítették és segítik az úttörőmozgalmat járásunkban. Nagy János, Tiszafüred. vetkezet a társulással számol, ennek vezetői pedig a tagsággal számolnák el. — Amennyiben ezer mázsán felül szállítanak.be cukorrépát, megkapják a mázsánként 3 forint felárat, Hasi András, Fegyvernek. A szapárfalusi cukorrépa- termelők példája követendő. Bizonyára megyénk több községében megvan a lehetőség ahhoz, hogy hasonló társulásokat alakítva, gyorsabban, eredményesebben dolgozhassanak a termelők. (Szerk.) f Az Alcsíszigeti Állami Gazdaságban is gyakorta esik mostanában szó a népek barátságáról. Egy alkalommal a hangos híradón keresztül röviden méltattuk a népek barátsága hónapjának jelentőségét. Felelevenítettük az élményeket a moszkvai VIT-ről, valamint a kultúra és a sport világából is. Május 14-én este a filmvetítés előtt Rács Lajos elvtárs tartott megemlékezést a két fasiszta háborúról. Beszélt arról, mit jelent a mi számunkra a népek barátsága. hogyan segített bennünket 1956-ban a Szovjetunió és a többi szocializmust építő ország. — Barátságra törekszünk, s a mesterségesen emelt válaszfalak ellenére is megtaláljuk a barátkozás leAz idei tavasz nekünk se kedvezett. Ennek ellenére pótoltuk az időjárás okozta elmaradást és vetéstervünket mindenből teljesítettük Ez elsősorban a tagok szorgalmának köszönhető, annak, hogy magukénak érzik a közös gazdaságot, nem kell biztatni senkit. Már a növényápolást végezzük. A cukorrépát megsaraboltuk, a borsó, a napraforgó és a kukorica első kapálását kevés híján be is fejeztük. — Megkezdtük a silózást. Agócs István Ujszász, Bem Tsz Versenyeznek a kisújszállási tsz-ek Kisújszálláson nyolc termelőszövetkezet vetélkedik egymással. Az a cél, hogy magasabb holdankénti átlagot érjenek el. — Egyesék ugyan azt modják, minek a hetőségét a kaptalistá országok dolgozóival, elsősorban munkásosztályával, amely a szocialista forradalom zászlóvivője ezekben az országokban — mondotta. — Mintegy kétszáz dolgozó hallgatta meg ezt az előadást. Az iroda épületének homlokzatát a népek barátsága hónapja idején a baráti országok zászlói díszítik. A közeljövőben egy magyar—szovjet bar ti est megrendezését tervezzük, ezzel is segíteni kívánjuk, hogy dolgozóinkban méginkább elmélyüljön a proletár internacionalizmus szelleme, a világ népei iránt érzett igaz barátság. Benes Imre, Szolnok, Alcsíszigeti A. G. verseny, mszen úgy is sokat termelünk a tsz-ben. Akik így vélekednek, azok nem tudják! sokat termelünk, de még nem eleget. Persze a tsz tagok nem is hallgatnak az ilyen fecsegőkre. Azért sem hallgatnak, merk látják, a nemes vetélkedésnek mind a vetésben, mind a növény- ápolásban megvan az eredménye és meglesz a haszna. Bakó K á 1 mán Kisújszállás Rizst vetettünk, el is árasztottuk A tiszavárkonyi Petőfi Tsz tagjai május 10-ig elvetették és el is árasztották a rizst. Egyéb munkálatokkal sem maradt el a közös gazdaság, mert a tagok nagyon szorgalmasak,- a vezetők pedig hozzáértéssel irányítják: a tsz-t. Gáspár Béla. _ Tiszavái'koiíy Összefogva, egymást segítve könnyebb a munka Pótoltuk az elmaradást
