Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-21 / 119. szám

szoLNwr mértéi V e p ír a p 3 9»r-. • 1938. május 21. A helyi ipar fejlesztésének gondjai Ismerkedjünk a szövetkezeti élet törvényeivel * ­Á párt és az állami szervek irányító és ellenőrző munkájáról Á helyi ipar sajátos fel­adata, hogy az állami nagy­ipar mellett helyi-szükséglet- re gyártson keresett vagy hiányzó cikkeket, a lakosság kívánsága szerint javításo­kat végezzen — teljesítse a különleges igényeket, egyéni rendeléseket. Ezek cseppet sem könnyű, hanem igen bonyolult, szer­teágazó feladatok. Lényegé­ben azonban megoldhatók — és megyénk helyi ipara töb- bé-kevésbé eredményesen meg is oldotta az elmúlt években. Ám ezernyi gond és prob­léma, mihelyst valamelyik üzem vagy iparág ki akar lépni a meghatározott körből és megfeledkezve hivatásáról az állami nagyipar bedolgo­zója vagy éppen konkunren- sse akar lenni. Ilyenkor rendszerint meg­oldhatatlan anyagbeszerzési, ár. beruházási problémák elé kerül, elveszti profilját s ne­hezen találja meg újra. A központi anyagkészletek ugyanis csak a minisztériu­mi vállalatok igényeire van­nak tervezve, a megszabott termékárak is a korszerűen dolgozó, tiszta profilú, soro­zatgyártó üzemek költségei­hez igazodnak, s legtöbbször á jóval kezdetlegesebb mód­szerekkel s mostohább kö­rülmények között dolgozó vállalat nem bír nyereséggel kijönni belőle. 1957-ben összes szolgálta­tásaiknak csak mintegy 15.5 százalékát végezték a lakosságnak. nem beszélve arról, hogy termelésünk még egy ötödét sem tette ki a javítás és szol­gáltatás összesen. Legna­gyobb helyet, mintegy 83 százalékot a különféle cikkek gyártása kapott. Úgy gondol­juk ezen az arányon fokoza­tosan javítani kell. Egyrészt úgy, hogy a szolgáltatásokon •belül fokozódjék a lakosság kiszolgálása, másrészt úgy, hogy a késztermeléshez ké­pest növekedjék a javítás és szolgáltatás aránya is. Ez különösen azért fontos, inert egyes helyeken és ipar­ágakban valósággal kicse­rélődött a minisztériumi és a helyi ipar szerepe, Előfordul pl., hogy az egyik törökszentmiklósi tsz elnöke a Mezőgazdasági Gépgyárban akarta megjavíttatni a dará­lót, — mert az ottani vasipari vállalat teljesen le volt ter­helve és nem vállalta. Ugyan­akkor, mikor sok helyi ipari vállalat gyárt országszerte mezőgazdasági gépeket — meglehetősen korszerűtlen eszközökkel és drágán, a Me­zőgépgyár kapacitása felére sincs kihasználva, pedig itt megfelelő műszaki gárdával és felszerelésekkel lényegesen olcsóbban lehetne előállíta­ni. A szolnoki Vasipari Válla­lat példája is jól szemlélteti, hogy egyes helyi ipari válla­latok mennyire túljárnak már a célon, elfelejtették ere­deti hivatásukat. A vállalat termelésében pl. legnagyobb súllyal a tiszapalkonyai és berentei beruházásban való közreműködés foglalta el a legnagyobb helyet, mintegy 30 százalékát. Ugyancsak 24 szá­zalékát a kazánjavítás adta. melyre sem helyisége, sem gépi berendezései nincsenek, sőt a kazánfalazás nem is tartozik a vasipari profilba. Ezzel szemben a többi javí­tások az össztermelés 5—7 százalékát adják. Nyilván a fejlesztés célja itt az lesz, hogy a fémtö­megcikkgyártásé legyen a fő szerep — a. kereskedelmi vállalatok igényei szerint. Másrészt az egyre növekvő autópark fej­lesztésével az autójavítórész­leg szolgáltatását is, leg­alább duplájára kell emelni. A másik, ami kissé fele­désbe ment, hogy a helyi iparnak nem a központi nyersanyag és árukészletekre kell támaszkodni, hanem a helyi anyaglehetőségekre, s különösképpen pedig a nagy­ipari hulladék feldolgozásá­ra. Ez általában igen nehezen megy, pedig a megye nagy­üzemeiben is van számottevő — még feldolgozható hulla­dék. így például a Járműja­vítóban 57-ben több, mint 4.000 tonna, a Mezőgazdasági anyagi lehetőség — feltétle­nül oda kell irányulni hosz- szabb időn át az illetékes szervek intézkedésének, hogy ezekre a fehér pontokra is telepítsenek üzemeket, ktsz- eket. P. I. Gépgyárban 230 tonna vas­hulladékot dolgoztak be üze­men belül tovább, vagy ad­ták át más vállalatoknak. A Tisza Cipőgyár 156 tonna bőrhulladékot adott át más vállalatnak. 