Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-21 / 119. szám

4 970T.N01C MEGYEI NB EE AE 1938. május 21.’ ÖLDMŰVESSZŰVETKEZETEINK életéből 10 Feleitheletlen nap a Szovjetunióban Innen-onnan A baromfifelvásárflás terü­letén már ismert a szerződés- kötés rendszere. Ez az akció előnyös, mert a szerződés kö­tésével egyidejűleg a földmű­vesszövetkezet előleget folyó­sít a termelőknek. Az előle­get a gazdasszonyok napos­baromfi beszerzésére, vala­mint takarmány vásárlására használhatják. Bővebb felvi­lágosítást mindenütt szívesen ad a helyi földművesszövet­kezet. A jászapáti földművesszö­vetkezet mezőgazdasági üzem­ága a községi tanáccsal közö­sen intézkedett annak érde­kében, hogy a dolgozó pa­rasztok a burgonyával beve­tett területeket naponta el­lenőrizzék és a burgonyabo­garakat szedjék össze és sem­misítsék meg. A jászberényi fmsz színját­szó csoportja a nyári hóna­pokban ellátogat a közeli fal­vakba. Először Jászfelsőszent- györgyön mutatkoznak majd be. & Az alattyáni földművesszö­vetkezet az első negyedévben a tervezett 16 ezer forinttal szemben 22 ezer forint nye­reséget ért el.--------------*> — ­Segítjük a dolgozó parasztokat A jászberényi földműves­szövetkezet mezőgazdasági üzemága egyre jobban be­tölti hivatását. Nemrég a dol­gozó parasztok körében szé­leskörű akciót kezdeménye­zett, hogy minél több gazda kössön szerződést lucerna- és vöröshere magra. A szer­ződés minden nap megköt­hető a földművesszövetkezet- néL Igen sok a növényi kár­tevő. Ezeknek leküzdési mód­ját röpgyűléseken ismertet­jük és határjárás során is el­mondjuk a dolgozó parasz­toknak, mit hogyan csinálja­nak. Tassi Károly, Jászberény. Látogatás az fllcsiszigeti Állami Gazdaságban A Szolnoki Földművesszö­vetkezet irányításával az el­múlt vasárnap négy termelő- szövetkezet és több egyénileg dolgozó paraszt látogatta meg az Alcsiszigeti Állami Gazda­ságot. ' A közel 100 látogatót Sol­tész elvtárs, az Állami Gaz­daság igazgatója fogadta és bevezetőjében ismertette a gazdaság eredményeit. 1800 kát. hold földön gaz­dálkodnak. Főfeladatuk a nagyüzemi szarvasmarhate­nyésztés. Állatállományuk meghaladja a 900 darabot és így 2 holdra 1 db. számosállat jut. Elmondta, hogy szapo­rulati és hízótervüket fél­éves viszonylatban túlteljesí­tették. A másik fő üzemáguk a sertéstenyésztés, azonban ez még fejlesztésre szorul. Ko­caállományuk 87 db, az évi szaporulati tervük 1320, híz- lalási tervük 300 mázsa. A gazdaság kb. 30 holdon kertészettel is foglalkozik, azonban itt még nem tudnak nagyüzemi munkát végezni, mert nincs megfelelő felsze­relés, valamint a szakembe­rek is nevelésre szorulnak. Az Állami Gazdaság 1952- ben alakult és bizony az el­múlt esztendőkben a helyte­len vezetés következtében a környék kisparasztjai „dud- vás’’ Állami Gazdaságnak ke­resztelték el. Jelenleg az állami gazda­ság területén befejezték a vegyszeres gyomirtást és nyugodtan mondhatjuk, hogy ebben az esztendőben az egyénileg dolgozók vé­leménye már megváltozott. Ezután a látogatók megte­kintették a kertészetet, a szarvasmarhaállományt és a sertésállományt. Nagy tetszést váltott ki a látogatókból az istálló kor­szerű felszerelése és nem utolsó sorban Milutin