Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-02 / 78. szám

ÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEINK életéből Megszerveztük a permetező brigádokat A tiszaíöldvári gyümölcsö­sök természeti adottsága min­denben megfelel a gyümölcs- termesztés követelményei­nek, mind a talajviszonyok, mind az éghajlati tényezők szempontjából. Helyenként ugyan fennáll az erős pajzs- tetű fertőzés, de ez nem zár­ja ki azt, hogy megfelelő vé­dekezéssel exportképes gyü­mölcsöt termelhessünk. A termelők belátják a vé­dekezés- fontosságát, éppen ezért örömmel fogadták a kormánynak az idevonatko; zó rendelkezését, mely köíe- lezővé teszi a gyümölcsfák pajzstety és egyéb kártevők elleni védekezést. Ebből a munkából a föld­művesszövetkezeteknek is ki kell venni a részüket. Éppen ezért igyekeztünk olyan munka megszervezésére, — amely a célnak megfelelően a termelők érdekeit szol­gálja. Ennek érdekében szervez­tük meg a permetező bri­gádokat, melyek korszerű felszereléssel szakirányítás mellett végzik a védekezé- • sí munkát, azoknál a termelőknél, akik nem rendelkeznek megfelelő HASZNOS JAVASLAT A tiszaroffi földművesszö­vetkezet 1957. november 24-én nyitotta meg a vas és háztar­tási szakboltját. Azóta szá­mos olyan áruféleségeket vá­sároltak már meg, amiért ez­előtt a lakosságnak Szolnokra kellet beutaznia. Pl. motor- kerékpárt, varrógépet, mosó­gépet, telepes rádiót, stb. De ezzel még nem fejező­dött be földművesszövetkeze­tünknél a szakosítás. Az igaz­gatóság egy újabb élelmiszer szakbolt megnyitásán fárado­zik. k Mohácsi Ferenc tagtárs a közelmúltban megtartott kül­döttgyűlésen helyesen hozta fel, hogy amit a tiszta nyere­ségből vásárlási visszatérítés­re akarnak felosztani a tagok között, azt az összeget ajánl­ják fel a fent említett üzlet- helyiség berendezésének be­szerzésére. Mohácsi tagtárs javaslatát el is fogadta a küldöttgyűlés. Molnár Zsigmond levelező. Az öcsödi nőbizottság és nőtanács közös szakköri foglal­kozásokat tart. a dolgozó parasztság is job­ban húzódik a szövetkezet felé. A részjegybefizetés még most sem állt le a Jászapáti Földművesszövetkezetnél. Eb­ben az évben 10 710 forint részjegyet fizettek be a jász­apáti dolgozók, ill. földműves­szövetkezeti tagok. Fügedi János ■ ----------­Mi ért nem intézkedik a MEZŐSZÖV? Az öcsödi rizstermelési szakcsoport munkáját gátolja az, hogy a rizstelepen beépí­tett átfolyó csatornákhoz szükséges betoncsöveket, me­lyet a MEZÖSZÖV-től ren­deltek meg, még nem kapták meg. Helyesebben a Vállalat betoncső helyett cementlapo­kat küldött, amit a szakcso­port nem tud felhasználni az átereszek elkészítéséhez. Ez a szövetkezet vezetősége már többször reklamálta, de a pa­nasz mind a mai napig nem nyert elintézést. T. M. Nagyon lontos feladatot kaptunk — megvalósítjuk gedményben részesül, ha kö­telezi magát arra, hogy 5 éven beiül faegységenként 10 kiló barackot ad él a föld­művesszövetkezetnek a hiva­tali szabadforgalmi áron. Ez nagyon előnyös dolog és a ci- bakházi dolgozó parasztok él­nek is vele. Idáig mintegy' 1500 fát igényeltek. Ezen az akción kívül az öcsödi földművesszövetkezet még mintegy 5 ezer különbö­ző gyümölcsfát hozatott és már értékesítette is. A tavaszi növények vetésé- séhez járásunk területén 22 vetőgépet bocsátottunk a dol­gozó parasztok rendelkezé-é- re. A gépeket kijavították a szövetkezetek és kölcsönad­ják a gazdáknak, ameddig el­vetik a terményíéleségeket. A mezőgazdasági terme1éi fokozása érdekében legdön­tőbb feladat a nagyüzemi me­zőgazdaság kialakítása. En­nek a legkezdetlegesebb for­mái a szakcsoportok, melyek­nek munkáját a földművev szövetkezeti agronómusok szaktanácsokkal segítik és irányítják. A