160 tonnát pedig megsemmisített. Textilhulla- dékbói mintegy 90 mázsát tüzelték el. Feltétlenül ki lehetne épí­teni olyan kapcsolatot, hogy ezeknek a hulladékoknak je­lentős részét átadják olyan helyi üzemeknek. melyek még hasznát veszik. A helyi ipar telepítésében is van még javítani, csiszol- gatni való. Jelenleg 8 olyan tízezernél több lakosú községünk, van, hol állami helyi ipar nincsen. Pedig ez nem közömbös sem a lakosság ellátása, sem a szabad munkaerőfelvétel szempontjából. A megye la­kosságának negyedrésze la­kik olyan községben, ahol — sem állami helyi ipar, sem kisipari termelőszövetkezet nem működik. Bár arról nem lehet szó sem most, sem a három éves terv során, hogy űj üzeme­ket, helyi iparj vállalatokat hozzanak létre — nincs erre Sokan szeretik az ízletes juh túrót, különösen a tava­szi és nyári időszakban, — amikor a piacon megjelenik a gyenge zöldhagyma, majd később a paprika, paradi­csom. Azt viszont igen keve­sen tudják, hogy ezt a fi­nomságot a kisújszállási Tej­termék Feldolgozó Üzem ál­lítja elő. A hat dolgozóval működő kis üzemnek erejéből telik még egész Nyíregyházától — Szegedig' is. Az alapanyagot a Jászság és Kunság adja. A juh túrón kívül készítenek füstölt és ömlesztett sajtot is. Nézzük meg a szövetkezeti demokrácia egy másik olda­lát. Nevezetesen azt, hogy a szövetkezeti demokrácia eive egy attain nem zárja ki az ál­lami- és a pártszervezetek irányító- és ellenőrző mun­káját. A pártszervezeteknek egyik fontos feladata, hogy erősít­sék a szövetkezeti demokrá­cián alapuló szilárd vezetést. Támogatni, segíteni például az olyan elnököt, aki nem kiskirály, de határozott. — Ugyanakkor a pártszerveze­teknek nem szabad tűmiök, az olyan vezetőt, aki diktátor módjára elnyomja a tagok bírálatát, kirekeszti a tagolcat a vezetésből, semmibe vészi javaslataikat és ezzel nagy kárt okoz az egész szö­vetkezeti mozgalomnak, de különösen saját szövetkezeté­nek. Az öníkényesikedést fel kell számolni és gondoskodni arról, hogy egyes vezetők, el­nökök ne tiporhassák lábbal a szövetkezeti demokráciát. látjuk tehát, hogy ilyen módon az állami és pártszer­vek irányító, ellenőrző mun­A baj nem a munkával, — vagy az üzem korszerűtlen­ségével van, hanem a viz el­látással. A termékek előállí­tásához igen sok víz szük­séges. A higénia megkövetel­né. hogy az üzem rendelkez­zen jóvizű kúttal. Az pedig nincs, s így kénytelenek a szükséges vízmennyiséget kezdetleges módon lovas lajttal szállítani, ami igen költséges. Érdemes volna a felettes szerveknek elgondolkozni ezen és ha módjában áll. mi­nél előbb oldja meg az üzem vízellátását. kaja éppen a szövetkezeti de­mokrácia elvének érvényesü­lését biztosítja. Persze, éppen ezért nem lehetnek semlege­sek, elnézőek az alapszabály megsértőivel szemben. Nem a beavatkozás, vagy a hallgató­lagos beleegyezés politikáját kell folytatniok a párt- és az állami szerveknek, hanem éberen őrködni afelett, hogy a szövetkezeti demokrácia az alapszabálynak megfelelően minden tsz-ben érvényesül­jön. Akadnak olyan tsz-ek. ahol a szövetkezeti demokráciára