Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-19 / 92. szám
mLAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl Ohcd s&átnu JiiimiHmiiiiiiiimiiiiiiiiiiiMiiimiiiiniiiwMiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiijimiini; : Hallgató tanyák — | cselekvő emberek x x x ! * X TtSEÄEUQl WPOK A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X IX. évfolyam, 92. szám. Ara: 50 fillér 1958. április 19. szombat. I Kérdezzen — felelünk Útnak indultak [Tovább haladunk előre a politikai konszolidáció útján Kállai Gyula elvtárs beszéde az országgyűlés pénteki ülésén JáseaJsószentgyörgy találkozott Turkevével. ügy történt a dolog, hogy két fiatalember, Erdélyi István 13 holdas középparaszt élete párjával elment Turkevére. Mindketten sokat hallottak és olvastak erről a nevezetes városról. Azt gondolták, pénzbe nem kerül, csak időbe, megnézik hát, mi igaz abból a sok beszédből. Erdélyi István ugyan katonaviselt ember és mint ilyen, túl nézett ő már régebben faluja határán, de azért ő is Az ölén Nagyistők József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Sályt István képviselő volt, aki a Kohó- és Gépipari Minisztérium ; költségvetéséről beszélt. Utána Blaha Béla képviselő szólt hozzá a Nehézipari Minisztérium költségvetéséhez. Nagy Mária képviselő a Könnyűipari és az Élelme zés- ■ ügyi Minisztérium költségvetésével foglalkozott. Könnyűiparunk termelése decemberben már 23 százalékkal túlhaladta az ellenforradalom előtti átlagos szintet. Hasonló a helyzet az élelmezési iparágban is. A belkereskedelem több mint 700 millió forint értékű áruval adott el többet a tervezettnél. Nagy Mári a két tárca költségvetési előirányzatát elfogadta és elfogadásra ajánlotta. A szünet után Kállai Gyula államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel a vitában. Kállai elvtárs beszéde Biztos, ami biztos dgv roC vele, mégiscsak az a biztos, amit esz ember a két izemével lát. Azt írja az újság, hogy Turkevén már érik « paradicsom, meg nyílnak a virágok. Erdélyi István erre volt legjobban kíváncsi és hát elindultak, körülnéztek. A Búzakalász Tsz primőrtelepére vitt először útjuk. Egyéni gazda szemének az egymás mellett sorakozó üvegtetős melegházak, a pirosodó paradicsom, a sok-sok nyíló virág valóban egészen érthetetlen csodavilág. Pedig nincs itt semmiféle csoda, csupán kézzelfogható bizonysága az összefogásban rejlő erőnek, a közösben dolgozó sok-sok parasztember alkotó erejének. A fiatal házaspár megnézte, még meg is tapogatta a palántákat. (Biztos, ami biztos.) S mikor már nem győztek eleget csodálkozni, akkor Vörös Csillag Tsz leözpontjába mentek, ahol Erdélyi gazda tnégjobban meglepődött. A majorságtól nem messze repü Hát ezek hogy kerülnek ide? lőgépek „deleltek” az őszi vetésen. Hát ezek, hogy kerülnek ide? Szórják a műtrágyát. (A látogatás óta a két repülőgép másfél nap alatt 443 holdon végezte el a műtrágyaszórást, a szakemberek véleménye szerint kitűnően.) Erdélyi István és felesége jött-ment, nézelődött. Mindent megmutattak a tagok s azt is elmondták, hogy akad hiba is. Nem fenékig tejfel minden. De hogy nagy a különbség az egyéni, gazdaság és a szövetkezeti között, azt ondani sem kell, hiszen aki körülnéz, úgyis látja. A látogatás után Erdélyi István csak annyit mondott asszonyának: „Hej, bár itt tartanánk már mi is”. Ehhez mindössze annyit lehet hozzátenni, hogy aki megkezdi, az elöbb-utóbb ide ér. Bevezetőben