Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-19 / 92. szám

f SZOLNOK- 3ÍEGTBI NB PL AP 2.958. iprfS* 19. A TTIT küldöítválaszíő közgyűlése Közel öt éve alakult meg megyénkben a Társadalom és Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat. A társulatnak közel 120 éves hagyománya van és út­törőjelentőségű munkát vég­zett. a kultúra, a technikai tu­dás és tudományos kutatás népszerűsítéséne le területén. A most lefolyt közgyűlés számbavette az elmúlt idő­szak történetét, eredményeit és hibáit, kitűzte a soron- lévő feladatokat. A beszámolót Schlamma- dinger József dr. elnökségi tag tartotta. Elmondotta, hogy felszabadulásunk után a szocialista építéssel párhu­zamosan soha nem tapasztalt művelődési, tanulási vágy fogta el a legszélesebb töme­geket. Eső után áhítozó, szá­raz földnek lehetne nevezni az ekkori hangulatot. Hatal­mas igénynek felelt meg te­hát társulatunk, az egész or­szágban létrejött szervezetei­vel. A társulat célja és fel­adata az volt, hogy a tudo­mányos ismereteket terjessze a felnőtt és az ifjúsági dolgo­zók között. Ez kifejezetten értelmiségi feladat. A* értelmiség szerepe Az előadó itt röviden az ér­telmiség szerepéről szólt. El­sősorban az értelmiség fe’e- lősségét domborította ki. Ez­után. röviden a társulat ren­dezésében elhangzott előadá­sokat, ünnepélyeket sorolta fel, majd a Jászkunság című folyóirat érdemeiről szólott és felvetette újbóli megindí­tásának szükségességét. A fel­adatok közül első helyen em­lítette az előadások színvona­lának emelését és a fiatalság bevonását a társulat minden szakosztályának munkájába. Érdekes számok szerepel­nek a beszámolóban. 1953- ban 115 fővel alakult a társu­lat, ez 1956-ra 467-re emel­kedett Az októberi ellenfor­radalom hatásaképpen a tár­sulat munkáját már sok­kal kevesebben támogatták. 303-an maradtak. Jelenleg 369 fő a taglétszám és folyton emelkedik. Hiba, hogy a já­rásokban —■ bár javulás van — a taglétszám még mindig feltűnően alacsony, különö­sen vonatkozik ez a tiszafü­redi és kunhegyesi járásra. A tagság megoszlásában arány­talanság mutatkozik, mert például a kunszentmártoni járásban az agrár szakosz­tálynak egy tagja sincs. En­nek a szakosztálynak létszá­ma egyébként is alacsony, így a társulat nem tudja szolgál­ni egyik fő feladatát, a me­zőgazdaság szocialista szekto­rának emelését. 1957 első fe­lében 145 előadást tartott a társulat. Ezeknek 35 száza­lékát ipari üzemekben, 16 százalékát termelőszövetkeze­tekben, 22 százalékát külön­féle vállalatoknál tartották. Legtöbb volt az agronómiái előadás, viszont igen kevés a társadalomtudományi. Ezen sürgősen változtatni kell. A TTIT az ellen­forradalom után önkritikusan elemezte a beszámoló a TTIT szerepét az ellenforradalomban. Meg­állapította, hogy a TTIT klubja abban az időben, el­ért eredményeinek lekicsiny­lése, a pártvezetés bírálata irányában csúszott el vitái­ban. Az ellenforradalom le­verése után az országos veze­tőség állásfoglalásának hiá­nya miatt bizonytalan volt a helyzet, bár az első lépéseket a társulat sorainak megtisz­títását az cda nem való ele­mektől megtették. Ennek el­lenére érezhető volt a bizal­matlanság. a megyei szerve­zet magárahagyatottsága. Igv a megyei szervezet nem tud­ta kellő következetességgel felvenni a harcot a revizio­nista nézetek ellén. Bár azóta jelentős eredmé­nyeket ért el a TTIT, azon­ban munkája belső tartalmi részében mégsem kap elég helyet az elvi vita, a nyílt és szókimondó harc a téves