főál­lattenyésztő tájékoztatója, amely szerint még ebben az övben hozzákezdenek az is­tálló további korszerűsítésé­hez. Mindannyian- egyetértet- ;ek azzal, hogy a tejterme­léssel nem egyedenként egy- --SV kimagasló eredményt kell I elérni, hanem az összes tej- I átlagot kell növelni. Ugyan­csak nagy tetszést keltett e mesterséges borjúnevelés is A látogatás befejezése utár az Állami Gazdaság kultúr­termében szíves vendéglátás mellett vitatták meg a látot­takat. Ruskó elvtárs a szanda- szöllősi Vörösmczö Tsz el­nöke javasolta, hogy az állami gazdaság kössön ve­lük patronálási szerződést. ök segítséget tudnak adni a kertészethez, mivel nekik ez a fő üzemáguk, ugyanakkor viszont úgy érzi, hogy az Ál­lami Gazdaság sok segítséget tud nyújtani a náluk gyen­gébben működő szarvasmar­hatenyésztéshez. Seller, a Szabadság Tsz-től, Balázs, a Tisza Antal Tsz-től és R. Molnár elvtárs az Üj- élet Tzs-től helyeselték a lá­togatást és azt szeretnék, ha az Állami Gazdaság is ki­menne az ő kis területükre és szakmai tudásával segí­tene nekik. Többen bírálták az Állami Gazdaság kertésze­tét. Többek között Volter László szólott: kifogásolható, hogy nem fordítottak elég gondot á paradicsom-palántán észlelhető kolorádó bogár ir­tására. Ugyancsak bírálták, hogy a d i n n y pala n tákna k már a külső területen, föl­deken kellene lenni és helye­sebbnek tartanák, ha a pa­lántákat gyeptéglába rakná le az Állami Gazdaság. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok közül Négyesi Sán­dor a szarvasmarhaárlomámy növelésére hívta fel az Álla­mi Gazdaság figyelmét. — Hangsúlyozta, hogy nekünk, mezőgazdasági munkásoknak kell állatot nevelnünk, nem­csak a magunk részére, ha­nem a város, az ipari mun­kásság részére is. \ A jelenlévők együttesen elítélték az ellenforradalmi időszakot és hozzászólá­saikban helyt adtak an­nak, hogy csak nagyüzemi gazdálkodás útján lehet többet és olcsóbban ter­melni. Soltész elvtárs összefoglalójá­ban megköszönte a tanácso­kat elismerte a felvetett hi­bákat, bírálatokat. Megígérte, hogy az Alcsi­szigeti Állami Gazdaság párt- szervezetével együtt tovább növelik eredményeiket. A látogatók nevében Sá- rosi elvtárs, a Szolnoki Föld­művesszövetkezet igazgató- sági elnöke köszönte meg az Állami Gazdaság szívélyes vendéglátását. Elmondta: mezőgazdasági és szövetkezeti embereknek nem árt eseten­ként összejönni, hogy egymás eredményeiből és hibáiból ta­nulva helyesen vezethesse nek. Csömör Zoltán levelező. *•**«*♦«***•»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Méhész hírek Felhívjuk a méhészek fi­gyelmét, hogy a vándorlás ideje alatt gépkocsi igénylé­sükkel a méhész szakcsoport elnökéhez forduljanak, aki felvilágosítást nyújt, hol, mi­lyen telefonszám alatt lehet kocsit rendelni, * A Méhészeti Központ 3 éves hitelre méheket ad. el. A hi­tel összege 3 ezer forint. — Részletes tájékoztatást min­den OTP fiúk, földművesszö­vetkezet és méhész szakbi­zottság ad. SZOLNOK MEGYEI MÉHÉSZ SZAKBIZ. Virágzó rizsföld az egykori szikes helyén Legutóbb egy értekezleten felállt Gál István, a beseny- szögj rizstermelő szakcsoport elnöke és elmondta a jelen­lévőknek az alakulás törté­netét, s beszélt a terveikről is. — 