megállapította, hogy az elmúlt 16 hónap alatt begyógyítottuk azokat a sebeket, amelyeket a nyugati imperialisták és a hazai reakciósok szervezte ellenforradalom ütött hazánk testén. Költségvetésünk biztosítja államhatalmunk további erősödését és a szocializmus építésének folytatását. —■ A költségvetés szociális és kulturális célokra 14 235 millió forintot irányoz elő, ez az összeg kereken 1300 millió forinttal több, mint a tavalyi előirányzat. — A feladatok megvalósításához a legszigorúbb tervszerűség, takarékosság, s a helyes gazdálkodás mellett elsősorban az szükséges, — folytatta — hogy tovább haladjunk előre a politikai konszolidáció útján, tovább erősítsük a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai és társadalmi vezetőszerepét. Erősítsük tovább a párt és a tömegek kapcsolatát és mozgósítsuk munkásosztályunkat, parasztságunkat és a néphez hű értelmiséget, terveink megvalósítására. A terv a mi tervünk, rajtunk, munkásokon, parasztokon és értelmiségieken múlik, hogy valósággá váljék. Az országgyűlés Januári ülésszaka óta pártunk tovább erősödött, sorai még egységesebbek lettek, vezető, irányító szerepe egész társadalmunk életében tovább növekedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt négyszázezer tagjával, a pártonkívüliek sokmilliós tömegeire gyakorolt hatalmas befolyásával olyan marxista—leninista tömegpárt, amely képes arra, hogy megoldja és végrehajtsa mindazokat a feladatokat, amelyeket a szocialista ma- gyarország megteremtése állít eléje. Pártunk ereje többek között abban rejlik, hogy helyes politikát folytat, s tevékenysége a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja. Ez a magyarázata annak a nagyméretű politikai aktivitásnak is, ami az államhatalom helyi szerveiben, a tanácsokban, a különböző tömegszervezetekben és tömeg- mozgalmakban, a szakszervezetekben, a nőmozgalomban, s általában a pártonkívüli uömegek körében kibontakozott Fejlesszük, erősítsük a népfrontot, őrizzük meg annak t sziaságát Azt mondják el, amit láttak. X A fiatal házaspár. is vendégül látták a szövetkezetit gazdák, mivelhogy éppen a hétéves évfordulót ünnepelték ♦ A férj és a feleség koccintott; a boldogabb jövőre ittak és* arra, hogy otthon, Jászalsószentgyörgyön pontosan aztt mondják el, amit láttaki Az igazat. így találkozott Jász-\ alsószentgyörgy Turkevével. • ______ Irta: Szp. «*s Fényképezte; C*f. J Po litikai életünk aktivizálódását, s további demokratizálását mutatja a Hazafias Népfront mozgalmának megélénkülése is. Ez egyrészt a párt helyes politikájának következménye — amely a legszélesebb dolgozó tömegekre épít —, de egyben jele annak a határtalan bizalomnak is, amelyet a dolgozó tömegek a párt politikája iránt éreznek. •— A közelmúltban hazánk egész területén befejeződött a Hazafias Népfront Bizottságok és elnökségek újjászervezése. Jelenleg az ország területén 3441 népfront-bi- X zottság működik s ezek 127 X ezer 555 tagot foglalkoztat- t nak. A népfront bizottságok- | ban a munkások, az egyéni j és a termelőszövetkezeti pa♦ rasztok, az értelmiségiek, a ♦ kisiparosok, a háziasszonyok. ♦ a néphez hű papok egysége♦ sen vesznek részt a szocializ- X mus építése helyi és központi ♦ feladatainak megoldásában. ♦ Pártunk továbbra is feltétle- $ nül a széles, a szocializmust J építő társadalmunk minden 1 dolgozó rétegét felölelő tö- t megmozgalom kibontakozta- X tása mellett van. | A Népfront-mozgalomnak ♦ segítenie