né­zetek ellen. Él még az a fel­fogás, hogy „ne riasszuk el az értelmiséget az elvi problé­mák határozott felvetésével”. Ezen változtatni kell, ha azt akarják, hogy a tánsulat meg­felelhessen hivatásának. Indítsák 111^ újra a „Jászkunság“-ot A beszámolót követő hoz­zászólások élénk vitát ered­ményeztek. Többen helye­selték a Jászkunság című fo­lyóirat újbóli megindítását. Segítséget kértek a társulat­tól a falun szétszórtan élő fiatal ^értelmiségiek megszer­vezéséhez. Dr. Réti Ferenc felszólalásában az értelmiség­nek feladatát a nép odaadó szolgálatában jelölte meg. Ugyanezt a gondolatot fejezte lei dr. Réti Endre budapesti kiküldött is. A határozati javaslatban igen jelentős a 2. és 3. pont, amelyben a társulat leszögezi, hogy a megyei szervezet határo­zottan cs tétovázás nélkül részt akar vállalni az MSZMP értelmiségi politi­kájának megvalósításában. Ugyanakkor határozott harcot kíván folytatni mind a revizionista, mind a na­cionalista és polgári elkép­zelések ellen. Tovább foly­tatják a küzdelmet a még meglévő torzítások ellen is. Növelni akarják a társada­lomtudományi és politikai előadások számát. Az egyhangúlag és lelkesen elfogadott határozati javaslat megtárgyalása után megej­tették a szavazást. Elnökké dr. Schlammad inger Józsefet, alelnökökké: Bállá Dezsőt, Cservenyák Emil főagronó- must és Hack Márton gimná­ziumi igazgatót választották. Levél a jászapáti kiszistákrői Termelőszövetkezetünk KISZ szervezetében nagyon jó a kulturmunka. Nemrégen mutatkoztunk be a közönség­nek négy zsúfolt ház előtt tartott előadással. Jászivá- nyon is szerepeltünk egy va­sárnap. Meleg szeretettel fo­gadtak bennünket a jászivá- nyiak. Éppen hogy megpihen­tünk, itthon újra színpadra kellett lépnünk — közkívá­natra. A nagy sikerekben része van Jakkel Imre járási ok­tatási előadónak, Andrási Miklós, Nagy I 'Sándor, ifj. Gömöri János, Miklós Mari­ka, Solymosi Margitka, Gu­lyás Franciska fiataloknak s a tsz egész ifjúságának. Nagypál Béla, J ászapáti, Alkotmány Tsz. Lelkes békegyűlés ÚQ Szttrkei ztösl(f i kúalemhig Lapunk április 17-i jelent meg „Lejáratás” cí észrevétel érkezett. A szerkesztőség ezért véleményt nyilvánítson a leközlésével hibát követtü értésre ad okot. A cikknek ka, hogy felhívja a figyel vának mindenapi elkoptat A cikkel nem kívánt ző szerveit, sem annak ré mivel ez a rendezvény ne nyiunk közös érdeke, hogy számában néhanysoros cikk mmel, amelyre több felől szükségesnek tartja, liogy fentnevezett cikkről. A cikk nk el, mert ez az írás félre- az volt az eredeti szándé- met a béke magasztos sza - ása ellen. uk megsérteni a bál rende- sztvevőit, annál is inkább, mes célt szolgál, mindany- sikerüljön. Előkészületek a Szovlelunióban a Lenin-üimepssgekre Csépi Csütörtökön este a esépai kultúrház nagyterme kicsiny­nek bizonyult. Négyszázan, ötszázan voltak? Ki számol­ta? De az bizonyos, hogy nem fértek be a terembe, annyian eljöttek a Hazafias Népfront és a Nőtanács ál­tal rendezett békenagygyű- lésre. Oláh György elvtárs, a Me­gyei Tanács VB. elnöke tar­tott beszámolót, amelyet a jelenlevők nagy figyelemmel hallgattak. Lelkes tapssal köszöntötték a két fiatal szovjet katonát is, akik ven­dégként voltak jelen. A lel­keshangú békegyűlést kul­túrműsor követte. Lantos Lajosné levelező. Együttes üiést tartott a járási pártbizottság, járási tanács és a Hazafias Népfront A Magyar Szocialista Mun­káspárt járási bizottsága, a járási tanács és a Hazafias Népfront járási