földművesszövetkezetek tagértekezletein köz- és kül­döttgyűléseken Ismertették a felszabadulás előtti időszak földbirtok megoszlását. Tisza- kürtön például a határ jófor­mán három nagybirtokos ke­zén volt. A dolgozó parasztok akkor legfeljebb csak egy-két hold földdel rendelkeztek és az agrárproletárok éhbérén dolgoztak. Ma viszont gyöke­resen megváltozott a helyzet. Különösen a termelőszövet­kezetekben, ahol egyre job­ban élnek a tagok. Errenézve összehasonlítást is végeztek a közgyűléseken. Ezután is valamennyi fö’d- művesszövetkezéti vezetőnek és tagnak legfontosabb fel- í.data ismertetni a nagyüze­mi gazdálkodás előnyeit, hogy járásunk minél előbb rátérjen a nagyüzemi gazdál­kodás útjára. Tóth Mihály FJK igazg. elnök Kunszentmárton A földmuvesszövetkezetek pártunk Politikai Bizottságá­nak határozata alapján na­gyon fontos feladatokat kap­tak. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításához hozzá­kezdtek. Számottevő munkát igé­nyelt a tavaszi felkészülés. Nálunk még a tél folyamán a helyi tanácsokkal és a Ha­zafias Népfronttal közösen 49 esti oktatást tartottunk, s ezeken a tanfolyamokon na­gyon sok dolgozó paraszt vett részt. Szakemberek is­mertették az agró- és zoo- technikai módszereket, ame­lyeket a dolgozó parasztok felhasználhatnak saját gaz­daságukban a terméseredmé­nyek növelése érdekében. # Különböző egyéb természe­tű összejöveteleken a fmsz-ek vezetői megbeszélték a gaz­dálkodókkal, hogy mire van szükségük a terméseredmé­nyek növeléséhez. — Ennek alapján összeállították az igé­nyeket. így a kunszentmár­toni földművesszövetkezet nagyobb mennyiségű műtrá­gyát rendelt. 1957 január 1-től május 30-ig 77 mázsa nitro­géntartalmú műtrágyát adott el, 1958-ban ugyanezen idő alatt 443 mázsát. A terméseredmények növe­lését segítik elő a különböző növényvédőszerek. Ezekből is minden mennyiség kapható. Az idő javulásával a gyü­mölcsfák gondozását is azon­nal megkezdhetik a gazdák, a fmsz-eknél a mészkénlé üstök és a különböző vegy­szerek rendelkezésre állnak. Akinek nincs permetezőgép­je, az kölcsönözhet a föld­művesszövetkezettől, Negy­ven magasnyomású permete­zőgép áll a gazdák rendelke­zésére. Megszervezték a földmű- vésszövetkezetek a pajzstetű elleni védekezést. # Igen fontos a kiöregedett szőlő- és gyümölcsfák pótlá­sa. Járásunkban a tavaszi idényben mintegy 9500 kaj­szibarackfát telepítünk, ame­lyek kétévesek. Aki ezekből vásárol, 50 százalékos árcn­Hírek Kunmadarasról Előleget, felárat kapnak a gardák, ha szállítási szerződést kötnek búzára, rozsra, sörárpára és napraforgóra A DOLGOZÓ parasztok, különböző gabonaféleségeik­re, így például 1958. évi ter­mésű búzára, rozsra, sörár­pára és napraforgóra szállí­tási szerződést köthetnek a földművesszövetkezetekkel és a Terményfogalmi Vállalat­tal. Milyen előnyökkel jár az egyéni termelők részére a szállítási szerződés? Földművesszövetkezeteink és a TV telepek a termény átadásakor érvényben lévő állami szabadpiaci árat fize­tik a termelőknek, a szállí­tási szerződésre lekötött ga­bonáért. Ezen felül búzáért és rozsért már a szállítási szerződés megkötésekor má­zsánként 60 forint előleget kaphatlak azok a termelők, akiknek a pénzre szükségük van. Sörárpa szerződéskötés­re mázsánként 80 forint elő­leget és az áru átadásakor érvényben lévő állami sza­badpiaci áron felül még 60 forint felárat fizetnek a ter­melőknek. A SZERZŐDÉSES napra­forgót a 275 forintos ár he­lyett 285 forintért veszik át a földművesszövetkezetek és a TV telepek. A szállt ási szerződés' megkötésekor má­zsánként 80 forint előleg jár. Előnyös a termelőszövetke­zeteknek is a szállítási szer­ződés? Ha 9 termelőszövetkezet !»ealább 150 mázsára, vagy ! A>n felül köt szállítási szer­dést búzára, vagy rozsra, az átadáskor érvényben lévő állami szabadpiaci áron felül mázsánként 20 forint felárat kap. Ha igényt tart előlegre is, mázsánként 60 forintot ve­het föl. Sörárpa szerződéskötés után az átadáskor érvényben lévő állami szabadpiaci áron fe­lül mászánként 60 forintos felárt, amennyiben a terme­lőszövetkezet 150 mázsán fe­lül köt szállítási szerződést, úgy a mázsánkénti 60 forin­tos feláron kívül mázsán­ként még 28 forint felárat is kapnak a termelőszövetkeze­tek az áru átadásakor. Igény­be vehetnek mázsánként 80 forint előleget is. A NAPRAFORGÓNÁL is van különbség a termelőszö­vetkezetek és az egyéni ter­melők kedvezményei között. Ugyanis, ha a termelőszövet­kezet legalább 60 mázsára, vagy azon felüli mennyiség­re köt szállítási szerződést, úgy a 285 forintos szállítási szerződéses áron felüt 20 fo­rint felárat kap mázsánként. Előleg 80 forint. Földművesszövetkezeteink kenyér- és takarmánygabo­nára a 12 naptári hétig 70 egyénileg termelő dolgozó pa­raszttal és 8 termelőszövet­kezettel kötöttek szállítási szerződést. Napraforgóra pe­dig 5 termelőszövetkezettel és 451 egyéni termelővel. A termelőszövetkezetek össze­sen 2915 mázsa búzára, 35 mázsa rozsra, 200 mázsa sör­árpára és 390 mázsa napra­forgóra kötöttek szerződést. Csáti Lajos, _ MÉK áruforgalmi osztály. N\eres '^részesedés 26595 forint A cserkeszöllői földműves­szövetkezet igazgatósága nem­rég a küldöttgyűlésen ismer­tette az fmsz működését és eredményeit. Bejelentették, a tagok a tiszta nyereségből 26 595 forintot kapnak. Mi­előtt a kifizetéseket megkezd­tük volna, a boltvezetők meg­felelő mennyiségű és minő­ségű áruról gondoskodtak. A vásárlók nagy- választék­ból válogathatják a szüksé­ges fehérnemű, ruházati cik­keket, selyem és kötöttárut, női és fért kerékpárt, mosó­gépet, varrógépet; és mező- gazdasági gépekéit«. Több földművésszövetkeze- U tag a visszatérítés összegé­ből nyomban részjegyet jegy­zett. Tóth Károlyné Egyre többet A tiszakürti Uj Élet Tsz gazdaságának 70 száza’éka szőlő és gyümölcsös. A tascág nem csupán a kedvező időjá­rástól reméli a magas ter­méseredményt, hanem első­sorban a szorgalmas munká: tói, gondos növényápolástól. Míg 1956-ban 18 kh-ról 114 hl mustot préseltek, 1957-ben már 270 hl-t. Ezen kívül 50 máz^a szőlőt is értékesítettek. A 3004-es kormányhatározat megjelenése után az Uj Élet­beliek még lelkesebben lát­tak munkához, hogy az ab­ban biztosított kedvezmé­nyekben részesüljenek. Máris 15 százalékkal több gálicot rendeltek, mint eredeti ter­vükben szerepelt.. A Mezőtúri Földművesszö­vetkezet Nőbizottsága a kor­mányunk felhívásával, a ta­karékossági mozgalom kiszé­lesítésével és továbbvitelével egyetért. Ki-ki a maga mun­katerületén, de még ezen túl­menően is takarékoskodik a papírral, és a hulladékot ösz- szegyüjtjük. A villanyt csak a legszükségesebb esetekben használjuk. Iiisgyűléseket tar­tunk és dolgozóinkkal tudato­sítjuk, hogy miért van szük­ség arra, hogy takarékoskod­junk, és hogy ez mit jelent népgazdaságunknak. Harco­lunk a legmesszebbmenőcn a pazarlás és a népvagyon el­nak annak érdekében is, hogy a göngyöleget, melyben az árút szállítják, óvják a pusz­tulástól. Vigyázzanak a bolt- ellenőrök arra, hogy az üzlet­ben elfekvő áru ne legyen, s hogy a leltár hiánymentes le­gyen, stb. A közös ügy szolgálatában összefogunk, mert a takaré­kosság úgy a magunk, mint az egész dolgozó népünk erősö­dését és jobblétét szolgálja. Özv. Lovas Lajosné, a nőbizottság elnöke. Kunmadarason 1958. január 1-ével indult be a tejterme­lési verseny 12 gazdálkodó­val, 15 tehénnel. Február hónapban értékel­ték a verseny állását. Legjobbak: Varga Imre Lámpás nevű tehenével, 21 literes napi tej- hozammal, 3,5 százalékos zsírtartalommal. Id. Kerekes Ferenc pedig ugyancsak Lámpás nevű te­henével 14 literes napi tej- hozammal, 3,6 százalék zsír- tartalommal. A tiszaszendmrei Rákóczi zöldségtermelő szakcsoporti ól herdálása ellen. Boltbizottsági nőtagjaink vállalták, hogy a körzetünkbe tartozó boltkezclőkkel még szorosabb kapcsolatot tarta­Jakab József, a tiszaszent- imrei konyhakertész az el­múlt év tavaszán elhatározta, hogy az elhanyagolt badari telep mentén 11 társával együtt létrehozza a Rákóczi Zöldségtermelő Szakcsopor­A mezőtúri földművesszövetkezet lakberendezési kiállítást rendezett. Nagy volt az érdeklődés, különösen a csőbútorok iránt. A látogatottságra jellemző, hogy 200 ezer forint for­galmat bonyolítottak le. Képünk a kiállítás egyik részletét mutatja. tot. A kis közösség munká­hoz látott s rövid időn belül rendezett konyhakert díszel­gett az elhagyatottság he­lyén. Minden fontosabb mun­kafolyamat megkezdése előtt összejöttek és közösen be­szélték meg a tennivalókat. Munkájuknak az lett az eredménye, hogy alig győz­ték szállítani a paprikát, ká­posztát és egyéb zöldségfélé­ket a karcagi és a környező községek lakosságának. Lett is bevételük szépen, kát. hol­danként 6—8000 ezer forint bevételt mondhattak magu­kénak. Ebben a gazdasági évben növelik az elmúlt év eredményeit. Tiszta jövedel­mük 5 százalékát közös alap- ab teszik, hogy minél előbb beszerezhessék a közös pa­lántaneveléshez szükséges me- legyágyi felszerelést.­Dudás Dezső, levelezői NEMCSIK KERESKEDÜNK... A Jászapáti és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet ve­zetősége és tagsága a múlt é\ folyamán, a második részjegy­jegyzésről szóló rendelkezés megjelenése után harcba in­dult, hogy ezen a téren minél nagyobb eredményt érjen el Értünk is el eredményt. A 2( forintos részjegyeket 50 fo­rintra kiegészítették 1111-en majd második részjegyet je­gyeztek 1143-an. Az év elején befizetett 131 850 forint rész­jegy év végére 212 660 forint­ra növekedett. Ebben a mun­kában a szövetkezet összes dolgozója példát mutatott. De tovább menve a Kisipari Termelőszövetkezetek is 200 500, 1000 Ft-os részjegyet vál­tottak. Az „Alkotmány” Ter­melőszövetkezet 500 forintot a. „Velemi” 300, a „Kossuth’ 200 forintos részjegyet váltott Ma már termelőszövetkeze­teink azon gondolkodnak hogy az öntözéses kertészet­ben megtermelt növényekre szerződnek a földművesszö­vetkezetnél, mert azt látják, hogy a földművesszövetkezel igyekszik most már teljes egé­szében a nevéhez hasonlóan dolgozni. Nemcsak kereske­dik, hanem szántat, vettet sőt szállíttat is. ‘Ma már ; szövetkezetben gyümölcsfa, műtrágya, kölcsöngép. szántó­gép és szállítógép is kapható Ez mind azt bizonyítja, hogj felszereléssel és munkaerő­vel. — Ugyanakkor segítséget nyújtunk azoknak a terme­lőknek is, akik a védekezési munkát a saját erejükből akarják végezni. A földmű­vesszövetkezetek növényvé­dőszer árusító telepén az egyéb védekező szerek mel­lett korlátlan mennyiségben áll a termelők rendelkezésé­re a „Mészkénlé törzsoldat’’. A munkák folyamatos, za­vartalan elvégzésére szer­ződést kötünk a termelők­kel, nemcsak a téli, hanem a nyári védekezésre is. Az olyan összefüggő gyü­mölcsösökben, ahol a gépi munka előnyeinek kihaszná­lására a lehetőség adva van, gépkihasználási társulások létrehozásával törekszünk a munka tökéletes elvégzésére és ezáltal is a termelési költ­ség csökkentésére. Annál is inkább szükség van a gépi erő Iáhasználására, mert a koratavaszi szeszélyes időjá­rás, nagymértékben hátrál­tatja a gyümölcsösök rügy- fakadás előtti permetezésének idejében való elvégzését. Magyar János agronómus, T.£zaföldvár

Next

/
Thumbnails
Contents