hivatkozva, valamilyen füg­getlenséget akarnak és a szö­vetkezeti demokráciát nagyon rosszul értelmezik. Előfordul, hogy egyes tsz-ben így véle­kednek: a pártszervek és az állami szervek ne gyakorol­janak ellenőrzést és ne szól­janak bele a tsz növény- és állattenyésztési fejlesztési tervének elkészítésébe. Ez nem helyes, mert hiszen az előbbi szervek minden alka­lommal segítő szándékkal előbb említett felfogás, mert lépnek fel. — Helytelen az sokszor a tanáccsal való szem­benállásra vezet. A szövet­kezeti demokráciának ezt a fajta rossz értelmezését elő­segítették azok a jobboldali nézeteik is, amelyek a szövet­kezeti mozgalmat egy ideig háttérbe szoríthatták. A jobboldali nézetek elter­jedése következtében erősöd­tek olyan hangok, amelyek azt mondták, hogy a tanács — és általában a felsőbb szervek — ne törődjenek a tsz-ek terveivel, ne ellenőriz­zék a munkát. Ne avatkozza­nak bele abba, hogyan, mi­képpen osztanak, stb., stb. Ezeknek a jobboldali néze­teknek nem lehetett helyt adni, mert eleve aláástuk volna a szövetkezeti mozga­lom egészséges fejlődését. A szövetkezeti demokrácia tehát nemcsak jogot, hanem kötelezettséget is jelent. Kö-> telezettséget, mégpedig nem­csak a tsz vezetését, fegyel­mét, a közösség érdekét, ha­nem az állam és a népgazda­ság érdekét tekintve is. A szövetkezeti demokrácia kö­telezi a tsz-eket, hogy saját tervüket a népgazdasági terv, a mezőgazdaság fejlesztése, a szocializmus építése érdeké­nek megfelelően készítsék eh S ez természetes is. Hiszen ha valamelyik tsz olyan gaz­dasági fejlesztési tervet ké­szít, amely nem szolgálja ezeket az érdekeket, akkor a gazdaság nem halad és nem fejlődik helyes irányba. Abban az esetben, ha pél­dául egy tsz közgyűlése olyan segéd- és feldolgozó üzemág létesítésére hozna határoza­tot, amely nem felel meg a minisztertanács rendelkezé­seinek, akkor a felsőbb szer­vek ennek megvalósítását egyenesen megtilthatják. De ez mégsem jelenti a szövet­kezeti demokrácia elvének megsértését, hanem csak azt, hogy a törvényeket és a jog­szabályokat — mint minden­kinek — a termelőszövetke­zetnek is be kell tartania. A felsőbb szervek ellenőrző és irányító munkája tehát mindenkor a tsz és az egész ország érdekét szolgálja. Igen fontos alapelve a szö­vetkezeti demokráciának, hogy azt minden szervnek, intézménynek, állami válla­latnak kötelessége tisztelet­ben tartani. E téren az utób­bi időben van is javulás. — Még mindig tapasztalható azonban, hogy egyik-másik vállalat semmibe veszi a tsz-t, nem veszi tudomásul, hogy az a szövetkezetbe tö­mörült dolgozó parasztok tu­lajdona és gazdasága. Az alapszabály szerinti működés esetén a közös gazdaság bel­ső ügyeibe, • gazdálkodásába nem lehet beleavatkozni. B. F. LEVELEZŐINK ÍRÁSAIBÓL A pajtások ünnepéről Barátságra törekszünk... 4 ..... " Eg y kisüzem gondjairól ■ ............r ir> A hiradáslechnihai vállalatok kiváló teljesítményei a Budapesti Ipari Vásáron Az aránylag rövid — alig égy-kát évtizedes — múltra visszatekintő híradástechni­kai iparágunk elsőrendű tel­jesítőképessége eléggé isme­retes, s ezért érthető, hogy minden évben nagy érdeklő­dés veszi körül az idetartozó vállalatok vásári kollekcióját. Akárhány szenvedélyes rá­diózó kíséri például fokozott figyelemmel a vevőkészülé­kek évről évre tapasztalható tökéletesedését s a vásáron nyert benyomásai alapján cserélgeti vagy szerzi be újabb és újabb készülékeit. Itt. van azután a televízió ügye is. A dolgozók nagy ré­szének ugyanis közismerten erős ma már a vágya, hogy rádiókészüléke mellé mielőbb beszerezze a televíziós appa­rátusát, a modern techniká­nak ezt a csodálatos hír-, il­letve képközlő eszközét is a kétségkívül a vásáron kapja úgyszólván első kézből a megfelelő tájékoztatót a leg­újabb típusok teljesít menyei­ről és áráról. A híradástechnikai vállala­tok kifejezetten versenyez­nek egymással a tökéletes­nél tökéletesebb készülékek előállítása és a jobbnál jobb újítások alkalmazása -tekinte­tében. A Fővárosi Finommechani­kai Vállalat „Sonett” néven egy igen érzékeny s jelentős kapacitású zsebrádiót állít ki a vásáron az egyéb cikkei mellett. Az Orion Rádió és Viüeíftóöságí Vállalat ezúttal is közszemléi-e bocsátja a rá­dió- és televíziógyártmányai­nak legújabb típusait, ame­lyek — az előzetes híradás szerint — számos kellemes meglepetéssel fognak szol­gálni a vásár látogatói szá­mára a készülékek teljesítő- képességének növekedése és sokoldalúsága tekintetében. Az Orion a vásáron állandó televíziós felvételeket fog ké­szíteni s a szerencsés látoga- gatók rövidesen ott láthatják majd magukat a készülék valamelyikén. A Híradó Technikai Vállalat többek kőzett kétféle autórádióval, illetve újításként új típusú teherautó-rádióval is jelent­kezik a vásáron s egy külön készüléket is bemutat a ben­zin- és Diesel-motoros gépjár­művek vételét keresztező elektromos zavarok kiküszö­bölésére, továbbá pedig tele­víziós és ultrarövid hullámú antennák, tetőre és ablakra szerelhető szobaantennák és ún. társas antennák szerepel­nek a kiállítási anyagában, amelyekkel televíziós és ul­trarövid hullámokat közvetít Különös figyelmet érdemel­nek a 3—25 készülék együttes kiszolgálására alkalmas köz­ponti antenna-erősítői is. A Telefongyár is ott van a kiállítók között különféle tí­pusú és nagyságú rádió-vevő­készülékeivel, lemezjátszói­val, míg a Remix Rádiótech­nikai Vállalat elektromos el­lenállási cikekkel, kondenzá­torokkal és potencióméterek- ke! vonul fel., ,,A hazáért és szabadsá­gért feliratú zászló alatt vo­nultak fel a tiszafüredi álta­lános fiúiskola úttörői az úttörőnapon. Utánuk követ­keztek a tiszaszöllősiek, kó- csiak, derzsiek, szóval az egész járás úttörő ifjúsága. „Kürtjei, a zászlónak tisz­telegj!" — hangzott a ve­zényszó. “ Négyszázötvennégy pajtás mondta együtt a 12 pontot, majd megfogadták: „Tet­teimmel hazámat és a dol­gozó népet szolgálom’’. Az MSZMP Járási Bizott­sága részéről Batki János elvtárs szólt a pajtásokhoz. Elmondta, milyen lelkesen készültek az egyes községek­ben az úttörők erre a napra. A tiszafüredi fiúiskola úttö­rői 4000 facsemetét ültettek el, Tiszaőrsön és Nagyivá- non is kitűntek a parkosítás­ban. A tiszaigari pajtások hűségesen leveleznek a népi demokratikus országok úttö­rőivel. A tiszaderzsiek 1000 munkaórát töltöttek el fásí­tással. A tiszaszentimreiek komolyan készülnek a nyári Fegyvernek községben ed­dig öt szakcsoport működött. A napokban alakult meg Szapárfaluban az ezévi első társulás. Kilenc cukortépa- termelő alakította meg 11 hold területtel a cukorrépa­szállítási társulást. Még to­vábbi belépések várhatók. A társulás Rákóczi néven kíván működni és legfőbb célja, hógy a cukor répa term elölt rövid idő alatt, szükség ese­tén egymást segítve, leszállít­sák majd a termést. Alakuló gyűlésükön vezetőjüknek B. Kovács Mihály elvtársat vá­lasztották. A földmű vessző­táborozásra. Dicséret illeti a tiszaszölilősd pajtásokat, akik az 1919-es vöröskatonák sír­ját gondozásukba vették. El­ismeréssel kell szólni a tisza- öi'vényi úttörőkről is, akik egy hadiözvegy földjét mun­kálták meg. Az úttörők to­vábbi fő feladatát három szó­ban határozta meg a párt: tanulni, tanulni, tanulni! A kultúrműsor nemcsak szórakozást nyújtott, hanem a fényképészek is gyűjthettek az albumukba. Tetszett a ti- szaszöllősi kis harmonika«. A tiszaörsi guzsajosba min­dent belesűrítettek: kedves fonójelenetet, tréfát, táncot, dalt. Mi kéll egyéb? Megmu­tatta a következő jelenet, amikor a tiszaszöllősiek a Csudafurulya című mesejá­tékból adtak részleteket. — Minden pajtás ott tolongott az emelvény körül, hogy hallja az öreg mesemondó szavait. Köszönet a szép napért mindazoknak, akik segítették és segítik az út­törőmozgalmat járásunkban. Nagy János, Tiszafüred. vetkezet a társulással szá­mol, ennek vezetői pedig a tagsággal számolnák el. — Amennyiben ezer mázsán fe­lül szállítanak.be cukorrépát, megkapják a mázsánként 3 forint felárat, Hasi András, Fegyvernek. A szapárfalusi cukorrépa- termelők példája követendő. Bizonyára megyénk több községében megvan a lehe­tőség ahhoz, hogy hasonló társulásokat alakítva, gyor­sabban, eredményesebben dolgozhassanak a termelők. (Szerk.) f Az Alcsíszigeti Állami Gazdaságban is gyakorta esik mostanában szó a népek ba­rátságáról. Egy alkalommal a hangos híradón keresztül rö­viden méltattuk a népek ba­rátsága hónapjának jelentősé­gét. Felelevenítettük az élmé­nyeket a moszkvai VIT-ről, valamint a kultúra és a sport világából is. Május 14-én este a filmvetítés előtt Rács Lajos elvtárs tartott megemlékezést a két fasiszta háborúról. Be­szélt arról, mit jelent a mi számunkra a népek barátsá­ga. hogyan segített bennün­ket 1956-ban a Szovjetunió és a többi szocializmust építő ország. — Barátságra törek­szünk, s a mesterségesen emelt válaszfalak ellenére is megtaláljuk a barátkozás le­Az idei tavasz nekünk se kedvezett. Ennek ellenére pótoltuk az időjárás okozta elmaradást és vetéstervün­ket mindenből teljesítettük Ez elsősorban a tagok szor­galmának köszönhető, an­nak, hogy magukénak érzik a közös gazdaságot, nem kell biztatni senkit. Már a növényápolást végezzük. A cukorrépát megsaraboltuk, a borsó, a napraforgó és a kukorica első kapálását ke­vés híján be is fejeztük. — Megkezdtük a silózást. Agócs István Ujszász, Bem Tsz Versenyeznek a kisújszállási tsz-ek Kisújszálláson nyolc ter­melőszövetkezet vetélkedik egymással. Az a cél, hogy magasabb holdankénti átla­got érjenek el. — Egyesék ugyan azt modják, minek a hetőségét a kaptalistá orszá­gok dolgozóival, elsősorban munkásosztályával, amely a szocialista forradalom zászló­vivője ezekben az országok­ban — mondotta. — Mintegy kétszáz dolgozó hallgatta meg ezt az előadást. Az iroda épületének hom­lokzatát a népek barátsága hónapja idején a baráti or­szágok zászlói díszítik. A kö­zeljövőben egy magyar—szov­jet bar ti est megrendezését tervezzük, ezzel is segíteni kívánjuk, hogy dolgozóinkban méginkább elmélyüljön a proletár internacionalizmus szelleme, a világ népei iránt érzett igaz barátság. Benes Imre, Szolnok, Alcsíszigeti A. G. verseny, mszen úgy is sokat termelünk a tsz-ben. Akik így vélekednek, azok nem tudják! sokat termelünk, de még nem eleget. Persze a tsz tagok nem is hallgatnak az ilyen fecsegőkre. Azért sem hallgatnak, merk látják, a nemes vetélkedésnek mind a vetésben, mind a növény- ápolásban megvan az ered­ménye és meglesz a haszna. Bakó K á 1 mán Kisújszállás Rizst vetettünk, el is árasztottuk A tiszavárkonyi Petőfi Tsz tagjai május 10-ig elvetették és el is árasztották a rizst. Egyéb munkálatokkal sem maradt el a közös gazdaság, mert a tagok nagyon szor­galmasak,- a vezetők pedig hozzáértéssel irányítják: a tsz-t. Gáspár Béla. _ Tiszavái'koiíy Összefogva, egymást segítve könnyebb a munka Pótoltuk az elmaradást

Next

/
Thumbnails
Contents