bizottsága néhány nappal ezelőtt együt­tes ülést tartott Tiszafüre­den. A beszámolót Hajnal elvtárs, a járási tanács elnö­ke tartotta. Számokkal, ada­tokkal adott számot a járás mezőgazdasági helyzetéről. — Az ellenforradalom előtt a járás földterületének 33 szá­zalékán állami gazdaságok, 24 százalékán tsz-ek, 14 szá­zalékán tsz csoportok, 24 százalékán egyéniek gazdál­kodtak. A tartalékterület 5 százalék volt. Az ellenforra­dalom után változás történt, s jelenleg a tsz-ek és a iszcs-k a földterület 23 szá­zalékát, az állami gazdasá­gok változatlanul 33 százalé­kát, az egyéniek 41,2 száza­lékát bírják, a tartalékterület mindössze 2,8 százalék. Hajnal elvtárs elmondotta, világos, hogy ha a párt és a kormány politikájának ér­vényt akarunk szerezni, ak­kor meg kell valósítani a ket­tős feladatot: a mezőgazda­ság szocialista átszervezéséi s ezzel egyidőbeq a termés­átlagok növelését. Az elő­adó részletesen foglalkozott ezzel a problémával, s a ko­rábban megtartott megyei tanácskozás szellemében adott útmutatást. Az együttes ülésen sokan felszólaltak és hasznos ja­vaslatokat mondtak el. Az együttes ülés elfogadta a ha­tározati javaslatot, amely a megyei tanácskozás határo­zatának célkitűzéseit tükröz­te a tiszafüredi járásra vo­natkozóan. Bíró László levelező. Április 22-én lesz Lenin születésének 88. évfordulója. A Szovjetunióban széles kör­ben megemlékeznek a prole­tariátus nagy vezére és taní­tómestere születésének évfor­dulójáról. A különböző társa­dalmi és pártszervezetek elő­adásokat. beszélgetéseket, ta­lálkozókat rendeznek,, melye­ken Lenin életéről tartanak előadást. Az évforduló kapcsán új kiadásban jelentetik meg Le­nin több művét. Nemrég lá­tót napvilágot egy nagyfon­tosságú cikkgyűjtemény, mely Leninnek a revizionizmusról írt cikkeit és beszédeiből az idevágó részleteket foglalja magában. A szovjet kultúra képvise­lői is méltóképpen emlékez­nek meg a proletariátus nagy tanítómestere születésének 88. évfordulójáról. Moszkvá­ban csütörtökön este ünne­pélyesen mutatták be Elbe­szélések Leninről című fil­met, mely Szergej Jutkevics rendező alkotása, a film Le­nin életének azokat az ese­ményeit eleveníti meg, ame­lyek a forradalom győzelmét közvetlenül megelőző és azt követő időben játszódtak le. A moszkvai színházak számos olyan színmüvet tűznek mű­sorukra, amelyben Lenin életéről van gzó. (MTI) TISZAZUGI NAPOK A Hazafias Népfront kun­szentmártoni járási elnöksé­ge és a társadalmi szervek kezdeményezésére május hó­napban megrendezik a „Ti­szazugi napok”-at Az előzetesen kidolgozott tervek szerint az ünnepség- sorozatot május 1-én, a mun­ka ünnepén Cibakházán nyit­Egy lakosra huss fa . . . Mesterszállás kisközség ■— mindössze 2000 lakosú. De olyan fásításba kezdtek, hogy olyan nemigen akad a megyé­ben, de talán az országban sem. Több mint 40 000 csemetét ültetnek el. Ez annyi, hogy minden lakosra 20—22 fa jut. Az utak mentén nyárfák so­rakoznak majd, s bent a köz­ségben hegyi juhar, hárs és akác illatozik-virágzik nem­sokára. Szép erdős, lombos lesz a község és környéke. Az ott lakók szeretik a szépet és tudják — közös összefogással új külsőb'’ öltöztethetik kör­nyezetüket. ják meg, majd 4-én Csápén, 11-én pedig Tiszakürlön foly­tatják és végül 18-án Kun- szentmártonban fejezik be. Az ünnepségek keretében kiállítás mutatja be a Tisza­zug múltját és felszabadulás utáni fejlődését. A szükséges dokumentációs anyagokat szé­leskörű társadalmi munká­ban gyűjtötték össze a