kell a Magyar X Népköztársaság államát, állami szerveit a szocializmus építésének nagy feladataiban. A népet foglalkoztató problémák feltárásában és orvoslásában, s a népgazdaság és kultúra feladatainak megoldásában, A népfront továbbfejlődésének egyik legfontosabb feltétele az, hogy véglegesen le- küzdjük azokat a helytelen elképzeléseket és félreértéseket, amelyek sok esetben még ma is gátolják munkáját. A népfront nem lehet csak a pártonkívüliek mozgalma. A népfrontmozgalom a párt irányításával dolgozó harci szervezet, amelynek munkájában egyaránt részt vesznek a párttag és párton- kivüli hazafiak. Ha népfrontmozgalom most fellendülőben van, az elsősorban annak tulajdonítható. hogy a párt foglalkozik vele, s a népfrontmozgalomról kialakított politikája a marxizmus-leniniz- mus szilárd eszmei alapjára támaszkodik. Ebből adódik a válasz arra a más;k — tévesen feltett — kérdésre is, amelyet leginkább a régi koalíciós pártok egyes, a népfront-mozgalomban részvevő tagjai még ma is hangoztatnak. Ez a kérdés így hangzik: játszhat-e a népfront ellenzéki szerepet? Ezeknek a barátainknak is meg kell végre érteniök, hogy a népfront nem a párt és a kormány ellenzéke, hanem támasza és segítője, és mindjárt hozzá kell tenni, hogy a népfrontnak nemcsak „fent'’ kell segítenie a pártot és az államot, hanem „lent’* is. A helyi, megyei, járási és fcriusi népfront-bizottságoknak is a helyi párt- ’és tanács- ’ szervik^ egyetértésibep, egymást segítve és támogatva kell működésüket kifejteni, ellenkező esetben nem lenne helyük a mi államunkban. — Van olyan nézet is, hogy a népfrontnak egészében — vagy legalább is kezdetben, amíg bizottságai megerősödnek és befolyásra tesznek szert ■— csak az úgynevezett „népszerű” feladatok megoldását kell vállalnia. Azok a barátaink, akik ilyen nézetet hangoztatnak, valamiféle munkamegosztásit képzelnek el, amely szerint a „népszerűtlennek” tűnő feladatokat az állami és pártszervek, a „népszerűeket” pedig a Hazafias Népfront bizottságai hajtják végre. Az ilyenfajta nézetek teljesen helytelenek és akadályozzák a népfront- mozgalom további erősítését. A szocializmus építésének minden feladata a tömegek érdekeit szolgálja, akkor is. ha egyes esetekben bizonyos feladatok végrehajtása el'en- tétesnek látszik egyes rétegek pillanatnyi igényeivel. A népfront a szocialista Magyarország megteremtésének harc) szervezete, s mint ilyen, akkor lesz igazán népszerű, ha a tömegek érdekében .vállalja az úgynevezett „népszerűtlen” feladatok megoldását is. A Hazafias Népfront további erősítésének feladatait vizsgálva, ‘szólni kell árról a viszonyról is, amelyet ellenségeink szeretnének a népfronttal kapcsolatban kialakítani. Bizonyos körülmények miatt 1 Q.'vfi nrvt7PkmV»rvr»ói rt o népfront-mozgalom egyik rákfenéje az volt, hogy az osztályellenség ott volt a népfrontban és sok esetben sikerült a népfrontot a saját, népellenes céljaira felhasználni; Az ellenség természetesen most is örömmel venné, ha a népfrontot a saját politikai fórumának tekintené. Erre határozott kísérleteket is tesz. Ma azonban már más a helyzet! Ma széles pártonkívüli tömegek együtt tevékenykednek a népfrontmozgalam- ban, a kommunistákkal. Tízezrével számlálhatok azok a lelkes pártonkívüliek, akiknek kedves a népfront, akik számára a népfront helyiségei, bizottságai második otthonná kezdenek válni, akik számára a népfrontban végzett munka is alapvető hozzá járulást jelent a szocialista Magyarország megteremtéséhez. Mégis azt hiszem: nem felesleges a figyelmeztetés, hogy a népfrontmozgalom erősítéséért, a .téves és helytelen nézetek eloszlatásáért, az ellenséges erők kirekesztéséért nemcsak a népfrontban dolgozó párttagoknak, hanem minden demokratának és hazafinak harcolnia kell. Ohozzájuk szólunk: fejlesszék, erősítsék a népfrontot, őriraék meg annak tisztaságát és védjék meg azt az ellenség mindennemű prőbákozásaival szemben. Kállai Gyula ezután szólott arról a viszonyról is, amely a Magyar Népköztársaság állama és a hazánk területén működő egyházak, különösen a Római Katolikus Egyház között kialakult Az országgyűlés januári ülésszakán Kádár elvtárs említette, hogy általában jó a gyakorlati együttműködés az állam és az egyházak, a püspöki kar között — mondotta. — Az állam biztosítja az egyházak működésének feltételeit, biztosítja a lelkiismereti szabadság érvényrejuttatását, a szabad vallásgyakorlást, támogatja az egyházakat anyagilag is, sőt ezen a téren messzemenő figyelmességgel jár el; a régebben kötött megállapodásokban rögzített ösz- szegeknél nagyobb anyagi támogatásban részesíti az egyházakat. Az idei költségvetés nyolcvanhat millió forintot irányoz elő az egyházak támogatására. Az államiránt loyálisak az egyházak is: a katolikus püspöki kar több alkalomma] nyilvánította loya- lítását a forradalmi munkásparaszt kormány iránt; többek között eredményesen támogatta népünket és a kormányt abban a harcban, amelyet az ENSZ rosszemlékű ötösbizottságának jelentése kapcsán folytatott az amerikai imperialisták beavatkozási kísérletei ellen. Ezt az együttműködést és jóviszonyt tovább akarjuk fejleszteni. Az állam és az egyház viszonyát szilárd elvi alapokra kell helyezni úgy, hogy az ne csak valamiféle passziv, úgynevezett békés egymás mellett élés legyen, hanem olyan aktív együttműködés, amelynek kereteit és tartalmát a szocia- UälP5 építésének szjjfeégle* A papság előtt is első helyen kell állnia a magyar nép érdekeinek ;| tei határozzák meg. Ebből a i szempontból együttműködésünk, különösen a katolikus i egyházzal, ma több — véle- i ményünk szerint természete- : sen megoldható — ellentmondást rejt magában. Ügy gondoljuk, hogy a püspöki kar — amely több , ízben kinyilvánította loya- litását a kormány iránt — nem lehet •oyális az egyház-megyék területén ga- íázdálkodó, egyes rekaciós papokkal szemben. Ezeket az ellenforradalom idején Mindszenty hercegprímás ültette az elűzött békepapok helyére reméljük, hogy a püspöki kar megérti: ilyen kétféle loyalitás — a kormány iránt is, valamint a kormány és a nép ellen harcoló reakciós papok ellen is lehetetlen. Támogatjuk és segítjük a püspöki kar által kezdeményezett opus pacis-mozgal- mat. Véleményünk szerint azonban az opus pacis csak akkor lehet szilárd és eredményes papi békemozgalom, ha nemcsak a feisőpapság szűk körére, hanem a demokratikusan érző papsag minél szélesebb tömegei”-' támaszkodik. Eggyéforrt demokratikus papok tömegmozgalmával, a püspöki karnak, ha őszintén óhajtja az együttműködést az állammal, tevékenységében támaszkodnia kell azokra a papokra, akik hosszú évek alatt tevékenységükkel bizonyították be, hogy képesek a békéért és a szocializmus építéséért együtt harcolni a tömegekkel és ezen az alapon segítenek kialakítani az egyház és az állam közötti jó együttműködést (Kállai Gyulq. beszédének további részét holnapi szói mánkban közöljük.)