1957 év végén alakult meg a mi rizstermelő szak­csoportunk a helyi földmű­vesszövetkezet segitségével és támogatásával. Tizenhatan határoztuk cl magunkat az összefogásra. — Negyvenhét holddal kezdtük. Földünk egy helyen volt, egymás mel­lett mind a 16 gazda terüle­te. Már ezért is könnyebben ment az összefogás. — Megkezdtük és be is fe­jeztük a rizsgátak munkála­tait. Valamikor azt hittük, hogy ezen a földön nem tu­dunk semmihez kezdeni és el is voltunk keseredve. A szakcsoport megalakítása után, amikor megkaptuk a működési engedélyt, megjött a kedvünk. S elmondta Gál István azt is, hogy miért volt az öröm. — Sok segítséget kapunk a besenyszögi földmfivesszö- t vetkezet agronómusától, Föl­- di Dénestől. Amit még nem- tudunk, vagy amihez nem 1 értünk, azt ő elmondja, vagy megmutatja. Hetenként há- t romszor, négyszer felkeresi . csoportunkat és beszélget ve­- lünk. 5 — Ügy látjuk, érdemes t volt összefogni. A gépállo­6 más is megád minden támo- t gatást. Gátépítés munkálatai- ; hoz állami támogatást kap­- tunk, 10 500 forintot, s ez is- nagyon jól jött. 1 — 1958. áprilisában meg­kötöttük a Tiszasülyi Állami- Gazdasággal a vízkivételi- szerződést. — Ezzel azonban ■ egy kis baj volt. Később ■ mégis intézkedtek úgy, bozv > lesz vizünk is. t Ezekről a dolgokról beszélt 1 Gál elvtárs és még hozzá- 1 tette; hogy a párt- és az ál- ; lám segítsége, a tagok szor­galma virágzó rizsfö'det te- : remt az egykori szikes hc- . lyén. Csépáról jelentik A csépei földművesszövet­kezet dolgozói elhatározták, hogy ez évben jelentős ered­ményeket érnek el a takaré­kosság terén. A felvásárlás, a szállítás helyes megszerve­zésével 3200 forintot, a kis­kereskedelem terén 7120 fo­rintot, az italboltnál 800 fo­rintot, a központi irodában 1250 forintot takarítanak meg. Simó Ferencné, Csépa. Baromfinevelő társulás Tószegen az ezzel járó feladatát szíve­in végzi. Lelátogatja a ta­gokat, ellenőrzi, hogyan nö­vekednek, fejlődnek a kiscsi- bék. Tanácsot ad, hogyan etessék, kezeljék, mert bi­zony nem lcis gonddal jár több mint 3000 jószág felne­velése. A magunk részéről csupán annyit fűzünk hozzá a kezdeményezéshez, hogy szerintünk helyes volna, ha a földművesszövetkezet agro- nómusa is segítséget nyúj­tana szaktanácsaival a társu- lóknak. A helyes táplálkozás, ápolás, elhelyezés ugyanis a legfőbb biztosítéka a csibék eredményes felnevelésének. G. K. Kedves vendégek A sárga kis pelyhes jószá­gok csipogva szaladgálták kö­rül az eléjük helyezett tálat, csipegették a főttkrumplival kevert darát. Több mint 70 kiscsibét hívogatott a kotlós a dúslombú fa árnyékában. Kiss Vincénének, a Tószegi fmsz ig. tagjának baromfiál­lományában gyönyörködtünk. Eleven jószágok, látszik, hogy törődik velük gazdájuk. De nemcsalt itt találkoztunk — pár hónap múlva asztalra ke-} rülő finom pecsenyehúst igé-} rő —, de alig párhetes csibé-} vei. A tószegi otthonokban} íál^uk aT uraro“alLrítéSk\ Namré° kedves vendé°ei voltak a kar^agi ^műves- tövében szaladgáló baromfit.} szövetkezet kultúrcsoportjának. A MÉSZÖV nálunk lar- A Tószegi Fmsz ezévben* tóttá a földművesszövetkezeti tánccsoport-oktatók számára közel 10.000 naposcsibét adott} az oktatókon foglalkozást. Tizennyolcán jöttek el, s egy- át a gazdálkodóknak. Kissi ben ^ tete(cierét u tartottunk. Vinczene elvtársim resztvett} az elosztásnál, ahol az aprói A színjátszók két egyfelvonásos színdarabot mutattak jószágok gyorsan gazdára ta-} he és utánuk fellépett a tánccsoport. Szabó Sándor, a Iáitaik Ekkor ötlött eszébe az| tánccsoport oktatója röviden ismertette az eddig végzett a gondolat, hogy helyes lenne* r j beszervezni az asszonyokat* munkát. Elmondta, hogy az fmsz karcagi tánccsoportja egy baromfinevelő társulásba.* csak a múlt év őszén alakult, de már résztvett a megyei Az elhatározást tett követte.* földmüvcsszövetkezeli seregszemlén a „Pusztafalusi” tánc­tle-í®n J??5r ^Vl?'.* cal. Azóta több helyi és vidéki rendezvényen is sikeresen es 2575 naposcsibével meg is* a a alakultak. Azóta a tagok szá-* szerepeltek. ma tovább emelkedett. Mikor* Ezévben tanulták meg a „Bihari lvopogös?’-t, s a június kos, névszerint Balázs Jó-| S‘l kulturális ünnepségre ezzel készülnék. zsefné, Gyüre Pálné és Dre-| Az oktatóköri foglalkozáson a MÉSZÖV kultúrfelelőse zsancB!rlánf Kiss-* értékelte 'a csoport eddigi munkáját, majd Tóth Sándor tö­is szeretnének belépni a tár-} rokszentmiklosi es Madarász Karolyne turkevei tancoktatu sulásba 450 jószággal. A tár-J mondta el véleményét a látottakról. Később a táncoktatók sulás alapszabályát alá is ír-}®5 a karcagi táncoktatók közös foglalkozáson megtanultak ták | egy májusi leánytáncot. * Kiss elvtársnő, mint elnök,» SIMON MÁRIA, KARCAG 1958. MÁJUS 2-AN indul tam negyvennyolcad magam­mal. Délután 4 órakor léptül át a magyar—szovjet határt Mitagadás, izgatottan vártarr ezt a pillanatot. Már Csapor meglepett az a szíves, barát­ságos fogadtatás, amelyber részesítettek bennünket i szovjet emberek. Véletlenü összeismerkedtem egy csap: kolhozparaszttal. Megkérdez­tem tőle, van-e még Csapor egyénileg dolgozó paraszt? Ismerősöm elmondta, hogy nincs. Az ottani gazdák egy­től egyig a nagyüzem útjára tértek. Csapról Kiev-felé indult a gyorsvonat, s amerre men­tünk, mindenütt nagy tábla szépen megművelt földeket láttam. Kerestem a lovakat a földeken, de bizony nem ta­láltam. Traktor — traktor mindenütt. Kérdeztem a tol­mácsot, az itteni kolhozok­ban nem tartanak lovakat? Azt válaszolta, hogy a kolho­zokban a mezőgazdasági munkák 80—90 százalékát gé­pesítették, és lóval csak na­gyon kevés munkát végez­nek. Számomra az is érdekes volt, hogy amerre jártam, az udvarokban sehol nem lát­tam kukoricaszárat. Kielégí­tették kíváncsiságomat az elv társak és elmondták, hogy azért’ nincs kukoricaszár, mert ősszel minden takar­mányt besilóznak. MEGÉRKEZTÜNK KIEV­BE. Megnéztük a város ne­vezetességeit. Sajnos, az idő kevés volt, mindössze egy na­pot töltöttünk itt, indultunk Muszkvába. Moszkva nagyon szép. Az idegennek először a tisztaság és a fegyelem a leg­szembetűnőbb. Az utcán gyu- . faszálat, vagy csikket nem dob el senki és az utakat nap mint nap lemossák. Megnéz­tük, a metrót, valóságos ut­cák ezek a föld alatt, kétmil­lió embert szállítanak na­ponta. Voltunk a Kremlben és még leírni sem lehet, amit ott láttunk. Felbecsülhetetlen ér­tékű műkincsek, értékek gyűjteménye. Láttuk Lenin és Sztálin mauzóleumát, éppen esett az eső, ennek ellenére több ki­lométeres hosszúságban sora­koztak az emberek, hogy megnézzék Lenin és Sztálin elvtárs sírját. MOSZKVA SZÉPSÉGE nagyon megfogott bennünket. Arra már alig maradt időnk, hogy egy kolhozt is megláto­gassunk. Mégis sikerült a Moszkva környéki „Legjobb Ut” kolhozba menni. A kol­hoztagok elmondták, hogy 1930-ban alakult ez a szocia­lista nagyüzem, s akkor még csak egy falut ölelt fel. 1950- ben már öt, és 1957-ben már kilenc falu tartozott a kol­hozhoz. 1750 hektár földön dolgoznak. A kilenc faluna ■ persze nemcsak ennyi a föld je, mert húszszor annyi érd tartozik még hozzá. A kolhoztagok elsősorba: állattenyésztéssel és növény termesztéssel foglalkozna! 395 szarvasmarhájükből 24 tehén. A tehenek napi egyen kén ti tejtermelése 30—40 li tér. A munkát brigádokba végzik. Hét brigádjuk és hu szonnyolc munkacsapata van. KÜLÖNÖSEN ÉRDEKES hegy a kolhoz ötszáz dolgozó ja közül mindössze nyolc vanegy férfi, a többi nő. Az elmúlt évben hektáron ként 25 mázsa búzát, 30 má z&a szemes kukoricát és 38- mázsa cukorrépát takarítót tak be, hogy csali a legfonto sabbakat említsem. Maradandó, örök élméni volt számomra, hogy láttán Lenin elvtárs otthonát. Laká sának bútorzata nagyon egy- szerű volt. Megnéztük a szovjet mező gazdasági kiállítást is. So kát, rengeteget lehetne írni Annyit bátran kijelenthetek a látottak arról győztek meg hogy a szovjet emberek nen óhajtják a háborút, béke akarnak, békességben élni építeni a boldogabb holna­pot. Majnár Józse: MÉSZÖV A Tiszafüred és Vidéke Körzeti Földmű vessző vetkezet dolgozóinak munkafelajánlása A Tiszafüred és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói munkafelajánlást tettek és munkaversenyt kez­deményeztek. A többi között elhatározták: A negyedéves terveket a szabadfelvásárlás terén 103 százalékra teljesítik. Raktá­raikat a követelményeknek megfelelően tisztán tartják és ahol szükséges, havonta el­végzik a fertőtlenítést. Feles­leges göngyölegeket nem tar- . tónak raktáron, ennek érde­kében rendszeresen felülvizs­gálják a göngyölegkészletet és a felesleget illetékes hely­re juttatják. A felvásárlók ellenőrzésé­nek fokozása érdekében min­denütt rendszeresítik az el- lenőrzökönyvet. A múlt évhez viszonyítva a költségeket 3 százalékkal csökkentik. Javaslat történt arranézve is, hogy a kiskereskedelmi üzemág dolgozói az árufor­galmi tervek túlteljesítése, a költségek csökkentése érde­kében milyen versenyszem­pontok szerint dolgozzanak. Érdekes a mezőgazdasági üzemág vállalása. A többi kö­zött elhatározták, hogy a dol­gozó parasztok részére a ter­melési szakbizottságok és a hazafias népfront segítségé­vül az fmsz szakemberei elő­adásokat tartanak. Itt első­sorban a szerződéses növé­nyek népgazdasági jelentősé­gét, és ezek agrotechnikáját ismertetik a gazdákkal. A mezőgazdasági üzemág a b-'.terjes gazdálkodás kiszéle­sítése érdekében mintapar­cellákat létesít egy-egy hol­das területen az egyénileg dolgozó parasztok földjén. Tiszafüreden juhtenyésztő szakcsoport működik, s ezt is fokozottabban segítik. Hasonló felajánlásokat tet­tek a földművesszövetkezet egyéb üzemágaiban dolgozó elvtársak is.

Next

/
Thumbnails
Contents