járás .pedagógusai, tanulói és még sokan mások. Ugyancsak kiállításon ke­resztül mutatják be a tisza­zugi tsz-ek is megalakulásuk óta elért eredményeiket. Gazdag kulturális program teszi majd színessé az ün­nepi napokat. A felszabadu­lási kulturális seregszemlén résztvevő kultúrcsoportok ad­nak műsort majd az ünnep­ség menetrendjének megfe­lelően a járás községeiben. A. TOLSZTOJ & rGaíin méinc/c mmH KSA /iihelFc/oidfa mmrnffrnm TrrTTTTTTTTirpTTi'tTrfr iTTwrTTWwrB'TnrrrFr'rrm 43. Selga feltevése helyes volt: Garin csakugyan „vad iramban” építette Németországban a modell alapján ké­szülékét. Városról városra utazott, hogy az üzemekben különböző alkatrészeket szerezzen be. Párizzsal úgy érintkezett, hogy egy kölni napilapban apróhirdetéseket adott fel, Rolling pedig egy párizsi bulvárlapban tett közzé Garin számára két-háromsoros üzeneteket: „össz­pontosítsa minden figyelmét az anilinra” ... „Minden nap drága, ne sajnálja a pénzt”... — és más ehhez ha­sonlókat. Garin ezekre az üzenetekre ilyen válaszokat adott: „Hamarabb készülök el, mint gondoltam volna”..; „Megtaláltam a megfelelő helyet”... „Hozzálátok a munkához”... „Váratlan akadály késleltet” .. -. Mire Rolling: „Aggódom, jelöljön meg pontos dá­tumot.” Garin válasza így hangzott: „Számítson hozzá har­mincöt napot a szerződés aláírásának keltéhez” ... Körülbelül ezzel a közleménnyel egyidejűleg kapta Rolling a már említett telefonértesítést Szemjonovíól. Roling dühbe gurult: úgy látszik, az orránál fogva ve­zették. Az ilyen titkos üzenetváltás az „Arizonáival — minden egyébtől eltekintve — veszélyes is volt. De Rol­ling egyetlen szóval sem árulta el magát, amikor más­nap ismét beszélt Madame Lamolle-lal. Most Rolling álmatlan óráiban újra átgondolta halá­los ellenségével folytatott „játszmáját”. Hibákat fedezett fe) a játszma eddigi menetében. Kiderült, hogy Garin már távolról sincs olyan védett helyzetben, mint erede­tileg volt. Hibát követett el, amikor beleegyezett Zoja tengeri útjába — ezzel eleve eldőlt a játszma. Most már csak az van hátra, hogy Rolling bemondja a „mattot’': s erre is hamarosan sor keiül, mégpedig az „Arizona” fe­délzetén. 57. Ám az „Arizona” fedélzetén nem egészen úgy tör­téntek a dolgok, ahogyan azt Rolling elképzelte. Rolling okos, nyugodt, számító, hűvös és józan nőnek ismerte Zoját, akinek hűségében megbízhat. Tudta, milyen mély­ségesen megveti a női gyengeségeket. Nos, ő, Rolling, nem tűri, hogy Garin, ez a senkiházi csavargó, ez a ban­dita sokáig bűvkörében tartsa Zoját. Egy kis sétahajózás a Földközi-tengeren majd kijózanítja. Zoja valóban szinte lázban égett, amikor Le Havre- ban hajóra szállt. De a magány az óceánon néhány nap alatt lecsillapította. Amerre csak nézett, kéklő fény és a tenger tükrének csillogása vette körül, s a hullámok mormolása végtelen nyugalmat árasztott; ez ringatta álomba és erre ébredt. Összerázkódott az undortól, ami­kor eszébe jutott Lenoir piszkos szobája és az üveges­szemű, vicsorgó hulla, a sistergő, füstölgő csík Horgas- orrú mellén, a fonlainebleau-i nyirkos tisztás, majd az a jelenet, amikor Rolling váratlanul rálőtt, mint valami veszett kutyára.;. , De mégsem józanodott ki, mint ahogy Rolling re­mélte. Almaiban és nappali álmodozásaiban' csodálatos szigetek jelentek meg előtte, márványpalotákkal, ame­lyeknek lépcsője egyenesen a tengerbe vezet... Szebbnél szebb emberek tömege, zene, lengő zászlók... És ő, Zoja, ennek a csodálatos világnak az uralkodónője..: Ezekben az álmokban és látomásokban azt a beszél­getést szőtte tovább itt a karosszékben, a kék ponyva alatt, amelyet Garinnal folytatott egy órával a gyilkos­ság előtt Vijle d’Avray-ben. Csak egyetlen ember volt a világon, aki most megértette volna őt: Garin. De Garin személyétől elválaszthatatlan volt Lenoir üveges szeme és Horgasorrú Gaston félelmetes, tátott szája. Ezért állt el Zojának még a szívverése is. amikor a rádió fejhallgatójában egyszerre felzúgott Garin hangja... Attól fogva mindennap hívta Garint, könyörgött és fe- nvegetőzött. Látni akarta, de félt is ettől a találkozás­tól. Mint valami sötét folt zavarta meg Garin jelentke­zése a tenger és az ’a azúrkék tisztaságát . .. Találkoznia kell vele. hogy beszélhessen neki álmairól. Meg kell kér­deznie tőle, hol is van hát az az Olivin-övezet? Mint a holdkóros, járt-kelt Zoja a hajón, teljesen felborítva Jansennek és helyettesének lelki nyugalmát. Garin ezt válaszolta Zoja sürgetéseire: „Türelem. Minden meglesz, amit kívánsz. Csak tud­nod kell kivárni. Vágyakozzál, eszeveszetten vágyakoz­zál — ez jó. Kellesz nekem. Nélküled céltalan az életein.” Ez volt az utolsó rádióüzenete, amelyet Rolling is felfogott. Ma leste Zoja a választ, hogy melyik nap vár­hatja Garint a jachton. Kiment a fedélzetre, s a kor­látra könyökölt, A jacht mintha mozdulatlanul állt volna a tengeren. A szél elcsendesedett. Keleten pára szállt fel a még láthatatlan földről, s a Vezúv felett hamuszürke füstoszlop gomolygott A parancsnoki hídon Jansen kapitány állt, kezében látcsővel. Most leeresztette kezét, s Zoja érezte, hogy őt nézi, szinte megigézve. De hogyisne nézte volna? Hiszen az égbolt és a tenger minden csodáját csak azért alkotta meg a Teremtő, hogy gyönyörködhessék bennük Ma­dame Lamolle, aki ott áll a korlátnál és a tenger opáios és azúrkék mélységébe bámul. Hihetetlennek, sőt nevetségesnek tetszett most Zoja előtt az az idő, amikor egy tucat selyemharisnyáért, egy előkelő szalonban csináltatott ruháért vagy egyszerűen ezer frankért megengedte, hogy beszennyezzék azoic a rövidujjú, galambszürke arcú aranyifjak .;. Pfuj,.. ! Párizs, csapszókek, ostoba, züllött lányok, aljas férfiak, utcai bűz, pénz, pénz, pénz — micsoda nyomorúság...! Hancúrozás a pöcegödörben ;:. ! Azon az éjszakán Garin azt mondta: „Csak egy sza­vába kerül, hogy Isten vagy az ördög földi helytartója legyen; válasszon, melyik kedvesebb szívének. Ha ertibe- reket akar elpusztítani (hiszen néha ennek is szükségéi érezzük), semmi sem áll útjában: hatalma kiterjed 32 egész emberiségre... Az ilyen nő. mint maga, tud ; mit kezdeni az Olivin-övezet kincseivel”.;. Zoja most eltöprengett. „A római császárok — gondolta — istenként imádat- ták magukat. Bizonyára örömet szerzett nekik. Ez a mi korunkban sem lehet rossz szórakozás. Valamire csak kell" hogy alkalmasak legyenek ezek a hitvány ember­kék. Az istenség megtestesülése, egy éiő istennő, fantasz­tikus pompától körülvéve... Miért ne? A sajtó köny- nyen és gyorsan előkészíthetné istenné válásomat. Egy mesésen szép nő kormányozza a világot... Ennek ; két­ségtelenül sikere volna. Valamelyik szigeten káprázta­tóan szép városi építünk az istennő szeretőiül kijelölt, válogatott ifjak számára. Kellemes érzés lehet, mint is­tennő megjelenni e mohó fiúcskák között” Zoja vállat vont és megint a kapitányra nézett:: — Jöjjön ide, Jansen. „’4 (Folytatjuk.) £ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents